Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
Változó idő, változó társadalom 1981. február 18., szerda Keresők és eltartottak n z 1980. évi népszámlálás adatait böngészve fontos, tanulságos változásokat figyelhetünk meg a társadalom különböző területein. Ilyen például, hogy a 70-es évtizedben a nyugdíjasok és a gyermekgondozási segélyen levők (szakmai kifejezéssel: inaktív keresők) száma és aránya az országban jelentősen emelkedett, míg az eltartottak száma ugyanezen időszakban csaknem 500 ezerrel csökkent. Ugyanakkor az aktív keresők száma, illetve a lakosságon belüli aránya is némileg csökkent. Ennek oka egyrészt az, hogy ebben az évtizedben jelentősebb munkaerő-tartalék már nem volt, másrészt, mert csökkent az utánpótlás a fiatalok soraiból. (A 60-as évek demográfiai hullámvölgye miatt kisebb létszámú korosztályok álltak munkába, és ugyanakkor a fiatalok közül többen tanulnak tovább, amiért is kitolódik munkába állásuk időpontja.) Mindemellett növekedett az idős korúak száma, s a nyugdíjjogosultság általánossá válásával, valamint a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentésével tovább nőtt a nyugdíjasok aránya. Az aktív keresők lakosságon belüli arányának további csökkenését okozta a korkedvezményes nyugdíjazás kiterjesztése, és a rokkantsági nyugdíjasok számának folyamatos emelkedése. Míg az előbb felsoroltak a társadalom fokozott szociá-' lis gondoskodását jelzik, a rokkant nyugdíjasok nagy száma viszont (jelenleg 300 ezer) arra hívja fel a figyelmet, hogy még sok tennivaló van a munkakörülmények javítása, az emberhez illő munkafeltételek kialakítása, a balesetek és a munkahelyi ártalmak megelőzése terén. A felsoroltakat figyelembe véve 1980 elején az ország lakosságának egyötöde, megközelítően 2 millió 200 ezer ember tartozott az inaktív keresők csoportjába. Az eddig elmondottakat az alábbi táblázat szemlélteti: Az ország népességének százalékos megoszlása gazdasági aktivitás szerint: Év: Aktív Inaktív keresők Eltartottak 1960 47,8 4,4 47,8 1970 48,3 13,5 38,2 1980 47,3 20,5 32,2 A számok azt is tükrözik, hogy a gazdasági fejlődés következtében az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent az eltartottak aránya, vagyis a keresőknek a korábbinál lényegesen kevesebb személy közvetlen. eltartásáról kell gondoskodniuk. Jelenleg az ország férfilakosságának több mint 55 százaléka aktív kereső. A munkaképes korban levő 15—59 év közötti férfiak teljes foglalkoztatottsága gyakorlatilag több évtizede megvalósult — jelenleg 87,5 százalék —, a hiányzó 12,5 százalékot a továbbtanuló fiatalok; továbbá a rokkantsági és korkedvezményes nyugdíjasok teszik ki. A fiatal férfiakból kikerülő munkaerő-utánpótlás már hosszabb ideje nem fedezi a nyugdíjazásból és az elhalálozásból adódó hiányt. Ez az oka ann’ak, hogy bizonyos foglalkozások egyre inkább elnőiesednek. A korábbi évtizedekben a nők fokozott munkába állítása bizonyos ideig jelentős munkaerő-tartalékot nyújtott, de ma már az ország 15—54 év közötti nőlakosságának csupán egy- tizede az „eltartott”. A munkaképes korú nők 71 százaléka aktív kereső, és a jelenleg gyermekgondozási segélyen levő kismamákat is beszámítva ez a szám 80 százalék. E tények társadalmi, gazdasági jelentősége mindenki számára nyilvánvaló. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági szintje Budapesten a legmagasabb; 82 százalék. Pest megyében — amely magába foglalja a budapesti agglomerációt —, továbbá az immár hagyományosan ipari jellegű, ugyanakkor fejlett mezőgazdaságú Fejér megyében 80 százalékos a foglalkoztatottság, ez az országos átlag körül van. Az utóbbi évtizedben rohamosan iparosodó, korábban jórészt mezőgazdasági jellegű Hajdú megyében is 74, Szabolcs- Szatmárban pedig 72 százalékos ez az arány. a nők foglalkoztatottságának további növelésére Borsod és Szabolcs megyében látszik némi lehetőség, ahol a munkaképes korú női lakosság 18, illetve 19 százaléka ma még „eltartott”. Bár ők a háztájiból olykor nagyobb jövedelmet teremtenek elő, mint a család „hivatásos” keresője. Gyertyános Zoltán A bútoripar 1981—85 közötti termelésének növekedési ütemét alapvetően meghatározza a belföldi kereslet és az export növelése. A belföldi kereslet kielégítése érdekében a korábban lecsökkent készleteket mintegy hatszázmillió forintnyi termékkel tervezik feltölteni. Ez azt jelenti, hogy a bútoripar jelenlegi szintje képes eleget tenni a következő években jelentkező mintegy ötszázalékos vásárlóiigény-növekedésnek. Készül a Kanizsa Bútorgyár ülőgarnitúrája (MTI-fotó) Versenyben a Pepsi-Colával Elég végignézni egy reklámműsort, máris képet kaphatunk arról, milyen erős a verseny az üdítő italok piacán. Egymást érik a hirdetések, bizonygatva, hogy csak a jéghideg Coca-Cola, a Traubi, a Traubisoda, vagya Márka az igazi, és csak azt igyuk. Gyakran megszomjazunk az italok láttán, s az utóbbi időben sokan a zöldalmáért, vagy a barackért nyúlunk. Most ez a sláger, s úgy gondolom, nem véletlenül. Mi a siker titka? A Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalatnál Török Zsuzsanna vegyészmérnökkel, az egyik gyártmányfejlesztővel beszélgettünk, hogyan születik meg egy új termék, honnan jön az ötlet? — Talán az ötlet a legnehezebb. Arra törekszünk, hogy hazai alapanyagból, a fogyasztó által kedvelt gyümölcsökből készítsünk italokat. Az is fontos, hogy a piacon is újdonságnak számítson, és alkalmas legyen a nagyüzemi gyártásra. így adódott például, hogy próbálkozzunk meg egy jó minőségű alma üdítő előállításával. Három hét alatt el is készült, de nevét csak később kapta. A kóstolgatások során jegyezte meg valaki, hogy ez pont olyan, mint a zöldalma. A név maradt, és reméltük, lesz olyan sikere az íznek, mint az illatnak. — Kinek a nevéhez fűződik ez a „találmány”? — Egyáltalán nem lehetne megnevezni senkit, akinek kizárólagos, vagy döntő szerepe lett volna a kifejlesztésben. Még azt sem mondhatom, hogy csupán a gyártmányfejlesztő csoport műve. Sokkal szélesebb körű, kollektív munka eredménye egy-egy újdonság megszületése. Mi elkezdünk kísérletezni, kóstolgatni, aztán mindenki mond valamit, szerinte milyen, mi hiányzik belőle, vagy éppen miből van sok benne. És mi aszerint módosítjuk. — Említette, hogy a zöldalmát három hét alatt fejlesztették ki. A barackot is sikerült ilyen rövid idő alatt kikísérletezni? , — Nem, a barackon több hónapig dolgoztunk. Tartanunk kellett a zöldalma szintjét. Semmiképp sem dobhatunk piacra egy gyengébb minőségű árut. Ezért addig próbálkoztunk, míg végül mindenkinek ízlett a vállalatnál? — Mivel kívánják a jövőben meglepni a fogyasztókat? — Erről még nem szívesen beszélünk. Az új termék gondolata már megvan, de hogy mi, az egyelőre maradjon titokban. Ötvenezer palack óránként — Mit jelent a dolgozóknak egy új termék gyártása? — kérdezem Csurka Mihály- né gépkezelőt. — Elsősorban a változatosságot. örülünk az új színeknek, az új ízeknek. A munka nehezét a gépek végzik, mi csak ellenőrizzük. Valóban, az NDK automata gépsor mindent tud. Először a kirakógép a rekeszekből a futószalagra teszi az üvegeket, amely a mosógéphez továbbítja őket. Ez 15 percen át mossa, forgatja, majd ismét a futószalagra rakja a palackokat. Ezután az adagoló gép megtölti, a címkéző gép pedig ráragasztja a címkét. — Nem volt nehéz megtanulni a gépek kezelését? — Nékem nem. Mielőtt idejöttem, a téglagyárban dolgoztam 10 évig. Egész nap a nyers téglát raktam. Ahhoz képest ez könnyű munka, és én szeretem csinálni. — Ez az első év, hogy folyamatos az üzem, hogy télen is dolgoznak. Hogy volt ez eddig? — Mivel télen nemigen fogyott az üdítő, „kölcsönadtak” minket a hűtőháznak erre az időre. Ott sem volt rossz, de jobb, hogy az idén már nem kell mennünk. És ezt főként a zöldalmának és a baracknak köszönhetjük, mert ezt most is el lehet adni. Előtérben a marketing A beszélgetést Lipták Györggyel, a vállalat igazgatójával folytatom. — Mit kell tenniük a versenyben maradásért, a piaci részarány megtartásáért, növeléséért? — Nagyon fontos a jó marketingmunka. Állandóan figyelni kell a piacot, a kereslet változását. Kezdetben szintetikus üdítőket gyártottunk, ilyen volt a Bambi, az Utas. Azután a fogyasztók figyelme a gyü- mölcsalápanyagú italok felé fordult, így a hetvenes évek elején megkezdtük a citrom, narancs, grappe-fruit üdítőket gyártani. De ez a piaci verseny további újításokra ösztönzött bennünket, és megjelent a szőlő, majd az első nagyobb siker, a meggy. Piaci szempontból nagy jelentősége van az újdonságoknak. Először megveszik, mert nem ismerik, azután, mert ízlett, és később talán más termékeinket is megkóstolják. — Az üdítőital-ipari ágazat növekedése évi 8—10 százalék. önöknél sokkal dinamikusabb a fejlődés, 25— 30 százalékkal is nő a termelés. Hogyan érik ezt el? — Szerepe van benne a termékszerkezetnek. Nemcsak a már többször említett sikertermékeknek, hanem például az Arola-készítmé- nyeknek. Az országban egyedül mi állítunk elő diabetikus, szénsavas üdítőt, amit nemcsak a cukorbetegeknek, hanem a fogyókúrázóknak is szánunk. Jelenleg citrom és narancs van forgalomban, a jövőben a meggy és az alma bővíti a választékot. Fontos a terv szerinti korrekt szállítás, különösen a nyári időszakban. A jó partnerkapcsolat is része a piaci sikernek. — Mi okozza a legtöbb problémát a termelésben? — A megfelelő felirattal ellátott zárókupakok, címkék beszerzése. Igen hosszadalmas az új termékek engedélyeztetése is. Jóval tovább tart, mint a kifejlesztésük. — Milyen piaci terveik vannak a jövőben? — A meglevő piacok még jobb kihasználása mellett, szeretnénk újabb területeket is meghódítani. Foglalkozunk az exportálás gondolatával is, néhány külföldi céggel már folynak a tárgyalások a zöldalma és a barack kiviteléről. A közeljövőben pedig reméljük sikerül megvalósítani az eldobható műanyagflakonos csomagolást, amely megkönnyíti a hosszabb távolságra való szállítást. Szatmári Ilona Táborozó-, szalon nasütő-, pihenőhelyek Elkezdik a természetvédelmi terület kialakítását A Körösvölgyi Természet- védelmi Területet (a Hármas- Körös Békés—Szolnok megye határáig tartó szakaszát) a Békés megyei Tanács V. B. 1/1979. sz. határozatával nyilvánította védetté. Kezelésével a Körösi Vízügyi Igazgatóságot bízta meg. Mastala Gergelynek, a mezőgazdasági osztály erdészeti és természetvédelmi felügyelőjének a tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás értelmében a vb évente 250 ezer forint kezelési költséget biztosít az igazgatóságnak. A természetvédelmi terület kezelői teendőinek ellátására az igazgatóság Kosa Ferencet jelölte ki, aki eddig is foglalkozott a feltárási és előkészítő munkával. Természetvédelmi őr 4 olyan gátőr lett, ,aki a folyónak a leginkább látogatott szakaszán teljesít szolgálatot. A legfontosabb feladat most a természetvédelmi területet jelző, az eligazító és az információs táblák kihelyezése, a Köröshöz bevezető utaknál. A táblák arról lesznek felismerhetők, hogy azokat tájbaillően fára, illetve faoszlopokra erősítik, és náderesszei látják el. Ezek jelölik majd meg a lermészetvédelmi területre bevezető utakat, a szalonnasütő-, a pihenő-, a táborozó-, az autóparkírozó, az intézményes szemétgyűjtő helyeket, a vendéglői és más szolgáltatások helyét. Az idén tudományos munka kezdődik, amit az MTA vácrátóti tudományos intézete irányít. Mivel a Körösök völgyében ősháborítatlan területek is vannak, több évig tartó munkával feltárják az ezeken a helyeken található növény- és állatvilágot. A horgászok megnyugtatásául el kell mondani, hogy szigorúan védett terület csak Békésszentandrás határában és a gyomai Sirató holtágnál levő gémtelep környékén vem. Ezeken a helyeken évenként március 15-től június 30-ig tart a horgászási tilalom. A megyei tanács vezetői számítanak arra, hogy a horgászok a saját érdekükben is gondosan ügyelnek a természetvédelmi terület tisztaságára, rendjére és példamutatóan betartják az előírásokat. A Hármas-Körös Szolnok megyei szakaszát a Szolnok megyei Tanács V. B. ugyancsak védetté nyilvánította és kezelésével szintén a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságot bízta meg. P. B. A téli időszakban is több ezren látogatják a büki gyógyfürdőt. A turistákon kívül a szakszervezeti beutaltak is igénybe vehetik frissítő, gyógyító hatását. Képünkön: A SZOT Szálló folyosórészlete Fürdőző vendégek (MTI-fotó: Bisztray Károly felvételei)
