Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

1981. február 18., szerda o A 600 éves Bucsán került sor február 16-án, hétfőn az idei első Népújság-ankétra. A könyv­tárban összegyűlt mintegy negyven érdeklődő a most először vetített diasorozat segítségével ismerkedett meg a lap írásának, szerkesztésének, előállításának főbb mozzanataival. A jól si­került ankét résztvevői hasznos észrevételeket, javaslatokat tettek a lap munkájára vonat­kozóan. Képünkön Földesi György párttitkár köszönti a megjelenteket Fotó: Martin Gábor i Filmbaráti kör i Telekgerendáson jis + A három betű tartalma f. egyre népszerűbb lesz me­4 gyénkben is. FBK, azazfilm- f baráti kör alakult Telekge­♦ rendáson is, a MEDOSZ mű­5 velődési házban. Májusig ♦ hat, kimagasló művészeti és filmtörténeti értékű alko­♦ tást vetítenek le a hétfői ♦ klubfoglalkozásokon, így a } Száll a kakukk fészkére cí­♦ mű amerikai Milos Forman- 4 alkotást, a Bergman rendez­♦ te svéd Érintés címűt, Felli- 4 ni kétrészes Casanováját, a T bolgár Bogdanov rendezte ♦ 1962-es Baracktolvaj címűt, ^ az Abe Kobo regényéből ké­♦ szült japán Homok asszonya 4 című filmet, valamint az f olasz Maréknyi szerelem cí- 4 mű alkotást. A vetítéseken I kívül filmszínészekkel és ♦ rendezőkkel találkozókat is 4 terveznek. Kovácsházi siker táncversenyen Az elmúlt vasárnap Mezőko- vácsházán, a művelődési köz­pontban megrendezett „E” osz­tályú társastáncversenyen a békési, békéscsabai, gyulai orosházi és kovácsházi klubok ifjúsági versenyzői indultak. A 24 induló pár szép versenyt ví­vott, melyben a vendéglátók szerepeltek a legkiemelkedőb­ben. A két döntő két első he­lyezettje a Bartyik—Pelle ko­vácsházi, valamint a Cserven— Hajdú orosházi pár lett, a két második helyezett a Baranyi— Kormányos és a Pozsár—Urmös kovácsházi pár, harmadik hely­re szintén a vendéglátók párosa került. A verseny színvonalát két bu­dapesti pontozóbíró, Jánosi László és Mihály János, vala­mint az Európa-hírű békéscsa­bai táncpedagógus, Nyiri Lajos is emelte. A sikeres kovácsházi táncklub ifjúsági versenyzői legközelebb a szarvasi, március 8-i „E” osztályú versenyen in­dulnak, Antali Zoltán táncpeda­gógus vezetésével. flz üveggyár moszkvai rádió klubjának programja Segítség a magánépítőknek Az Alföldi TÜZÉP Válla­lat új formában keresi a kapcsolatot a magánépítte- tőkkel. A három megyét át­fogó vállalat képviselői a nagyobb városokban, megye- székhelyeken, tanácskozások keretében tájékoztatják az építéssel foglalkozó kisiparo­sokat, tanácsi ügyintézőket, közületek képviselőit az építőanyag-ellátás várható alakulásáról, a közelmúltban megjelent vagy megjelenő új anyagféleségekről. Tegnap délután a TÜZÉP vállalat békéscsabai telepén rendeztek hasonló eszmecse­rét. Ezen Búza Endre, a vál­lalat kereskedelmi igazgató­ja elmondta, hogy á véle­Gépkocsiátvételi sorszámok 1981. FEBRUAR 16-ÁN: Trabant Hyc. Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Győr) Trabant Lim. (Debrecen) Trabant Lim. Sp. (Bp.) Trabant Lim. Sp. (Győr) Trab. Lim. Sp. (Debrecen) Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Lim. (Bp.) Wartburg Lim. (Győr) Wartb. de Luxe (Bp.) Wartb. de Luxe (Győr) Wartb. de Luxe tolót. (Bp. Wartb. Lim. tolót. (Bp.) Wartburg Tourist (Bp.) Wartburg Tourist (Győr) Skoda 105 (Bp.) Skoda 105 (Győr) Skoda 105 (Debrecen) Skoda 120 (Bp.) Skoda 120 (Győr) Skoda 120 (Debrecen) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1300 (Bp.) Lada 1300 (Debrecen) Lada 1300 (Győr) Lada 1500 (Bp.) Lada 1500 (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada Combi (Bp.) Lada Combi (Debrecen) Lada 1600 (Bp.) Lada 1600 (Debrecen) Moszkvics (Bp.) Polski Fiat 126 (Bp.) POlski Fiat 126 (Győr) Polski Fiat 126 (Debrecen) Polski Fiat 1500 (Bp.) Dacia (Bp.) Dacia (Debrecen) Zaporozsec (Bp.) 10 312 2 638 1 786 859 3 871 « 793 2 792 1374 984 3 324 2 820 2 456 2 603 ) 760 377 1 174 1087 3 478 2169 2 066 2 339 1 109 1 021 9 078 8 993 5 517 4 387 483 5 203 4 376 1 156 1-637 635 1 940 1 015 10 420 4 336 452 1 042 1 296 3 124 1228 31 902 ménycserékkel szolgáltatá­suk, az elkészült kislakások színvonalának emelését kí­vánják segíteni. Szeretnék, ha a magánépítők mindent egy helyen rendelnének meg. S ugyanakkor a magánterve­zők egyedi elképzeléseikkel ne növeljék az amúgy is ma­gas építési költségeket. Szá­mos, új, korszerű és esztéti­kus, a kereskedelemben for­galmazott, ám kevésbé is­mert terméket is kínál a TÜZÉP, melyeket alkalmi kiállításon mutattak be a je­lenlevőknek. Július 1-től a vállalat szakosított TÜZÉP- telepeket létesít, s az anyag- biztosítási szerződésekben rögzítettek beszerzését vál­lalja. Kár, hogy tegnap, ezen a hasznos tanácskozáson az érintettek* közül, a meghívó ellenére, kevesen jelentek meg. A kisiparosokat mind­össze ketten képviselték, a magántervezők közül pedig senki sem vett részt a ta­nácskozáson, pedig lett vol­na mit látni, hallani. — sz — Az Orosházi Üveggyár Moszkva Rádió baráti klub­ja február 16-án klubfoglal­kozást tartott az SZKP XXVI. kongresszusa tiszte­letére. Az Orosházi Üveg­gyár dolgozóinak szocialista brigádjainak, KlSZ-szerve- zeteinek több évtizedes szov­jet kapcsolatai vannak. 1980. október 6-án Békés megye és Orosháza felszabadulásá­nak 36. évfordulóján meg­alakult a Moszkva Rádió baráti klubja a gyárban. Alapító szervezete az irodai Puskás Tivadar Szocialista Brigád és a Birkás Imre KISZ-alapszervezet, de a munkába bekapcsolódnak más brigádok is. A klub ed­digi négyhónapos működése során gazdag és változatos programot bonyolított le. Részt vett pályázatokon, meghívására meglátogatta a gyárat Magyari Béla kikép­zett. űrhajós, aki a Moszkva Rádió baráti klubok tiszte­letbeli elnöke is A klub jól együttműködik a békéscsa­bai, a kecskeméti, a buda­pesti és a Komárom megyei klubokkal. A mostani foglalkozást az SZKP XXVI. kongresszusá­nak szánták. A program ke­Apadnak folyóink Az elmúlt hat napban a Körösök és a Berettyó ro­mániai vízgyűjtőjében nem volt számottevő csapadék*, és a hidegre fordult időjárás következtében az árhullám utánpótlása jelentősen le­csökkent. Az árhullám fo­lyóinkon levonult, jelenleg valamennyi folyószakasz apa­dó. A Fehér-, a Fekete-, a Kettős-Körösön és a Horto- bágy-Berettyón megszűnt az árvízvédelmi készültség, a Sebes-Körös alsó szakaszán, a Hármas-Körösön és a Be­rettyón első fokú árvízvé­delmi készültség van érvény­ben. A Hortobágy-Berettyó csa­tornán' a jég áll, vastag­sága 16 centiméter. A Be­rettyó torkolati szakaszán, mintegy 1,7 kilométeres sza­kaszon egyméteres jégtorlasz keletkezett, de ez nem aka­dályozza a víz levonulását. A többi folyó általában jég­mentes. Kisebb szakaszon a hideg időjárás miatt megin­dult a parti jégképződés. Február 11. és 17. közötti időszakban összesen 1—2 milliméter csapadék hullott területünkön, az időszak* ele­jére jellemző olvadást hideg idő váltotta fel, így az elön­tés több helyen lefagyott, a belvízcsatornák is jegesek, a talajfagy ismét meghaladja a 10 centimétert, ami a belvíz lefolyását lassítja. A KÖVIZIG területén, mintegy 26 ezer 500 hektárt borít belvíz, melyből 10 ezer hektárt a vetésterület. A belvíz levezetésén 55 szivaty- tyútelep és 27 szivattyúállás üzemel, 112 köbméteres tel­jesítménnyel. Másodfokú belvízvédelmi készültség van az igazgató­ság egész területén. A bel­vízvédekezésen mintegy hat- százan dolgoznak. A tanácsi szervek 14 községben, illetve városban folytatnak még bel­területi védekezést. rétében elhangzottak előadá" sok az SZKP kongresszusai­ról, a Szovjetunió helyéről, szerepéről., a mai világban, a kommunizmus építésének eredményeiről a X. ötéves tervben. A résztvevők rész­letesen megismerték az SZKP szociális és gazdasági irányelveit. Ismertető hang­zott el a moszkvai rádió magyar nyelvű műsorairól, amely napi másfél óra ke­retében sokoldalú tájékozta­tást biztosít az időszerű nemzetközi kérdésekről, a szovjet nép életéről. A klubfoglalkozás keretében került sor a gyári tájékoz­tatóban megjelent Baráti la­pok című keresztrejtvényt jól megfejtők között a jutal­mak nyilvános sorsolására. A klub elhatározta, hogy a XXVI. kongresszus tanács­kozása idején rádióügyele- tet tart. A kongresszussal kapcsolatos műsorokat rög­zítik, és a következő napon a gyári hangos híradóban be- játsszák. Tervezik, hogy a következő klubfoglalkozást az űrrepülés XX. évforduló­ja, 1961. április 12. Jurij Ga­garin történelmi jelentőségű űrrepülése tiszteletére tart­ják A győri állatkert oroszlán- bébije, Fickó mindössze két­hetes. Az oroszlánszülők nem hajlandók nevelni csemeté­jüket, ezért Pénzes Domon­kos vadász hazavitte és va­dászkutyájára bízta Fickót. A jó étvágyú oroszlánkölyök ha megerősödik visszakerül a győri állatkerbe (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele) flz önismeret útjai Ö z emberiség megál­modott eszményei­ben mindig ott tró­nolt a Szép, az Igaz és a Jó halhatatlannak hitt szimbó­luma. Abban azonban na­gyon is lényegesen ütöttek el egymástól az egyes korsza­kok, hogy puszta vágyako­zásként élhették-e meg e hármasság áhított győzel­mét, avagy saját cselekvésü­ket és valóságukat hitték-e a nagy eszmények formáló erejétől átitatva. S ha arra gondolunk, hogy a kultúra sohasem öncélú képződ­mény, hanem az életben és az életért folytatott küzde­lem és helytállás legpnara- dandóbb terméke, akkor megérthetjük azt a felké­szültséget is, amely mindig újra előáll, amikor a való­ság konkrét cselekvési ter­veiben egyszer csak felfedez­ni látszunk a nagy hiányt: a tervekbe helyezett hitek vélt vagy valóságos megcsalatá- sát. Hiszen a * történelem igazán nagy kultúrái mind a nagy eszmények 5s kitel­jesedésre érdemes vágyak pillérein formálódtak egy­fajta teljességgé. S válságaik is abból nőttek ki, hogy el­veszítették vagy meg sem találhatták a cselekvésnek azokat a társadalmi tartal­mait és formáit, amelyek alapján az eszmények utat találhattak volna valóságuk­hoz. Mindez csak látszólag mond ellent a történelemcsinálás hétköznapi prózájának és ér­dekharcainak. Diktátum, pa­rancsszó vagy nyers erőszak önmagában nem biztosítja a túléléshez és fejlődéshez szükséges általános népi akaratot, s arra sem képes, hogy parancsszóra teremtse elő a megújuláshoz szüksé­ges alkotó szellemet, a meg­újhodásra hajló nyughatat- lanságot. -Valahol mindig, el­marad a kor, a népek nagy vetélkedőjének követelmé­nyei mögött, s ereje legfel­jebb arra elég, hogy még mi­előtt végleg leírná önmagát, még egyszer mérhetetlen szenvedések elé állítsa a vi­lágot. Az eszmék Odisszeájának története, az öneszmélés rendkívül kacskaringós tör­ténelmi útja ezért semmi­képpen sem kurtítható meg egy látszólag mindentudó agyközpont jövőlátásának ígéretével. Egyszerűen azért nem, mert ilyen történelem feletti, mindentudó központ nem létezik. Eszmetörténeti- leg már régen túljutott a tudomány e „kényelem szül­te” illúzió felszámolásához. Gondoljunk csak arra, ho­gyan bírálja Marx a felvilá­gosodásnak e jellegzetes meggyőződését. „A körülmé­nyek megváltozásáról és a nevelésről szóló materialista tanítás megfeledkezik arról, hogy a körülményeket az emberek változtatják meg, és a nevelőt magát is nevelni kell” — írja. Éppen ezért nem is láthatott ebben az illúzióban mást, mint annak a bürokratának a vágyál­mát, akinek számára „a vi­lág az ő kezelésének puszta objektuma”. Mert csak egy bürokrata hiheti hivatalának „fontosságából” származó felfuvalkodottságában, hogy mindenki más az ő akaratá­nak tárgya és végrehajtója. Ezzel szemben a politikus „művészete és tudománya” azon a bölcsességen nyug­szik, hogy teret nyit a kdl- lektív történelmi megisme­rés ellentmondásos és te- kervényes útja számára. Sőt, bizonyos értelemben kikény­szeríti azt. Hiszen a bürok­ratizmus felülről fenyegető helyzete korántsem áll ön­magában. Sajátosan járul hozzá erejéhez a lentről jö­vő félvallásos igény: a mindent megmagyarázás szükséglete és követelménye, a probléma- és konfliktus­nélküliség megnyugtatást szolgáló számonkérése. Az életvitel és már megvalósí­tott alkalmazkodás további garantálásának igénye azon­ban legalább annyira kon­zervatív, mint amennyire fe­lelőtlen lenne a felülről ér­kező ígéret arról, hogy igen, semmit nem kell változtat­ni. Mert a megismerés valósá­gos ösztönzője és forrása az ellentmondás; s az életet mindenkor feszítő ellentétek kihívásának elfogadása és végigjátszása. Egy társada­lom és egy kultúra bölcses­sége és önmegvalósulása csak ezen az alapon mehet végbe ma is. Éppen ezért nem elégséges csupán megismé­telni a történelem teremtette hitvallást a Jó, Igaz és Szép mellett. S még kevésbé elég­séges azt állítani, hogy e három harmóniája életünk közvetlen valósága lett. Kü­lönösen akkor nem, mikor mai társadalmi és emberi problémáink mellett újrafel- dererjg, hogy a harmónia vá­gyott megteremtésének lehe­tőségeit mindig újabb és újabb utak keresésén keresz­tül teremthetjük csak meg; leszámolva közben nem egy illúzióval, különösen e lehe­tőségek közvetlenségének bi­zonyosságával. Az önismereti követelmé­nyeket, az identitási (önma­guk azonosításának) „válsá­gát” azonban semmiképpen sem szélesíthetjük a kultúra divatos válságának tételévé. A kérdés, persze ma az, va­jon a világnak melyik ré­sze, melyik társadalmi rend­szere lesz képes arra, hogy felszabadítsa az önmegtalá­lás erőit, dinamikát, és vál­tozékonyságot igénylő útjait. Hogy hol vannak azok a társadalmak, amelyek való­ban hozzáengedik és hozzá­segítik népeiket saját törté­nelmükhöz. S itt le kell szá­molnunk magunknak is egy veszélyes dedukcióval. A szo­cializmusnak azzal az idea­lisztikus értelmezésével, amely úgy látja, hogy ha egyszer a szocializmus poli­tikai-jogi formájában győ­zött, már eleve meg is ol­dottak a problémák. Mintha megtakaríthatnánk a társa­dalmi cselekvés nehéz perió­dusait, az együttgondolkodás és együttműködés sokrétű folyamatát. Ezért a politikai toleran­cia korántsem személyes gesztus, hanem a jó politika egyenes követelménye. A tu­datosság foka tükröződik ab­ban a felismerésben, hogy amíg a társadalmi harmónia szálai csak rövidebb-hosz- szabb kerülő utakon átvezet­ve köthetők végül is össze, s korántsem az ellentmondá­sok végleges megszüntetésé­nek igényével, addig mindig lesznek olyan társadalmi ré­tegek, akiket egy-egy folya­mat hátrányosan érint. S ha nem akarjuk, hogy ezt a hát­rányt egyszerűen szubjektív hibaként és a vezetéssel szembeni ellenérzés elhatá­roló és elválasztó tényekén! éljék át, (ott is, ahol nem erről van szó), akkor a tár­sadalom szükséges kompen­zációs intézkedésein túl — a társadalmi ellentmondásokat, saját lehetőségeink objektív korlátáit is a reflexió köré­be kell vonnunk. Mert a Szép, Igaz és Jó rövidre zárt harmóniájának sugallata csak ront ott, ahol ez való­ságosan nem létezik. A tár­sadalmi tudat bonyolult rendszerében, ha fel-felüthe- ti is fejét az ilyen illúzió, s majd az illúziót követő ki­ábrándulás nem válhat leg­főbb jellemzővé. O z emberiség ma szá­mos olyan újdonság­gal áll szemben, amely régi utakat és problé­mamegoldásokat semlegesít, vagy fordít éppen visszájá­ra. S ebben a helyzetben a „kultúra válságának” kon­zervatív eszméjével szemben a kultúra megújulásának, a valóságlátás elmélyülésének igényét és követelményét ál­líthatjuk. Annál is inkább, mert a szocializmus és kapi­talizmus harcának mai perió­dusában az összeütközés te­repét a történelem ma ezen a területen jelöli ki. Hülvely István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents