Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

1981. február 13., péntek Tanulmány az iskolán kívüli A debreceni Déry Múzeumban kiállításra készítik elő a négy év óta folyó szovjet—magyar közös feltárásban felszínre ke­rült herpályi ásatások legszebb darabjait. A lelőhelyéről herpályi kultúrának nevezett anyagot a berettyóújfalui Bi­har Múzeumban és a szolnoki Damjanich Múzeumban mu­tatják majd be. A régészeti emlékek az új kőkorból, a korai és a középső bronzkorból valók. A képen: a középső bronz­korból származó használati edények — parázsborító, szűrő, csuprok és tálkák (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Szakmunkástanulók megyei versenye nevelésről „A világ olyanná alakul, amilyenné a fiatalságot nevelik”. (Jókai Mór) Ha a gondolkodó, jövőbe látó elmék nem adták volna át legjobb tudásukat a jö­vendő nemzedéknek, ki tud­ja, hol tartana most az em­beriség? Az intézményesített nevelés már évszázados ta­pasztalatokkal rendelkezik, s állandóan meg-megújulásra kényszerül, hogy mind job­ban elláthassa bonyolult fel­adatát. Nem azért nehéz, és egyre nehezebb, mert vala­miféle ördögfiókákból kell angyalokat „gyártani”, hiszen a XX. századi gyerek épp olyan, mint a középkori volt, csak más körülmények kö­zött él. A pedagógia felelős­sége viszont időközben óriá­sit nőtt, részben a modem társadalom követelményei, részben önkéntes vállalás miatt. Tény, hogy az oktatá­si-nevelési intézmények egye­dül ma már nehezen tudják ellátni feladatukat. Égető gondot próbált megoldani az 1972-es párthatározat, amely kimondta: „Az ifjúság neve­lése az egész társadalom fel­adata.” Nem véletlen, hogy ezzel a kérdéssel az MSZMP XII. kongresszusa is foglalkozott. Az elmélet tehát megszü­letett, az elv gyakorlati meg­valósítása azonban nem lát­szik egyszerűnek. Az első lé­pést az iskolának kellene megtenni, azonban többségük nem tudja, hová, hogyan. Félnek az elutasítástól, a kö­zönytől, sokszor nem is alap­talanul. Azoknak az oktatási intézményeknek, ahol már némi kapcsolat kialakult — egy-egy szociálisa brigáddal, KISZ-alapszervezettel, könyvtárral — könnyebb a dolguk, de még így sem biz­tos, hogy ismerik a kapcso­latok lehetséges formáit. Az útmutatás, a módszer­tani segítés és a helyzetfel­tárás szándékával a Békés megyei pedagógiai kutató- csoport két tagja, Asztalos Gyuláné és Kovács Gáborné készített tanulmányt a taní­tási órán és iskolán kívüli nevelés gyakorlatáról. (Meg kell jegyeznünk, hogy első­ként az országban.) A megye 15 általános iskolájában vizsgálták, mennyiben való­sul meg a 72-es oktatáspoli­tikai határozat említett gon­dolata. Az iskolák kiválasz­tása véletlenszerűen történt, ennek ellenére a válaszok reális képet adnak a megyei helyzetről. A két pedagógus a kibocsátott kérdőíveken sok­oldalúan próbálta megköze­líteni, hogyan kapcsolódik, hogyan kapcsolódhat be az iskolán kívüli világ a neve­lőmunkába. Kérdéseiket elő­ször az órán kívüli, de az is­kolán belüli személyiségfej­lesztési lehetőségek közé csoportosították, majd áttér­tek a különböző intézmé­nyekkel kialakult kapcsola­tok feltárására. Szinte hihe­tetlen, milyen sok a módja annak, hogy a művelődési házak, a könyvtárak, a TIT, az MHSZ, a múzeumok, de az üzemek, vagy épp a szü­lők — persze a maguk mód­ján, saját lehetőségeik hatá­rán belül — részt vegyenek az ifjúság nevelésében. Sok érdekes, jó gyakorlatra adott tippet egy-egy válasz, de fel­villant néhány lehangoló kép is. A 269 vizsgált osz­tályból mindössze 163-nak van kapcsolata szocialista brigádokkal. Ennél a 60 szá­zaléknál azonban sokkal rosszabb a KlSZ-kapcsolato- kat reprezentáló 29 százalék. Természetesen a kérdések választ kerestek a család és az iskola viszonyára is, amely a legtöbb helyen jó, de rit­kán aktív. Az érdekesnek ígérkező tanulmány kéziratos formá­ban már elkészült. A követ­keztetések, amelyek nem­csak a kérdőívekre, hanem a személyes tapasztalatokra is épültek, reálisnak tűnnek. „Ez a társadalmi nevelés nem lehet esetleges, nem le­het szétszórt, és rendezetlen. Csakis tervszerűen irányított, tudatosan koordinált hatás- rendszer hozhatja meg a várt eredményeket.” — írja a szerzőpáros. Arra a kérdés­re, hogy ki töltheti be a koordináta szerepét, egyszerű a válasz: az iskola. A többi intézmény csupán segít. A segítség viszont mindenkinek kötelessége! Hogy mennyire kialakulat­lanok még a pedagógusokban is az iskolán kívüli nevelés­sel kapcsolatos elképzelések, bizonyítják az egyik érdekes kérdésre adott válaszaik. Öt­ven százalékuk közeledőnek, ötven százalékuk pedig tá­volinak érzi „az ifjúság ne­velése az egész társadalom ügye” elv gyakorlati megva­lósulását, amelyhez remél­hetőleg egy lépéssel ez a ha­marosan megjelenő tanul­mány — a később elkészülő gyakorlati útmutatóval együtt — közelebb visz. Gubucz Katalin Gazdag közművelődési program Sarkadon A több mint 12 ezer lel­ket számláló Sarkad nagy­községben igen nagy gondot fordítanák az egységes köz- művelődési munkaprogra­mok végrehajtására. Az V. ötéves tervidőszakban a munkások, termelőszövetke­zeti tagok közművelődési helyzetének javítása kiemelt feladat volt. Ezt a célt szol­gálták egyébként a jól si­került szellemi vetélkedők, természettudományos és is­meretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítások. Jól bevált a kiscsoportos foglalkozás, ezért igyekez­nek kihasználni a klubokat. A szocialista brigádklub, a művelődési házban alakult családi klub, a „Gyere ve­lünk, csináld velünk” vetél­kedő nagy szerepet játszik Sarkadon a szabadidő hasz­nos eltöltésében. Jó az együttműködés a művelődési ház, az ÁFÉsZ és az iskolák között. A cu­korgyár szintén sokat vállal magára a közművelődés fej­lesztésében. A nagyközségi könyvtár az V. "'ötéves terv időszakában több mint öt ezer új kötettel gyarapodott, s 700 új olvasó iratkozott be. A helytörténeti gyűjtemény és a középiskolai Ady Mú­zeum szintén értékes anya­gokkal gazdagodott az elmúlt esztendőkben. A természet- tudományos bemutatóterem ugyancsak sok hasznos szol­gálatot tett. A nagyközség üzemei, in­tézményei különböző módon — anyagilag, kiállítási ter­mek biztosításával stb — segítik a közművelődést, az ízlésformálást. Az 1981-es esztendőre igen gazdag közművelődési programot állítottak össze Sarkadon. Az idén ünnepli fennállásának 20. évforduló­ját a nagyközségi művelődé­si ház, erre külön esemény­dús programmal készülnek. A nagyközségi tanács és Sarkad különböző üzemei, intézményei 1'981-ben több mint kétmillió 870 ezer fo­rintot fordítanak a közmű­velődési célok megvalósítá­sára. A napokban kezdődtek meg a középiskolai felvételi vizsgák, erről szólt az egyik reggeli rá­diós beszélgetés. A megkérde­zett pszichológus elmondotta, hogy a pályaérettség csupán 18— 20 éves korban alakul, ki de le­het, hogy később. Gyakorlatilag az ember még felnőtt korban is képes pályakorrekcióra, s való­ban, ezt számtalan gyakorlati példával lehet iUusztrálni (lásd. Gauguin, Latino vits stb). A pszichológus tapasztalata szerint előfordul, hogy a gyerek nem a képességei legjavát nyújtja a felvételin, így nem kerülhet pél­dául gimnáziumba. De hát ho­gyan lehetne mérni, valamiféle biztos mérőműszerrel, ki hová való? (Tudósítónktól.) Szép hagyomány a szak­munkásképzésben, hogy minden év márciusában meg­rendezik a Szakma Kiváló Tanulója országos versenye­ket, melyeken azok a tanu­lók vehetnek részt, akik a megyei erőpróbákon első, il­letve — egyes szakmák ese­tében — második helyezést értek el. A megyei döntők lebonyolítására január végén és február elején került sor megyénkben, az arra kijelölt intézetekben. Ez évben a víz-, gázvezeték-, és -készü­lékszerelő szakmát tanulók­nál, a verseny rendezésével a 611. sz Ipari Szakmunkás- képző Iskolát bízta meg a megyei- tanács művelődés- ügyi osztálya. Nagy felada­tot jelentett az intézet taná­rainak és szakoktatóinak, hogy a verseny zökkenőmen­Eddig bíztam az iskolák, a pá­lyaválasztási tanácsadók orientá­ló szerepében. De ez a beszélge­tés megingatott hitemben. És minden szülőt bizonytalanná tett, aki hallgatta a műsort. Attól függetlenül, hogy esetleg min­dent elkövetett azért, hogy gyermeke hajlamainak, képes­ségeinek megfelelő pálya felé induljon el. Biztos, hogy a gyerekek né­hány százaléka egészen mást fog csinálni, mint amit elterve­zett. Nem hinném azonban, hogy ilyen sötét a kép, amilyet felvá­zolt a pszichológus. Elvégre a többség azért hamar megtalálja a helyét. Még ha egy vizsgán rossz „passzban” volt, akkor is. G. K. tesen folyjon. A tanulok a tudásuk legjavát nyújtva döntsék el, ki a legjobb a megyében, hogy az képvisel­hesse a részvevő három is­kola tanulóit az országos döntőn, amit március 11—13. között rendeznek meg Duna­újvárosban. Az elmúlt hét csütörtökén kora reggel 9 tanuló vára^ kozott az intézet előterében, hogy elkezdhesse a versen­gést. A feladat elméleti kérdések megválaszolásával kezdődött. Az írásbelire 120 percük volt a versenyzők­nek. Ha valaki minden kér­désre jól válaszolt, 100 pon­tot érhetett el. Ezt követte a gyakorlati munka elkészíté­se, ahol hibátlan feladat- megoldással újabb 150 pon­tot szerezhettek a verseny­zők. Mire a feladatokat mind befejezték, már söté­tedni kezdett. Ekkor kezdő­dött a zsűri nehéz és fele­lősségteljes munkája. Az eredményhirdetés késő délután volt. A verseny el­ső helyezettje a 611-essz. in­tézet tanulója, Kerekes Ernő lett, így ő képviselheti me­gyénket az országos vetélke­dőn. A második helyezett Vanyorek László, a harma­dik helyezett pedig Kiss László lett, akik szintén a 611. sz. intézet tanulói. Di­cséretes ez az eredmény azért is. mert áz első helye­zett 231,5 pontot, a második 205-öt. míg a harmadik 202-t szerzett a maximális 250-ből. K. M. Felnőtt­tánciskola A minap az egyik békés­csabai élelmiszer-áruházban röplapot nyomott a kezembe valaki. A kék nyomású pa­pírlapon a következő szöveg olvasható: A Megyei Műve­lődési Központ — felnőttek részére — zártkörű társas­tánctanfolyamot indít... stb. Böngészem az ügy komoly­ságához illő szorgalommal a szöveget. Csak felnőtteknek, ugyebár. Igazuk van! Húsz— harminc évvel ezelőtt vala­hogy fontosabb és sürgősebb, sőt: létfontosságúbb dolgaink voltak, minthogy tánciskolá­ban töltsük el szabad estéin­ket. Aztán valahogy elsik­kadt az egész. A tánciskola más jellegűvé szelídült nap­jainkra. De a tánc, mint szó­rakozási — és: társ-, no meg párválasztási! — forma a halhatatlansággal kacérkodó- an megmaradt. Hiába volt a megannyi tánc- (vele együtt elválaszthatatlanul: zenei stílus-) irányzat, a csárdást, a keringőt, de az igazi és „klasszikus” rock and rollt ismerni kel. Legalább annyi­ra, mint a vasúti közlekedés rendjét, a lakás-kibejelentő kitöltését, Shakespeare Ham­letiét, Mozart zenéjét, a vv- lágpolitika aktualitásait, az olvadó biztosíték cseréjét... Azért, mert ez is életünk ré­sze, ha az apróbetűs hétköz­napoké, akkor is! Szóval, február 17-én, ked­den este fél nyolckor várják a jelentkezőket. Gondolom, elsősorban házastársakra gondoltak. Lehet másképpen is, de hát nem biztos, hogy a feleség, vagy a férj túlára­dó örömmel fogadná a há­zastárs ötletét... Csak egy nem világos. Mi az, hogy zártkörű? Nem jöhetnek a gyerekek, hogy akár köny- nyesre röhögjék magukat őseik sete-suta próbálkozá­sain? Vagy nem jöhetnek a nagyszülők, hogy hasonlato­san az előzőekhez, jót szóra­kozzanak harminc—negyven­éves csemetéjük lábtipró ak­cióin? Vagy a főnök nem jö­het ellenőrizni, hogy beosz­tottja valóban itt, és nem másutt van az elkéredzkedés után? De hát nem ez a lényeg! Fel hát, táncolni nem tudó felnőttek, áldozzuk rá a pénzt, mondjunk le a kedd esti tévéműsorról! Én is tu­dom, más is így lehet vele: biztosan megéri! S akik még­sem lesznek ott, azoknak az esetében alighanem az az igazság érvényes, amit az egyik ifjú férj fogalmazott meg: „Ugyan minek? Ná­lunk úgy kell táncolnom, ahogyan a feleségem fü­tyül!” ... (—silá—) a. Bizonytalan pályaválasztás? MOl MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.27: MikrohuUámolc mindenütt. 8.37: Gyulai Ernő: Magyar tán­cok. 8.44: Sztravinszkij: A csalogány. 9.33: Pám, pám, paripám. 10.05: Visszapillantó. 10.35: Romját Aladár versei. 10.40: A londoni „Régi zene” együttes játszik. 11.00: A Moro-ügy. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.55: Wilhelm Furtwängler ve­zényli a Berlini filharmo­nikus zenekart. 15.10: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa nép­dalokat énekel. 15.28: Barangoló Dominó. 16.05: Ami a számok mögött van. 16.35: Régi, híres énekesek mű­sorából. Hedwig von De- bicka énekel. 17.10: Népdalgyűjtóúton Bartók Béla nyomában. 17.33: Láttuk, hallottuk. 17.58: Filmzene. 19.15: Schumann: Dalcsokor. 19.38: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarának hang­versenye az ifjúságnak. 20.30: Játékház Kecskeméten. 20.50: A hangversenyközvetités folytatása. 21.20: Verbunkos muzsika. 21.40: A gyorsuló idő nyomá­ban __ 22 .20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószínház. 23.19: Mozart: Esz-dúr diverti­mento. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: „Röpülj páva!” 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 13.15: Munkásigazgatók. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Lehár operettdalaiból. 19.07: Slágermúzeum. 20.00: Régi nóta, hires nóta. 20.33: A világirodalom remekei. 21.31: Sanzonestek a Magyar Rá­dióban. 23.15: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Smetana: e-moll vonósné­gyes. 10.00: Pódiumparádé. 10.40: Gólok, méterek, történe­tek. 11.05: Zenekari muzsika. 13.07: Varázsfuvola. 14.12: Budapest anno . .. 15.10: Szabó Magda: Kívül a kö­rön. 15.20: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Délutáni hangverseny szá­zadunk zenéjéből. 16.21: Dühöngő fiatalság. 16.41: Tip-top parádé. 17.11: Énekeljenek a népek. 17.42: Balettzene. 19.05: Nem tudom a leckét. 19.35: Egy vers — több fordítás. 19.55: Hanglemezújdonság. 20.50: Slágerlista. 21.25: Barokk zene. 23.02: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zol­tán összeállítása. 17.35: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Pais Judit. (Bizo­nyítványosztás után — Ta­vaszi divatötletek — Szép­ségápolás) 17.45: Noolugno felvételeiből. Közben: Gyermekváros át­adás előtt. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A nótakedvelőknek Győri SzabA József énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Történelem. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3t-4. oszt.) (f.-f.) 9.35: Korok művészete. (Közép- iskolásoknak.) (f.-f.) 10.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 14.15: Iskolatévé. Történelem, (ism., f.-f.) 14.40: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.05: Magyar irodalom, (ism., f.-f.) 15.30: Korok művészete, (ism., f.-f.) 16.05: A látás hatalma. A törté­neti tér kifejezés, (ism.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A vadon világa, (ism.) 16.55: Postafiók 250. 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Pintér József: Egy óra / múlva itt vagyQk. (ism., f.-f.) 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: öt perc meteorológia. 18.25: Vélemények. A szovjet népgazdaság a pártkong­resszus előtt. 19.05: Reklám, f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.25: Konsztantyin Szimonov: öt nap háború nélkül, (ism., f.-f.) 21.50: A fele sem igaz! (f.-f.) 22.25: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 22.35: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR —18.25: Még egyszer — gyerekek­nek! Varázsló muzsika, (ism.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: A színpadon a Dire Straits! 20.30: Csak beszélgetünk! 21.15: öt perc meteorológia, (ism.) 21.20: Tv-hiradó 2. 21.40: Reklám, (f.-f.) 21.45: A Rousseelle-ék háza. Bel­ga film. BUKAREST 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-hiradó. 19.20: Jogi tanácsok. 19.40: Román tájakon. 20.00: Nyugtalan bárány. Francia —olasz játékfilm. 21.30: Modem művészet. 22.05: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: A mi költőink. 18.15: Ifjúsági műsor. 18.25: Tv-naptár. 18.45: Radoje Domanovic történe­tei. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Le Mans huszonnégy órá­ja. 21.45: Dokumentumműsor. 22.45: Szórakoztató zene. * 23.15: Hét tv-nap. EL MŰSOR 18.45: Népszokások: A kará­csony. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Család és társadalom. 20.45: Huszonnégy óra. 21.10: Népi muzsika. 21.35: Pénteken 22-kor és Film- fesztiváli krónika. színház BUNKER Békéscsabán 19 órakor, „U” bér­let. (Klubszínház. Bemutató elő­adás.) MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Halá­los tévedés, 6 és 8 órakor: La­vina. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Negyedik fázis. Bé­késcsabai Szabadság: minden előadáson: Vámmentes házasság. Békéscsabai Terv: A pisztrán­gok. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Az oroszlán ugrani készül, fél 8 órakor: Érintés. Gyulai Petőfi: A papa mozija. Orosházi Parti­zán: fél 4 órakor: Az ezermes­ter, fél 6 és fél 8 órakor: For­galmi dugó. Szarvasi Táncsics: A világ rendje és biztonsága.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents