Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. FEBRUAR 1., VASÁRNAP Ara: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Véget ért a Belügyminisztérium önkéntes segítőinek országos tanácskozása A BM Rendőrtiszti Főiskolán január 30-án kezdődött a Bel­ügyminisztérium munkája önkéntes segítőinek II. országos értekezlete. Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja (Telefotó) n hírnév kötelez Nagy feladatok előtt a gyógyszeripar Tegnap befejeződött a Bel­ügyminisztérium önkéntes segítőinek második országos tanácskozása. A tanácskozás befejeztével az önkéntes rendőri, az önkéntes tűzoltói, illetve az önkéntes határőri feladatok ellátásában több éves kiemelkedő tevékenysé­gért kitüntetéseket adtak át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szolgálati feladatok áldozatkész elő­segítésében végzett kiemel­kedő tevékenységük elisme­réseként a Vörös Csillag Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta a Volán Tröszt ön­kéntes rendőri zászlóaljának, a tapolcai városi önkéntes tűzoltóegyesületnek és a szombathelyi MÁV I. ön­kéntes határőrcsoportjának. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát nyolc közösség és a Belügy­minisztérium egy dolgozója vehette át. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával egy közösséget és 34, a Közbiz­tonsági Érem ezüst fokozatá­val 11, bronz fokozatával 10, a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatával 10, ezüst fokoza­tával 3, bronz fokozatával 4 dolgozót tüntettek ki. A tanácskozás résztvevői­nek1 tiszteletére a belügymi­niszter fogadást adott. A magyar gyógyszeripar felfelé ívelése a második vi­lágháború után kezdődött, termelése 1950. és 1975. kö­zött százszorosára emelke­dett. Az ágazat jelentőségé­re, nemzetközi fontosságára utal az a tény is, hogy az utóbbi tíz évben az export növekedésének üteme meg­haladta a termelés bővülésé­nek mértékét. A magyar gyógyszeripar jelentős pozí­ciókkal rendelkezik a világ­piacon: termelési értékét te­kintve a 14—16. helyen áll a világ gyógyszertermelőinek sorában, ha az export nagy­ságát nézzük 6—8.. ha pedig az egy főre számított expor­tot tekintjük, csak Svájc elő­zi meg a világon. A KGST- ben meghatározó szerepet tölt be a magyar gyógyszer- ipar, jelentős tényezője a szo­cialista nemzetközi munka­megoszt ásnák. Gyógyszeriparunk gyárt­mányszerkezete korszerűnek tekinthető, bár a választék szélesebb körű a szükséges­nél, s a gyártástechnológia műveleti és gépészeti megol­dása még elmarad a legfej­lettebb színvonaltól. A népgazdasági terv ki­emelt szerepet biztosít a kö­vetkező években a gyógy­szeriparnak. 1981-ben csak­nem tíz százalékkal növe­kedhet ez az iparág, vagyis jóvá] erőteljesebb lesz a fej­lődés, mint az iparban álta­lában. Ennék megfelelően bővítik a célok eléréséhez szükséges anyagi és szellemi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez képest — 15 százalékkal nőnék az idén. Az egyik legfontosabb fel­adat az eredeti gyógyszerek kutatásának elősegítése, el­sődlegesen a központi ideg- rendszerre, a szív- és ér­rendszerre ható szereket, an- tibakteriális és vírusellenes hatóanyagokat kutatnak. A szocialista export több mint tíz százalékkal, a tőkés kivitel körülbelül 13 száza­lékkal növekszik ebben az évben. Az iparág exportké­pessége, valamint a gazdasá­gosság fokozása érdekében szűkítik a kis szériákban, gazdaságtalanul előállított termékek körét. Az export­érték 15 százalékáért impor­tálunk gyógyszeripari termé­keket — így gyógyszerhiány nem várható. Mindegyik vállalat törek­szik arra, hogy eredeti ter­mékekkel lépjen a piacra, így új gyógyszer forgalomba hozatala is várható. A dollár elszámolású export szerkeze­te is megváltozik. Jelenleg a tőkés kivitelnek 15 százalé­ka késztermék, a nagyobbik rész a világszerte általában kedvezőtlenebbül értékesít­hető hatóanyag. A szocialis­ta kivitel ebből a szempont­ból igen előnyös, itt 96 szá­zalék a késztermék aránya. Magyar—román kulturális ülésszak Befejezés előtt a Tokainak—15 építése Befejezéséhez közeledik a Szovjetunió legnagyobb ter­monukleáris kísérleti beren­dezése, a Tokárnak—15 épí­tése. A berendezésben előre­láthatólag mintegy 70 millió fokra tudják majd felhevíte­ni a plazmát az irányított termonukleáris reakció meg­indításához. Az irányított termonukleá­ris reakció a jövő energia- forrása, amelynek megvaló­sulásával gyakorlatilag ki­meríthetetlen energia kerül­ne az emberiség kezébe. A szovjet tudomány úttörő sze­repet vállalt a kutatásokban, amelyek ma már a világ több országában folynak, s nemzetközi együttműködés­sel is fejlődnek: szovjet kez­deményezésre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség \is létrehoz kísérleti berende­zést. öt évvel ezelőtt az SZKP XXV. kongresszusán külön szóltak arról, hogy az akkor már működő Toká­rnak—10 jelzésű berendezés milyen nagy fontosságú sze­repet tölt btea jövő energia- forrásainak fju tatásában. Mint a leningrádi, elektro- fizikai berendezések tervezé­sével és elkészítésével fog­lalkozó tudományos kutató intézet igazgatója a TASZSZ tudósítójának elmondotta, a Tokárnak—10 berendezés még csak húsz millió fokra heví­tette fel a plazmát. Az új, részben az intézet közremű­ködésével készülő Tokárnak —15 már közel áll azokhoz a paraméterekhez, amelyek­nél megvalósul a folyamatos, irányított termonukleáris re­akció. A berendezés központ­ját képező toroid-kamrában már 70 millió fok körüli hő­mérsékletre hevíthetik fel a plazmát. Az új kísérleti 'Be­rendezés lesz a jelenlegi öt­éves terv időszakában a ku­tatások fő központja. A magyar—román kultu­rális vegyes bizottság január 27—31. között Bukarestben tartotta 6. ülésszakát. A ma­gyar küldöttséget Tóth Dezső művelődési miniszterhelyet­tes, a román delegációt Aurel Dúca, a szocialista művelődési és nevelési ta­nács elnökhelyettese vezette. A magyar tárgyaló cso­portot fogadta Suzana Ga- dea, a szocialista művelődési és nevelési tanács elnöke. A tárgyaláson véleményt cse­réltek a kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről és fel­adatairól az 1981—85-ös idő­szakra. Az ülésszak idején egyez­tették a Bartók- és Enescu- centenárium alkalmával sor­ra kerülő rendezvényeket, amelyek között közös meg­emlékezéseket is tartanak. Az ülésszak jegyzőkönyvét szombaton írta alá Tóth De­zső és Aurel Dúca. Hogyan készUl a paplan, a pólya a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi üzemében? Miért nem érdeklődik a nagykereskedelem az egyébként praktikus és a kisma­mák körében igen keresett új termékeik iránt? Képes ri­portunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi flz SZMT felhívása A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa pénteki ülé­sén állást foglalt a megyénkben dolgozó szakszervezeti vezető testületek, bizalmiak, szakszervezeti tagok 1981. évi gazdálkodást segítő legfontosabb feladataiban. Ennek lényegét lapunk 3. oldalán közöljük. D manöken új ruhája Korszerűség és divat. A kettő elválaszthatatlan, hi­szen a ruházati termékek piac- és versenyképességét je­lenti idehaza és külföldön. A módit tehát nem a véletlen alakítja, hanem a technikai fejlődés, a gazdasági érdekek függvénye. De mi a divat? Akarunk-e mi Magyarorszá­gon divatot csinálni, van-e erre lehetőségünk, milyen az ipar és a kereskedelem együttműködése? Erre és ha­sonló kérdésekre keresi a választ képes beszámolónk a 4. oldalon. Iskolanap és bolygói Békésen, a 2-es számú általános iskola január 1-től gazdasági és részben szakmai központja lett néhány ok­tatási intézménynek. Országos célkitűzés, hogy ahol lo­gikusnak látszik, egy összefüggő egységet kell létrehozni. Ezt próbálták megvalósítani a gyakorlatban Békésen. Hogyan készítették elő a döntést, mi a véleményük a változásról az érintett intézmények vezetőinek? Ripor­tunk a 6. oldalon. Kőhíd a Száraz-éren Érdekes, az enyészetre hagyott, régi korból szár­mazó építményre hívja fel a figyelmet Plesko- nics András írása. Arról a kőhídról van szó, amely Békéssámson ha­tárában, a Hódmezővá­sárhelyt Tótkomlóssal összekötő műút és a Szá­raz-ér találkozási pont­jától mindössze csak né­hány száz méterre talál­ható. A környéken élő idős emberek szerint a hidat még a törökök épí­tették. Maga a szerző is megpróbálkozott azzal, hogy a „Régi magyar hi­dak” (1970) című könyv­ben szereplő téglaépít­mény keletkezésének ko­rát, történetét kiderítse. Kutatásainak eddigi ered­ményeit ismertetve ugyanakkor hangot ad a műemlékek pusztulása miatt érzett aggodalmá­nak is. Írását a 7. olda­lon közöljük. Mini-körkép „Hol volt, hol nem volt, az üveghegyen és az üveggyáron is túl, élt egy búskomor ötfejű sárkány ...” így kezdő­dik az a mese, amelyet egy nyolcadikos oroshá­zi fiú írt az ifjúsági ház mesepályázatára. Tódor, a sárkány története a Minimagazinban olvas­ható, több más írással együtt, amelyekben vi­szont meséről szó sincs. A fiatal békéscsabai ke­reskedő számára a mun­ka komoly dolog, ami nem mond ellent annak, hogy Erzsébet víg kedé­lyű lány. Pályájáról és a pesti „kirándulásról” szól a 11. oldalon „A keres­kedővirtuóz” című írás. Közöljük továbbá a Mi- nimagazinban a Pályáza­ti rejtvény újabb fordu­lóját, néhány diáktréfát, és szó esik a békési Co­lor Klubról is. Munkában a felvetőnő a mezőberényi PATEX-ben Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents