Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
1981. január 14., szerda Részlet a kiállításról Fotó: Martin Gábor Tűzoltás — tablókon Az egyik képsor az állami tűzoltóság fejlődését, felszereltségét, egy másik a vállalati tűzoltóság tevékenységét mutatja be. A többi fotón a tűz pusztításának szomorú látványa, leégett, kiégett épületek', használhatatlanná vált berendezések, felszerelések. Mindez azon a tűzvédelmi kiállításon látható, amelyet a békéscsabai városi tűzoltóparancsnokság közreműködésével a Kner Nyomda rendezett, a kultúrtermében. A felvilágosító-propagandacé- lú bemutatót január 13-án, tegnap délután Balogh Miklós, a Kner Nyomda termelési vezérigazgató-helyettese nyitotta meg. A Knerben az utóbbi három évben egyáltalán nem volt tűz, és nagyobb tűzeset korábban sem történt. S hogy a jövőben se lobbanhasson fel a pusztító láng — ezt szolgálja szerény, de hatásos eszközeivel a január 20-ig látható kiállítás is. Először január 23-án „flblak”-ban a konzervgyár Üj körkapcsolásos műsor előkészületei folynak a tévénél. A magazin jellegű élőadás az előzetes tervek szerint kéthetenként jelentkezik, pénteki napon délután hat és hét óra között. A sugárzás egy órája alatt a szegedi, a pécsi és a budapesti stúdió felváltva, váltakozó helyszínekről lép adásba. A műsor szerkesztői az elképzelések alapján a rendelkezésükre álló hatvan percet arr.a használják fel, hogy a nézőket közérdekű eseményekről, hasznos tudnivalókról tájékoztassák. Az „Ablak” címmel induló új műsor első ízben január 23-án jelentkezik, nyitásként meteorológiai körképpel, amelyhez a szegedi stúdió — tekintettel körzete mezőgazdasági jellegére — agrometeorológiai helyzet- elemzést ad. Ezt követően kirándulásokra, tárlatlátogatásokra, színházi előadások megtekintéséhez kapunk tippeket, majd az új lakásrendelet alaposabb megismeréséhez segít hozzá bennünket az „Ablak” stábja. Valószínűleg sokak érdeklődését kelti föl a kéthetenkénti magazin állandó rovata: az orvosi tanácsadás. Első alkalommal a lisztérzékenység a téma. s ehhez a Békéscsabai Konzervgyárban forgattak filmet a szegedi tv-stúdió munkatársai. Riportjuk főszereplője a glute- ninmentes tészta. Vonatok, telefonfülkék esztelen rongálóit igyekszik leleplezni az egyelőre „Pel- lengér”-nek nevezett betét, de a körkapcsolás során megpróbálnak élő rémhíreknek is utánajárni a vállalkozó kedvű riporterek. Valószínű, hogy az utóbbiban nagyobb sikerekre számíthatnak, mint annak az elképzelésüknek megvalósításában, hogy ez alatt az egy óra alatt megpróbálják földeríteni: hol kaphatók hiánycikkek? Időszerű jegyzet — amire elsőként Galsai Pongrácot kérték fel — és a megyei sajtó legizgalmasabb másnapi cikkeinek ismertetése szerepel még az előbbiek mellett az előzetes programban. Mindehhez mi csak annyit tehetünk hozzá: ha valóban ilyen gazdag és gazdagságának megfelelően izgalmas lesz ez a műsor jelentkezésről jelentkezésre, akkor még az sem árthat a népszerűségének. hogy nem főműsoridőben sugározzák. Mindenesetre, sok szerencsét! K. E. P. Mászkálók, röhögök Ügy látszik, ellenük nincs semmiféle pedagógiai módszer. Ráhatás, hogy szebben hangzón. Aztán erőteljesebb eszköz sincs: fegyelmezés, hogy az is szebben hangzón. Így aztán csoda-e, hogy fiatal kolléganőm néhány héttel ezelőtt egy ifjúsági házbeli eseményről némi re- zignációval ezt írta: „Bár jócskán akadtak beszélgetők, ki-bemászkálók, sőt a műsort tudatosan zavarók is, mégis optimistán értékelhető ez a rendezvény...” Hát, hogy optimistán-e, ezt kétlem. Tapasztalatokkal gazdagabban, inkább. Hogy pontosítsunk: a csabai szakmunkástanulók iskolanapjáról szólt a tudósítás. Más. Cisz a moziban, és az első sorokban felröhög az éppen ügyeletes kórus. Röhög? Nyerít. Es szövegelnek olyat, hogy attól még a legpróbáltabb fülű nézőnek is fölfordul a gyomra. Mégis hallgat és lapul a közönség. Szegény mozisok, fogalmuk sincs, mit csináljanak. A randalírozók maradnak, és tovább folytatják. Mi lenne, ha egyszer, vagy többször — valamiféle hivatalos közeg — kivezetné őket? Szerintem nem dőlne össze a világ, és más sem. (sass e.) Árvízkárosult vadásztársaságok megsegítése Kulcsra kész export A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei Intéző Bizottsága által negyedévenként kiadott Vadgazdálkodási Híradó legutóbbi számában részletes jelentést olvashattunk azokról a károkról, amelyek a tavaly július 28-i hosszúfoki gátszakadás nyomán keletkeztek az árvízi térségben gazdálkodó vadásztársaságok vadállományában. Ebből a jelentésből tudhattuk meg, hogy összességében több mint 11 ezer hektár vadász- területet öntött el az árvíz, s a megye öt vadásztársaságánál — a békési Október 6.. a békési Kittenberger, a kö- röstarcsai Petőfi, a szeghalmi tanácsi és a körösladányi vadásztársaságnál — együttesen — 200 ezer forint anyagi kárt számítottak amellett, hogy a tomboló víz martalékává lett 428 őz, 4 és fél ezer nyúl, valamint 17 ezer fácán. Szeptember közepén a béSzervezett formában elsősegélynyújtó tanfolyamon még nem vettek részt a növényvédelemben dolgozó szakemberek a megyében, annak' ellenére, hogy ezt rendelet is előírja. Az ok egyszerű: nem voltak meg a tanfolyamok megtartásához szükséges feltételek. Most Torlószelepek Trabanthoz, Wartburghoz Február végéig ötezer darab, a kétütemű motorok kipufogó csövére helyezhető, úgynevezett torlószelepet készítenek Trabant és Wartburg személygépkocsikhoz a Debreceni Finommechanikai Vállalatnál. A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézetben a torló- szelep vizsgálatakor megállapították, hogy alkalmazásával egyenletesebbé válik a kétütemű motorok alapjárati fordulatszáma, s a negyedik sebességi fokozatban is jobban gyorsul az autó. A gépkocsik kipufogó csövére szerelhető, a kipufogó gázok által szabályozott nyílású szelepek használatával kedvezőbb lesz a gépkocsik vezethetősége is: már 35 kilométeres óránkénti sebességnél negyedik fokozatba lehet kapcsolni, s a gépkocsi rázkódásmentesen gyorsul tovább. A torlószelep alkalmazásával mintegy 5 százalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el. Gépkocsiátvételi sorszámok 1981. JANUAR 12-£n késcsabai vadásztársaságok, átérezve az ár- és belvízsújtotta területeken vadgazdálkodást folytatók gondjait, a megyei intéző bizottság közreműködésével megsegítő akciót kezdeményeztek, élő vadakat ajánlva fel az árvízben megritkult állomány kiegészítésére. Felhívásuk nyomán a vadásztársaságok azonnal megmozdultak, sőt, jelentős segítség érkezett megyénkén túlról is. Húsz Békés megyei vadásztársaság együttesen 750 élő fácánnal, 140 élő nyállal és 10 őzzel járul hozzá az árvízkárt szenvedett vadász- társaságok vadtörzsállomá- nyának kiegészítéséhez. Ezenkívül csaknem 30o ezer forinttal és jelentős mennyiségű takarmánnyal támogatják partnertársaságaikat. A megyék közül Somogy, Veszprém. Tolna és Vas csatlakozott a békéscsabaiak felhívásához. végre megérett a helyzet arra, hogy a megye minden növényvédelmi brigádjából két-két ember tanfolyamra mehessen. A résztvevők januártól márciusig több turnusban kapják meg azokat az ismereteket, amelyek munkájukhoz feltétlenül szükségesek. így balesetek, mérgezések helyszíni elsősegélynyújtását, és az azt követő intézkedések módját Egy-egy tanfolyam öt napig tart, színhelye az orosházi mezőgazdasági technikum. Az oktatássorozat megszervezésében és lebonyolításában a Vöröskereszt megyei szervezete, a KÖJÁL és a növényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei vesznek részt. Gondot okoz a töblettermés A sokat emlegetett múlt évi kedvezőtlen időjárás alaposan megsanyargatta a növényeket, köztük ,a meleget és sok napfényt igénylő vetőmagtermőket. A jó termesztési technológiáknak és szigorú megtartásuknak köszönhető, hogy nem tett jelentős kárt bennük az eső és a szél. Ez jellemzi a Békés megyei Zöldségvetőmag- termesztési Modelltársulás tavalyi eredményeit. A számok szerint jelentősen, 8 millió forinttal túlteljesítették a társult üzemek a tervezett 162 milliós árbevételt. A többlettermés azonban gondot is okoz, ugyanis 10 millió forint értékű hagyma- és paprikavetőmag még értékesítésre vár. Remélhető, hogy időben és kedvező áron sikerül túladni rajta. M a, amikor gyakran emlegetjük a romló cse- arányokat, a növekvő energia- és nyersanyagárakat, mindenki keresi a megoldást, hogy olyan termékeket exportáljon, amelyeknek az ára lépést tart a rohanó inflációval és termelési költségekkel. A legjobb persze az lenne, ha olyan magas szellemi tartalmú cikkekkel rendelkeznénk, amelyekben kevés az anyag és sok a tudás. Mint például az integrált áramkör vagy a gyógyszer, hogy a legkézenfekvőbbeket említsük. Természetesen egy olyan országnak, amelyiknek nemzeti jövedelméből minden második forint a külkereskedelem révén realizálódik, s ez jellemző Magyarországra, nem elég egy- vagy kétféle jól menő portékával kirukkolnia. Egyre többen vallják, hogy rendszereket, rendszercsaládokat kell eladni a magyar vállalatoknak külföldön. S hogy ne maradjon homályban, miről is van szó, hozzunk néhány példát. Amikor egy komplett kórházat, vagy iskolát, netán egy mintafarmot vesznek meg Dél-Ame- rika, Afrika vagy Ázsia országai, akkor az eladók kulcsrakészen szállítanak. Épületet, berendezéseket, ha kell személyzetet, s minden hozzávalót. S ez utóbbin például technológiát, know- how-t is kell érteni. Ha például egy mintafarmot szervez meg a magyar mezőgazdaság, úgy nem elég gépeket és növényfajtákat adni. Ennél több kell. S ez a több, a termesztési rendszer. Magyarországon már sokan hallottak a bábolnai, a bajai vagy a nádudvari kukorica-, illetve búzatermesztési rendszerről. Ha a teljes technológiát eladjuk, gépekkel, szaktudással együtt, úgy jóval nagyobb bevételre tehetünk szert, mintha az egyes tételeket külön-külön exportálnánk. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen rendszerexport esetén az árakat nehéz összehasonlítani a versenytársak ajánlataival. Hiszen sok nyugati cég húzódozik attól, hogy a technikát, a szellemi tőkét is áruba bocsássa. Többek között ennek köszönhető, hogy az Egyesült Izzó komplett lámpagyárakat adott el Indiában. a Közel-Keleten és Indonéziában is. A magyar gazdaságnak jelenleg három olyan területe van, ahol jelentős eredményeket tud felmutatni, ha rendszerexportról beszélünk. Az egyik ilyen terület az egészségügy. A Medicor már több komplett kórházi egységet szállított és helyezett üzembe Dél-Amerikában és Afrikában. A tengerentúlon elsősorban Peruban és Brazíliában, Afrikában pedig Nigériában találhatók meg a magyar berendezések'. Egyikmásik helyen már közreműködött az építésben is, az orvosok és az ápolónők kiképzését is segítette, esetleg magyar egészségügyi dolgozókkal indították be a kórházakat, klinikákat. Tavaly létrejött a Medinvest, annak érdekében, hogy a magyar egészségügyi és a hozzátartozó ipari bázis a legigényesebb kéréseknek is eleget tudjon tenni: ha kell építkezzünk, ha kell berendezéseket szállítsunk, és ha kell, üzemeltessünk egészségügyi létesítményeket. A Medicor vezetői úgy látják, hogy az ilyen típusú üzleteké a jövő, még akkor is, ha egy-egy szerződés megkötéséig évek telnek el, néhány esetben pedig hiábavaló a fáradság. Az egyedi műszerek és berendezések piaca ugyanis telített, a konkurren- ciaharc éles, emiatt az árak bizony kevés nyereséget foglalnak magukba. A másik terület, az oktatás. Hagyományaink már itt is vannak, hiszen a két külkereskedelmi vállalat, a Met- rimpex és a Technoim- pex már több mint 10 éve foglalkozik az „oktatási üzlettel”. A fejlődő országokban ugyanis az egészségügy mellett az oktatás az a terület, amelynek fejlesztését állandóan napirenden tartják, hiszen a jövő szakmunkásai és műszaki-gazdasági értelmiségei meghatározzák egy- egy ország felemelkedését. Az ilyen üzleteknek kettős haszna is van. Egyrészt számítani lehet arra, hogy a magyar berendezéseken tanuló egyetemisták, akik később a fejlődő országok iparában vezető pozícióba kerülnek, emlékeznek még a „tanultakra”, s előnyben részesítik a mi eszközeinket, berendezéseinket. A másik szempont már inkább üzleti: egy-égy komplett szállítás esetén a keresett cikkek mellett olyan készülékeket is el lehet adni, amelyeket egyébként nehezen lehetne exportálni. A korábbiakban már szó volt a mezőgazdasági rendszerexportról. Ezen a területen a magyar mezőgazdasági üzemek' és gépgyártók elsősorban arra képesek, hogy a nálunk már bevált növény- termesztési és állattenyésztési rendszereket adják át, mindazokkal a tapasztalatokkal együtt, amelyek a hazai gyakorlatban meghonosodtak1. N oha, itt most három ágazatot soroltunk fel, korántsem akarjuk azt mondani, hogy ezzel kimerültek a rendszerexport lehetőségei. Hiszen a gépipar és a vegyipar számtalan tevékenységet fog át, mint például az elektronika, a híradástechnika vagy a petrolkémia. Az Egyesült Izzó és Bábolna kivételével ezeket az esélyeket még alig „játszottuk meg”, noha árualapokkal bőségesen rendelkezünk. Több vállalkozókedvre, no meg központi segítségre van szükség ahhoz, hogy a ma még parlagon heverő tudásunkat dollár- vagy rubel (milliók) ra váltsuk. Ernőd Pál Elsősegélynyújtó tanfolyamok Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 306 Trabant Lim. (Bp.) 2 263 Trabant Lim. (Győr) 1 645 Trabant Lim. (Debrecen) 805 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 3 631 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 565 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 594 Trabant Combi (Bp.) 1 221 Trabant Combi (Győr) 906 Wartburg Lim. (Bp.) 2 844 Wartburg Lim. (Győr) 2 718 Wartburg de L. (Bp.) 1939 Wartburg de L. (Győr) 2 544 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 524 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 281 Wartburg Tourist (Bp.) 960 Wartburg Tourist (Győr) 1087 Skoda 105 (Bp.) 2 882 Skoda 105 (Győr) 2 169 Skoda 105 (Debrecen) 2 066 Skoda 120 (Bp.) 2 324 Skoda 120 (Győr) 1105 Skoda 120 (Debrecen) 1 001 Lada 1200 (Bp.) 8 889 Lada 1200 (Debrecen) 8 462 Lada 1300 (Bp.) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1500 (Bp.) 4 789 Lada 1500 (Debrecen) 4 376 Lada 1500 (Győr) 970 Lada Combi (Bp.) 1637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1600 (Bp.) 1 940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Moszkvics (Bp.) 10 304 Polski Fiat 126 (Bp.) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1296 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 228 Zaporozsec (Bp.) 31109 Békéscsabán a Szarvasi úton már majdnem a benzinkútnál tartanak a csatornázási munkálatokkal Fot6: Martin Gábor
