Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
1981. január 11-, vasárnap Asszonysorsok... Szövőnők Békésszentandráson Munkásasszonyokkal találkoztunk a békésszentand- rási szőnyegszövőben. A 600 dolgozó közül a legtöbb nő, 200-an a helyi központ munkásai, másokat a vidéki telepeken, vagy bedolgozóként foglalkoztatnak. Pálinkás Já- nosné a mechanikai részleg szövőnője. Hat gépet kezel egyidőben, sátor alapanyagot készít két műszakban. Lacz- kó Jánosné „perzsázik”, kézi csomózású szőnyeget sző. Pálinkás Jánosné: — Húsz évnél régebben dolgozom már itt. Nagyon fiatalon, 14 évesen tanultam a perzsaszőnyeg készítését. Édesanyám is perzsázott, szőnyegszövő család vagyunk. A pályaválasztásra nem volt sok lehetőségem, a szövetkezetben már korán, aránylag jól kerestem. Szeretek itt lenni, máshol nem tudnám megszokni. Mindenkit személyesen ismerek, engem is megbecsülnek. A könnyűipar kiváló dolgozója címet adták a munkámért. Társadalmi megbízatásaim is vannak, döntőbizottsági tagnak, brigádvezető-helyettesnek választottak és nőfelelősnek a pártvezetésben. A szocialista brigádunk neve Petőfi, elsőként alakultunk a szövetkezetben. Vegyes brigád, perzsások és mechanikusok egyaránt a tagjai. Kérdezték már tőlem mások is, jobb-e így brigádban? Mi érezzük az összetartozást, jó a teljesítményünk, s a munka mellett vállaltuk az öregek napközi otthonának pat- ronálását is. Húszéves koromban mentem férjhez, semmink nem volt. Azóta felneveltük a két fiunkat, családi házat építettünk. A gyerekek persze még tanulnak: a nagyobbik érettségizett és műszerésznek készül, a kisebbik gimnazista. A legnehezebb korukat élik, de jó barátok vagyunk, megértjük egymást. A férjem is, én is az iparban dolgozunk, de sem a falusi, sem a városi élet előnyeit nem élvezzük. Állatokat nem tartunk, nincs háztájink, mindent a boltból vásárolunk. A kereskedelmi ellátás bizony elég gyenge, főként húsfélékből. Szarvason vásárolunk, szórakozni is oda járhatnánk. Azért, ha szabad időm van, inkább olvasok. Régebben a kultúr- házban gyakran szerepeltek színészek, az ilyen színházi, vagy irodalmi estekre szívesen mennék. Egy-egy műszak után eléggé elfáradok. Ez a munka minden porci- kánkat igénybe veszi, állandóan járkálni, figyelni kell a gépek között, nagy a zaj. A minőségi munka szerint fizetik a prémiumot, a teljesítmény mellett erre hajt mindenki. Nem elégedetlenke- dek, a legnagyobb kívánságom az, hogy a fiaim végezzék el az iskolát, s a kicsi is tanuljon tovább. Laczkó Jánosné: — Nem szeretek sokat beszélni, de magamról nem is tudok. Ez az első munkahelyem, 22 éve dolgozom itt, s innen megyek nyugdíjba is. A férjem betegsége miatt vállaltam én a családfő feladatait. Otthagytam a háztartást, szőnyegszövő lettem. A lányom Békéscsabán él a férjével, 11 hónapos kislányuk van, a fiam velünk lakik. Nagyon régen tanultam meg otthon a szőnyegcsomózást a szomszédasszonyomtól. Ebmlékszem, milyen örömmel figyeltem napról napra, hogy ma két forinttal többért dolgoztam, mint tegnap. Most már tudom, hogy a jó minőségű perzsát négyzetméterenként 50—100 ezer csomóból szövik, és naponta 8 ezret tud kötni az ember. Egy 2z3 méteres szőnyeget 6 hét alatt készítünk el ketten, párban. Mégsem válik egyhangúvá a perzsázás, jó nézni, ahogy kezünk nyomán bontakozik a minta. Ez a fajta szőnyeg őrzi leginkább a hagyományokat, a legkelendőbb külföldön, de a legdrágább is. A mintanézés eléggé fárasztja a szemet, bár a világításra nagyon ügyelnek nálunk. Sok-sok év után az itt dolgozók ízületei kopnak el, a kezünk és a hátunk fárad a legjobban. Mégis jó itt együtt dolgozni. Ismerjük egymás életét, gondjait, örömeit. Műszak után otthon elölről kezdem a főzést, takarítást. Jószágot is tartok, így könnyen elkapom egy csirke nyakát, ha jönnek a lányomék. Szabad időmben varrogatni szeretek, újságot olvasok, televíziót nézek. Nótaestre, színházba szívesen elmennék, ha lenne ilyen a faluban. Nyaralni nem voltam még sehol. Gyakran elgondolkozom, milyen más a mostani fiatalok élete. Amikor mi kezdtük, még a férfiaknak se nagyon volt munkájuk, ma pedig válogathatnak a lehetőségek között. Mi szülők is tudunk segíteni ebben-abban. No de, nem irigylem én őket, hiszen nekik is vannak gondjaik! * * * A világ sok országában ismertek a Békésszentandrási Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet termékei. A hagyományos szőnyegek és egyéb gyártmányok mellett ez évben másra is vállalkoztak. Arax néven új terméket hoznak forgalomba, amelyet a Temaforg Vállalattal egyeztetve, kísérletképpen gyártanak. A szövetkezet eredményeinek, ió hírének garanciáját az itt dolgozó asszonyok jelentik. Bede Zsóka Kenderikék, fenyőrigók, süvöltők, sasnk a Hortobágyon A sarkvidéki nagy hidegek elől csapatostul érkeztek az elmúlt napokban madarak a Hortobágyra. Ezekben a napokban már a puszta minden részén lehet látni kenderikéket, fenyőrigókat, az erdősávokban vöröstollú süvöltők, a kopár szikes részeken pedig füles pacsirták tanyáznak. A korábbi évekhez képest nagyobb számban maradtak a pusztán a bölömbikák. valamint, mocsári madarak: gúvatok is. A nagy „utánjárással”, de még találnak élelmet a nádasokban, illetve az úgynevezett „halnyalásokban”, tehát azokon a mocsaras részeken, ahol nincs jég és felszínre jönnek a vízirovarok. Ezen a télen is tanyáznak a pusztán a réti sasok. A táplálékukról a nemzeti park őrei gondoskodnak. Belsőségekből terítenek számukra. A tavaly őszi nagy pocokinváziónak tulajdonítják az ornitológusok, hogy az idén szokatlanul nagy számban telelnek a Hortobágyon kékes réti héják, egerész- és gatyás ölyvek, továbbá vörös vércsék. I Divat-e a ruhavarratás? Havonta 120 öltönyt készítenek Fotó: Martin Gábor Nyári időszámítás március 29-től szeptember 26-ig Megjelent az idei nyári időszámításról szóló rendelet — a Magyar Közlöny 1980. évi 97. számában —, amely szerint március 29-től szeptember 26-ig a szokásosnál egy órával korábban kezdjük napjainkat. Március 29-én nulla órakor az óra mutatóját egy órára kell előreigazítani, majd pedig szeptember 27-én egy órakor ismét visszaállítani nulla órára. A rendelet intézkedik arról is, hogy a nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát végző — nem havibéres — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, vagyis a valóságosan ledolgozott munkaidő alapján számolják el. A Magyar Villamos Művek Tröszt számításai szerint a múlt évben a nyári időszámítás révén háztartásokban, az üzemekben és a közvilágításban a számítottnál is többet, a várt 80 millió helyett 100—120 millió kilowattóra villamosenergiát takarított meg az ország. Ennyi energia például egy akkora városnak, mint Keszthely, egész éves áramfogyasztását fedezi. A nyári időszámítás tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Így látta az európai menetrendi konferencia is, amelyen az országok küldöttségeinek többsége — köztük a magyar delegáció is — azt az indítványt fogadta el, amely szerint az idén egy héttel hamarabb kezdik meg a nyári időszámítást, mint tavaly. Ennél fogva minden bizonnyal növekszik majd a villamosenergia-megtakarí- tás is. A tavalyi premier után a mostani folytatás már nem okoz különösebb problémát a közlekedésben. A MÁV május 30-ig érvényes téli menetrendjében ugyanis már feltüntették, és külön jelzéssel is ellátták a nyári időszámításból adódó változásokat. A Volánnál csak a téli pótlás veszti érvényét, március 29-től május 30-ig az érvényes menetrend szerint közlekednek a buszjáratok. A légi közlekedés rugalmasan alkalmazkodik a módosításhoz, és a szokásos április 1 helyett három nappal előbbi érvénnyel vezeti be a nyári menetrendet, míg a MAHART a márciusban megjelenő menetrendjében természetesen már ugyancsak figyelembe veszi az óraigazításból adódó változásokat. A Békés megyei ‘Szolgáltató és Termelő Szövetkezet békéscsabai férfi méretes szabóságán 21-en dolgoznak, öt 'éve költöztek a Tanács- köztársaság útján levő korszerű épületbe. A múlt esztendőben mintegy 3 millió 540 ezer forint forgalma volt a szabóságnak. Elsősorban férfiruhákat, egyenruhákat készítenek, de vállalnak javításokat, átalakításokat, sőt, más munkát, így többek között függönykészítést is. A műhelyt jól felszerelték1 korszerű gépekkel. A Kulich Gyula Szocialista Brigádban 9-en dolgoznak. A múlt évi vállalásaik között első helyen szerepel az anyag- és az energiatakarékosság, valamint a minőségi munka. Vállalásaiknak eleget tettek. A minőségi munka alapja a szabászat. Erre a műveletre különösen nagy súlyt fektettek. A békéscsabai szabóságot Kovács János vezeti. Huszonnégy éves kora óta dolgozik a szakmában. 1954 óta tagja a szövetkezetnek. Elmondta, hogy a megrendelések száma 1979-ben volt a legmagasabb. Azóta bizonyos mértékben csökkent. — Mi a csökkenés oka? — Elsősorban az, hogy olcsóbb lett a konfekciós ruha. Ma már egyenruhákat is lehet készen kapni. A szabóságot elsősorban az extra alkatúak keresik fel. Havonta átlagban 120 öltönyt készítünk el. — Honnan jön a legtöbb megrendelő? — A megrendelők többsége vidékről érkezik. Ennek az az oka, hogy a kisebb községekben kevés, illetve nincs is szabó. — Milyen szerepe van a divatnak? Kik szeretnek divatosan öltözködni? — Természetesen a megrendelők nagy része — különösen a fiatalok — odafigyelnek a divatra. Az idősebbek még a régi formákhoz ragaszkodnak. Mi nyomon követjük a divatot és ajánljuk a megrendelőknek, de elsősorban saját igényeiket elégítjük ki, azaz elképzelésük szerint készítjük el a ruhát. — Mivel a korábbi évekhez képest csökkent a megrendelők száma, hogyan próbálják ezt áthidalni? — Úgy, hogy árutermeléssel is foglalkozunk. Meghatározott méretnagyság alapján sorozatgyártás is folyik részlegünknél. Férfi- és egyenruhákat szintén készítünk. Szarvason működik felvevő részlegünk. Ott csak a megrendelést és a méretet vesszük fel, és itt készítjük el a ruhát. A múlt évben a szarvasi részleg forgalma meghaladta a 75 ezer forinA munkaügyi viták intézése A dolgozóknak jogukban áll minden olyan esetben, amikor munkaviszonnyal kapcsolatos jogaikat munkáltatójuk megsértette, munkaügyi vitát kezdeményezni. A vállalati munkaügyi döntőbizottság olyankor is köteles foglalkozni a dolgozó kérelmével, ha az nem valós, hanem csupán vélt sérelmet tartalmaz. Az alaptalan követeléseket azonban nyilvánvalóan el kell utasítani. A gyakorlatban előfordultak például olyan esetek, amikor a dolgozó a jogszabályban előírtnál hosszabb felmondási időt, vagy olyan összegű munkabért követelt, amit a munkakörére előírt bértételi határok nem tettek lehetővé. Nem jelenthet jogos sérelmet a dolgozó számára az olyan vezetői figyelmeztetés sem, amely a munkavégzés módjára vonatkozóan indokolt, megalapozott bírálatot tartalmaz. A jutalom- és pótszabadság kiadásának kérdésében sem indítható munkaügyi vita, mert ennek megítélése az adott vállalat, intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben jogos a dolgozó sérelme minden olyan esetben, amikor a vállalati intézkedés vagy éppen mulasztás hatására személyes jogait nem érvényesítheti. A dolgozónak alanyi joga van például a heti pihenőnapra, arra, hogy ez havonta legalább egyszer vasárnapra essen, aztán természetesen joga van a törvényes szabadságra, a munkakörének megfelelő bértétel szerinti besorolásra — és még hosszan sorolhatnánk a példákat. Hogyan lehet megindítani a munkaügyi vitát? A dolgozónak szóbeli vagy írásbeli kérelmével első fokon a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz kell fordulnia. Ha a dolgozó vagy képviselője maga fogalmazza meg a kérelmet, jó tudni, hogy azt két példányban kell készíteni és beadni. Emellett azonban lehetőség van arra is, hogy a panaszt a dolgozó jegyzőkönyvbe mondja. Rendkívül fontos tudni, hogy a dolgozók jogos sérelmeik orvoslását csak meghatározott határidőn belül kérhetik. A Munka Törvény- könyve szerint ugyan a munkaviszonyból származó igény általában három év alatt évül el, egyes esetekben a jogszabály ennél jóval rövi- debb határidőt ír elő. Így például a kézbesítést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni a kérelmet a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott tényleges munkaszerződés-módosítás, a munkaviszony megszüntetése, a fegyelmi határozat, a munkáltatói figyelmeztetés, a kártérítésre, leltárhiány megfizetésére és a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kötelező határozat, valamint a fizetési felszólítás ellen. Ezt a rövidebb határidőt az említett ügyeknél elsősorban az indokolja, hogy a vita természeténél fogva egyik fél sem tartható hosszabb ideig bizonytalanságban. A munkaviszony megszüntetésénél, a fegyelminél a munkáltatónak is érdeke mielőbb tisztázni, hogy alkalmazhat-e új dolgozót, és a munkavállalónak is tudnia kell, hogy új munkahelyet kell-e keresnie, vagy visszakerülhet az addigi munkahelyére. A fegyelmi, kártérítési határozatoknál is csak úgy érvényesülhet igazán a kellő nevelő hatás, ha az ügyet viszonylag rövid idő alatt lezárják. Természetesen előfordulPálinkás Jánosné, a modern gépek irányi- Laczkó Jánosné csomózza a perzsaszönye- íoja set Fotó: Martin Gábor
