Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
1981. január 11., vasárnap o Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást ígér flzt látni, hogy nehéz szakma, de... az idei terv A mezőgazdaságban az idén a növények termelése valamivel nagyobb mértékben nő, mint az állati termékeké, és ezzel az élelmiszeripar tervelőirányzata is számol. A növényi termékek feldolgozása 2,1 százalékkal, az állati termékeké kereken 2 százalékkal növekszik az elmúlt évihez képest. Ez az ütem nemzetközi mércével mérve is kedvezőnek számit, figyelembe véve a magyar élelmiszer-termelés magas színvonalát. A mezőgazdasági ágazatok szerkezetében nem várható alapvető változás; a termelési értéket alapul véve az idén is nagyjából változatlanok a növényi kultúrák és az állatfajok egymáshoz viszonyított arányai. Mindez meghatározza az élelmiszeripari üzemek teendőit is. A főbb élelmiszeripari ágazatok közül továbbra is kiemelt helye van a hústermelésnek. A termékeknek mintegy 70 százaléka a hazai fogyasztók asztalára kerül. Az ipar az idén 7 milliónál több sertést és csaknem 600 ezer. vágómarhát vesz majd át a termelőktől, és gondoskodik a feldolgozásról, illetve az értékesítésről. Az elmúlt évinél valamivel több hízóállatot dolgoznak majd fel az ÁFÉSZ- ek és a gazdaságok húsüzemei: a baromfiipar előirányzata azonos az elmúlt évi termeléssel. A rendelkezésre álló árualapból várhatóan kielégítik a növekvő hazai igényeket, és mód nyílik az exportmegrendelések fedezésére is. Az ipar termék- szerkezetének alakításánál még jobban figyelembe veszik majd a piaci igényeket. A gabonaipar termelése az idén az elmúlt évihez képest 2-3 százalékkal fokozódik. Űj termékek kerülnek kerülnek majd az üzletekbe, egyebek között a különböző étkezési korpafélék, amelyeknek árusítását a főváros nagyobb üzleteiben már megkezdték. A tartósítóiparokban a termelés az elmúlt évihez hasonlóan alakul, nagyobb növekedéssel nem számol a terv. A rendelkezésre álló ipari kapacitásokkal azonban igyekeznek az eddiginél nagyobb mennyiségű, a hazai és a külföldi piacokon jobban értékesíthető termékeket előállítani. (Sok függ azonban attól, hogy a mezőgazdaság árukínálata hogyan alakul az idei esztendőben.) A tejipar változatlanul kielégíti majd a hazai igényeket, és újabb cikkekkel bővíti a választékot. Mindent egybevetve az idei terv azzal számol, hogy a hús- és tejtermékek, valamint a tojás, a zöldség és a gyümölcs fogyasztása a tavalyihoz képest némileg növekszik. Tél Bugac-pusztán (MTI-foto — KS> A Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alatt álló Bugac-pusztán a harminc— negyven centiméteres hóban és a mínusz tíz—tizenöt Cel- sius-fokos fagyban is a szabadban telelnek az ősi magyar szürke marhák és a racka juhok. A rideg tartáshoz szokott állatok jól tűrik a kemény téli időjárást, csupán itatásuk jelent nehezebb munkát a gulyásoknak, mivel a víz gyorsan befagy a kutakban és a vályúban. A géntartalékként is őrzött állatok nagy ellenálló- képességükkel fontos tartalékot jelentenek a jövő állattenyésztésének. A behavazott bugaci ősborókásban egyedüli közlekedési eszköz a lovas szán. hat olyan eset is, hogy a dolgozó önhibáján kívül mulasztja el a 15 napos határidőt: ilyenkor, ha ezt valószínűsíti, utólag lehetősége van mulasztásának pótlására. Rendkívül fontos tudnivaló, hogy mit kell tartalmaznia a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek. Erre nincsenek szigorú formai előírások, általános elv ugyanis, hogy a beadványt mindig a tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem lényeges tartalmi kelléke a dolgozó számára sérelmes intézkedés megváltoztatására vagy az elmulasztott intézkedés teljesítésére vonatkozó határozott indítvány, továbbá a kérelem alapjául szolgáló tények és bizonyítékok felsorolása. Hangsúlyozzuk, hogy a döntőbizottsághoz előterjesztett kérelemnek megalapozottnak kell lennie. Érdemi vizsgálatra alkalmatlan az olyan kérelem, amely csupán a kérés lényegét tartalmazza és utal arra, hogy a bizonyítékokat a dolgozó majd a tárgyaláson előterjeszti. Ilyen esetben a döntőbizottság nem tűz ki tárgyalást, hanem elrendeli a kérelem kiegészítését, s csupán ennék megtörténte, a bizonyítékok pontos megjelölése után kezdi meg az ügy érdemi vizsgálatát. A kérelemnek az említetteken kívül még tartalmaznia kell a dolgozó fontosabb személyi adatait, így a nevét, munkakörét (beosztását), lakcímét. Célszerű feltüntetni a beadványban azt is. hogy az illető mióta áll a vállalat alkalmazásában. Az ügyben bizonyítékként használható iratokat célszerű rögtön a kérelemhez csatolni, s fel kell tüntetni a .beadványon azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik meghallgatására a dolgozó szerint az ügy tisztázásához feltétlenül szükség van. A dolgozó kérelméről a munkaügyi döntőbizottság határozattal dönt. Ennek rendelkező részében fel kell hívni a felek figyelmét a jogorvoslat lehetőségére. A határozat ellen a dolgozó és a vállalat egyaránt 30 napon belül keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. A keresetet a határozatot hozó döntőbizottságnál kell előterjeszteni, amelynek elnöke azt az ügy összes irataival együtt három napon belül köteles továbbítani a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi döntőbizottság jogerős határozata rendkívüli jogorvoslatként ügyészi óvással is megtámadható. Dr. Deák András (Vége) Robbantási szakemberek A bányászatban hagyományosnak számító robbantásos technikát mind több területen alkalmazzák a mezőgazdaságban. Megyénkben a talajrendezések mennyiségi nöyekedése miatt van szükség rá; így csatornanyitásnál, csatomatisztításnál, fa- tuskók, használaton kívüli épületek megsemmisítésénél. Nem mindegy, hogy ezt a munkát milyen szakértelemmel végzik, hiszen egy-egy helytelen beavatkozás tetemes károkat okozhat. Ezért határozott úgy a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás vezetősége. hogy a tarhasi szakmunkásképző intézet továbbképző központjával közösen tanfolyamot szervez. A kéthetes átképzésen azok az üzemi szakemberek vesznek részt, akik már rendelkeznek szer- vestrágya-robbantási jogosítvánnyal, illetve, üzemi robbantási gyakorlatuk van. Az oktatás két képesítés megszerzésére ad lehetőséget, A kategóriájú robbantásvezetőket és robbantásmestereket képeznek ki. A tanfolyamra az idén tavasszal kerül sor, s eredményeként várhatóan megjavulnak a technika személyi feltételei. Mi ebben a szép, doktor úr? Január 7-e, szerda, reggel hét óra. Dr. Yégh Lászlóval, a békéscsabai Lenin Tsz állatorvosával indulunk a tsz kisréti szarvasmarhatelepére. — Hét bikát küldünk a Gyulai Húskombinátnak, azoknak az utolsó vizsgálatát végzem most — magyarázza Végh doktor az autóban. Az emberek már várnak, felvezették a szorítófolyosóra a rokoncátlankodó, hatalmas állatokat. Sorra karikát raknak a bikák orrába, az állatorvos a szájukat nézi. — Ezt hívják szájalásnak. Azt nézem, hogy nincs-e száj- és körömfájásuk. Tíz éve nem találkoztam ezzel a betegséggel, mégis újra meg kell vizsgálni az állatokat. Hamar végeznek, néhány perc az elmaradhatatlan adminisztráció, irány Békéscsaba. A . gyógyszertárban ismerősként fogadják. — Hogy van, doktor úr? — kérdezi az eladónő. Veszünk néhány doboz gyógyszert, az összeg számomra hatalmasnak tűnik. — Nem így kell azt nézni — magyarázza Végh doktor. — Az embereknél az egészség a legfontosabb, azért olcsók a gyógyszerek, hogy mindenki hozzájuthasson. Ezek az állatgyógyszerek sem drágák, ha azt nézzük, hogy gyakran százezres értékeket mentünk meg velük. A nyereség mellett eltörpül az áruk. A kismegyeri I. számú üzemegységben járunk. — Van itt egy borjú, ami nem tetszik nekem, hashár- tyagyulladásra gyanakszom, azt nézzük meg. A boci, mintha megérezné, hogy róla van szó, felénk szalad. Vidáman, virgoncán. Látni, hogy egészséges. — Hát, ennek örülök, azt hittem megevett egy szöget, vagy valami vasdarabot, szerencsére, semmi baja. Még benézünk az egyik istálló padlására. Ott tojótyúkok vannak. Következő állomásunk a sertéshizlaló telep. Az emberek már messziről köszönnek Végh doktornak. — Tíz éve vagyok a téesz- nél, korábban hatósági állatorvos voltam. Kimondani is nehéz, 1958-ban végeztem az egyetemet, azóta egyfolytában a szakmámban dolgozom. Mielőtt a hizlaldába mennénk', megvizsgál egy lovat. Az almásderes csúnyán sántít, sajnos, már csak a vágóhíd „segíthet” rajta. — Nagyon függ az állat egészsége attól, hogy ki a gondozója. Hát ezzel bizony alaposan elbántak, már nem lehet helyrehozni. A sertésólakban semmi rendellenesség. Körbejárjuk oda-vissza. Az állatok nyugodtak, s ha nem is olyan, — Fertőző betegségnek semmi nyoma — mutatja a felbontott tyúk belsejét dr. Végh László Fotó: Veress Erzsi mint egy lakásban, de feltűnő tisztaság van. Elégedetten távozunk. * A kondorosi út melletti te- nyészkocatelepre megyünk. — Mennyit autózik havonta? — Ügy kétezer kilométert. Szinte mindennap, minden telepre eljutok. Olyan nincs, hogy egyik nap az egyikre, másik nap a másikra, mert akkor nem lehet rendet tartani. Ez a telep példásan zárt, elég távol is esik' az úttól, sem ember, sem jármű nem mehet be a területére. Így is van, csengetésünkre a telepvezető, Horváth István enged be az irodába, ahol felvesszük az elengedhetetlen fehér köpenyt, csizmát, fertőtlenítjük a kezünket. Az első munka az oltás. — Háromhónapos malacoknak adok pestis elleni vakcinát — mondja az állatorvos. A művelet gyorsan megy. Egy ketrecbe terelik az állatokat, amelyik megkapta az injekciót, festékkel jelölik, nehogy egy is kimaradjon. Közben Horváth István magyaráz: — Még egy kocánál kell ellés után elvégezni a vér- vizsgálatot. Ha az negatív, a telep teljesen mentes a három fő sertésbetegségtől, és a legmagasabb kategóriába kerül. Minden esélyünk megvan erre, ezért is nagyon fontos a hermetikus zártság. A néhány perces oltást egy hosszabb művelet követi. Jó pár ivartalanításra, he- rélésre váró sertés van, de akad közöttük néhány sérves is. Az operáció egy istállóban zajlik. A műtőasztal egy kecskeláb, rajta két, hegyesszögben egymás felé fordított deszka. Az érzéstelenítés nem szokásos ilyenkor, a páciensek sivalkodnak, tiltakoznak a beavatkozás ellen. Ketten fogják' le a rug- dalózó malacokat. A három segéd, Knyihár András, Bobvos András és Tóth Lajos végül is megizzadva, fáradtan megy ki a „műtőből”. — Egyedül nem sokra menne... — Bizony, láthatta, ez a három ember nagyon megkönnyítette a dolgomat. Ragyogó gárda van ezen a telepen, sokat segítenek. A baromfinövendék-te- lepre is csak kulccsal jutunk be. Ismét beöltözve nézzük' a csirkéket. — Annak örülök, ha csukva az ajtó — mondja a doktor. — Ez azt jelenti, hogy vigyáznak a zártságra. A baromfiistállókban minden rendben. Még megvizsgálunk néhány elhullott csirkét. Kísérőm egy ollóval pillanatok alatt szétvágja az állatokat. Közben mosolyog csodálkozásomon: — Nem először csinálom, van egy kis gyakorlatom. Tüzetesen átnézi a belső szerveket. Járványos betegségnek semmi nyoma, mind egyedi halálok volt. Közben beszélgetünk. — Sokan azt mondják, hogy ha jól termel az állat- tenyésztés, jól dolgozott az állattenyésztő. Ha rosszul, az az állatorvos hibája. Szerencsére nálunk már nem ez a szemlélet, szorosan együttműködünk a szakemberekkel. Itt van ez a trágyaszárító, ahol a tsz baromfitrágyáját szárítjuk. Magas a fehérje- tartalma, szárítva tápba keverjük. Valaki javasolta, hogy máshonnan is hozzunk alapanyagot. Én ezt nem engedem meg. Ki tudja, nem fertőzött-e? Nem szabad a holnap hasznáért feláldozni a holnapután jövőjét. % . A tojótelepen is rend, tisztaság van. Néhány baromfihulla azért itt is akad. Nem maradhat el a boncolás. A tyúkot mellcsontja alatt vágja szét, a vizsgálatok most is negatívak'. Járványra utaló jel nincs. — A feleségem nem szereti, ha otthon én boncolom a csirkét, erre a módszerre áll rá a kezem. Körbejárjuk a telepet. A látogatás három óra körül ér véget. Jut idő végre ebédelni is. Békéscsaba felé tartunk ismét. Lassan sötétedik. A tsz- irodán még egy kis adminisztráció vár Végh doktorra, a többit hazaviszi. Majd este, otthon elkészíti. — Azt látom, hogy nehéz munka, amit csinál, de mi ebben a szép? — Meggyógyítok olyan állatokat, amelyek1 meg sem tudják mondani, hogy mi bajuk. Segítem a termelést, hogy olyan egészségügyi körülmények alakuljanak ki, amelek a legnagyobb hozamot biztosítják. Nehéz, de szép szakma. Itt a téeszben megvan a helyem, 'tudom, mi tartozik' rám, és azt el is végzem. Nekem jó itt. — Megírhatom, hogy egész nap, munka közben is mosolygott? — Nyugodtan írjon mindent. úgy, ahogy látta. M. Szabó Zsuzsa Társasházba kazán — magyar szabadalommal ás szénnel Társasházak fűtésére alkalmas, hazai szenek jó hatásfokú elégetésére . kifejlesztett, kényelmesen kezelhető kazán gyártását kezdték meg a monori MEZŐGÉP Vállalatnál. A Termonor 60/80 típusú kazán magyar szabadalom alapján készül, s korábbi társaival szemben nagy előnye, hogy a tüzet sokkal ritkábban kell kezelni. Egyszerre 30—35 kiló szénnel tölthető fel, s 8—10 órán át nem igényel felügyeletet. Azt követően is csak a rostélyt kell elfordítani a kazán további üzemeltetéséhez, tehát olyan házaknál is alkalmazhatják, ahol napközben nincs otthon senki, aki a tűzre vigyázzon. A monori gyár szakemberei az elmúlt év decemberében láttak hozzá az új kazán prototípusának kialakításához, március végére már készen lesz a Termonor két különböző teljesítményű változatának az úgynevezett null- sorozata, s az őszi fűtési szezon kezdetéig pedig már gyártanak is belőlük mintegy 1500 darabot. Ezzel a vállalat mintegy 20 százalékkal növeli a kazángyártását, melynek nagyobb hányadát jelenleg is a kislakások vegyes tüzelésű kazánjai teszik ki. A KLU típusjelű fűtőberendezésekből tavaly több mint tizenegyezret állítottak elő. Ez a nagyságrend 1981-ben is megmarad, de egy újabb „családtaggal” gyarapodik. A vállalat szakemberei kifejlesztették a B típusjelű burkolt kazánt, amely az előbbieknél jobb hatásfokkal fűt. tehát kevesebb tüzelőanvag-felhaszná- lást igényel.
