Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

1981. január 9., péntek O Jó eredménnyel zárult a tervezők tavalyi munkája A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat 1980-ban 1 milliárd 120 millió forint ki­vitelezési értékű tervet ké­szített. Az elmúlt 5 év alatt a termelékenység évi átla­gos mértéke meghaladta a 6 százalékot, amit a munka ésszerűbb szervezésével, a magasabb képesítésű szak­emberek számának növelé­sével és a munka begyakor­lottságával ért el a vállalat. Jelenleg 58 dolgozónak (az összlétszám 25 százalékának) van egyetemi vagy főiskolai végzettsége. A termelékeny­ség növeléséhez hozzájárult az is, hogy a költségvetések készítéséhez és más mérnöki számításokhoz jobban fel­használták1 a számítástech­nikát. A vállalat gazdasági ered­ménye csaknem 10 millió forint volt, amiből az idén 700 ezer forint jut új sokszo­rosító gépek és műszerek be­szerzésére. A nyereségrésze­sedés várhatóan mintegy 10 napi keresetnek megfelelő összeg lesz. Tavaly a legjelentősebb munkákhoz tartozott Békés­csabán egy 24 tantermes is­kolának, Orosházán a ba­romfifeldolgozó vállalat hű­tőtárolójának, Szeghalmon a Csepel Autó festőüzemének, Orosházán pedig a kórház teljes villamos-rekonstruk­ciójának és a megyében 700 lakás építésének a terve. Az idén a tavalyinál 2 százalékkal magasabb árbe­vételt irányzott elő a válla­lat. A tervek kiviteli érté­ke várhatóan meghaladja majd a 120 millió forintot. Egyre több a város-, illetve a községfejlesztési terv ké­szítésére a megbízatás. A vállalat idei feladatai­hoz tartozik a gyulai megyei kórházban a sebészeti osz­tály épületének a felújítási, korszerűsítési, Űjkígyóson a Chemicál gyáregységének a fejlesztési, Gyulán a József Attila Tüdőkórház szenny­vízelvezetési tervének az el­készítése. Terv készül az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat telepének, Békés­csabán a sütőipari vállalat süteményüzemének a re­konstrukciójára, ugyancsak Békéscsabán az autóbusz­pályaudvar, Nagyszénáson a 8 tantermes iskola építésére, Békésen a múzeum felújítá­sára, Orosházán pedig a szennyvíztisztító-telep bőví­tésére. P. B. Önálló vállalatok — önálló tervek Az iparirányítás fejleszté­sével együtt megkezdődött a vállalati szervezet korszerű­sítése is. Az eredményesebb gazdálkodás, a rugalmasabb piacalkalmazkodás és a ver­senyképesség fokozása érde­kében a trösztök és a nagy- vállalatok belső irányítási és érdekeltségi rendszere folya­matosan átalakul. A szerve­zeti vátoztatások és átcso­portosítások már az elmúlt évben megkezdődtek, de fő­leg az idén teljesednek ki. A gépipari vállalatok kö­zül a Lampart Zománcipari Művek mind a négy vállala­ta, a fővárosi és a három vidéki gyár január 1-én ön­álló vállalatként kezdte meg munkáját. A bonyhádi gyár, új né­ven Bonyhádi Zománcáru­rábban következik be: a húszhetes szabadságnak a szülés előtt emiatt igénybe nem vett részét a szülést kö~ vetően is ki lehet természe­tesen venni. A jogszabályok megalko­tásánál a sajnálatos, rendkí­vüli esetekre is gondolni kell. Mi történik például olyankor, ha a gyermek hal­va születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meg­hal? Ne«, ilyen esetben a szülési szabadság a halál napját követő nyolcadik nappal automatikusan meg­szűnik. Fontos tudnivaló azonban, hogy a szülés utá­ni szabadság hat hétnél rö- videbb ebben az esetben sem lehet. Ha tehát a gyermek halva születik, az anya hat hétig akkor is otthon ma­radhat. A terhességi-gyermekágyi segély címén a dolgozó nő­nek a napi átlagkereset tel­jes összege jár — tehát gyakorlatilag a rendes fizeté­se —, feltéve, ha a szülést megelőző két éven belül leg­alább 270 napon át biztosí­tott volt' munkaviszonyban állt. Ennél kevesebb, de leg­alább 180 napi biztosítás esetén a terhességi-gyermek­ágyi segély a napi átlagke­reset 65 százaléka. Szintén a szüléssel kapcso­latos juttatás az anyasági segély, amely a halva szüle­tett gyermek után is jár. Ennek összege gyermeken­ként 2500 forint, ha a szülő gyár, az elmúlt évek fejlesz­tései nyomán az idén körül­belül 50 százalékkal növeli termelését, összesen mintegy 10 millió edényt készítenek! Több új cikk sorozatgyártá­sát kezdték meg az idén. Az ovális pecsenyesütő, a két- háromliteres zománcozott teafőző, palacsintasütők és más közszükségleti cikkek várhatóan kelendőek lesznek itthon és külföldön egyaránt. A Kecskeméti Kádgyárban egyelőre több gonddal küsz­ködnek: keresik a kiutat, miként csökkenthetnék, il­letve szüntethenék meg a ráfizetést. Elsősorban nem az árak emelésében látják a megoldást, hanem a jobb munkaszervezésben és a gyártmányfejlesztésben. nő terhességi orvosi vizsgá­laton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett és az első (koraszülés esetén az egyszeri) orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számí­tott 140 napon belül történt. Egyéb esetekben — ha a szülő nő legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton — a segély ösz- szege ezer forint. Fontos tudnivaló, hogy a betegségi és anyasági ellátás nem automatikusán jár, an­nak megállapítását a dolgo­zónak kell kérnie. Az igény- bejelentést a vállalat társa­dalombiztosítási kifizetőhe­lyénél lehet megtenni szó­ban vagy írásban. Ha a munkáltatónál ilyen kifize­tőhely nincs, a dolgozónak a vállalat (szövetkezet) szék­helye szerint illetékes tár­sadalombiztosítási igazgató­sághoz, kirendeltséghez kell fordulnia. A vasutas dolgo­zók és nyugdíjasok a Vas­utasok Szakszervezete által kijelölt vasút-igazgatóságtól, illetve szakszervezeti szerv­től igényelhetik az ellátást. Lényeges előírás, hogy a ké­relem bejelentésével egyide­jűleg az annak elbírálásához szükséges adatokat és igazo­lásokat is be kell adni. így például az anyasági segély megállapításához születési anyakönyvi kivonat szüksé­ges, amely illetékmentesen szerezhető be. Dr. Deák András (Folytatjuk) Ipari aktívaértekezlet Békéscsabán Az eszmecsere a szünetben sem szünetelt Fotó: Veress Erzsi (Folytatás az 1. oldalról) politikai, társadalmi feszült­ség megjelenésével. Ezek fel­oldásága a párt-, szakszerve­zeti és testületi gazdaságirá­nyító szerveknek időben fel kell készülni, de a konfliktu­sok felszínre kerülését nem szabad elfojtani. A vállalatok és szövetke­zetek elkészítették a terv­koncepcióikat, a VI. ötéves időszakra vonatkozó tervei­ket az év közepére kell le­tenni az asztalra. 1981.-es terveiket a stratégiai célki­tűzésekhez igazodóan takti­kai variánsokkal, a folyama­tosságot biztosító, úgyneve­zett, gördülő tervezéssel kell. illetve kellett elkészíteni. Az ipari egységek megismert tervkoncepcióiból megálla­pítható, hogy általában meg-' értették a tervkészítés kö­vetelményét, amennyiben ke­retet határoztak meg. De néhány esetben úgy tűnik, hogy nem hiszik el a nép- gazdasági és megyei infor­mációkat, pedig ez nem hit, ez tény kérdése. Még min­dig előfordul, hogy külső se­gítségre, a foglalkoztatottak számának jelentős felduz­zasztására számítanak, nem vizsgálják a piaci oldalt, nem tudnak mit kezdeni az önállósággal. Fejlesztési el­képzeléseik általában a mű­szaki színvonal emelését, a jövedelmező termékszerkezet kialakítását szolgálják, de kevés szó esik a rugalmas­ságról. a konvertálható ka­pacitások létrehozásáról, amely az elmondottakon túl szintén hatékonyságnövelő tényező. A kis- és középüzemi ter­melés kiszélesítése, a ter­melés — tehetetlenséget okozó — túlzott centralizá­lása ellen ható intézkedések nyilvánvalóan szervezeti változásokat fognak hozni megyénkben is. Az is biztos viszont, hogy nem a decent­ralizálás a cél, hanem a megye, és ezáltal a népgaz­daság hatékonyságának nö­velése. Itt kell szólni az ipa­ri kisegítő gazdaság és a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről is. Azoknak melléküzemeknek a tevékenységét, amelyek nem változnak az iparfej­lesztés és szolgáltatások szerves részévé, ki kell használniuk a megyei hát­téripar megteremtésében, a lakosság jobb ellátásában. Tisztelt Aktívaértekezlet! A megye iparának növe­kedése a VI. ötéves terv idő­szakában az előző tervciklus teljesítéséhez hasonlóan 20— 22 százalékban állapítható meg. 1981-ben a termelés vo­lumenét 2,5—3 százalékkal növelve kell kimozdulni az előző két év stagnálásából. A növekedésnek teljes egészé­ben a termelékenység eme­léséből kell származnia. A megye iparán belül az élel­miszeripar vezető ágazat­nak számít, exportját növel­ve, a mennyiségi fejlődésből is nagyobb részt kell vállal­jon. A nehéziparnak a ko­rábbi évek átlagát meghala­dóan kell fejlődnie mind mi­nőségben, mind volumenben. Ez az ágazat az V. ötéves tervben nem használta még ki lehetőségeit. Kapacitásbő­vítő és műszaki színvonal emelő fejlesztési eredményei­nek a VI. ötéves tervben kell jelentkeznie, a területi iparpolitikai fejlesztéseink­nek is most kell majd gyü­mölcsöznie. Az elmúlt évben termelésében visszaesett, pia­cilag elbizonytalanodott gép­iparunknak nagyobb gondot kell fordítania a termékszer­kezet — megfelelően rugal­mas, exportképes és belföl­dön is keresett — alakításá­ra, a konvertálható kapacitá­sok megteremtésére és ki­használására. Gondot kell fordítani a munkások szak­tudásának konvertálhatósá­gára, képzéssel és tovább­képzéssel. Jobban kell ala­pozni a kooperációra, élni kell a profiltisztítás lehető­ségével, ami nem okozhat el­látatlansági zavarokat. Az építőanyag-ipar adott­ságainak jobb kihasználásá­val a termelést kiszolgáló létesítmények rekonstrukció­jával fejlődjön tovább. Foly­tatni kell a durvakerámia- iparban az igényekhez alkal­mazkodó termékstruktúra kialakítását, mennyiségi nö­velését. Az üvegiparban to­vábbi lehetőség van ez ex­port fokozására, az import kiváltására. A könnyűipar az ipari átlagnál mérsékel­tebben fog fejlődni, de jöve­delmező termékszerkezet leg­gyorsabban itt változtatható. Az építőiparnak — a fenn­tartási és felújítási arány emelése mellett — 12—14 százalékkal kell növelnie termelését, ezen belül az ál­lami építőknek ezt megha­ladóan. Az építőszervezetek között létrejött gazdasági társulás, illetve koordináci­ós iroda biztosítsa a megyé­ben a térbeli és szakmai ru­galmasságot. Az építőiparnak már 1981-ben meg kell kez­denie az építési, szerelési te­vékenység várható csökke­nésével felszabaduló kapaci­tása felújítási és karbantar­tási tevékenységre való át­állítását. A beruházások terén fő feladat ebben az évben a folyamatban levő beruházá­sok ütemes megvalósítása, a lemaradások csökkentése. Kiemelt figyelmet kell fordí­tani az orosházi acélöntöde építésére, az üveggyári re­konstrukciós fejlesztésre. Az élelmiszeriparban biztosíta­ni kell a baromfiipari re­konstrukció tervezett megva­lósítását és a békéscsabai tejüzem elkészítését. Gyorsí­tani kell a békéscsabai kór­ház befejezését, és tartani kell a számítóközpont kiala­kításának tervezett éves üte­mét. A VI. ötéves terv idő­Az előadói beszédet köve­tően heten szólaltak fel. Ko- rek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója azokat a körülmé­nyeket ismertette az érte­kezlet résztvevői előtt, ame­lyek nehezítették, lehetetle- nítették a vállalati tervek megvalósulását. Az okok Vizsgálata során kitűnt, hogy a Békés megyei építőknek kapacitásaik növelésével, a belső szervezés, a technoló­giai és a munkafegyelem ja­vításával kell fölkészülniük arra, hogy a velük szemben támasztott igényekhez föl­nőjenek. Dr. Szolnoki Béla, a ME­ZŐGÉP gazdasági igazgató­ja a vállalati tervezés leg­célravezetőbb módszereiről beszélt, kiemelve, hogy egy évtizedes gyakorlat igazolja: a MEZŐGÉP Vállalat önel­számoló gyáregységei irá­nyításának legfontosabb esz­köze az alapos elemzésre épülő terv. Ezeknek a ter­veknek a konkrét feladatok mellett meg kell fogalmazni­uk azokat a lehetőségeket is, amelyek a piac változó fel­tételéhez való alkalmazko­dást segítik. Farkas József, a Gyulai Kötőipari Vállalat párttitká­ra beszámolt arról a gyors szakában 14 ezer lakást kell megépíteni a megyében. A termelő infrastruktúra két ágában, a szállításban és a hírközlésben biztosítani kell a termelési szféra kiszolgá­lásához szükséges fejlődést, és a lehetőségekhez mérten csökkenteni a megye vi­szonylagos elmaradását. 1981-ben plusz feladatként jelentkezik az árvízkárok to­vábbi helyreállítása, tehát a feladatok itt sem csökken­nek. Az" árufuvarozási igények a VI. ötéves terv során elő­reláthatóan 10 százalék kö­rül fognak emelkedni. Vas­úti közlekedésben az előző évi ütemet meghaladóan vár­ható a növekedés. A sze­mélyszállításban javítani kell a jelentkező mennyiségi igények kulturált kielégíté­sét, elsődlegesen az átlagos­nál gyorsabban növekvő he­lyi és város környéki közle­kedés feltételeit. A vasútnál a vágány háló­zat és a kiszolgáló létesít­mények további rekonstruk­ciójával fokozni kell az át­bocsátóképességet. A kar­bantartás mellett növelni kell a közúthálózatunk kor­szerűsítését, a békéscsabai átkelési szakasz megvalósí­tását. Biztosítani kell a do­bozi híd megépítését, a bé­kési Kettős-Körös-híd mun­kálatainak elvégzését, vala­mint az elavult közlekedési eszközök viszonylag nagy­számú cseréjét, a közleke­dés- és utasszolgálati egysé­gek megvalósítását. Hírközlésben legfontosabb feladat a Crossbar-központ­nak a tervidőszak közepén történő üzembe helyezése. Még pontosabban és egyér­telműbben fogalmazva: fejlődésről, amelynek ered­ményeként a kötőipari vál­lalat az utóbbi két évben megszabadult gazdaságtalan termékeitől, növelni tudta exportra gyártásának gazda­ságosságát, s céljainak meg­valósítására az újítókat is fel tudta sorakoztatni. A párttitkár szerint a tovább­lépésnek komoly akadálya, hogy a hazai nagykereskede­lem nem reagál elég gyor­san az igények változására. Dr. Csikós Sándor, a Szol­nok—Békés megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat igazgatója elmondta, hogy az elmúlt tervidőszakban az előirány­zatokat túlteljesítve 37 mil­lió forintról 60 millióra nö­velték az éves vállalati for­galmat. A szakmában első­ként vezették be a gépi adat- feldolgozást, s ugyanebben az időszakban Békés megyé­ben 13 ezer négyzetméter új raktárterületet alakítottak ki. Kassai Béla, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója fontos feladatként fogalmazta meg a lakossági áruellátásban elért színvo­nal tartását az elmúlt év­ben keletkezett hiányosságok felszámolásával. Az ellátás zavarait, a hiánycikkeket frontáttörést kell végrehaj­tani a telefonálási lehetősé­gek javításában, mert lassan ez már a normális gazdasági és politikai élet egyik visz- szahúzó pontja megyénkben. A vállalatoknál és szövet­kezeteknél az eddiginél sok­kal rugalmasabban kell al­kalmazkodni a kereslethez, figyelembe kell venniük az árváltozások keresletre gya­korolt hatását. Elő kell moz­dítani az áru útjának lerövi­dítését. Az ipari javító és szolgáltató tevékenység vég­zésében a VI. ötéves terv­időszakban az előző tervidő­szaknál mérsékeltebb, 6-7 százalékos évi növekedés várható, ezen belül azonban a lakossági szolgáltatás erő­teljesebb fejlődésére lehet számítani.^ Kedves Elvtársak! Különösen fontos a megye szellemi kapacitásának moz­gásba hozása, mind az ösz- szehangoló gazdaságirányí­tás, mind a végrehajtás te­rületén. Tudjuk, hogy ebben lehetőségeinket még messze nem használtuk ki. Különö­sen fontos a pártszervek és -szervezetek gazdasági mun­kát segítő és ellenőrző tevé­kenysége, a megfelelő ká­derek nevelése, kiválasztása és munkájuk segítése. Ma olyan időszakot élünk, mi­kor a politikának még egy­értelműbben kell segítenie a gazdasági munkát az önál­lóság és felelősség erősítése útján. A szakszervezetektől, a társadalmi szervezetektől és az érdekképviseleti szer­vektől azt kérjük, hogy a gazdaságpolitikai munkát állítsák feladataik közép­pontjába. A szocialista munkaver­senyhez — a dolgozók önki­fejezését szolgálóan — tö­megeket kell kapcsolni. a változó körülményeket és követelményeket figyelembe kell venni. Törekedni kell a bekövetkező események, ösz- szefüggések előre történő meghatározására, a területi információ biztosítására, az ellentmondások és kapcso­lati zavarok időben történő megsz ün tetésére. A feladat tehát nagy. de megvalósítható. A legnehe­zebb a feladatban az új szemléleti mód, a magasabb szinten szervezett végrehaj­tás, az önállóság növekedése, mely nagyobb felelősséget és bonyolultabb kapcsolatokat jelent, de a szocialista lé­tünk alatt létrehozott szel­lemi és anyagi bázist me­gyénkben is képesnek tart­juk a megoldásra — mon­dotta befejezésül dr. Szabó Sándor. meggyőződése szerint az ipar és a kereskedelem együtt szüntetheti meg. Boross József, a KPM Bé­kés megyei Közúti Igazgató­ságának igazgatója arról szólt, hogy a közúti építke­zésekben nagy erőfeszítéssel sikerült csökkenteni a me­gye úthálózatának az orszá­gos szinttől való elmara­dottságát. 1981-ben a válla­latnak külön feladata az ár­vízkárok helyreállításának folytatása.- A tervek teljesí­téséhez a továbbiakban az igazgatóságnak nagy teljesít­ményű speciális gépeket kell beszereznie. Sípos Mihály, a DÉLÉP ve­zérigazgatója felszólalásában többek között megjegyezte, hogy vállalatuk csak statisz­tikai szempontból számít me­gyén kívülinek, hiszen évek óta szolgálják már a megyei lakásprogram megvalósulá­sát. A DÉLÉP az utóbbi években a lakásépítés mel­lett ipari beruházásainkból is kivette részét, s a megye igényeinek megfelelően a VI. ötéves tervben is kész teljesítménye növelésére. Az elhangzottakat zársza­vában az aktívaértekezlet el­nöke, Csatári Béla összegez­te, megállapítva, hogy lehe­tőségeink, s a megfelelő for­rások egyaránt adottak fel­adataink végrehajtásához. K. E. P. Hozzászólások

Next

/
Thumbnails
Contents