Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

a 1981. január 9., péntek író az olvasópróbán Fotó: Gál Edit Citerakészítő Dombegyházán A honi színházi gyakor­latban ritkán fordul elő, hogy egy ősbemutatóra készülő társulat előtt maga a színre kerülő darab írója vállal­kozzon műve első felolvasá­sára. Pedig — a darab ren­dezője, Giricz Mátyás érde­mes művész szerint — a fel­készülésben ez lenne a leg­ideálisabb módszer. Nos, a Békés megyei Jó­kai Színház Mészöly MikTós; Bunker című darabjának stúdiószínházi premierjére készülve élt ezzel a lehető­séggel, s meghívta a szerzőt. Ez a tény már önmagában valami különös atmoszférát kölcsönzött a színészek és a mű találkozásának: hiszen „első kézből”, az író értel­mileg, érzelmileg egyaránt fontosnak tartott személyes kiemeléseivel, tehát egyfajta plusszal juthattak közelebb megformálandó szerepükhöz. S ez az 1959-ben született, erősen intellektuális, s maj­dan a nézőket is nagyobb gondolati erőfeszítésekre sar­kalló mű, a Bunker értő be­fogadásához bizonyára hoz­zájárul. Pedig szó sincs ar­ról, hogy az író a rendezői elképzeléseket korlátozni akarta volna ezzel. Mint ma­ga mondta: — Az írói inst­rukciókat pusztán trambu- linnak szánom, amely any- nyiban fontos, amennyiben hozzásegíti a színészeket és a rendezőt az „ugráshoz”. Az olvasópróbát követően a produkcióban részt vevők­nek arra is lehetősége nyílt, hogy a mű mögöttes világá­ba a leghitelesebb kalauz, az író segítségével pillanthassa­nak be. Egy olyan műbe, amelyet kórokon és nemze­teken túl is örök érvényű­vé éppen általános emberi mondanivalója emeli. A késő délutáni órákba nyúló próba után még egy Hétköznap délelőttönként kevesen fordulnak meg az eleki könyvtárban, délutá­nonként viszont a polcokon sorakozó 18 és fél ezer kötet nyugalmát megbolygatják az olvasók. Most csak Kecs­keméti Jánosné könyvtáros pakolgatja szoros rendbe a visszahozott köteteket, teremt rendet a játékok között és az asztalokon. — Két év óta tágasabban vagyunk — mondja —, amióta megkaptuk a szom­szédos helyiséget. A mélyebben fekvő te­remben kapott helyet a ze­nei részleg. A könyvtárnak ez a csendesebb része alkal­mas a nyugodt olvasásra, jegyzetelésre. Igaz, a gyere­kek gyakran zajosabban hallgatják a meselemezeket, és a társasjátékok sem min­dig csöndes viselkedésre, ösz­tönzik őket. Az épületet „élővé”, mozgalmassá teszik az itt tartott iskolai órák. rövid beszélgetésre is futot­ta Mészöly Miklóssal, aki a magyar olvasóközönség kö­rében elsősorban novellista­ként ismert. Beskatulyázha­tatlan, önmagával, műveivel, s még az olvasóival szemben is szigorú igényességű, éle­sen látó és láttató író Mészöly Miklós. Az Irodalomtörténe­ti Társaság legutóbbi ülésén, amelyen a mai magyar iro­dalomban fellelhető novella­típusokat elemezték, szinte minden kategória mellett ott szerepelt a neve. Természe­tes, hogy elsőként éppen er­ről esett szó. — A magyar irodalomnak ma is erőssége a novella. Mégis a tárcanovellák közlé­sét — az irodalmi lapokat kivéve — a napilapok jófor­mán teljesen felszámolták. Pedig a tömegek irodalmi igényességre neveléséhez jó eszköz lenne. Ügy hiszem, most inkább a lapok igye­keznek az átlagolvasó ízlésé­hez igazodni, holott ennél a mércét mindig magasabbra kell emelni. — önt nagy magányosként tartják számon. Nem tarto­zik egyetlen írócsoportulás- hoz sem ... — Elég „partizán alkat­nak” gondolom magam. De ez nem valamiféle elidegene­dést jelent az emberektől, az emberi problémáktól, a tár­sadalomtól. Viszont úgy ér­zem, emberi szabadságom csak így tudom megőrizni. S ez bármiféle állásponthoz, a dolgok, jelenségek tárgyila­gos megítéléséhez jobban hozzásegít. Mert az írónak talán úgy kellene tudni köz­lekedni, hogy mindenhova a tiszta érdeklődés, tárgyila­gosság hitelével tudjon be­kukkantani. Ha valamit nem értek, ahhoz nem elutasítva, inkább belátással igyekszem közelíteni. Túlságosan hozzá­szoktunk ahhoz, hogy egy­diavetítések, őrsi foglalkozá­sok, amelyeknek nem csupán megfelelő környezetet bizto­sít az intézmény, de ide­szoktatja a kis olvasókat. Tavaly a több mint 1400 be­iratkozott tagnak mintegy fele 14 éven aluli volt, s ez az arány bizonyára megma­rad az idén is. Csaknem há­romezer mese-, ifjúsági re­gény között válogathatnak, s igen sok népszerű könyvet ki is kölcsönöztek a szünidő­ben. Persze nemcsak a fiata­lokra gondol a könyvtár. A szépirodalmon kívül a könyvállomány arányában kínálja a szakirodalmat, s kézikönyvállománya is meg­felel az elvárásoknak. Az idén nagyobb összeget köl­tenek könyvvásárlásra, mint tavaly, s csaknem harminccal több napilapot, folyóiratot rendelte : meg, hisz ezek a legkapósabbak. Mivel Eleket három nemzetiség lakja, nem feledkeznek meg a román, a mással szemben álló nézetek­kel, ellenségesen szemléljük egymást. Pedig mindenütt, ha az emberre jellemző ru­hafajtákat levesszük, ugyan­abban a mesztelenségben ál­lunk. — Ügy tűnik, önben él a régifajta humanizmus. — Bár ennek a szónak az utóbbi időben rossz íze lett, mégis az emberben újra fel­merül az, amit a humaniz­mus tud ajánlani az emberi ügyek intézésében. — Láthatóan "flvezte a színházzal, a színészekkel létrehozott mai találkozót. Pedig mindössze két darabot, a Bunkert és az Ablakmosót alkotta színpadra. — A színház nem olyan irodalmi műfaj, amit tartó­san íróasztal mellett lehet­ne írni. Mert akkor nagy a veszély, hogy a színdarab inkább könyvdráma lesz. Irtózatosan más a színpad realitása, s ezért színház nélkül nem lehet színdara­bot írni. Szükség van hozzá — hangsúlyozta —, a szín­ház szagára. S egy-egy jól működő színházi műhelyre, amely magához szippantaná a szerzőket. S ennek a mű­helynek feltétlenül szerepe lenne egy-egy darab létre­jöttében is. Ilyen nagyszerű színházi műhelyekkel talál­koztam Lengyelországban, ahol a Bunkert néhány év múltán kétszer is bemutat­ták. Én nagyon szeretem á színházat, bár lehet, végze­tesen elfogult véleményem van az Ideális színházról. Talán ez az oka, hogy több mint húsz esztendeje nem írtam újabb darabot. Most egyébként nagy munkában, egy családregényféle írásá­ban vagyok benne. Mégis nagyon örültem, amikor a Jókai Színház megkeresett. B. Sajti Elmésé német és a szlovák nyelvű irodalom gyarapításáról sem. A könyvtár, mint az egyik művelődési centrum, arra is hivatott, hogy rendezvé­nyekkel tegye színesebbé a község életét. Erre a kelle­mes, tágas környezet lehető­séget nyújt. Tavaly gyakran Pályaválasztási játék Az egészségügyi okok mi­att kisegítő iskolába kerülő gyerekek számára rendkívül fontos, hogy olyan szakmát válasszanak, amely megfelel képességeiknek, és társadal­milag is hasznos. Ezt kíván­ja segíteni a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által indított „Ké­szüljünk együtt” című pá­lyaválasztási játék. Még az elmúlt évben meghirdették az háromfordulós vetélkedőt az iskola hetedik osztályos út­törőrajai részére. A játék célja a pajtások önismereti, pályaismereti szintjének emelése, sokoldalú ismeret- szerzés alapján. Elsősorban azokkal a szakmákkal is­merkednek meg, amelyek pályaalkalmassági szempont­ból megfelelnek képességeik­nek, elképzeléseiknek. Az üzemlátogatásokon a szülők is részt vehetnek, s így gya­korlatban láthatják, milyen pályát választhatnak gyer­mekeik. A játék célja ezen­kívül az évfordulók méltó megünneplése, a tanulmá­nyi eredmények javítása, és a szabadidős tevékenység megszervezése az úttörőmoz­galmon belül. Az első fordulóba beneve­zett tanulóknak többféle fel­adatot kellett megoldaniuk, s ezt december 20-ig elküldeni a PTI-hez. Az elért pont­számokat a raj összmunká­jába számítják be. A fordu­lókba egyenként, vagy folya­matosan lehet benevezni. A második fordulóban kapott feladatok beküldési határ­ideje február 28. A harma­dik forduló után pedig (amelynek beküldési határ­ideje április 25.) a legjob­ban szereplő rajok értékes jutalmat kapnak. A játék során elvégzett egyéni és csoportos feladatok remélhetőleg jól szolgálják majd a kisegítő iskolások körültekintő pályaválasztá­sát. szerveztek irodalmi és elő­adói esteket gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt, de — mint az itt maradt né­hány színes rajz bizonyítja, — rendeznek kiállításokat is gyermekrajzokból, vagy egy- egy környékbeli festő alko­tásaiból. g Igencsak zavarba jön Ta­pasztó Mihály, amikor fel­keressük dombegyházi ottho­nában, s elmondjuk, mi já­ratban vagyunk. — Rólam riportot? — mo- solyodik el bátortalanul. — Nem vagyok én olyan nagy mestere a citerakészítésnek. Eldolgozgatok rajta, mert örömöt lelek benne. Ennyi az egész. Aztán, ha nehezen is, rá­áll, elmeséli, hogyan is kez­dődött annak idején, mikor 43 dolgos év után nyugdí­jazták, s rászakadt a tenger­nyi szabad idő. — Egyszer Pécsik Dezső citeraművész lépett fel há­lunk, p kultúrban. Nagyon a szívemhez szólt a játéka, el­határoztam hát, én is szer­zek magamnak egv citerát. Mondták, Sándorfalván la­kik p népművészet mestere, aki tud csinálni. Szólt hamar az egyik fiá­nak, mi a szándéka. A fiú aztán néhány nap múlva az­zal állt elé: „Apa, csütörtö­kön megyünk citerát venni!” — Igen ám, de Budai Sán­dor, tudja, aki a Rózsa Sán­dorban játszott a zenekará­val, éppen Belgiumban sze­repelt, csak az asszonyt ta­láltuk otthon. Már egész ne­kikeseredtem, aztán mikor elém hozta a hangszert, amit valaki megrendelt, csak nem vitte el, láttam, mégsem megyek haza üres kézzel. Mert megtetszett nagyon, és bármilyen borsos árat szab­tak is érte — s abból egy petákot sem engedtek —, el­hoztam. Feláll, s előhozza a hang­szert. Óvatosan teszi elénk, aztán ismét kimegy, s hozza a magáét, amit most csinál- gat. Még a szerszámokat is megmutatja, köztük valami szokatlan formájú, tán leg­inkább a csípőfogóra emlé­keztető fém valamit... Lát­va. hogy azt vizsgálgatjuk, elmosolyodik. — Ez speciális szerszám, a kováccsal csináltattam. Ez­zel hajlítgatom a citeraérin- tőket... Mert tudják, mikor elhoztam a sándorfalvi cite­rát, úgy gondoltam, tudok én is csinálni ilyet... Ez is nemsoká kész, és már el­kezdtem egy prímcitérát. Az már egész jó lesz. Tervezget. A félig kész a vejének készül, a prímcite- ra meg neki. Már azt is ki­gondolta, milyen díszítése lesz: — A menyem ügyes kezű, majd ő fest rájuk valami matyó mintát. Mert vagyunk a családban jó páran, két gyerek meg két lány. ók is csak nevetnek, hogy mit pe­pecselek ezekkel, de szere­tem, na. Tetszik, hogy csi­nálok valamit. Az asszony a zöldségesboltban dolgozik, neki szoktam segíteni. Az­tán irány haza, és már ülök is ide, a citerák mellé. Mert játszani is szeret. Soká latolgatja, melyik dalt választaná, ha meg kellene mondani, mi a kedvence. Aztán „talán ez” — mondja, s már nyúl is a tollért és a hangszerért. „Kérges a te­nyerem. a tenyerem...” — kezdi. Mikor a végére ér. folytatja mással. Fejét csep­pet megbiccenti, úgy figyeli a hangszerről felszökő han­gokat. Arcán megelégedés, nyugalom. Nagy Agnes Két éve kapták az új helyiséget, amely alkalmas a zenehall­gatásra, a nyugodt „böngészésre” Fotó: Gál Edit MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Mikor járvány a járvány? 8.37: Dvorák: II. szimfónia. 9.33: Nyisd ki asszony . . . 10.05: Leporelló. 10.35: Amelihez. 11.00: Gondolat. 11.45: Vaszy Viktor—Andrássy Lajos—Tóth Béla: 1919 — kantáta. 12.35: Hétvégi panoráma. 14.00: Sorsfordító napok. 15.10: A Clemencic együttes XVI. századi szerzők müveiből játszik. 15.28: Mesterségünk címere — 5. rész. 16.05: Szerkesztette Dolgos Já­nos — emlékműsor. 17.09: Láttuk, hallottuk. 17.34: Népzenei Hangos Üjság. 19.15: Gizella Cipola énekel. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Közben: kb. 20.20: Hangszermúzeum. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.05: Verbunkos muzsika. 21.30: Hosszú, forró tél. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Esti hangverseny. 23.25: Cseh zeneszerzők kórus­műveiből. 0.10: Melódiakóktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. B.20: Ti? perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.23: Egészségügyi rehabilitáció a Szovjetunióban. 9.38: Liszt—Gulyás László hang- szerelése: II. magyar rap­szódia. 10.00: Zenedélelött. II. 45: Tánczenei koktél. ' 12.33: Édes anyanyelvűnk. 13.15: A gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Zentai Anna és Feleki Ka­mill operettfelvételeiből. 18.52: Popműhely. 19.37: Nem mondhatom el senki­nek. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránytű. 21.35: Nem mondhatom el senki­nek. 22.05: A tegnap slágereiből. 23.15: Gasparone. III. MŰSOR 9.00: Wagner: Rienzi. 12.48: A KISZ Művészegyüttes központi kórusa énekel. 13.07: Schumann kamarazenéjé­ből. 14.30: Zenekari muzsika. 15.50: Galgóczi Erzsébet: Törvé­nyen kívül és belül. • 16.00: Az új magyar zene a Rá­dióban a közönség és a kritikusok 1980. évi díjá­ért — XIII. rész. 17.01: Tip-top parádé. 17.31: A Londoni szimfonikus ze­nekar Mozart-felvételeiből. 18.10: Opera-müvészlemezek. 19.05: Stúdiónk vendége a Debre­ceni rézfúvós kamara- együttes. 19.39: Újdonságainkból — külföl­di táncdalok. 20.19 : 2000 felé. 20.54: Fenntartott hely — az el­múlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 22.30: Ázsiai zenekultúrák. 23.00: Ivó Zidek operaáriákat énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Lehár-melódiák — mai hangszerelésben. 17.15: Grafikon. Gazdaságpoliti- tikai riportműsor. Szer­kesztő: Dalocsa István. (Tavalyi sikerek — idei tervek. Anti a kisiparo­sokra hárul. Változó kö­rülmények. önök mit ku­tatnak?) 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (Ált. isk. 6. oszt.) > 8.35: Orosz nyelv. (Középisko­lásoknak.) 9.35: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 10.35: Deltácska. Hogyan épül a líáz? (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (ism.) 14.15: Orosz nyelv. (Ált. isk 6. oszt., ism.) 15.00: Orosz nyelv. (Középiskolá­soknak, ism.) 15.20: Továbbképzés pedagógu­soknak. Környezetismeret. 3. osztály, (f.-f.) 16.00: A látás hatalma, (ism.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Zeman őrnagy. Csehszlo­vák filmsorozat. A hami­sítvány 17.30: A Duna mentén, (ism.) 18.00: Keresztkérdés. 18.30: öt perc meteorológia. 18.40: Emberi léptékkel, (f.-f.) * 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.25: Petőfi. VI/3. rész: ,,Sors, nyiss nekem tért.” 21.20: Panoráma. 21.45: Ida néni. 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: „A költészet fája éle­tem ...” II. MŰSOR 20.00: Crescendo. Bemutatjuk a Pécsi Nevelők Háza kama­rakórusát. 20.40: öt perc meteorológia. 20.45: Tíz perc a Szovjetunióban. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: És holnap. Tunéziai film. BUKAREST 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv^tiíradó. 19.20: Gazdasági figyelő. 19.40: Román tájakon. 20.05: Sikerek a szerelemben. Francia—olasz játékfilm. 21.35: Operabarátoknak. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.45: Iskolatelevízió. 10.00: Szünidei műsor diákok­nak. 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Költőink — gyermekmű­sor. 18.15: Slágerlista helyett. 18.45: A másik ruha — Danilo Nikolic elbeszélése. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: A 44-es nemzedék — ame­rikai film. 21.45: Történetek a forradalmi múzeumból. 22.45: Szórakoztató muzsika. 23.15: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.15: Iskolatelevízió. 18.45: Tudomány. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Esküdtszék. 20.45: Huszonnégy óra. 21.10: Zöld kabaré. 21.40: Kulturális magazin. szjnhAz BOLHABAL Békéscsabán 19 órakor. Szentpé- teri-bérlet. MOZI Békési Bástya: fél 4 órakor: Szibériáda I., II. rész, 8 órakor: Pofonok völgye, avagy Papp La­cit nem lehet legyőzni. Békés­csabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Nick Carter, a szuper- detektiv, 7 órakor: Pantaleon és a hölgyvendégek. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A versenyló elrablása, 4, 6 és 8 órakor: Forgalmi dugó. Békés­csabai Terv: Dandin György. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Pé­ter cár és a szerecsen, fél 8 órakor: A veréb is madár. Gyu­lai Petőfi: 3 órakor: Mackó Mi­si a világűrben, 5 és 7 órakor: Hölgyem, isten áldja. Orosházi Partizán: Egy kis indián. Szarvasi Táncsics: Az árnyék­bokszoló. „Örömöt lelek benne” Délelőtt az eleki könyvtárban

Next

/
Thumbnails
Contents