Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Hz ipartól a szolgáltatásokig 1981. jahuár 9,, péntek Terv és valóság Békésen Bőséges árukészlettel várja a Csabai úti ABC-áruház Békésen a városi tanács 1976-ban intézkedési tervet fogadott el, amelyben előír­ták: a párt és a kormány programjával, a megyei cé­lokkal összhangban segítik az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgálta­tás öt évre szóló feladatai­nak valóra váltását. Ennek megfelelően a ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tály a közelmúltban elkészí­tette a jelentést a határozat végrehajtásáról. Az ellenőr­zések során megállapították, hogy a nagyüzemi mezőgaz­daságban az elképzelések a tervezettnél gyorsabb ütem­ben valósultak meg: a ter­melési érték és az árbevétel már 1979-ben elérte az 1980- as szintet. A vetésszerkezet, a kemizálás, a technológia és a fegyelmezettebb munka a terveknek megfelelően ala­kult, emelkedtek a termés­hozamok. A termelőszövet­kezetekben az átlagos tehén- létszám tavalyelőtt elérte az 1750-et, a szakosított telepe­ken az állatok tbc-mentesek. vásárlókat a nemrég átadott Fotó: Martin Gábor A kedvezőtlen tartási körül­mények és árak miatt vi­szont csökkent a kocák szá­ma. Mindent egybevetve: a közös gazdaságok termelése értékben mintegy 63 száza­lékkal nőtt. Nagy gondot fordítottak a háztáji és a kisegítő gazda­ságok támogatására, amely­ben az Egyetértés Tsz és az ÁFÉSZ járt elöl. Figyelem­reméltó, hogy a kisgazdasá­gok termelési értéke évente 3—4 százalékkal, az értéke­sítés 9 százalékkal emelke­dett. Az V. ötéves terv első évében a felvásárolt áruk ér­téke alig haladta meg a 78 millió forintot. Ugyanakkor 1979-ben ez a szám 132 mil­lióra rúgott. Ezzel párhuza­mosan megerősödtek a szak­csoportok1, nőtt a létszámuk, megalakult a kertbarátok köre, mintakerteket hoztak létre. Sajnos, az ipar szerkezetét az elmúlt öt évben sem si­került lényegesen megváltoz­tatni. Továbbra is fennma­radtak a telephelyszerű üze­mek. A beruházások1 elsősor­ban a termelékenységet, a munkakörülmények javítását szolgálták. E feladatok meg­oldására 98 millió forintot fordítottak, miközben az összes termelési érték 180 millióval növekedett. Külö­nösen örvendetes, hogy a Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezet terme­lése megduplázódott. A kereskedelmi üzletháló­zat korszerűsítése napiren­den van. Ennek elhúzódásá­ról nem kifejezetten a fo­gyasztási szövetkezet tehet. Az iparcikkáruháznak pél­dául 1979-ben kellett volna felépülni, az idei május 1-i megnyitás sem valószínű. A város peremkerületi boltjai­nak1 a felújítása azonban jó ütemben halad. Elkészült a Csabai úton a korszerű ABC- kisáruház és a büfé. A Szarvasi úton a lakótelepek bevásárlását is könnyítő élel­miszer- és háztartási boltot adtak át. A VI. ötéves terv­ben valósul meg a Rákóczi úti ABC-áruház és büfé, a Décseri-kertben pedig élel­miszerüzletet hoznak létre. Felújítják az Asztalos utcai vegyesboltot, a kamuti Béke Tsz zöldségüzletet nyit a Kossuth úton. Az Ady-lakó- telepiek áruellátását javítja a megyei élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat új ABC- áruháza. Javult a szolgáltatások színvonala is. Megoldódott a mosás és a vegytisztítás, a határidőket megtartják. Az új Patyolat-szalon megnyi­tása után lehetőség lesz az ágyneműk cseréjére is. A fel­adattervben szerepelt a gép­járműjavítás bővítése. Pénz hiányában állami vállalat nem tudott szervizt építeni, ezért az űrt kisiparosokkal próbálták betölteni. Az igyekezet sikerrel járt, hi­szen öt esztendővel ezelőtt mindössze 5, jelenleg 16 gépjárműjavító mester dol­gozik a városban. A szolgál­tatások többi ágaiban is emelkedett a létszám, de még mindig kevés a cipész, a szabó, a villanyszerelő. Ez­zel együtt a jövőben az szük­séges, hogy az állami válla­latok, szövetkezetek nagyobb részt vállaljanak a szolgál­tatások fejlesztéséből. S. S. Gyűrű a mellényzsebben Állok Békéscsabán az Öra- és Ékszerkereskedelmi Válla­lat üzletében. A vevők egy­másnak adják a kilincset, és kevesen távoznak üres kéz­zel Beszélgetnénk az üzlet­vezetővel. de alig ér rá szót váltani, hiszen első az el­adás. Veszik a karika- és a pecsétgyűrűt, a karperecét, az ezüstláncot. Az ember azt hinné, hogy vége az ünnepi aranyláznak, amikor sorban álltak az ékszerboltok előtt. Ezek szerint nem csupán az ujjra. a nyakra, hanem a mellényzsebbe vagy az ék­szerdobozba is jut az arany- és az ezüsttárgyakból. nranybullám De mi is történt valójá­ban? Mindenekelőtt az, hogy hazánkat is elérte az arany- hullám. E nemesfém ka­landja a hetvenes években kezdődött, drágulásának a tetőpontja pedig 1979 máso­dik felére, 1980 elejére tehe­tő. Végül is tavaly január közepén 850 dollárba került egy uncia (31 gramm) .arany, Ez sokak szerint összefüg­gött a dollár válságával, il­letve az olaj világpiaci árá­nak emelésével. Akárhogyan is van, a lé­nyeg figyelemre méltó: a nemzetközi pénzügyi rend­szert csaknem felborító ár­emelkedés Magyarországon is nagy hullámverést oko­zott a „sárga fém” körül. Emberek százai tolongtak és toporognak ma is az ékszer- boltok ajtajában, a jó be­fektetés reményében. Egy dolgot azonban világosan látni kell: az aranyár ala­kulását napjainkban nem­csak a kereslet-kínálat ha­tározza meg, hanem a nem­zetközi politikai, gazdasági Békéscsabán a tanács szak- igazgatási szerveihez évente több mint 500 közérdekű be­jelentés érkezik. Döntő több­ségük a tanácsi fórumokon — beszámolókon, fogadóórá­kon, lakógyűléseken — hang­zik el. De az állampolgárok egyénileg is élnek a közér­dekű bejelentés megtételé­nek lehetőségével. A beje­lentések mintegy 70 százalé­ka kommunális jellegű, mely az utak, a járdák korszerűsí­tésére, a csapadék és a szennyvíz elvezetésére, és az utak tisztítására, valamint a Fotó: Martin Gábor élet alakulása, a spekuláció, az infláció növekedése vagy csökkenése. Kényszerhelyzet Persze, a vásárlót aligha érdekli a kellemetlen körül­mény. Neki az a fontos, hogy a pénzéért árut kap­jon, ne kelljen lakodalmat elhalasztani. Mert valljuk be: volt idő, amikor a há­zasulandó párok eljegyzése kútba esett a karikagyűrű hiánya miatt. A notórius fel­vásárlók mitsem törődtek a fiatalok lelki világával, a hagyományokkal. Igaz, ké­sőbb javult a kínálat, ma is lehet kapni karikagyűrűt: a 14 karátos ár,a 2500—3000 forint. Legyünk őszinték: ezeket az árakat nem az átlagos jövedelműek pénztárcájához szabták. Sajnos, egyszerű, de valós gazdasági kényszerről van szó. Mit tehetünk? Ma­gyarországon nem dúskálunk az aranyban, mint annyi más fémből, ebből is behozatalra földes utak feltöltésére vo­natkozik. A bejelentések megvalósítására a városi ta­nács évente több millió fo­rintot fordít. De jelentős azoknak a bejelentéseknek a száma is, melyeknek megva­lósítása nem igényel anyagi ráfordítást. Ezek elsősorban autóbuszjáratok sűrítésével, a menetrend változtatásával, a kereskedelmi ellátás javí­tásával, a boltok nyitva tar­tási idejének módosításával, a közrend és a közbiztonság erősítésével kapcsolatosak. szorulunk. Ha tetszik, ha nem, követnünk kell a vi­lágpiaci ármozgásokat. így eshetett meg, hogy 100, 40, 30, majd 17 százalékkal drá­gultak .az aranytárgyak. Karátharc Vajon ki lehet-e lépni a bűvös körből? A válasz ne­héz. Még akkor is, ha je­lenleg csend van az arany háza táján. Havonta mint­egy 5 százalékos áringadozá­sok előfordulnak, .ami végül is a stabilizáció jele. Idő­sebbek mesélik, hogy vala­mikor nálunk is lehetett vá­sárolni 6 karátos aranyból készült karikagyűrűt. Aztán rendeletet hoztunk: 14 ka- rátfokozatnál alacsonyabb értékű ötvözetet nem sza­bad aranyként forgalomba hozni. A sors iróniája, hogy időközben tőkés piacra gyár­tottunk 8 karátos aranytár­gyakat. A dilemma kézenfekvő: mi legyen azokkal, akiknek a karikagyűrű nem befekte­tés, hanem tényleg jelkép, közszükségleti cikk? Nos. a pult előtt nézelődve erre is választ kapok. A fiatal pár 1600 forintot fizet egy 8 ka­rátos aranygyűrűért, amely formájában különbözik a többitől, a bevonata viszont 18 karátos arany. Kiderül, hogy a pénzügyminiszter legújabb rendeletét komo­lyan vették, miszerint ha­zánkban is készíthetnek és forgalmazhatnak ilyen árut. A fordulatnak mindenkép­pen örülni kell, hiszen a ka­rátok harcából nem a spe­kuláns felvásárlók, hanem a reális igényekkel fellépő vá­sárlók kerültek ki győztesen. (seres) A törvény előírja, hogy a közérdekű bejelentést és a panaszt az elintézésre hiva­tott szerv köteles megvizs­gálni és a tényállás megál­lapítása alapján elintézni. A városi tanács szakigazgatási szervei a személyeket érintő ügyeket nagy körültekintés­sel vizsgálták meg. Jegyző- könyvi meghallgatásokat vé­geztek és helyszíni vizsgála­tokat is tartottak. "A- névte­len bejelentések vizsgálatára csak akkor kerül sor, ha ala­posan feltételezhető, hogy a bejelentésben foglaltak meg­feleltek a valóságnak. Bejelentések és panaszok Még egyszer a lakásigények megújításáról A táppénztől a segélyekig Lapunk január 5-i, szerdai számában A lakásigények megújításáról című cikkünk­ben azt írtuk, hogy a lakás­ügyi jogszabályok változása miatt a tanácsoknál nyil­vántartott iakásigényléseket mindazoknak meg kell újí­taniuk, akik tanácsi bér-, ta­nácsi értékesítésű szövetkeze­ti, illetve tanácsok által el­osztható társasházi lakásellá­A Magyar Hét (az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal lapja) orosz, lengyel, cseh, szlovák, szerbhorvát és ro­mán nyelvű kiadásai beszá­molnak a magyar parlament december 17-én és 18-án megtartott idei utolsó ülé­séről, a VI. ötéves terv tör­vényjavaslatának elfogadá­sáról. Ismertetik mezőgazdá­ságunk VI. ötéves tervét. Az orosz nyelvű lap tájé­koztat a moszkvai Ruhljov Múzeum ikongyüjteményé-. nek budapesti sikeréről és egy új magyar találmányról, amellyel üzemanyag-meg­tásra a jövőben is igényt tartanak. Mint a Békés megyei Ta­nács V. B. igazgatási osztá­lyán' elmondták, Békéscsa­bán már tavaly megtörtént a lakásigénylések megújítá­sa, a megye többi települé­sén felülvizsgálták az igény­léseket, s ha az érdekeltek újabb értesítést nem kaptak, nincs semmi tennivaló. takarítás érhető el a ZIL- gépkocsiknál. A cseh, szlovák mutáció hírt al a magyar egyetemis­ták sikeréről Pozsonyban. A szerbhorvát nyelvű lap bemutatja a Baranya megyei kollégiumok hálózatát. A román mutáció közli Garai Gábor főtitkár nyilat­kozatát a magyar—román írószövetségi kapcsolatokról. Valamennyi mutáció hasz­nos tanácsokat ad az útvi­szonyokról, és közli a Ma­gyar Nemzeti Bank újabb árucikkek kiviteléről, illetve kiküldéséről szóló tilalmát. Új kövesút Gerlén Gerla vonzza az embereket, hallottam a tanács vb-titkárától. Ez nem is csoda, hiszen jók a földrajzi adottságai. Nagy kiter­jedésű erdő veszi körül, és kö­zel van Békéscsabához. Az utóbbi években sok családi ház épült, de fejlődött a község is. Az elmúlt tanácsciklusban ké­szült el a napközi otthonos óvo­da, a község legkorszerűbb in­tézménye. Sokat javult az orvo­si ellátás. Állandó körzeti orvo­sa van a községnek. Ezenkívül nőgyógyászati, gyermekgyógyá­szati és fogászati szakrendelés is működik. A kereskedelmi és a vendéglátás! feladatot a gyulai ÁFÉSZ látja el. A korszerű ön- kiszolgáló boltot a közelmúltban bővítették. Nagy forgalmat bo­nyolít le a TÜZÉP-telep, amely az újonnan épülő lakások építő­anyag-szükségletét is biztosítja. Gerla fiatal község. Az átlag­életkor 35 év körül van. Ennek a fejlesztés szempontjából meg­határozó a jelentősége, ami el­sősorban a társadalmi összefo­gásban mutatkozik meg. A köz­ség lakossága évről évre jelen­tős társadalmi munkát végez. A múlt évben a társadalmi össze­fogás tovább bővült. A község fejlesztéséből kivette a részét a békéscsabai Május 1. Termelő- szövetkezet is. Társadalmi össze­fogással, a termelőszövetkezet segítségével mintegy 1200 méter hosszú út kapott szilárd burko­latot a községben. A keresőképtelenség ide­jére a- dolgozóknak táppénz jár. Keresőképtelennek szá­mít, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A táppénzre jogosultság szempontjából keresőképte­len az az anya, aki a kórhá­zi ápolás alatt álló, egyéves­nél fiatalabb gyermekét szoptatja, valamint az az anya (mostoha- vagy neve­lőanya), illetve egyedülálló apá (mostoha- vagy nevelő­apa), aki hatévesnél fiata­labb beteg gyermekét ápol­ja. Keresőképtelen, s így táp­pénzre jogosult az a személy is, aki 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermeket ott­hon ápol, illetve akit köz­egészségügyi okból foglalko­zásától eltiltanak és más beosztást nem kap. A táppénz mindig a ke­resőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban egy évig jár. Kivétel a gümőkóros megbetegedés, amelynél a táppénz maximum két évig fizethető. Üzemi balesetet szenvedtek részére időbeli korlátozás nélkül jár a táp­pénz keresőképtelenségük alatt, a munkába állásig. Egy évnél rövidebb ideig jár a táppénz a következő esetekben: egyévesnél fiata­labb gyermek szoptatása, il­letőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; egy­évenél idősebb, de három­évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként hatvan na­pon át; három és hat év kö­zötti gyermekek ápolása cí­mén évenként és gyermeken­ként harminc, egyedülálló­nak hatvan napon át: végül a 14 évesnél fiatalabb vör­henybeteg gyermek otthoni ápolása címén esetenként legfeljebb 22 napon át. Előfordulhat- hogy valaki egyéves táppénzre jogosult­ságát kimerítette, és még mindig nem vált keresőké­pessé. Vajon mi ilyenkor a helyzet? Ha újra munkába állt, s 8—10 napi munkavég­zés után állapítják meg ró­la, hogy ismét keresőképte­len, a táppénzre jogosultsá­got ismét el kell ismerni. Huzamosabb (8—10 napos) munkavégzés nélkül is elis­merhető a táppénzre jogo­sultság akkor, ha az újabb keresőképtelenséget a mun­ka felvétele utáni heveny megbetegedés okozta. Vitás esetekben az orvosi véle­mény lehet irányadó. Hogyan számítják ki a táppénz összegét? Általános szabály, hogy ’ ezt a dolgozó keresetének napi átlaga alapján kell megállapítani. Az év végi részesedést és a jutalmat csak 30 napot meg­haladó keresőképtelenség esetén lehet a táppénz ösz- szegének kiszámításánál fi­gyelembe venni. A táppénz mértéke egyébként a napi átlagkereset 75 százaléka, feltéve, ha a dolgozó már legalább két éve megszakítás nélkül munkaviszonyban áll. Egyéb esetben a táppénz a napi átlagkereset 65 százalé­ka lehet. Más a helyzet a kórházi ápolás idején. Ilyenkor a dolgozó az egyébként neki járó táppénzösszeg hetven százalékára jogosult. Eltar­tott hozzátartozó esetén ez 90 százalék. A szülő nők igen fontos jo­ga a terhességi-gyermekágyi, segély, amely a szülési sza­badságnak megfelelő időtar­tamra jár. Ez általában húsz* hét- de rendellenes szülés esetén — szakorvosi javas­latra — további négy héttel meghosszabbítható. Az elő­írások szerint a szülési sza­badságból négy hetet még a szülés előtt, tehát a terhes­ség utolsó heteiben kell ki­adni. Ettől azonban a dolgo­zó nő kérésére el lehet te­kinteni, ha az a szakorvos véleménye szerint nem jár egészségének veszélyezteté­sével. Ilyenkor természete­sen a szülés után hosszab­bodik meg a szabadság idő­tartama. Előfordul, hogy a szülés a várt időpontnál ko­Miről ír a Magyar Hét januári száma?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents