Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
1981. január 9., péntek o HUSZSIS Közérdekű témák a munkatervekben A Hazafias Népfront városi elnöksége tegnap délután kibővített ülést tartott Békéscsabán. Ezen Banadics Antalné titkár 1981. félévi munkaterveire vonatkozó megyei ajánlásokat ismertette. Jóllehet — mint mondotta — nem új, de mégis a fontosabb törekvések közé tartozik a jövőben, hogy minden ember megtalálja helyét, szerepét a lakóterületeken. A HNF városi bizottsága továbbra is szorgalmazza a vitákra, élénk eszmecserékre alkalmas fórumok szervezését, ami egyúttal elősegíti a szocialista demokrácia fejlesztését az üzemekben. Ezután a nemzetiségi lakosság életkörülményeivel, hagyományainak ápolásával összefüggő feladatokról beszélt. Megemlítette, a népfront városi bizottsága és elnöksége ezentúl is szervez kihelyezett, illetve kibővített testületi üléseket a város különböző gazdasági egységéiben. A HNF városi titkára ezt követően felhívta a figyelmet azokra a témakörökre, amelyeket a kerületi bizottságoknak is ajánlatos belevenni önálló munkaprogramjukba. Ilyenek például: a tanácstagi beszámolókkal, a környezetvédelmi hónappal, az idős korú lakosság életkörülményeinek felmérésével kapcsolatos tennivalók. Az elnökség tagja hozzászólásukban kapcsolódtak a munkatervjavaslatokhoz. Szerintük a HNF-testületek- nek foglalkozniuk kell a Népi Ellenőrzési Bizottság munkájával, az ifjúságvédelemmel, a mozgássérültek helyzetével és nem utolsósorban a várospolitikai koncepció széles körű megismertetésével. Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese hangsúlyozta: ne elvi, hanem gyakorlati célokat tűzzenek maguk elé az egyes körzetekben. A választott népfrontbizottságok továbbra is a négy fő területen munkálkodjanak, és a lehetőségekhez mérten ezentúl is a gazdaságpolitikai kérdések megtárgyalását helyezzék előtérbe. Emlékülés az Akadémián Az idén 275. esztendeje annak, hogy megjelent a Mercurius Hungaricus, a Rákóczi szabadságharc eseményeinek hiteles bemutatására szánt latin nyelvű újság első száma. Ettől számítják a hazai hírlapirodalom megindítását. 1981-re egy másik jeles sajtóévforduló is jut: 200 éve, hogy napvilágot látott az első magyar nyelvű lap, a Magyar Hírmondó. E kettős jubileum alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztályának sajtótörténeti bizottsága és a Magyar Üjságírók Szövetsége emlékülést rendezett csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián. Szabolcsi Miklós akadémikus, osztályelnök bevezetője után Pálfy József, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének elnöke köszöntötte az emlékülést. Társadalomtudományi konferencia Szegeden A társadalomtudományokkal foglalkozó fiatal oktatók és kutatók kétnapos országos tudományos tanácskozása kezdődött meg csütörtökön Szegeden. Korunk problémái a marxizmus—leniniz- mus fényében címmel. A konferenciát a KISZ Központi Bizottsága mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsa rendezte, együttműködve a József Attila Tudományegyetem filozófiai tanszékével. A konferencia megnyitó plenáris ülésen Pozsgay Imre művelődési miniszter tartott bevezető előadást. A plenáris ülést követően két filozófiai, valamint egy- egy szociológiai, politikai gazdaságiam és tudományos szocializmus szekcióban megkezdődtek az előadások. Energiatakarékos kazánok Olcsó, energiatakarékos kazánok gyártását kezdték meg Somogy megyében, a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezetben. A szövetkezet fejlesztő- gárdája — a megváltozott energiahelyzethez igazodva — a múlt év végén olyan vegyes tüzelésű kazán típusát dolgozta ki, amelyet fával, szénnel, de bármilyen hulladékkal is kiváló hatásfokkal, igen rövid idő alatt felfűthetnek. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet és az energiafelügyelőség elismerően nyilatkozott az új termék műszaki paramétereiről. Ennek alapján az AGROTRÖSZT az első negyedévben ötvenet rendelt, amit az esztendő végéig még százötven követ. A termék iránt nemcsak kedvező ára miatt érdeklődnek, hanem azért is, mert rendkívül széles körben alkalmazható. | Platón vagy az igazság Azt tartja egy latin közmondás, hogy .,Barátom Pla- ! tón, barátom Arisztotelész, de az igazság még jobb ba- \ rátorn." Miért hozom elő, ezúttal? Rövid a történet. Egy ■ barátom mesélte. Az intézményben, ahol dolgozik, nem mennek rosszul ■ a dolgok. Sőt: jól mennek. A körülményekre érzékeny emberek azonban nyugtalanok. Valami nem stimmel. ! Mintha a „mundér becsülete” egyre inkább varázsszó ; lenne olyan esetekben is, amikor... Náluk mindenki ■ mindenkinek barátja. Lefelé, felfelé, oldalt. Ha pedig • „valami van", akkor nagy a hallgatás. Mi több, mentőakciók szerveződnek, mert a barátság ugyebár, az vége• érhetetlenül kötelez. Nem eshet senkin folt, mert köny- nyen szétfut a festék, és mi lesz akkor? Elmondott történeteket, kis sztorikat, nagy sztorikat. Még azt is, hogy „egy mindenkiért, mindenki egyért”. Gondolhattam volna, ez aztán ideális helyzet. Igen ám, csak az a kérdés, _ ; milyen az előjel? A matematikában kevéssé jártas is' j tudja, hogy lehet plusz, és lehet mínusz. Ha azt mondjuk plusz, az valami többlet, az jó, ha mínusz, az viszont í éppen az ellenkezője. Végül, hogy kerül ide Platón és Arisztotelész, és ez a ; latin közmondás? Olvassuk el még egyszer! A lényeg: lehet barátom Platón, lehet Arisztotelész, de ha az igaz- ! ság még jobb barátom, az válik becsületemre. Persze, ; nem könnyű a választás, tele van az élet csábításokkal... (sass e.) A MEZŐGÉP békéscsabai gyárának KISZ-szervezete immár hagyományossá váló hobbikiállítást rendezett a 9 gyáregység dolgozóinak alkotásaiból. Köpünkön faragott fatál és kalocsai terítő Fotó: Martin Gábor * Pécs szobrot állít Babitsnak Még több húst, tejet, tojást Pécs szobrot állít egykori diákjának: Babits Mihálynak. Tíz éven át — 1891 és 1901 között — tanult a me- csekaljai városban, előbb elemi iskolában, majd gimnáziumban. A Mátyás király utcában emléktábla jelzi azt Szokatlanul nagy volt a forgalom az új év első munkanapjain Békéscsabán, az Állami Biztosító gépjármű- kár-rendezési fiókjánál, és a kárfelvevő helyeken. Két nap alatt, január 4-én és 5- én összesen 52 összetört gépkocsit szemléltek meg a pénzintézet kárszakértői. Amint a gépjármű-kárrendezési fiók vezetője. Nagy Gyula elmondta, a több napos ünnep után, sajnos, rendszerint sok munkája akad a kárszakértőnek. S hogy mi a balesetek leggyakoribb oka? Ezúttal például az említett 52 gépkocsi közül 14 azért tört össze, mert vezetője nem vette figyelembe az útviszonyokat, nem számolt azzal, hogy ilyenkor a házat, amelyben a szállása volt. A kölőt, író, műfordító pécsi szobrának megformálására Borsos Miklóst kérte fel a Baranya megyei Tanács. A bronzszobrot a történelmi városközpontban, a megyei könyvtár közelében állítják majd fel. jeges, vizes vagy ami talán még ennél is veszélyesebb, nagyon sáros az út. Több balesetet okozott a figyelmetlenség is, 8 jármű azért sérült meg, mert vezetője nem tartotta be a követési távolságot, illetve figyelmetlenül tolatott. Eléggé gyakori, és az esetek többségében súlyos kimenetelű, nagy anyagi kárral járó baleset az előző és a balra kanyarodó jármű ütközése. A téli hónapokban, a tapasztatok szerint, sok a kisebb, koccanásos baleset. Az elmúlt évben egyébként megyénkben, . a biztosító adatai szerint 7500— 8000 gépkocsi sérült meg, s a kifizetett kártérítési összeg 27 millió 800 ezer forint volt legalább ötmillió sertés, csaknem félmil- I lió szarvasmarha, ugyanannyi juh. 35 milliónyi baromfi, százezerszámra nyúl, prémet adó nutria és sok egyéb haszonállat népesíti be országszerte a kiste- nyésztők portáit, tanyáit. Állatok millióit etetik, itatják napona többször. Gondozzák, nevelik őket, ha esik, h,a fúj; hétköznap és ünnepnap egyaránt Megéri ezt a rengeteg fáradságot? Az állattartó kistermelők portáin születik a mezőgazdaság teljes termelési értékének húsz százaléka; s ez nemcsak a hazai élelmiszerfogyasztás színvonalának jelentős tényezője, hanem az exportban is fontos szerepet játszik. A kistenyésztők hízott bikái, sertései, bárányai, vágónyulai, libái, pecsenyegalambjai keresettek külföldön, s jól meg is fizetik ezeket. Január elsejétől kezdve — tekintettel a takarmány- és az egyéb árak emelkedésére — a felvásárlási árak legtöbbje megváltozott. Két forinttal emelték a hízott seretés kilónkénti, ugyanennyivel a nyúl téli árát. Nőtt a hízott bikáé, a vágócsirkéé, a bárányé, a baromfié, a tojásé. Eddig mennyiségi felárat csak akkor kapott a kistenyésztő, ha húsznál több sertést értékesített évente; most kevesebbért is kap, hP a felvásárló nagyüzem összegyűjtve, egy fuvarral húsznál többet szállít a feldolgozóba. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének növelése érdekében emelkedik a második és a további tehenek után járó áEami támogatás összege: évente hatezer forintot kap a tehéntartó gazda. Előnyös szerződést köthet a kistenyésztő üszőnevelésre, borjúértékesítésre, hitelt is kaphat állatvásárlásra, takarmánybeszerzésre, ólépítésre, korszerűsítésre. Mindez azonban nem elegendő. Azzal együtt sem, hogy a nagyüzemek ,a kistermelést szervező tevékenysége sokkal jobb, mint bármikor korábban, s hogy az állattartás gépeiből, eszközeiből bővült a választék. Talán furcsának tűnhet, de leginkább a jó szó, 0 felvilágosítás hiányzik. Mióta az ÁFÉSZ-ek a járási székhelyekre költöztek, s összevonták a kisebb termelőszövetkezeteket, amióta sok községben megszűnt a tanács, az iskola, nincs kitői kérdezzen a termelő. Távol vannak. .akik elmondhatnák, netán saját példájukkal bizonyíthatnák: szükséges és érdemes is a jól értékesíthető vágóállatok nevelésével, élelmiszerek termelésével foglalkozni. Aki télvíz idején a kisebb- nagyobb községekben megfordul,- huszadrangú tánc- dalénekesek fellépéséről értesülhet a plakátokról, de termelési akciókról — arról, hogy ki a megbízott, hol mi után lehet érdeklődni —, annak híréről nem hallhat. Gyakori, hogy termelési tanácskozásra, szakcsoportösszejövetelre invitáló meghívót hord szét a postás, de csak azoknak, akik már termelők, szakcsoporttagok. Akikből ezután lehetne termelő, azok nem értesülnek a lehetőségekről, hozzájuk ritkán jut el a biztató szó. Fontos lenne pedig, hogy eljusson, mert bőven van még állattartásra alkalmas, kihasználatlan porta, és szunnyadó buzgalom. A húsipar több vágósertést, hízott bikát, a baromfiipar több broylercsirkét, pecsenyegalambot, a külkereskedelem több nyulat vár, a gyapjúfelvásárlók több textilnyersanyagot, bárányt szeretnének vásárolni. Országszerte több mint ötezer boltban árulják a takarmányt, várják az állattartókat, és azokat, akik csak ezután lesznek azzá. És ugyan melyik nyugdíjas embernek vagy családnak ne jönne jól az állattartásból származó jövedelem? Ö pártkongresszuson hangsúlyt kapott, az ötéves és az 1981- es tervben nyomatékosan szerepel, hogy nagy szükség van a kistermelők munkájára, mindarra az élelmiszerre, amelyet belföldi fogyasztásra és exportp előállítanak. Lehetőség van a termelésre, szaktudásban, szorgalomban nincs hiány. Óriási hát a feladatuk és a felelősségük azoknak, akik ,a kistermelés jelenlegi színvonalát megtartani, sőt, fokozni hivatottak. Azoknak, akik a felvásárlási árat megállapítják, a termelési szerződéseket megfogalmazzák, szaktanácsot adnak, a termelési akciót közhírré teszik, felvásárolják az állatokat, valamilyen módon kapcsolatban állnak e tevékenységgel. Valamennyiük lelkiismeretes munkájára van szükség. Gonda Irén Koccanás, ütközés Negyedmillió múzeumlátogató Gyulán Az idegenforgalmáról és várfürdőjéről híres Gyulán négy múzeumi egység szolgálja a vendégek szórakoztatását: az Erkel-emlékház, a Dürer terem, a Kohán-képtár és a középkori várban rendezett állandó, illetve időszakos kiállítás. 1980-ban minden eddiginél többen keresték fel a tárlatokat, kiállításokat. Egy év alatt — csupán akik a vendégkönyvbe beírták nevüket — 261 788 vendég kereste fel a múzeumi egységeket. Különösen sokan látogatták a Kohán- képtárat, Koszta Rozália kiállítását, az Erkel-emlékházat. A várban pedig egyéni és csoportos látogatók szinte egymásnak adták a kilincset. A jó eredmények láttán az új esztendőre' is nagy gonddal készülnek Gyulán, hogy 1981-ben még gazdagabb program várja a hazai és a külföldi vendégeket. Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában a másodikosok heti kétórás, szabadon választható időkeretben biológiát tanulnak. A tanulók évi 64 órában végeznek növény- és állattani kísérleteket, gyakorlatokat Fotó: Busa László Növényvédelmi továbbképzés Mint az élet más területein, a növényvédelemben dol- -gozó szak- és betanított munkásoknak is követniük kell a munkaterületükön jelentkező újdonságokat, felfrissíteni szakmai ismereteiket. Ezt támasztja alá az a rendelet is, melynek értelmében 1981-ben csak azok a betanított, illetve szakmunkások vehetnek részt a növényvédelmi munkákban, akiket három évvel ezelőtt képeztek ki, vagy továbbképzésen vettek részt. Akik ennél régebben, vagy még nem vettek részt továbbképzésen, azok számára a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás dolgozói az idén január 19. és február 2. között kéthetes továbbképzést tartanak. A tanfolyamokra a megye öt helységében, Nagyszénáson, Csor- váson, Mezőhegyesen, Orosházán és Szarvason kerül sor. Az elmúl években is a bejárásos forma bizonyult a legjobbnak.
