Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
o 1981. január 8„ csütörtök SPORT SPORT SPORT SPORT Labdarúgó-rangsor A különböző szaklapok az 1980-as eredmények alapján egyre-másra készítik a labdarúgó-válogatottak rangsorát. A France Football 165 mérkőzés alapján értékelt, ebből 17 zajlott le az EB- döntőben, 43 világbajnoki selejtezőnek számított, 6 a brit bajnokságban bonyolódott le, egy pedig a mun- dialitón. A további 98 találkozó barátságos jellegű volt. A francia szaklap az élre az 1980-as Európa-hajnok NSZK együttesét rangsorolta. amely vereség nélkül fejezte be az idényt. Az első tizenöt: 1. NSZK, 2. Belgium és Szovjetunió, 4. Olaszország, 5. NDK, 6. Anglia, 7. Jugoszlávia, 8. Wales, 9. Lengyelország és Csehszlová. kia, 11. Franciaország, 12. Írország és Észak-Írország, 14. Románia, 15. Spanyolország és Hollandia stb. A Neue Fussballwoche NDK-beli szaklap az európai eredmények alapján csoportosítja a kontinens rangsorát. Az első négy: NSZK, A kiírásnak megfelelően a hét végén próbazáró esemény lenne az „Aranyjelvényesek ötpróbája” akcióban, az öt helyszínen megrendezésre kerülő téli csúcstúra. A szervezők — az Expressz munkatársai — viszont úgy döntöttek, hogy május 2-án, a II. „Futapest” tömegfutóverseny napján, illetve ahhoz kapcsolódva még egy ráadáspróbát is rendeznek, úgynevezett „pótfutást”. Ami a január 11-i országos próbát illeti, annak előkészületeiről Nagy Vilmos, az Expressz osztályvezetője számolt be a szerda délelőtti sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a Pilisben, a Bakonyban, a Mecsekben, a Bükkben és a Mátrában várják a próbázókat, s hogy az útvonalak szebbnél szebb hegyi tájakon vezetnek. Mintegy 500 indulóra számítanak, közöttük szervezett természetbarátokra is, akik a „Turista Magazinban” megjelent felhívás nyomán jelentkeztek. A részvételi feltételek változatlanok: Csak azok indulhatnak, akik rendelkeznek az akció igazolványával, a nevezési lappal, s 30 napnál nem régebbi sportorvosi engedéllyel. Belgium, Csehszlovákia és Olaszország. A szakíró szerint az NSZK-nak imponáló volt az elmúlt évi sorozata, amelyet legjobban az bizo. nyit, hogy egyetlen vereséget sem szenvedett. A további csapatok helyezését EB-sze- replésük támasztotta alá. A rangsor második csoportja : Szovjetunió, Ausztria, Wales, Franciaország, Anglia, Lengyelország és az NDK. Közülük az első négy csapatnak jó esélyei vannak^ a spanyolországi VB-döntő eléréséhez. Közülük a Szovjetunió tíz mérkőzésen nem kapott ki, az NDK hét alkalommal maradt veretlen. A továbbik szerint kétségtelenül meglepetésnek számít Hollandia visszaesése, mellé Spanyolország. Görögország. Észak-Írország, Portugália és Jugoszlávia sorakozva alkotja a harmadik csoportot. Az őket követő sorrend: Norvégia, Írország, Románia, Skócia, Bulgária és Magyarország. A túratáv minden helyszínen 30 kilométer, a szintidő pedig férfiaknak és nőknek egyaránt 8 óra. Aki 480 percnél rövidebb idő alatt ér a célba, a Sportáru Ipari Ktsz-ben készült sporttáskát kap jutalmul. * Nagy Vilmos ismertette a gyülekezőhelyeket, illetve a rajtok időpontját is, amelyek a következők: Pilis: rajt reggel 7 és 8 óra között a piliscsévi művelődési központtól, ahová a Batthyány térről különbu- szokkal szállítják a próbázókat. Bakony: rajthely Zircen a turistaszálló, indítás 7 és 8 óra között, folyamatosan. Mecsek: rajthely Pécssza- bolcson, a Hősök teréről, a Puskin Művelődési Háztól, ugyancsak 7 és 8 óra között. Bükk: rajthely Miskolcról, a Csanyiki KISZ-iskolától, ugyancsak 7 és 8 óra között. Mátra: rajthely a mátra- füredi erdészeti szakközépiskolától 8 órakor, találkozó viszont Gyöngyösön, a városi KISZ-bizottságon, ahonnan 7.15 órakor indítják a próbázókat szállító autóbuasztalitenisz program ’81 A Békés megyei Asztalitenisz-szakszövetségben elkészült az idei versenyprogram. A szinte minden hét végére jutó esemény gazdag műsorral tanúskodik. Már e hét végén találkoznak a legjobb serdülő és felnőtt asztaliteniszezők a megyei egyéni bajnokság keretében, Békéscsabán. Az azt követő héten a legfiatalabbak mérik össze tudásukat, majd az országos ifjúsági húszak bajnoksága következik Budapesten. Február legkiemelkedőbb eseménye a megyei OSK és ÓIK lesz. Záróakkordként a legjobbak újra Budapestre utaznak, ahol a különböző korosztályos bajnokságokon harcolnak az elsőségért és a helyezésekért. Március elején Sarkadon rendeznek KISZ Kupa-versenyt, s megkezdődik a felnőtt csb, amely május végéig biztosít versenyzési lehetőséget szinte minden hét végén. Június az OSK és az ÓIK országos döntők hónapja lesz. Röviden • Hetvenedik születésnapját ünnepelte Mihail Sisov mesteredző, aki többek között a női sakksport jelenlegi világbajnokát, Csiburda- nidzét és az ex-világbajnok- nő Gaprindasvilit is éveken át oktatta. • A Békés megyei labdarúgó-szakszövetség játékvezető bizottsága hathetes, ingyenes, alapfokú játékvezetői tanfolyamot szervez február 20-tól. Jelentkezni lehet február 10-ig telefonon a Békéscsaba 12-041-es számon, vagy írásban a megyei TSH címén: Békéscsaba, Kórház u. 4. • Az olaszországi Meranó- ban a 9. játszmává] folytatódott a Hübner—Korcsnoj sakkvilágbajnok-jelölti döntő páros mérkőzés. A két nemzetközi nagymester találkozója ezúttal a 46. lépésben függőben maradt. Továbbra is Korcsnoj vezet 4,5:3,5 arányban. O Az MLSZ-ben elkészítették a játékvezetők szakmai rangsorát. Eszerint az őszi idény legjobbjának' Palotai bizonyult, mögötte Jaczina, majd Kuti következik. A békéscsabai Győri László áll az előkelő negyedik helyen és Nagy M. az ötödik. (A lista 17 forduló alapján készült, a decemberi mérkőzések tehát már nem'szerepelnek benne.). • Minden bizonnyal a sportág egyik legkülönlegesebb versenye volt a férfi alpesi síelők legutóbbi EK- futama műlesiklásban, hiszen a 116 indulóból mindössze tizenhat (!) ért célba. A győzelmet a japán Toshiro Kaiwa szerezte meg. • Nyilvánosságra hozták az idei wimbledoni tenisz- versenyen nyerhető pénzdíjak összegét. A férfi egyéni győztese 21 600, a női egyéni elsője pedig 19 440 fontot kap. • Montevideóban magyar idő szerint szerdára virradóra került sor a labdarúgó mini VB-n az Olaszország— Hollandia találkozóra, amely újabb döntetlennel ért véget (1—1). szokat. Volkswagen cross versenyautó „aranyjelvényesek” a hegyekben Ifjúság és testkultúra Tízegynéhány évvel ezelőtt, amikor orvosok és pedagógusok azt kezdték hajtogatni, hogy bajok vannak ifjúságunk edzettségével, még kevesen vették fontolóra a figyelmeztetést. Többen mosolyogva legyintettek rá, abban a hiszemben, hogy nincsen, valóságos alapja a panasznak, csupán az idősebb nemzedék egy része füstölög már megint a fiatalok ellen. Aztán hamarosan ugyanerre a megállapításra jutottak tanulmányok tudós szerzői is, mert ez derült ki a különböző ifjúsági rétegek körében végzett felmérésekből. Sietünk leszögezni, senki sem gondol arra, hogy biológiai értelemben satnyulna az ifjúság, hiszen az észlelt negatív jelenségek — az edzettség. a teherbírás alacsony foka, a testi-lelki egyensúly megingása — a felnőtteknél is mind gyakrabban megfigyelhetők. Valójában az életmód megváltozásából eredő káros hatások rejlenek az állóképesség megcsappanása mögött. Az oly sokszor emlegetett tudományos-technikai forradalomnak egyebek közt az is következménye, hogy napjainkban egyoldalúan növekszik az idegrendszeri megterhelés az üzemekben, hivatalokban, iskolákban dolgozóknál egyaránt. A felnőttekre is, de kiváltképpen a gyerekekre jellemző, hogy a lakásban, s más zárt helyen eltöltött idő mennyisége mit sem csökken, holott a szabad idő jelentősen megnövekedett napjainkban. Sajátosan modern jelenség, s nagyon aggasztó tünet, hogy — főleg a városokban — évről évre kisebb a gyerekek mozgástere, és a mindezek következtében szükséges mozgás, rendszeres testedzés nem épül be az emberek életrendjébe. Az életmód megváltozásának hatására új társadalmi szükségletek jelentkeznek tehát, amelyek egyre-másra sürgetik, hogy újraértékeljük a testnevelés és a sport szerepét a mai ember életében. Mindenekelőtt, azt kell látnunk, hogy a sportolás, a testedzés hazánkban nem a kevesek kiváltsága, hiszen bárkinek joga és módja van hozzá, és mind több ember ismeri föl: a testnevelés nem öncélú szórakozás, a testkultúra a szocialista ember műveltségének szerves része. Elgondolkodtató viszont, hogy sokan mégsem jutnak tovább a felismerésnél, hisz csak szólamszerűen hivatkoznak az ép testben ép lélek jelszóra, a valóságban messze elkerülik a sportpályákat, de még a kiránduló- helyeket is. Aki úgy nőtt föl, hogy idegen maradt számára a testedzés, az már aligha bújhat ki a bőréből, és derese- dő fejjel nem fog — vagy csak nagyon keservesen — kondicionáló gyakorlatokra járni. A rendszeres testedzést is fiatal korban kell elkezdenj. Ha a gyerekben az iskolai évek alatt kialakul ennek igénye, akkor később is magától értetődőnek tartja majd, hogy mozgás, turisztika, testedzés, sportolás nélkül nem lehet élni. Csak sok mozgással, egyenletes és tartós fizikai megterheléssel fejlődik harmonikusan a gyermeki szervezet, ezek nélkül nincsen normális testi érés. Kutatóorvosok egybehangzóan állítják, hogy az embernek a mozgások irányításában szerepet játszó idegei 2—16 éves korban alakulnak ki. Ezért nem lehet elég korán kezdeni a testedzést, és ezért nem kell félni attól, hogy „állandóan futkároz ez a gyerek, ezért ilyen sovány”. A serdülőkori szívpanaszok és érrendszeri megbetegedések többsége a mozgáshiányból ered. A gyermekkori edzettség elmaradása súlyos felnőttkori betegségekhez is vezethet. Ezek után azt ne mondja bárki is, hogy a testgyakorlás, a '' sportolás olyasféle gyógyszer, mint a csukamájolaj : keserű, de hasznos. Erről szó sincsen. Aki egyszer belekóstolt valamelyik sportba, aki gyerekkorában részt vett sok testmozgással járó játékokban, annak aligha kell bizonygatni. hogy a testedzés, a sportolás örömszerző forrás is. De még mennyire! Nézzünk csak rá fogócskázó gyerekeinkre: boldogság sugárzik önfeledt, kipirult arcukról. A megnövekedett techni- .kai követelmények miatt a termelésben is egyre nagyobb szellemi igénybevétellel kell számolnunk, erre és a szabad idő értelmes eltöltésére fel kell készíteni fiataljainkat. Elsősorban az iskolában. Hat év óta a heti három testnevelési óra már ezt a célt szolgálja. Az új testnevelési tanterveknek nem titkolt céljuk, hogy mindenekelőtt az úszás, az atlétika, a gimnasztika és a sportjátékok mozgásanyagainak segítségével kifejlesszék ifjúságunkban az életkori sajátosságoknak megfelelő erőt, állóképességet, gyorsaságot, ru- ganyosságot, ötletességet, ügyességet. Ennek eléréséhez a heti három óra természetesen nem elegendő. A fiataloknak naponta van szükségük testük edzésére, sok játékra, szabadtéri foglalkozásokra, amihez a mostaninál több időt és alkalmas terepet kellene találnunk számukra. P. Kovács Imre n mini VB hirei A belügyminisztérium közleményét hozta valamennyi uruguayi lap az első oldalon, amelyben felhívják a szurkolók figyelmét: minden tekintetben fegyelmezzék magukat a mérkőzéseken, hogy az első ízben kiírt esemény rendben bonyolódjon le. „A mundialito büszkeséggel tölhet el minden uruguayit, éppen ezért nem szabad, hogy meggondolatlan tettek árnyat borítsanak a hagyományos sportkultúra megnyilatkozásaira” — hangzik a közlemény. Hírügynökségi jelentések szerint minderre azért kerül sor, mert számos újságíró a mini VB kisebb-nagyobb botrányait emelte ki, és különösen azt „színesítették”, hogy az argentin szurkolók gépkocsijai soha nem úsz- szák meg kőzápor nélkül. Eles kritikát kapnak a mini VB-n működő spanyol játékvezetők. Különösen az Olaszország Labdarúgás —Uruguay mérkőzést vezető Guricetának nem tudnak megbocsátani, aki — mint mindenki véli — teljesen kiengedte kezéből a találkozót. Enzo Bearzot olasz szövetségi kapitány mondta: „A játékvezető volt felelős minden incidensért, amely már az első félidőben elkezdődött, és ennek nem tudta elejét venni.” Különösen azt veti a szemére, hogy amikor Cabrinit az orra előtt leütötték, hiába tiltakozott Conti és Graziani, ők itták meg ennek a levét. Dr. Artemio Franchinak, az Európai Labdarúgó-szövetség elnökének véleménye szerint is jelentősen javítani kell a bíráskodás színvonalát, mert a mini VB-n eddig történtek bizony nem sok jót sejtetnek az 1982- es spanyolországi VB-vel kapcsolatosan. Kiválasztás Bűvös szónak tűnik egy sportkedvelőnek, fejtörés a szakmabelinek, az edzőnek. Kevés esetben lehet paraméterek szerint meghatározni egy-egy ügyes gyerekről, mely sportágra alkalmas. Persze, mindegyiknek megvan a maga specialitása, s az némileg befolyásolja a kiválasztást. Míg például az úszásban döntő tényező a fajsúly, a kinesztézis (vízérzékelés), addig a labdajátékokban többek között a „gömbérzék”. Különösen ez utóbbit semminemű műszerrel nem lehet kimutatni, csupán a jó szemű -edzőre van bízva. Egy azonban közös minden sportágban. Elsősorban a jó testfelépítésű és jó mozgású fiatalokra „harapnak” a szakemberek. Nem egy ízben kisebb-nagyobb összetűzést eredményez, ha két szakágat képviselő edzőnek egyszerre szúr szemet egy tizenéves. Ilyenkor legtöbbször az erősebb győz. Pedig elképzelhető, hogy több tartalékkal és még jobb adottságokkal rendelkezik a fiatal, ha a másik sportágat választaná, mint ha a számára vonzóbb sportágat, vagy „erősebb” edzőt. S hány ilyen tehetség kallódik el nap mint nap. Pedig igencsak megelőzhető lenne, hogy egy-egy „érték” ne vesszen el. Legalábbis a legtöbb sportágban. Részint az iskolai testnevelési órák lehetnének alapjai — a testnevelőkkel; másrészt az egyesületek — az edzőkkel. S hogyan? Nos, a testnevelésórákon a fiatalok nagyon sok sportág alapjaival ismerkednek meg. A testnevelők többsége — az eddigi gyakorlat szerint — sajnos, egy sportágra specializálja magát, s csupán ahhoz keresi „alanyait”. Történetesen egy röplabdával foglalkozó testnevelő edző szakember a gömbérzékkel megáldott tanulójára szinte kizárólag a röplabdát erőlteti, az alapképzésen kívül. Csak fanyalogva engedi el tanítványát, ha az más sportágat választ. Ezt már a sportoló az egyesületi szakosztályon belül űzheti, hiszen ae iskola másra specializálta magát. De előfordul olyan eset is, amikor a tanuló már egy egyesület valamelyik szakosztályába igazolt, de az idő múlásával mégis más sportágat választ. Ilyenkor az edző próbálja maradásra bírni. s a legnehezebb azoknak, akik községekben élnek, s eleve a választási lehetőségük szűkös. Ez ellen mi lehet „ megoldás? Nos, az edzőknek többet kell vidékre járniuk, hogy figyeljék a felbukkanó tehetségeket. Ami enné) fontosabb: olyan kapcsolatot kell kiépíteni a megyeszékhelyen, városokban, községekben dolgozó testnevelő tanárral, hogy azok szívesen fogadják a különböző sportágak képviselőit, s maguk javasolják, melyik tanuló melyik sportágra a legalkalmasabb. A testnevelő pedig az iskolai órákon kívül necsak egy sportágat „lásson”, hanem az egész város, megye sportéletét, sportérdekét. Sőt, edzőnek és edzőnek is olyan együttműködést kell kialakítani, hogy minden szívfájdalom nélkül átadja tanítványát, ha az más sportágra kíván átállni, különösen, ha arra alkalmasabb. Mindezzel a testnevelő és az edző, ha nem is váltja meg a világot, minden bizonnyal a mainál egészségesebb és tökéletesebb lenne a kiválasztás. J P. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet- BEKES MEGYEI tes: séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki- INDEX: 25054 adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy ISSN 0133 0055 hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. NÉPÚJSÁG
