Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981, JANUÁR 9., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Szervezettebben, rugalmasabban céljaink megvalósításáért — Az MSZMP XII. kong­resszusának tudományos igé­nyességi! gazdasági elemzése megerősítette ezt a vonalat, hangsúlyt adva az emberi tényezőknek, a vezetés fe­lelősségének és fontosságá­nak. 1979—80-ban az éssze­rű gazdasági cselekvés alap­jainak megteremtésével ked­vező folyamatokat sikerüli elindítani. Javult a népgaz­daság külső egyensúlya, a gazdálkodás jobban alkal­mazkodik a szigorúbb köve­telményekhez, a minőségi fejlődés kritériumait kezdik megérteni vezetőink, és biz­tosítani lehet a VI. ötéves tervidőszakba a folyamatos átmenetet. Nem lehet azon­ban úgy gondolkodni az új követelményekről, hogy egy­két évi nagyobb teljesít­ménnyel máris magunk mö­gött hagyunk minden, gon- dot. Az intenzív gazdasági fejlődés kibontakoztatás^ hosszabb időszakot igényel. Az értekezlet hallgatósága Ipari aktívaértekezlet Békéscsabán Tegnap, január 8-án délelőtt, Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban a megye politikai, gazdasági és társa­dalmi életének vezetői, valamint az ipari, építőipari, köz­lekedési, kereskedelmi és szolgáltatóipari vállalatok igaz­gatói, párt-, KISZ- és szakszervezeti titkárai aktívaérte­kezleten értékelték az V. ötéves terv teljesítésének ta­pasztalatait, s összegezték a ' megye előtt álló gazdasági feladatokat. Az értekezleten megjelenteket az elnökségben helyet foglaló, s a megyei politikai, társadalmi és szakmai szer­vezeteket képviselő vezetők nevében Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára köszöntötte, felkérve dr. Szabó Sándort, a megyei tanács elnökhelyet­tesét beszéde megtartására. Dr. Szabó Sándor beszéde Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársnők Elvtársak! — Gazdasági életünk fon­tos és különös időszakában kerül sor az ipari aktíva­értekezletre. Fontos: mert két ötéves terv határán va­gyunk, ez — a szokásos éves értékelésen túi — egyrészt jelenti a megtett út jövőben is hasznosítható tapasztala­tainak leszűrését: másrészt szellemi-anyagi lehetősége­ink által meghatározott el­érendő céljaink megjelölé­sét. Különös: mert a népgaz­daság fejlődésének egyedüli útja a termelékenység és a hatékonyság emelése lehet. A jelenlegi helyzet értékelé­sénél abból kell kiindulni, hogy az V. ötéves terv szá­molt a gazdálkodás külső és belső feltételeinek változá­saival. Ezt mérlegelve: a'z MSZMP Központi Bizottsá­ga menet közben az objek­tív valóságnak megfelelően új pályára állította gazdasá­gunk fejlődését. Gazdasági munkánk középpontjába ke­rült ,a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének javítása, az elért életszínvonal megszi­lárdítása. valamint a nép- gzdaság anyagi alapjának felkészítése a jövőbeni fej­lesztésre — kezdte beszédét a megyei tanács általános elnökhelyettese. majd így folytatta: Az MSZMP Békés me­gyei bizottsága 1980. decem­ber 11-én — előremutató módon — értékelte az V. ötéves terv ’ teljesítését, a XII. kongresszus határozatai alapján megjelölte a — nép- gazdasági érdekeket figye­lembe vevő — megyei fej­lődés sajátos feLadalait. Az V. ötéves tervidőszakban változott és fejlődött a me­gye gazdasági szerkezete. Az országos jelentőségű és dina­Dr. Szabó Sándor beszédét tartja mikusan fejlődő mezőgazda­ság mellett tovább növeke­dett az ipar részaránya — az ossz. megyei termelésben megközelíti a 60 százalékot. Előtérbe került ,a termelés minőségi tényezőinek meg­ismerése és javítása, rugal­masabb lett a vezetői mun­ka, erősödött a termelés pi­acorientációja, megkezdő­dött a termékszerkezet jöve­delmezőbbé tétele, csökken­tek az ipar fejlettségében meglevő területi különbsé­gek: azaz. összességében ja­vult a megye gazdaságának hatékonysága. Az iparban 1975-höz vi­szonyítva az állóeszköz-állo­mány az V. ötéves terv vé­gére másfélszeresére bővült, a foglalkoztatottak száma azonos maradt, a termelés változatlan áron 21 százalék­kal növekedett. Módosult a szocialista ipar szerkezete, amelynek leglényegesebb eleme, hogy az élelmiszer- ipar termelése 53 százalék­kal növekedett, és ma már az ossz. ipari termelési ér­ték felét adja. miközben fog­lalkoztatottainak száma csak 14 százalékkal emelkedett. 1980-ban a növekedési ütem itt is a korábbi évek negye­dére esett vissza; viszont a termelésnél jobban nőtt az export, a jövedelmezőség ug­rásszerű fokozódását a sza­bályozás változása is segítet­te. Az ipar fejlődése a me­gyében is intenzív szakaszá­ba lépett. Egyúttal az is megállapítható, hogy ez a változás megyénk gazdasá­gát többnyire felkészületle­nül érte, nem ismertük fel kellőképpen a folyamatok lényegét. Mérhető eredmé­nyek eddig a megyei ipar­ban ott születtek, ahoi a technológiai és szakmai fel­tételek kedvezőbbek, vagy már korábban az intenzív fejlődés tényezői voltak a meghatározók. A nagyválla­latok, trösztök megyei üze­mei a közvetett irányítás és érdekek áttételei miatt ke­vésbé érzékelték termékeik versenyképességét, gazdasá­gosságát. Az V. ötéves tervidőszak alatt átlagosan évi 2,7 milli­árd forintot tett ki az építési beruházások összege, amely folyó áron számolva 60 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző öt év átlagát. A megyé­ben kifejtett építőipari ter­melésnek több mint 22 szá­zalékát nem megyei székhe­lyű, a nem építőipari ága­zatba tartozó szervezetek pe­dig 40 százalékát teljesítet­ték. A szállítás, hírközlés a tervnek megfelelően fejlő­dött, az ágazat fejlesztésére közel 3,3 milliárd forintot fordítottunk a megyében, azonban még mindig nem sikerült felszámolni a ter­melő infrastruktúrában meg­levő lemaradásunkat. Békés megyében a szocia­lista kiskereskedelem 1980. évi eladási forgalma — ösz- szehasonlító árakon számol­va — mintegy 15—17 száza­lékkal haladta meg az 1975. évit. A kereskedelempolitikai célkitűzéseknek megfelelően a vállalatok és szövetkezetek nagy gondot fordítottak az alapellátás javítására. A fo­gyasztási szolgáltatások tel­jesítményértéke mintegy 60 százalékkal növekedett, ezen belül a lakossági szolgáltatá­soké 75 százalékkal. Kedves Elvtársak! Az 1980. január 1-vel be­vezetett szabályozórendszer módosításának, mint a gaz­daságirányítás eszközének kellett érdemben hozzájárul­nia ahhoz, hogy megterem­tődjék az átmenet a VI. öt­éves tervig való felkészülés­re. A szabályozórendszer to­vábbfejlesztésének közép­pontjában továbbra is a nye. reségérdekeltségi rendszer áll. A következőkben a gaz­daságpolitika fő irányvona­la: ,a hatékonyság, a ver­senyképesség növelése, a mi­nőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoz­tatása. Békés megye VI. ötéves tervi irányelveit a megyei pártbizottság elfogadta, és a Népújságban közzétette. A terv a vállalkozási készség erősödésére alapít a felada­tok minőségi és mennyiségi végrehajtásában. Ez viszont a vezetési szinteken megkö­veteli az irányítás hatékony, ságának növelését, a gyors ritmusváltási képességet, a rugalmas vállalati magatar­tás megteremtését, az inten­zív vezetési stílust és a kor­szerű módszerek alkalmazá­sát. A célkitűzések elérésé­hez mozgásba keli hoznunk a termelőerők legfontosabb és legdinamikusabb elemét, az alkotó embert; a vezetőt, aki e tevékenység motorja. Ennek megfelelően jobban kívánjuk támogatni az új iránt érdeklődő, a munka színvonalas megszervezésére és következetes ellenőrzésére képes vezetőket. A kockázatvállalás azt is jelenti, hogy a termelés és az egységek differenciálódá­sának szükségszerűen be kell következnie a megyé­ben is. Hatékonyan végzett munka esetén számolnunk kell kisebb-nagyobb helyi (Folytatás az 5. oldalon) Orsózzák a vékony dróthuzalokat, majd speciális szövőgé­pen védőtömlőket készítenek belőle Mezőhegyesen, a vas­ipari szövetkezetben. Főként a járműipar számára nélkülöz­hetetlen ez az igen érdekes eljárással készített termék Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Felhívta a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott és meg nem válaszolt képviselői ja­vaslatok megvalósításának lehetőségét, és arról tájékoz­tassák az országgyűlés elnö­két, valamint az érdekelt képviselőket. A kormány elfogadta az Országos Közművelődési Ta­nács és az Állami Ifjúsági Bizottság együttes tájékoz­tatóját a közművelődési tör­vénynek az ifjúság körében történt eddigi végrehajtásá­ról és a további feladatokról. fl KISZ KB kongresszusi levele A X. kongresszusára ké­szülő Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közreadta a Központi Bizottság kong­resszusi levelét. A KISZ-ta- gokhoz szóló levél a fiatalok életével, az ifjúsági szövet­ség helyzetével, feladatai­val foglalkozik. A tanácsko­zást megelőző közös gondol­kodás alapjául szolgáló le­vél vitára, állásfoglalásra hívja fel a KISZ-tagságot és a KISZ-en kívülieket egy­aránt. A kongresszusi felké­szülés fontos állomásaként az alapszervezetekben a kö­zeljövőben taggyűléseken tárgyalják meg a levél tar­talmát. II Körös vidéki téeszek célja: a termelési érték növelése Tegnap, január 8-án Bé­késcsabán tartotta ülését a Körösök Vidéke Tsz-szövet- ség elnöksége. Elsőként Ba­logh Sándor elnök ismertet­te a lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtását. Dr. Drágán Iván titkárhelyettes az MSZMP XII. kongresszu­sának határozataiból a tsz- szövetségre és a szövetkeze­tekre háruló feladatokról tartott előadást. Eke Sándor, a szövetség titkára a Körö­sök Vidéke Tsz-Szövetség VI. ötéves tervre vonatkozó irányelveit ismertette. Mint mondotta, az elkövetkező öt évben a szövetséghez tarto­zó szövetkezetek termelési értéküket 20—25 százalékkal emelik a tervezet szerint. Ezen belül az állattenyésztés évi 1,5—2 százalékkal, a nö­vénytermesztés pedig évente 3—3,5 százalékkal növeli ter­melését. Csukás Gyula, a szövetség osztályvezetője a tsz-párok és tsz-körzetek működésének múlt évi ta­pasztalatait ismertette. Mint mondotta, az eltelt esztendő bebizonyította, hogy egyre erősödik a mozgalom; mind több tartalommal teltek meg a papíron is aláírt együtt­működési szerződések. A vi­tában heten szólaltak fel, köztük Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője. Hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves tervet a korábbinál is nehezebb kö­rülmények között kell vég­rehajtani, ehhez adottak a lehetőségek. Közölte a részt­vevőkkel, hogy a következő öt évben tovább nő a talaj- rendezésekre fordítható ösz- szeg, duplája lesz az előző tervidőszakban felhasznált anyagi forrásoknak. A szö­vetség tervezetét jónak ér­tékelte, felhívta azonban a végleges terv készítőit, hogy olyan elemekkel is egészítsék ki, amelyek a tagszövetke­zetek sajátos viszonyait is tükrözik. Balogh Sándor zár­szavában összegezte az el­hangzottakat, és azt, hogy a végleges formába öntött ter­vet január 28-án a küldött- közgyűlés elé viszik, elfoga­dásra.

Next

/
Thumbnails
Contents