Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
1981. január 5., hétfő o Távirat Penzából MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA, BÉKÉSCSABA Kedves Elvtársak! Az SZKP Penza megyei bizottsága, a Penza megyei Tanács, a Penza megyei kommunisták és megyénk valamennyi dolgozója nevében forró üdvözletünket küldjük a testvéri Békés megye minden dolgozójának az új esztendő alkalmából. Tiszta szívből örülünk a népgazdaság különböző területein elért sikereiknek, testvérmegyénk anyagi ffs szellemi jóléte gyarapodásának. A megye kommunistáinak, valamennyi dolgozójának jó egészséget, új munkasikereket kívánunk az MSZMP Xll. kongresszusa határozatainak további eredményes végrehajtásához. Éljen és erősödjék Penza és Békés megye dolgozóinak testvéri barátsága! Éljen a szovjet—magyar barátság! F. KULIKOV, az SZKP Penza megyei bizottságának első titkára, V. DOROSENKO, a Penza megyei Tanács elnöke A szünidőben sok gyerek kereste fel a csabacsüdi könyvtárat. A csaknem kilencezer kötetből jelenleg mintegy 800 az ifjúsági irodalom, de állandóan gyarapítják a mesekönyvek és az ifjúsági regények számát Fotó: Gál Edit Urbanisztikai továbbképző tanfolyam kezdőknek Kétéves urbanisztikai továbbképző tanfolyamot indít a Budapesti Műszaki Egyetem a magyar települések fejlesztésében, rendezésében és igazgatásában érdekelt szakemberek számára. Az ÉVM és a Magyar Urbanisztikai Társaság kezdeményezésére az idén már harmadik alkalommal meghirdetett tanfolyam célja az, hogy a különböző alapképzettségű, de bizonyos gyakorlattal már rendelkező szakemberek elsajátítsák az urbanisztika szerteágazó tudományának korszerű ismereteit, amelyek nélkülözhetetlenek az egyre bonyolultabb településfejlesztési feladatok megoldásához. A tanfolyamra minden olyan egyetemi végzettségű szakember — építész, mérnök, jogász, közgazdász, szociológus, orvos pszichológus, kertészmérnök stb. — jelentkezhet, akinek tevékenysége a településfejlesztéshez,-rendezéshez, vagy -igazgatáshoz kapcsolódik és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A je- jelentkezési lapok a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézetében (1111 Budapest, Egry József utca 20—22.) és a Magyar Urbanisztikai Társaságnál (1088 Budapesti, Rákóczi út 7.), továbbá január 10-től a megyei, és városi tanácsok műszaki osztályán szerezhetők be személyesen vagy levélben. A jelentkezési lapokat kitöltve és a munkáltató hozzájárulásával ellátva a BME Továbbképző Intézetéhez kell eljuttatni január 25-ig. Tagtoborzás a szeghalmi helytörténeti múzeum baráti körébe Az elmúlt év októberében adtunk hírt arról, hogy megalakult Szeghalmon a „Szeghalmi Gyula” helytörténeti múzeum baráti köre. Az alakuló ülés elfogadta az alapszabály-tervezetet és megválasztotta a kör vezetőségét. Elnöke dr. Nagy Zoltán állatorvos. elnökhelyettesei Bertalan Ágnes író, Komáromi Gábor vésztői tanácselnök és dr. Szentesi Károly, a füzesgyarmati tanács vb- titkára lett. Titkárnak Miklya Jenőt, a szeghalmi helytörténeti gyűjtemény vezetőjét választották. A baráti kör vezetősége a közelmúltban felhívást bocsátott közre, melyben felhívja mindazokat, akik szőkébb hazájuk, szülőföldjük, a Sárrét múltjával, jelenével és jövőjével szívesen foglalkoznak, legyenek a kültagjai. Közük azt is, hogy a baráti körben helytörténeti, néprajzi, irodalomtörténeti, természeti- és műemlék- védelmi, valamint filmező és fotós munkacsoportot alakítanak. Azokban a községekben, ahol többen jelentkeznek, helyi csoportot szerveznek, és vezetőjük tagja lesz a baráti kör vezetőségének. Az intézményeknek, tanácsoknak, gazdasági szerveknek, termelőszövetkezeteknek, ha tagságot vállalnak, esetenként vándorkiállítást szerveznek, és előadásokat tartanak. A baráti kör kiadványait a tagság kedvezményes áron kaphatja meg: tervezik, hogy a kör munkájáról minden évben összefoglaló tájékoztatót adnak ki. Gazdag program a sarkadi költségvetési Szemben Nagy gonddal készült fel az új esztendőre a sarkadi Nagyközségi Tanács költség- vetési üzeme. Nemcsak Sarkadon épít, tataroz és karbantart, hanem Mezőgyán- ban, Méhkeréken, Sarkadke- resztúron, Gyulán és másutt vállal tanácsi kezelésben levő épületek karbantartását, felújítását. Sarkadon legfőbb munkájuk a nyolctantermes iskola építésének folytatása, a felújítások egész sora, belvízelvezetési gondok megoldása, köztisztasági, környezetvédelmi tennivalók ellátása. Részt vállal az üzem iskolák, napközik, a kultúrház helyiségeinek karbantartásából, felújításából, üzemi konyhák rekonstrukciójából. Vállalkoznak arra is az új esztendőben, hogy saját maguknak műhelyt építenek. Mezőgyánban többek között járdát építenek, Méhkeréken, Gyulán és Sarkadke- resztúron tanácsi épületeket festenek, tataroznak, de részt vállalnak különböző lakossági szolgáltatásokban is. A sarkadi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme végül is több mint 14 millió forintos termelési programot valósít meg az új esztendőben. A kiviteli munkák határidőre való vállalásában, a jó minőségben elsősorban a törzsgárdatagságra épít a vezetőség. Ügy tervezik: 1981-ben a tavalyihoz képest ötszázalékos lesz a létszámfejlesztés, és 30 százalékos a feladatterv-növeíés. A festők és más szakipari munkában dolgozók nyáron az iskolák és óvodák festésén, karbantartásán kívül — a kapacitásnak megfelelően — lakossági szolgáltatást is vállalnak. A. R. Óránként nyolcezer légi utas Óránként nyolcezer légi utas kiszolgálására lesz képes Domogyedovo, Moszkva egyik legforgalmasabb repülőtere a rövidesen megkezdődő rekonstrukciós munkák befejezése után. Mint a Komszomolszkaja Pravda megállapítja, az 1964-ben elkészült, s eredetileg évi hétnyolcmillió utas kiszolgálására tervezett légi kikötő ma már túlzsúfolt: évente tizenkétmillió utas halad át rajta. Ez a repülőtér indítja és fogadja az Aeroflot közép-ázsiai, szibériai és távolkeleti járatait. A felújítási munkák során felépül egy óránként ötezer utas kiszolgálására alkalmas új épület. Kilenc szintje közül három a föld alá nyúlik. Az áthaladó utasok kiszolgálása két szinten zajlik: külön az érkezőké és külön az indulóké. Az utasok a repülőtéri épületből kinyúló fedett beszálló folyosókon át egyenesen a gépek fedélzetére léphetnek. Amatőrfilmesek seregszemléje Tegnap Szegeden a szak- szervezetek Juhász Gyula Művelődési Központjában díjkiosztó ünnepséggel fejeződött be a XI. dél-alföldi amatőrfilm-szemle. A Bács, Békés és Csongrád megyei művelődési központokban, ifjúsági házakban működő filmklubok tagjainak 32 alkotását mutatták be. A természeti jelenségek, a nép- művészeti tárgyak, a különböző munkafolyamatok ihlette élet- és tájábrázolásokat két napig vetítették a zsűri előtt. A filmszemlén díjazták a békési Szabó Gerzson és Szabó Gerzsonné Házi szőttes című; a szegedi Vágyi László Mészégetők című, és az ugyancsak szegedi Kiss Károly Körkép és árvíz című kisfilmjét. Többen a társadalmi szervek, intézmények különdíjait kapták. A következő dél-alföldi amatőrfilm-szemlét egy év múlva Kecskeméten rendezik. Budapesten a MÁV-kórház é$ központi rendelőintézetének hatszintes, száztíz személyes nővérszállójában egy- és kétágyas lakosztályok állnak az egészségügyi dolgozók rendelkezésére (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Amit a tanácsok elkölthetnek Ö egszoktuk. hogy a fontosabb közkiadásra szánt összegek évről évre növekednek. Most ez a növekmény — az ismert gazdasági körülmények miatt — szerény mértékű. Mindez a tanácsok gazdálkodására is érvényes, sőt, rájuk' vonatkozik nagyobbrészt, hiszen ők irányítják a lakosság legszélesebb körét kiszolgáló intézményeket — kórházakat, szakorvosi rendelőintézeteket, napközi- és diákotthonokat. iskolákat, óvodákat —, összesen mintegy 14 ezer szervezetet A tanácsi pénztárcából elkölthető összeg 1981-ben is valamivel több lesz, mint az idén volt: a fenntartásokra illetve fejlesztésekre együttesen csaknem 100 milliárd forint jut. Ha azonban figyelembe vesszük az árváltozásokat, a növekvő ráfordításokat és az átadásra kerülő új létesítményeket, akkor azt mondhatjuk: az alapvető közkiadásokban megőrizzük az ellátás színvonalát. Mindebből következik: ott kell megfogni a pénzt, ahol lehet. Az utóbbi években még úgy szólt a lecke, hogy szigorúan sorolni kell a teendőket. Fontosság szerinti „kategóriákba” osztották a különféle szolgáltatásokat, ennek megfelelően a pénzkereteket. Ma már azonban lényegében csak egyetlen kiemelt csoport van — amelybe a szorosan vett alapellátás intézményei tartoznak. De manapság ezen. a körön belül is differenciálni kell: egyes feladatok —mint például az általános iskolai tantermek ügye, a járóbeteg ellátás javítása, az ivóvíz- hálózat, a köztisztaság. ,a felújítások — minden másnál előbbre valók. Mindemellett a többi szükségletet sem szabad elhanyagolni. Éppen ez nehezíti a tanácsiak dolgát: mindenre kell porciózni. De- hát akkor hol foghatók meg a forintok? — hallani itt-ott a berzenkedőket. Hiszen a költségvetésben szinte még a fillérek is lekötöttek, többi közt bérekre, energiára, bérleti és közműdíjakra. Akik a pénzzel foglalkoznak, nagyon jól tudják, súlyos hiba volna kézlegyintéssel elintézni a takarékosságra ösztönzést, mert még az eleve el költöttnek tekintett pénzről is kiderülhet — fegyelmezett költségelemzéssel —, hogy egy része felszabadítható más célra. Nem arról van szó, hogy mondjuk gyengébben fűtsék, világítsák az iskolák, a napközi otthonok helyiségeit, elhanyagolják takarításukat, a környezet tisztántartását. Ilyen áron nem szabad takarékoskodni! De azt meg lehet választani, hogy a tanácsoknál és intézményeikben milyen legyen a bútor, a felszerelés, a díszítés; a drágább se mindig hasznosabb, praktikusabb. Aztán később az is forintokat hozhat a házhoz, ha időben elvégzik az esedékes karbantartásokat. Ha a gépeket gondozzák, körültekintőbben lehet bánni a selejtezéssel is. Az is múlhat a helyiek elhatározásán, hogy mondjuk a kettős fűtési rendszerű kazánokban olcsóbb tüzelőanyagot használnak fel. Aztán, ami a fejlesztéseket illeti, utóbb gyakran emlegetett követelmény, a létesítmények többcélú kihasználhatósága. Mégis, csak. elvétve vannak olyan próbálkozások, amelyek például az iskola és ,a művelődési ház „közeledését”, a helyiségek közös használatát lehetővé teszik. Pedig nagyvonalú gazdálkodásra v.all. ha mondjuk a lakótelep kellős közepén építendő iskolát csak hagyományos értelemben vett iskolának szánják. Kialakításánál figyelembe lehet és kell venni a lakókörnyezetet : legyen színtere a klubéletnek, a TIT-elő- adásnak, a felnőttoktatásnak, az alkalmankénti lakógyűléseknek, sportpályái késztessék mozgásra a környékbelieket. S ha már az iskolákról szólunk — körültekintő felújítással is lehet pénzt „csinálni”. Például a kevéssé igénybe vett nagy belső terek, zsibongók fel- használásával alakítottak ki több régebbi iskolában napközis szobát, könyvtárat, így enyhítettek a szorító teremhiányon — .anélkül, hogy új beruházásba fogtak volna. Vagyis a helyi kezdeményezéseknek is nagy szerepe lehet az okos pénzköltésben. Az állami intézmények észszerű gazdálkodását segítendő nemrég megjelent egy új pénzügyminisztériumi rendelet: intézkedései január elsejétől fokozatosan lépnek életbe. A költségvetésből fenntartott, nem termelő szervezetek ugyanis régóta változatlan elvek szerint működnek. Felügyeleti szerveik — zömében a tanácsok — évről évre meghatározzák terveiket. a feladataikra adható összegeket, amelyek akkorák, amekkorák, függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul gazdálkodnak-e a pénzzel. Ezentúl a költségvetésből élő intézmények is érdekeltebbek lesznek a takarékoskodásban. az éves keretet rugalmasabban kezelhetik majd; ha mondjuk a kórház egyébként minden tekintetben eleget tesz kötelezettségeinek, akkor az úgynevezett pénzmaradványokat nem vonják el tőle. Ez érvényes akkor is, ha gyógyszerkutatásra vagy egyéb tudományos munkára hasznosítja szabad szellemi és gépi kapacitását: az így szerzett bevételek az intézményben maradnak, s a szolgáltatás további javítását eredményezhetik. lersze az intézmények igen különbözőek I nagyságukban, jellegükben, sok az apró szervezet, holott tapasztalat: az összevont egységek többnyire szakszerű munkára, gazdálkodásra képesek. Igazolja ezt az egészségügyi ágazatban kibontakozó integrációs folyamat, szélesebb körben kihasználhatók a technikai eszközök, közösen intézhetők a beszerzések, a karbantartások, a felújítások. Az ilyesfajta együttműködés (közös gondnokság) megvalósítható a szakmailag önálló intézmények, például iskolák, kollégiumok, diákotthonok között, főként a kisebb településeken. Most az új rendelet felhatalmazza a tanácsokat: határozzák meg, hogy területükön mely szervezetnek érdemes és szükséges önálló gazdálkodási jogkört adni. Palkó Sándor Új természetvédelmi park Természetvédelmi területté nyilvánította a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a kápolnásnyéki Vörösmarty-em- lékmúzeum parkját. A több mint egyhektáros park védelmének célja eredeti szépségében megőrizni nagy költőnk szülőházának környezetét. Az új megyei természetvédelmi terület kezelésével a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságát bízták meg. Halászok a Balatonon Tegnap reggel 2 hajóval kifutott a kikötőből a Balatoni Halgazdaság siófoki brigádja, hogy folytassa a halászatot. Az északi oldalon, Füred—Almáid! térségében próbálnak szerencsét. Az utóbbi napok tavaszias időjárásának hatására gyorsan olvadt a jégpáncél a Balatonon. A keleti részen Siófoktól Kenéséig a szél teljesen széttördelte a vékony jégréteget. A tó nyugati térségében viszont ép még a jégpáncél. Ezért a halgazdaság öt brigádja közül egyelőre csak a siófokiak tudtak vízre szállni.
