Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
1981, január 5., hétfő (Fotó: Császár Lajos) „Mi itt tanyán élünk...” Egy elkapott mondat a munkásőrség békéscsabai parancsnokságán: „Senki sem tudta, senkinek sem mondta az őszi gyakorlaton, hogyan jött be a kicsi gyermek mellől hajnali fél ötre abból a messzeségből.” Részlet Kisné Balogh Márta leveléből, amelyben azt írja, inkább másokkal, arra érdemesebbekkel készüljön a riport: „A gyerek meg a távolság miatt csak a kötelező foglalkozásokra ' járok be ... Mi itt tanyán élünk, elég messze a falutól, nagyon szerényen, és napjaink eseménytelenül telnek .. % Gábor 20 hónapos, erős kötésű kislegény. A langyosra váltott téli időben a ritka napsütést élvezi a szabadban a nagypapa felügyelete mellett. Édesanyja bent a délelőtti munkákat csinálja, s ahogy készen lett, játszadozni kezdenek a lemezjátszó és a tévé előtti szobasarokban. A tanya, ahol élnek, a falutól, Kétsopronytól is messze van, hát még Békéscsabától, ahova busszal ugyan be lehet járni, ám míg a köves útra kimegy az ember, jó fél kilométert kell megtenni a sáros, kátyús földön. Kisné Balogh Márta a békéscsabai „vasúti” munkás- őr-alegység tagja, míg gyesre nem ment, nemzetközi pénztáros volt az állomáson. Színes, érdekes munka. A külföldi helybiztosítás, csoportos utaztatás, meg hogy útlevél szerint kinek, milyen jegyet lehet kiadni, no és a 213-féle menetjegy elszámolása, és a többi. Rengeteg szabály, kötöttség, aminek mind eleget kell tenni. Most vezeti a háztartást, gondozza a kisfiát és aktívan tartja a kapcsolatot a munkásőregységgel. — Tizenkét éve érettségiztem, s azóta dolgozom a vasútnál. Hat évig utaztam, mint kalauz, majd vonatvezető, aztán pénztáros lettem. Ekkor minden másnap voltam szolgálatban, reggel öttől délután hatig. Mikor férjhez mentem, kikerültem ide, ugyanis a férjem az itteni tsz-ben szerelő. Itt még a faluban sincs bölcsőde, tehát ha tetszett, ha nem, gyesen kellett maradnom. Ezt nem azért mondom, mintha megbántam volna, csak mert ez a helyzet. — Oktalan kérdés, de kikívánkozik. Nehéz volt megszokni ? — Magam választottam, de mégsem könnyű, pedig én is tanyán születtem. Igaz viszont, hogy a városban nevelkedtem, ahol nem volt probléma moziba, színházba, s a szórakozóhelyekre menni. Ezeket most a tévé, rádió, lemezjátszó pótolja, s ilyen körülmények között becsüli meg mindhármat az ember. No meg a könyveket, újságokat. Persze, ha valaki megtalálja a dolgát, egyébként sem ér rá unatkozni. Márpedig munka az van. Mosás, főzés, takarítás; nyáron, ősszel a befőtt és savanyúság eltevése. Most vagyok életemben először önálló háziasszony és ez eleinte próbára tett. Aztán a kicsivel szintén sok a tennivaló, s vigyázni is kell rá, különösen, amióta jár, és mindenben benne van. Gábor, a nagyon barátságos, csöpp emberke, mintha illusztrálni akarná anyja szavait, melegen érdeklődik minden után, amit csak az asztalon talál. Játékos kedvét a szobában nehéz kielégíteni, igazán majd a tavasszal, nyáron élheti ki, ha futkározhat a tanya körül, és „segít” egy kis eleséget adni a malacoknak, meg az aprójószágnak. Mint már tette is az ősszel, akkor még a mama karján barátkozva a világgal. Mindig vele együtt. — Amikor még kisebb volt, hogy tudta megoldani... — Nem olyan nagy dolog ez, ha segít a család — vág a szavamba, mielőtt folytathatnám. — A munkásőrfog- lalkozás havonta egyszer van, ilyenkor idős apósom vigyáz rá, a férjem meg hazaszalad délben, megeteti, tisztába teszi. És délután újból ellátja. A tavaszi-őszi gyakorlatkor pedig, mint legutóbb is, fölkerekedtünk Gabikával, s bementünk Csabára édesanyámhoz. Ha a családom ilyen jó szívvel segít — a férjem még biztat is, hogy csak menjek —, akkor én nyugodtan mehetek, s megyek is, mert nagyon hiányozna, ha nem lehetnék ott a többiekkel. — A kapcsolat kétoldalú, a szakasz is ápolja? — Nagyon rendesek. Időnként meglátogatnak, mindenről értesítenek, mindenre meghívnak, semmiből ki nem maradok. Segítőkészek, jó barátok*. Érthető, hogy nem akarok elszakadni tőlük. Pedig... Egy kicsit gondolkodik, mondja, ne mondja? — Pedig nem is én kezdeményeztem a jelentkezést. A pártszervezet agitált, amikor még az utazószemélyzethez tartoztam. Elvállaltam, bár igen keveset tudtam az egészről, s hogy nemcsak megismertem, de meg is szerettem, azt elsősorban a munkásőrjelöltek kiképzőjének, Endrődi Jánosnak köszönhetem. Velem együtt persze mások is, mert szavai mögött éreztük a hitet, a felelősséget és szeretetet a munkásőrség iránt. Többet kezdetnek nem is nyújthatott volna. Vass Márta Új gyógyszerek A BIOGAL Gyógyszergyár az elmúlt öt évben 2,2-sze- resére növelte termelését. Az eltelt évek alatt a termékszerkezetet jelentős licencvásárlásokkal frissítették fel: a ZYMA, CIBA — GEIGY, LABORATORIES OM és a VIFOR cégektől beszerzett receptekkel és technológiákkal — új gyógyszerek gyártását is megkezdték. Jelentősen fejlődött az antibiotikumok területén végzett kutatómunka. Sikerült előállítani, a TOBRAMICIN nevű antibiotikumot és ennek további munkái során végtermékként a BRULAMI- CIN-injekciót. Ebből a klinikai használatú gyógyszerből a hazai egészségügyet — a hasonló nyugati termék kiváltásával — a BIOGAL látja el. A BRULAMICIN KGST-exportja jelentősen fejlődött az elmúlt években. Az ötödik ötéves tervben a humán készítmények mellett megkezdték az állattápok és takarmányadalékok gyártását Ezek a PREMIX- készítmények az ország minden jelentős állattenyésztő-rendszerébe eljutnak. Fordulat a szolgáltatásokban? Nyilatkozat a kisipar fejlesztéséről Az utóbbi időben visszatérő téma a lakossági szolgáltatások alakulása. Sajnos, az illetékesek egyetértenek abban, hogy a lakosság igényeit jelenleg az állami, a szövetkezeti szektor és a kisipar együttesen sem képes teljesen kielégíteni. A szolgáltató iparnak tehát sürgető feladata, hogy megtalálja azokat az eszközöket, ösztönzőket, amelyek elősegítik a lakossági szolgáltatások színvonalának emelkedését, valamint a lakosság rendelkezésére álló kapacitások növelését. Napjainkban a lakossági szolgáltatásoknak csaknem a felét kisiparosok' teljesítik, tehát az új szabályozókra, intézkedésekre elsősorban ezen a területen van szükség. Vajon hogyan alakult a kisipari szolgáltatások hely-, zete 1980-ban, és milyen változás várható az új esztendőben? Kérdésünkkel ezúttal Neményi Endréhez, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnökhelyetteséhez fordultunk. — Mindenekelőtt a múlt esztendőben elért eredményekről szeretnénk szólni — kezdte a beszélgetést Neményi Endre. — 1980. első felében a kisiparban a fogyasztási szolgáltatások értéke csaknem 5,4 milliárd forint volt. Ez az előző év első feléhez viszonyítva csaknem 17 százalékos növekedés. Ezen belül a kiemelt szolgáltatások értéke átlagosan 18 százalékkal emelkedett, -a gépkocsijavítás pedig több mint 25 százalékkal. — A kisiparosok köztudomás szerint, nemcsak szolgáltatásokat teljesítenek, hanem jelentős termelő tevékenységgel is foglalkoznak. Hogyan alakult ez 1980-ban? — A kisiparosok összteljesítményének 17 százaléka termelés, 83 százaléka pedig szolgáltatói tevékenység. A jövőben is szeretnénk fönntartani ezt az arányt, természetesen az összkapacitás növekedése mellett. Elsősorban azokat a termelőtevéA Munka Törvénykönyvének módosítása sok tekintetben erősítette a dolgozók jogait. A* egyik ilyen legjelentősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a korábbi nyolc óráról tizenegy órára emelte fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozóknak a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt természetesen nem lehet mereven értelmezni, kivételesen előfordulhat, hogy az egybefüggő 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. A vállalati kollektív szerződések ezért bizonyos munkakörökre előírhatják, hogy a kötelező pihenőidő rövidebb. Nyolc óránál kevesebb azonban még az ilyen kivételes esetekben sem lehet. Annak természetesen semmiféle jogi akadálya nincs, hogy a kollektív szerződés 11 óránál hosz- szabb kötelező pihenőidőt írjon elő. Fontos tudni, most már csak olyan mértékben rendelhetnek el túlmunkát, hogy a 11 óra pihenő — az említett kivételektől eltekintve — mindenképpen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a kenységeket támogatjuk, amelyek a népgazdaságnak nélkülözhetetlenek és hasznosak. Különösen fontos, hogy a kisiparosok termelő- munkája révén csökkenjen a hiánycikkek' száma. Továbbá ösztönözzük azokat a tevékenységeket, amelyekkel az importot pótolni lehet hazai termékekkel, és természetesen azokat a kisipari termékeket is szívesen fogadjuk, amelyek exportra alkalmasak. Ennek szellemében látott napvilágot novemberben az új adórendelet is, amely nem fékezi a kisiparosok termelőtevékenységét, ellenkezőleg, ösztönzi az ilyen irányú kapacitások növelését. — A közelmúltban megjelent egy minisztertanácsi határozat is, amely feladatul tűzte ki az új jogi, gazdasági szabályozók kidolgozását a lakossági szolgáltatások fejlesztésének érdekében. Elkészültek-e már az új rendeletek? — Jelenleg a minisztériumokkal és az érdekképviseleti szervezetekkel közösen dolgozunk az új szabályozókon. Közös célunk, hogy a jövőben a szolgáltató ipar rugalmasabban elégítse ki a mindenkori igényeket. Ennek érdekében szeretnénk bevonni a lakossági szolgáltatásokba azokat a szakembereket, akik' eddig engedély nélkül, úgynevezett „fu- si munkában” végeztek javító-karbantartó tevékenységet. Munkájúkat tehát a jövőben törvényes feltételek mellett folytathatják. Sem a lakosságnak, sem pedig maguknak a kisiparosoknak nem közömbös, hogy milyen körülmények között végzik a szolgáltató munkát. A tervezett kapacitásnövelést, valamint a műhelyek korszerűsítését természetesen magánerőből kell megoldani. Az új rendeletekkel szeretnénk elérni, hogy a kisiparosok érdekeltek legyenek a saját tőkéből megvalósított korszerűsítésben, és új gépek vásárlásában. Emellett az is nélkülözhetetlen a dolgozónak a túlmunka miatt a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakezdés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihenőidé" je, másnap csak attól az időponttól kötelezhető munkavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát ha például valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, akkor másnap — függetlenül attól, hogy a munka rendesen reggel hat órakor kezdődik — ő csak hét órától kötelezhető munkára. Ez a munkabérhez való jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik fajtája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakításával az étkezésre biztosít lehetőséget. A munkaidőn belül engedélyezett munkaközi szünet legfeljebb napi fél óra lehet. Minden egybefüggően ledolgozott három és fél óra túlmunka után szintén jár fél óra munkaközi szünet a dolgozónak. A munkaidőn kívül kiadott munkaközi szünetre díjazás jár. Ennek mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás általában nem lehet kevesebb a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkozó legkisebb bértétel alsó határának felénél. A munkaidőn belül kifejlődéshez, hogy a kezdő kisiparosokat a helyi szervek az eddigieknél hatékonyabban támogassák', a többi között műhelygondjuk megoldásában is. — Milyen támogatást nyújt a Kisiparosok Országos Szervezete a szolgáltatás fejlesztéséhez? — Erőnk szerint szeretnénk a kisiparosokat szolgáltató tevékenységükben segíteni. Terveink köaött szerepel például mesterek házának, munkaszervező szolgálatnak a megvalósítása. Remélhetőleg nagy segítséget jelent majd a szolgáltatóházak építése, felvevő helyek létesítése, valamint műhelyépítő és -fenntartó szövetkezetek létrehozása. Szeretnénk továbbá a szolgáltató ipar háttérbázisát megteremteni: például alkatrészfelújító részlegeket létrehozni. A lakosság érdekeit figyelembe véve gyorsjavító egységeket telepítünk majd a nagy forgalmú utak mellé, valamint a jelentősebb idegenforgalmi központokba. A jól bevált, hagyományos formákat is fejleszteni kívánjuk: például több gyorsszolgálatot szeretnénk létrehozni, a munka zökkenőmentes elosztása érdekében telefonügyeleteket szervezni, valamint a kis községekben heti egy-két alkalommal rendelésfelvételt szervezni, illetve bővíteni a különböző szakmunkákra. — Az új rendelkezések előreláthatólag mikortól érvényesek? — Az új adóügyi jogszabály, bér- és árrendelet 1981. január 1-től lépett hatályba. Az egyéb ösztönző szabályozók a tervek szerint az év első felében lépnek életbe, 1981. december 31-ig pedig az említett határozatok végrehajtását be kell fejezni. Ez azt jelenti, hogy az új év várhatóan jelentős fejlődést hoz majd a lakossági szolgáltatások1 alakulásában. Árokszállási Éva adott munkaközi szünet munkaidőnek számít, tehát arra a dolgozó a rendes munkabérét kapja. Ezért ilyenkor a munkaközi szünet időtartamára természetesen nem jár külön díjazás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek általában vasárnapra kell esnie. Ez alól a kollektív szerződés a munkakör jellegére tekintettel kivételt tehet, de ilyenkor is legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. Ebben az esetben még a kivétel alól is van kivétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idényjellegű és a közlekedési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben a kollektív szerződés a havi egy alkalomnál ritkább időközökre is korlátozhatja a vasárnapi pihenőnapot. A vállalat és a szakszervezet egyetértésével a dolgozók pihenőnapjait összevontan is ki lehet adni. A dolgozóknak — mint köztudott — a Minisztertanács által megállapított munkaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlag- keresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben kötelezhető munkavégzésre. Pihenőidő, szabadság A steril ampullaüzem Csomagolják a kész gyógyszereket. (MTI-fotó: Oláh Tibor (elvétele — KS)
