Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

1981, január 5., hétfő (Fotó: Császár Lajos) „Mi itt tanyán élünk...” Egy elkapott mondat a munkásőrség békéscsabai pa­rancsnokságán: „Senki sem tudta, senkinek sem mondta az őszi gyakorlaton, hogyan jött be a kicsi gyermek mel­lől hajnali fél ötre abból a messzeségből.” Részlet Kisné Balogh Már­ta leveléből, amelyben azt ír­ja, inkább másokkal, arra érdemesebbekkel készüljön a riport: „A gyerek meg a távolság miatt csak a köte­lező foglalkozásokra ' járok be ... Mi itt tanyán élünk, elég messze a falutól, na­gyon szerényen, és napjaink eseménytelenül telnek .. % Gábor 20 hónapos, erős kötésű kislegény. A lan­gyosra váltott téli időben a ritka napsütést élvezi a sza­badban a nagypapa felügye­lete mellett. Édesanyja bent a délelőtti munkákat csinál­ja, s ahogy készen lett, ját­szadozni kezdenek a lemez­játszó és a tévé előtti szoba­sarokban. A tanya, ahol él­nek, a falutól, Kétsopronytól is messze van, hát még Bé­késcsabától, ahova busszal ugyan be lehet járni, ám míg a köves útra kimegy az ember, jó fél kilométert kell megtenni a sáros, kátyús földön. Kisné Balogh Márta a bé­késcsabai „vasúti” munkás- őr-alegység tagja, míg gyes­re nem ment, nemzetközi pénztáros volt az állomáson. Színes, érdekes munka. A külföldi helybiztosítás, cso­portos utaztatás, meg hogy útlevél szerint kinek, milyen jegyet lehet kiadni, no és a 213-féle menetjegy elszámo­lása, és a többi. Rengeteg sza­bály, kötöttség, aminek mind eleget kell tenni. Most vezeti a háztartást, gondozza a kis­fiát és aktívan tartja a kap­csolatot a munkásőregységgel. — Tizenkét éve érettségiz­tem, s azóta dolgozom a vas­útnál. Hat évig utaztam, mint kalauz, majd vonatveze­tő, aztán pénztáros lettem. Ekkor minden másnap vol­tam szolgálatban, reggel öt­től délután hatig. Mikor férjhez mentem, kikerültem ide, ugyanis a férjem az it­teni tsz-ben szerelő. Itt még a faluban sincs bölcsőde, te­hát ha tetszett, ha nem, gye­sen kellett maradnom. Ezt nem azért mondom, mintha megbántam volna, csak mert ez a helyzet. — Oktalan kérdés, de kikí­vánkozik. Nehéz volt meg­szokni ? — Magam választottam, de mégsem könnyű, pedig én is tanyán születtem. Igaz viszont, hogy a városban ne­velkedtem, ahol nem volt probléma moziba, színházba, s a szórakozóhelyekre men­ni. Ezeket most a tévé, rá­dió, lemezjátszó pótolja, s ilyen körülmények között becsüli meg mindhármat az ember. No meg a könyveket, újságokat. Persze, ha valaki megtalálja a dolgát, egyéb­ként sem ér rá unatkozni. Márpedig munka az van. Mo­sás, főzés, takarítás; nyáron, ősszel a befőtt és savanyú­ság eltevése. Most vagyok életemben először önálló há­ziasszony és ez eleinte pró­bára tett. Aztán a kicsivel szintén sok a tennivaló, s vigyázni is kell rá, különö­sen, amióta jár, és minden­ben benne van. Gábor, a nagyon barátsá­gos, csöpp emberke, mintha illusztrálni akarná anyja szavait, melegen érdeklődik minden után, amit csak az asztalon talál. Játékos ked­vét a szobában nehéz kielé­gíteni, igazán majd a ta­vasszal, nyáron élheti ki, ha futkározhat a tanya körül, és „segít” egy kis eleséget adni a malacoknak, meg az apró­jószágnak. Mint már tette is az ősszel, akkor még a ma­ma karján barátkozva a vi­lággal. Mindig vele együtt. — Amikor még kisebb volt, hogy tudta megolda­ni... — Nem olyan nagy dolog ez, ha segít a család — vág a szavamba, mielőtt folytat­hatnám. — A munkásőrfog- lalkozás havonta egyszer van, ilyenkor idős apósom vigyáz rá, a férjem meg ha­zaszalad délben, megeteti, tisztába teszi. És délután új­ból ellátja. A tavaszi-őszi gyakorlatkor pedig, mint legutóbb is, fölkerekedtünk Gabikával, s bementünk Csabára édesanyámhoz. Ha a családom ilyen jó szívvel segít — a férjem még biztat is, hogy csak menjek —, akkor én nyugodtan mehe­tek, s megyek is, mert na­gyon hiányozna, ha nem le­hetnék ott a többiekkel. — A kapcsolat kétoldalú, a szakasz is ápolja? — Nagyon rendesek. Időn­ként meglátogatnak, minden­ről értesítenek, mindenre meghívnak, semmiből ki nem maradok. Segítőkészek, jó barátok*. Érthető, hogy nem akarok elszakadni tő­lük. Pedig... Egy kicsit gondolkodik, mondja, ne mondja? — Pedig nem is én kezde­ményeztem a jelentkezést. A pártszervezet agitált, amikor még az utazószemélyzethez tartoztam. Elvállaltam, bár igen keveset tudtam az egészről, s hogy nemcsak megismertem, de meg is sze­rettem, azt elsősorban a munkásőrjelöltek kiképző­jének, Endrődi Jánosnak kö­szönhetem. Velem együtt persze mások is, mert szavai mögött éreztük a hitet, a felelősséget és szeretetet a munkásőrség iránt. Többet kezdetnek nem is nyújthatott volna. Vass Márta Új gyógyszerek A BIOGAL Gyógyszergyár az elmúlt öt évben 2,2-sze- resére növelte termelését. Az eltelt évek alatt a ter­mékszerkezetet jelentős li­cencvásárlásokkal frissítették fel: a ZYMA, CIBA — GEIGY, LABORATORIES OM és a VIFOR cégektől beszerzett receptekkel és technológiákkal — új gyógy­szerek gyártását is megkezd­ték. Jelentősen fejlődött az an­tibiotikumok területén vég­zett kutatómunka. Sikerült előállítani, a TOBRAMICIN nevű antibiotikumot és en­nek további munkái során végtermékként a BRULAMI- CIN-injekciót. Ebből a kli­nikai használatú gyógyszer­ből a hazai egészségügyet — a hasonló nyugati termék kiváltásával — a BIOGAL látja el. A BRULAMICIN KGST-exportja jelentősen fejlődött az elmúlt években. Az ötödik ötéves tervben a humán készítmények mel­lett megkezdték az állattá­pok és takarmányadalékok gyártását Ezek a PREMIX- készítmények az ország minden jelentős állatte­nyésztő-rendszerébe eljut­nak. Fordulat a szolgáltatásokban? Nyilatkozat a kisipar fejlesztéséről Az utóbbi időben visszaté­rő téma a lakossági szolgál­tatások alakulása. Sajnos, az illetékesek egyetértenek ab­ban, hogy a lakosság igé­nyeit jelenleg az állami, a szövetkezeti szektor és a kis­ipar együttesen sem képes teljesen kielégíteni. A szol­gáltató iparnak tehát sürgető feladata, hogy megtalálja azokat az eszközöket, ösztön­zőket, amelyek elősegítik a lakossági szolgáltatások szín­vonalának emelkedését, va­lamint a lakosság rendelke­zésére álló kapacitások nö­velését. Napjainkban a lakossági szolgáltatásoknak csaknem a felét kisiparosok' teljesítik, tehát az új szabályozókra, intézkedésekre elsősorban ezen a területen van szük­ség. Vajon hogyan alakult a kisipari szolgáltatások hely-, zete 1980-ban, és milyen vál­tozás várható az új eszten­dőben? Kérdésünkkel ez­úttal Neményi Endréhez, a Kisiparosok Országos Szer­vezetének elnökhelyettesé­hez fordultunk. — Mindenekelőtt a múlt esztendőben elért eredmé­nyekről szeretnénk szólni — kezdte a beszélgetést Nemé­nyi Endre. — 1980. első felé­ben a kisiparban a fogyasz­tási szolgáltatások értéke csaknem 5,4 milliárd forint volt. Ez az előző év első fe­léhez viszonyítva csaknem 17 százalékos növekedés. Ezen belül a kiemelt szolgál­tatások értéke átlagosan 18 százalékkal emelkedett, -a gépkocsijavítás pedig több mint 25 százalékkal. — A kisiparosok köztudo­más szerint, nemcsak szol­gáltatásokat teljesítenek, ha­nem jelentős termelő tevé­kenységgel is foglalkoznak. Hogyan alakult ez 1980-ban? — A kisiparosok össztel­jesítményének 17 százaléka termelés, 83 százaléka pedig szolgáltatói tevékenység. A jövőben is szeretnénk fönn­tartani ezt az arányt, ter­mészetesen az összkapacitás növekedése mellett. Elsősor­ban azokat a termelőtevé­A Munka Törvénykönyvé­nek módosítása sok tekin­tetben erősítette a dolgozók jogait. A* egyik ilyen legje­lentősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a korábbi nyolc óráról tizen­egy órára emelte fel. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy a dolgozóknak a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pi­henőidőt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt termé­szetesen nem lehet mereven értelmezni, kivételesen elő­fordulhat, hogy az egybefüg­gő 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. A vállalati kollektív szerződések ezért bizonyos munkakörökre elő­írhatják, hogy a kötelező pi­henőidő rövidebb. Nyolc órá­nál kevesebb azonban még az ilyen kivételes esetekben sem lehet. Annak természe­tesen semmiféle jogi akadá­lya nincs, hogy a kollektív szerződés 11 óránál hosz- szabb kötelező pihenőidőt ír­jon elő. Fontos tudni, most már csak olyan mértékben ren­delhetnek el túlmunkát, hogy a 11 óra pihenő — az említett kivételektől elte­kintve — mindenképpen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a kenységeket támogatjuk, amelyek a népgazdaságnak nélkülözhetetlenek és hasz­nosak. Különösen fontos, hogy a kisiparosok termelő- munkája révén csökkenjen a hiánycikkek' száma. Továbbá ösztönözzük azokat a tevé­kenységeket, amelyekkel az importot pótolni lehet hazai termékekkel, és természete­sen azokat a kisipari ter­mékeket is szívesen fogad­juk, amelyek exportra alkal­masak. Ennek szellemében látott napvilágot november­ben az új adórendelet is, amely nem fékezi a kisiparo­sok termelőtevékenységét, el­lenkezőleg, ösztönzi az ilyen irányú kapacitások növelését. — A közelmúltban megje­lent egy minisztertanácsi határozat is, amely feladatul tűzte ki az új jogi, gazdasági szabályozók kidolgozását a lakossági szolgáltatások fej­lesztésének érdekében. Elké­szültek-e már az új rende­letek? — Jelenleg a minisztériu­mokkal és az érdekképvise­leti szervezetekkel közösen dolgozunk az új szabályozó­kon. Közös célunk, hogy a jövőben a szolgáltató ipar rugalmasabban elégítse ki a mindenkori igényeket. En­nek érdekében szeretnénk bevonni a lakossági szolgál­tatásokba azokat a szakem­bereket, akik' eddig enge­dély nélkül, úgynevezett „fu- si munkában” végeztek ja­vító-karbantartó tevékeny­séget. Munkájúkat tehát a jövőben törvényes feltételek mellett folytathatják. Sem a lakosságnak, sem pedig ma­guknak a kisiparosoknak nem közömbös, hogy mi­lyen körülmények között végzik a szolgáltató munkát. A tervezett kapacitásnöve­lést, valamint a műhelyek korszerűsítését természete­sen magánerőből kell megol­dani. Az új rendeletekkel szeretnénk elérni, hogy a kisiparosok érdekeltek legye­nek a saját tőkéből megvaló­sított korszerűsítésben, és új gépek vásárlásában. Emel­lett az is nélkülözhetetlen a dolgozónak a túlmunka mi­att a napi munka befejezé­sétől a másnapi rendes mun­kakezdés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihenőidé" je, másnap csak attól az időponttól kötelezhető mun­kavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát ha pél­dául valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, ak­kor másnap — függetlenül attól, hogy a munka rende­sen reggel hat órakor kez­dődik — ő csak hét órától kötelezhető munkára. Ez a munkabérhez való jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik faj­tája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakí­tásával az étkezésre biztosít lehetőséget. A munkaidőn belül engedélyezett munka­közi szünet legfeljebb napi fél óra lehet. Minden egy­befüggően ledolgozott három és fél óra túlmunka után szintén jár fél óra munka­közi szünet a dolgozónak. A munkaidőn kívül ki­adott munkaközi szünetre dí­jazás jár. Ennek mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás ál­talában nem lehet kevesebb a fizikai foglalkozású dolgo­zókra vonatkozó legkisebb bértétel alsó határának felé­nél. A munkaidőn belül ki­fejlődéshez, hogy a kezdő kisiparosokat a helyi szervek az eddigieknél hatékonyab­ban támogassák', a többi kö­zött műhelygondjuk megol­dásában is. — Milyen támogatást nyújt a Kisiparosok Orszá­gos Szervezete a szolgáltatás fejlesztéséhez? — Erőnk szerint szeretnénk a kisiparosokat szolgáltató tevékenységükben segíteni. Terveink köaött szerepel pél­dául mesterek házának, munkaszervező szolgálatnak a megvalósítása. Remélhe­tőleg nagy segítséget jelent majd a szolgáltatóházak épí­tése, felvevő helyek létesíté­se, valamint műhelyépítő és -fenntartó szövetkezetek létrehozása. Szeretnénk to­vábbá a szolgáltató ipar háttérbázisát megteremteni: például alkatrészfelújító részlegeket létrehozni. A la­kosság érdekeit figyelembe véve gyorsjavító egységeket telepítünk majd a nagy for­galmú utak mellé, valamint a jelentősebb idegenforgalmi központokba. A jól bevált, hagyományos formákat is fejleszteni kívánjuk: például több gyorsszolgálatot szeret­nénk létrehozni, a munka zökkenőmentes elosztása ér­dekében telefonügyeleteket szervezni, valamint a kis községekben heti egy-két al­kalommal rendelésfelvételt szervezni, illetve bővíteni a különböző szakmunkákra. — Az új rendelkezések elő­reláthatólag mikortól érvé­nyesek? — Az új adóügyi jogsza­bály, bér- és árrendelet 1981. január 1-től lépett hatályba. Az egyéb ösztönző szabályo­zók a tervek szerint az év első felében lépnek életbe, 1981. december 31-ig pedig az említett határozatok vég­rehajtását be kell fejezni. Ez azt jelenti, hogy az új év vár­hatóan jelentős fejlődést hoz majd a lakossági szolgáltatá­sok1 alakulásában. Árokszállási Éva adott munkaközi szünet munkaidőnek számít, tehát arra a dolgozó a rendes mun­kabérét kapja. Ezért ilyen­kor a munkaközi szünet időtartamára természetesen nem jár külön díjazás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek ál­talában vasárnapra kell es­nie. Ez alól a kollektív szer­ződés a munkakör jellegére tekintettel kivételt tehet, de ilyenkor is legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnap­ra kell esnie. Ebben az eset­ben még a kivétel alól is van kivétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idényjellegű és a közlekedé­si vállalatoknál, illetőleg munkakörökben a kollektív szerződés a havi egy alka­lomnál ritkább időközökre is korlátozhatja a vasárnapi pihenőnapot. A vállalat és a szakszervezet egyetértésével a dolgozók pihenőnapjait összevontan is ki lehet adni. A dolgozóknak — mint köztudott — a Miniszterta­nács által megállapított mun­kaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlag- keresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dol­gozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illető­leg ilyen jellegű munkakör­ben kötelezhető munkavég­zésre. Pihenőidő, szabadság A steril ampullaüzem Csomagolják a kész gyógyszereket. (MTI-fotó: Oláh Tibor (elvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents