Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
1981. január 31., szombat Ebben a kartotékrendszerben tárolják Békéscsabán a tüdőbeteg-gondozó intézetben a lakossági nyilvántartó lapokat Fotó: Martin Gábor Óvoda Csabacsüdön Három csoportos a csaba- csüdi óvoda, majdnem 100 gyerek oktatásáról és neveléséről gondoskodnak itt. Az épület igen régi már, a falak évente festésre várnak, a mosdóhelyiségek, csoport- szobák korszerűtlenek. Jórészt az óvónők találékonyságának, jó ízlésének köszönhető, hogy sajátkészítésű díszekkel, kézimunkákkal mégis otthonossá próbálják alakítani az óvodát. A helyi Lenin Termelőszövetkezet több alkalommal társadalmi munkával, a gyermekek utaztatásával segíti őket. Üj óvoda építésére a közeljövőben nincs lehetőség, hiszen a községi tanács fejlesztési erőforrásait az óvodát és iskolát ellátó új napközis konyha építésére fordította. Tavasszal megindulhat a főzés, s ekkor a régi konyha elköltözik az óvoda épületéből. A tanács a nyáron 200 ezer forintot költ majd az óvoda felújítására, festésére, a különböző hibák kijavítására. Addig is, míg mindez megvalósul, a községben dolgozó szocialista brigádok kereshetnék és megtalálhatnák a módot, hogy például gazdagítsák az óvodások játékkészletét, szebbé tegyék a gyerekek itteni környezetét. Akár még a más környéken már jól bevált „Egy nap az óvodáért” mozgalom keretében is. Közrend és közbiztonság a szarvasi járásban Izgatott hang a telefonban A közelmúltban tárgyalta meg a szarvasi ^Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a járási-városi rendőrkapitányság munkáját. A testület megállapította, hogy a közrend és a közbiztonság szilárd a városban. Csökkentek a népgazdaság elleni bűncselekmények, javult a társadalmi tulajdon védelme. Több éve nem fordult elő nagyobb kárt okozó bűncselekmény. A gazdálkodó szervek fokozott gondot fordítanak a bűncselekmények megelőzésére. Az elkövetések többsége a vagyonvédelem lazaságáról, illetve hanyagságról tanúskodik. Az end- rődi ÁFÉSZ ABC-boltjában a páncélszekrény kulcsát nem az előírt helyen tartották. A tettes könnyűszerrel megtalálta, és mintegy 100 ezer forintot vitt el. A bé- késszentandrási ABC-ben is történt betörés. Az elkövetők azonban a páncélszekrény kulcsát nem tudták megtalálni. A riasztóberendezés is működésbe lépett. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a körültekintő vagyonvédelem jól szolgálja a bűncselekmények megelőzését. Az eseten okulva az ÁFÉSZ-ek, és a kiskereskedelmi vállalat fokozott gondot fordít erre a feladatra. Paróczai Sándor rendőr százados — aki alapos ismerője a járás bűnügyi helyzetének, hiszen 1954 óta dolgozik a járásban, és 3 éve a járási-városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője — elmondta, hogy a rendőrség figyelemmel van a vásárlók érdekének védelmére is. A vásárlói megkárosítás miatt a közelmúltban büntetőeljárást kezdeményeztek. Az egész járásban jó a közrend és a közbiztonság. A járás nem tartozik a bűnügyileg fertőzött területek közé. — És Szarvas? — Az sem, bár egyes bűn- cselekmények elég gyakoriak. Különösen a kisebb súlyú besurranások, lopások, köny- nyű testi sértések, a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopások. Garázda jellegű cselekmény évente csupán 4-5 fordul elő. Január 12-én azonban olyan eset történt, amely nagy megdöbbenést keltett. Ehhez fogható, westernfilmre emlékeztető garázdaságra nem is emlékszem. — Mégpedig? — Hétfő este volt. Ernő nap. A rendőrség éjszakai ügyeletén felberregett a telefon. Egy izgatott hang szólalt meg. Békésszentandrá- son a Körös étteremben ismeretlen tettesek több, békésen szórakozó vendéget vertek meg. Asztalokat, székeket, de még a kályhát is felborították. Rövid időn belül a szarvasi Árpád étterem portása kérte a rendőrség segítségét. Ott is ismeretlen tettesek garázdálkodtak. Hat fiatalember állított be az étterembe. Az egyikük, egy erős testalkatú fehér pulóve- res, magas fiatalember elindult az egyik vendég felé, aki a széken ült, és minden szóváltás nélkül álion rúgta. Az székestől együtt hanyattesett, majd nem tudva mire vélni a dolgot, az étterem konyhája felé -menekült. A fehér pulóveres üldözőbevette, a barátai pedig követték. lavultak a postai dolgozók élet- és munkakörülményei Az SZMT munkavédelmi felügyelője a megye postahivatalainál tartott vizsgálatot. Megállapította, hogy az utóbbi években lényegesen javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Üj postaépületeket hoztak létre vagy felújították a régieket. Bevezették a vizet, van zuhanyozó. A legtöbb helyen olaj tüzelésű kályhákkal fű- tenek, néhol központi fűtés létesült. Jobb szervezéssel csökkentették a túlórák számát. Külterületi levélszekrények alkalmazásával megkönnyítették a kézbesítők munkáját. A segélykérő telefonok mentesítik a postai dolgozókat az éjjel-nappali szolgálattól. (Sajnos, ezeket a telefonokat felelőtlen személyek nemegyszer megrongálják.) Eredménynek könyvelhető el még, hogy egyre több a szakképzett postai alkalmazott. Általában javult a posta munkája és javult a lakossággal való kapcsolata is. A munkavédelmi felügyelő a napokban néhány hiányosságról tájékoztatta a Békéscsaba 1. megyei postahivatal vezetőit. Többek közt elmondta, hogy egyik-másik postahivatal épülete a nem megfelelő karbantartás miatt huzatos. Néhol rossz az elektromos vízmelegítő. Mindezek alapján célszerű lenne, ha a megyei postahivatal karbantartórészleget hozna létre, amely az ilyen hiányosságokat gyorsan megszüntetné, illetve pótolná. A Békéscsaba 1. megyei postahivatalnál — folytatódott a tájékoztatás — többször sorban állnak az emberek, ami a nem kellő szervezettségre utal. Naponta már reggel 7 és fél 8-kor sokan ácsorognak a bejárat előtt. Javarészt a vállalatok, intézmények hivatalsegédei, akik jól tudják, hogy csak 8 órakor nyit a postahivatal. Mégis várakoznak és tolonganak az első helyekért. Ily módón rengeteg munkaidő vész kárba. Talán a hivatalsegédek A konyhában megfogták és leütötték. Az üzletvezetőt is, aki meg akarta akadályozni a verekedést, megtámadták. — Békésszentandráson mi történt? — Ugyanazok okozták a verekedést, akik Szarvason, az Árpád étteremben garázdálkodtak. A Körös étteremben egy asztaltársaság szórakozott. Záróra táján megkérték a zenekart, hogy játsszon még egy nótát. Az egyik vendég ezt követően udvariasan köszönetét mondott a zenekarnak. Mire megfordult, egy fehér pulóveres fiatalember állt előtte, és se szó se beszéd, ököllel arcul ütötte, majd széket ragadott, s a menekülő után hajította. Ezután az asztaltársaság valamennyi tagja ismerősük segítségére sietett, de az ismeretlen tettesek székeket ragadva közrefogták őket, és kitört a verekedés. Ezután egy Mercedes, meg egy Lada személygépkocsival Szarvasra mentek, és ott garázdálkodtak az Árpád étteremben. — Sikerült kézre keríteni az ismeretlen tetteseket? — Még akkor este elfogtuk őket. Budapestről érkeztek redőnybeépítés végett. A verekedést Paczona Pál, a fehér pulóveres, magas növésű fiatalember kezdeményezte, majd beleavatkozott két testvére is. Paczona Pál és társainak csoportosan elkövetett garázdálkodása Békésszentandráson és Szarvason riadalmat, megbotránkozást keltett. A rendőrség gyors és határozott intézkedése megnyugtatta a lakosságot. Hajnalig folytak a kihallgatások. Másnap reggel már tisztázódott az ügy. A három Paczona testvért a rendőrség őrizetbe vette. Serédi János főnökei nem tudják, hogy csak 8-kor nyit a posta? — De miért nem nyit előbb? — kérdeztem a beszélgetésbe bekapcsolódva Szántó Istvántól, a postahivatal vezetőjétől és a helyettesétől, Békefi Istvántól. — A postát, amit a hajnali 4 és 6 óra között érkező vonatok hoznak, előbb fel kell dolgozni — válaszoltak. — Miből áll ez? _ — Többek közt a fiókbérlők címére érkező anyagot a helyére kell rakni, a 34 kézbesítőnek a postai küldeményeket felosztani. A fiókbérlők kézbesítő könyvébe be kell jegyezni az ajánlott és az értékküldeményekkel, valamint az utalványokkal kapcsolatos adatokat. — Mikor kezdik a postások a munkát? — Az első csoport hajnali 4 órakor a hírlapelosztással kezdi, majd sorban következnek a többiek. — Két ablaknál van kiszolgálás, ami reggelenként kevésnek bizonyul. Nem lehetne három ablaknál lebonyolítani a nagy forgalmat? — A létszámhelyzet nem teszi lehetővé. Akkor talán — mint a közlekedés javításáért a lépcsőzetes munkakezdés esetében — a hivatalsegédek érkezését kellene ésszerűen megszervezni, meghatározva, hogy kit, mikor szolgálnak ki az ablakoknál. Mert itt — ha csak 40 embert számítunk — reggelenként mintegy 40 óra vész kárba, ráadásul most a hidegben, a szabadban való ácsorgás miatt könnyen meg is lehet betegedni. Pásztor Béla Mikor lesz étterem a Lencsési úti lakótelepen? Békéscsabán, a József Attila lakótelepen maholnap 15 ezer ember él, többségük szövetkezeti és OTP-s társasházban. Ennek megfelelően igyekeznek a szövetkezeti kereskedelmet, vendéglátást fejleszteni. Erről kérdeztük Szabó Györgyöt, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnökét. — Mint tudjuk, a lakótelepen megtalálhatók az állami, a magánkereskedelem üzletei és boltot nyitott a sütőipari vállalat is. Milyen arányt képviselnek a szövetkezeti egységek? — Ügy vélem, hogy a részesedésünket az alapterülettel lehet a legjobban kifejezni. A 2100 négyzetméteres összes hálózatból 1500 négyzetmétert tesz ki a közelmúltban átadott ABC-áru- ház és a régi üzlet a presz- szóval. A beruházást 1974- ben kezdtük, s eddig 20 millió forintot fordítottunk arra, hogy az alapellátást megoldjuk. Természetesen egyedül nehezebb lett volna, hiszen segített a városi tanács, a közös alapból pedig a MÉSZÖV. A forgalom ma még ingadozik, de mindenképpen figyelemre méltó: az új ABC havonta 5 millió forint értékű élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt, valamint kozmetikai, háztartási eszközöket értékesít. — Mikor lesz melegkonyhás étterem, kulturált szórakozóhely a lakótelepen? — Ez a feladat is ránk vár, amelyet minél hamarabb szeretnénk megvalósítani. Az elmúlt év végén már megtettük az első lépéseket. A régi ABC-áruház helyén, némi átalakítással, 120 embert befogadó presszót nyitottunk. Terveink között szerepel egy 600—700 adagos konyha építése a hozzá tartozó szociális, egészségügyi létesítményekkel. Itt kap majd helyet az étterem, a presszó, ahol családi ünnepségeket lehet rendezni, a fiatalok pedig a diszkóklubban tölthetik a szabad idejüket. A kivitelezést ebben az évben megkezdjük, és a jövő esztendő első felében birtokukba vehetik a vendégek. — Ehhez viszont pénzre van szükség. Honnan teremtik elő ezt az összeget? — Számításaink szerint az átalakítások,' az új létesítmények 6,5—7 millió forintba kerülnek. Megállapodtunk a városi tanáccsal, hogy 3,5 millióval segítik a vállalkozást, a többit a szövetkezet fedezi. Persze, ez sem lesz könnyű. Nem titkoljuk: számítunk a lakótelepiekre, akik közül 87-en tagjai a szövetkezetnek. Azt szeretnénk, ha minél többen lépnének sorainkba: rész- és célrészjegy, illetve tagsági kölcsön jegyzésével járulnának hozzá az üzlethálózat bővítéséhez. Egyébként február 26-án tartjuk a részközgyűlést a lakótelepi presszóban, ahol részletesen tájékoztatjuk az ál- j lampolgárokat az elképzelésekről. (seres) Újabb regionális vízellátási rendszerek A népgazdasági tervek szerint, az idén 9,8—10,2 milliárd forintot költünk a víz- gazdálkodás fejlesztésére. A beruházási források túlnyomó részét a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság indokolt vízigényeinek kielégítésére, a szennyvíz elvezetésére és tisztítására fordítják. Elsőrendű feladat a nagy térségekre kiterjedő, úgynevezett regionális vízellátórendszerek hálózatának bővítése. Így az idén befejeződnek az építési munkák és az üzembe helyezésre is sor kerül egy-egy beruházási ütemben az észak-nógrádi, a pécs-mohácsi és a dél-borsodi regionális vízközműrendszerben. Átadják Kaposvár új vízellátó műveit, a debreceni szennyvíztisztítótelep első ütemét, és a keszthelyi szennyvíztisztító-telepet. Ezekkel a munkákkal naponta 27 ezer köbméterrel növelik a vízművek teljesítményét és 8o ezer köbméterrel a szennyvíztisztító művekét. Üj beruházásként megkezdik az idén a pécs— mohácsi regionális vízellátórendszer második ütemének, a győr—soproni rendszer első ütemének építését, s több vízimu létesítését az eocénkori új szénbányák körzetében. Tanácsi és vállalati beruházásokkal, valamint a társulatok rendelkezésére álló fejlesztési eszközökből bővítik a települések ivóvíz- és csatornahálózatát, s mintegy napi 80 ezer köbméterrel a vízművek, s 100 ezer köbméterrel a szennyvíztisztítóművek teljesítményét. A vízgazdálkodás idei terve több mint 1 milliárd forintot irányoz elő a vízkár- elhárítás fejlesztésére. Egyebek között 20—25 kilométer hosszú szakaszon erősítik a folyók töltéseit, főként a Kettős-Körös bal partján. Az árhullámok és a jég levonulási útjának egyengetésére pedig 6 kilométer hosszú folyószakaszt szabályoznak. A Balaton vizének védelme érdekében folytatják a Kis-Ba- laton vízrendezési munkáit, s a belvízveszély csökkentését szolgálják Kisköre térségében a vízelvezető hálózat rendezésével, fejlesztésével. A tanácsok a korábbinál nagyobb figyelmet és erőt fordítanak a települések belterületének vízrendezésére, újabb vízelvezető árkok, átereszek készítésére, a régiek karbantartásának fejlesztéséFejlesztik a finompapír gyártását Két korszerű gépsor felszerelését kezdték meg a hazai dohányipar igényeinek kielégítésére a Lábatlani Vékonypapírgyárban A cigarettákhoz szükséges parafa- ütánzatú szopókapapír és a füstszűrőbetétek burkolópapírjának üzemszerű gyártására rendezkednek be új gépek segítségével. A különleges papírfajták hazai előállítását a Pécsi Dohánygyár és a Lábatlani Papírgyár szakemberei közösen kísérletezték ki. Már a próbák során szállítottak az új termékből az egri, a debreceni és a sátoraljaújhelyi dohánygyáraknak is, s mindenütt kifogástalannak minősítették az importot pótló finompapírokat. A termelés növelésére vásárolta a lábatlani gyár a csaknem 17 millió forint értékű új feldolgozó gépeket. A második negyedévtől kezdődően már üzemszerűen készítik a kétfajta papírterméket, s kielégítik az összes hazai dohánygyár igényét. Vállalják majd a Sophiane- cigaretta aranyszínű szopó- kájának készítését is. Még javában tart a tél, de a békéscsabai Centrum Áruházban már a tavaszra gondolnak. Készül a húsvéti kirakat tervp Fotó: Gál Edit
