Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
o 1981, január 31., szombat 0 KÖZÉP sikere külföldön Köszönőlevél érkezett nemrég Orosházára a Kazángyártó- és Építő Ipari Szövetkezetbe. A Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat küldte, abból az alkalomból, hogy sikeresen befejeződött Algériában a Didouche Mourad-i kenyérgyár szerelése. Ennek a kenyérgyárnak az építését fővállalkozásban az ÉLGÉP csinálta, az energiaellátó rendszert a KAZÉP szállította. A szövetkezet szakemberei szerelték és helyezték üzembe a korszerű Thermo- press kazánokat és a szükséges szerelvényeket. A fővállalkozó véleménye szerint a szövetkezet szakemberei munkájukat minden tekintetben gondosan készítették elő, s ennek eredményeként a terhelést folyamatosan, fennakadás nélkül folytathatták. Példás volt az orosháziak emberi magatartása is, munkájukat szervezetten, magas műszaki színvonalon teljesítették. a nehéz körülmények között. Erről az ellenőrzés és átvétel során az algériai partner is elismerően nyilatkozott. Ez a munka azért is fontos volt a szövetkezetnek, mert ezt partnerei referenciaként tekintik a jövőben. Mint Surányi András, a szövetkezet elnöke elmondotta a sikeres bemutatkozás után máris több külföldi megbízást kaptak kazánok szállítására és energiarendszer szerelésére. A Közel-Keleten vágóhidakhoz szállítanak több berendezést, Afrikába malmok gőzellátási rendszerét szállítják. A munkákat a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szervezi és már a következő évekre is több külföldi munkát jelzett előre. flgrártörténeti csoport alakult A napokban új munkacsoportja alakult a TIT Békés megyei szervezete mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztályának. Az agrártörténeti és természetvédelmi munkacsoport január 29-én délelőtt a gyulai Munkácsy Tsz parasztmúzeumában tartotta alakuló ülését, melyen részt vett dr. Krupa András, a TIT megyei titkára és Sótyi János, a helyi tsz elnöke. Az ülésen megválasztották a csoport vezetőit. Az elnök Boross László, megyei kertészeti felügyelő, az alelnök dr Pályi György, a kétegyházi mezőgazdasági szakiskola igazgatója lett, a titkári teendőket pedig Ré- thy Zsigmond muzeológus látja el. Békés megyei Növényvédelmi és Dgrokémiai állomás Új szolgáltatások 1981-ben Hogy sikeres évet zár a megyei növényvédő állomás, azt egyetlen tény jól bizonyítja: a múlt évben sikerült féken tartani a növényi kórokozókat, kártevőket, a megyében sehol sem alakult ki járványos gócterület. A növény- védelmi szakemberek munkájának értékét növeli, hogy nedves, csapadékos: tehát erősen járványveszélyes időszakban óvták meg a betegségektől a növényeket. Az idei tavasz is nehéz kezdetet ígér, hiszen még mindig jelentősek azok a területek, amelyeket nem sikerült a tél beállta előtt felszántani. Ez megnehezíti a vetés előtti vegyszerkiszórásokat, gyakran csak a vetés után juttathatják ki a termelők a gyomirtókat, rovarirtókat. Ezért különösen fontos, hogy minden egyes tábla növényvédelmi és agrokémiai tervét elkészítsék az üzemek. Útmutatás Az előbbiek elősegítésére a múlt hónap közepén a növényvédő állomás dolgozói tanácskozásra hívták össze az üzemi szakembereket, és ismertették a tervezés menetét. Részletes technológiai útmutatót adtak ki, amelyek tartalmazzák az ajánlott szerek árát is, ezzel könnyítve az üzemgazdasági tervezést. Február közepétől ellenőrzik a már elkészült terveket és szaktanáccsal segítik, hogy valóban a legjobb módozatot kövessék a gyakorlatban. Lényege ennek a munkának a koordinálás, hiszen az állomás dolgozói ismerik a beszerezhető szerek mennyiségét. és így annak felhasználását szorgalmazzák, amelyek beszerzése biztonságos. Néhány ezer hektár kivételével befejeződött a megye talajvizsgálatának első, hároméves fordulója. A teljes befejezést az időjárás akadályozta, és csak néhány hetes munka kell, hogy az egész megye talajairól biztos képük legyen a szakembereknek. A talajvizsgálatokról térképet készítenek az állomás dolgozói, így minden üzem könnyen nyomon követheti, melyik területére mennyi és milyen műtrágyát szórhat ki. Újdonság, hogy az idén megkezdődik a megyében a műszeres levél- vizsgálat. Egyelőre 36 üzemben elemzik az egyes kultúrák leveleinek tápanyagtartalmát. A szedett mintákat a Zala megyei növényvédő állomás vizsgálja, de még az idén megkezdődik az ehhez szükséges műszerek beszerzése és beállítása Békéscsabán is. Az elképzelések szerint jövőre már általánossá teszik ezt az elemzést, amely a talajvizsgálatok eredményeivel együtt pontosabb képet ad arról, mennyi műtrágya szükséges az egyes táblák, növények jó terméséhez. Talajvizsgálat A talajvizsgálattal foglalkozó laboratórium idei első nagy munkája a tavalyinál nagyobb cukorrépa-terület nitráttartalmának elemzése. Ehhez társul az idén először két mikroelem, a bőr és a molibdén kimutatása a talajból. Ez a két, kis meny- nyiségben előforduló elem fontos a cukorrépatermés nagyságában, a növények fejlődésében. Sorozatvizsgálatának módszerét a békéscsabai laboratórium munkatársai dolgozták ki. A cukorrépatalajok vizsgálata után az állomás .dolgozói megkezdik a kötelező talajvizsgálatok második fordulóját. Az idén 23 ezer talajmintát elemeznek és látnak el szaktanáccsal. Az elképzelések szerint nagy területű üzemek vizsgálatát két, a kisebb területűekét egy év alatt fejezik be. Természetesen úgy szervezve, hogy ne zavarja a mintavétel a talajmunkákat, és valóságos adatokat kapjanak. Ezért a munka zömét vetés előtt és betakarítás után csinálják. Továbbra is feladatának tekinti a megyei növényvédelmi és agrokémiái állomás, hogy a megye üzemei javítsák a műtrágyázás, vegyszerezés hatékonyságát. Ezért bemutatók, szaktanácsadások keretében segítik a gyakorlati szakembereket a helyes gépbeállításra, de kimennek a helyszínekre is, ahol ellenőrzik a műtrágya- szórók, permetezőgépek műszaki állapotát, helyes üzemeltetését. Tovább szorgalmazzák a növényvédelmi, műtrágyaszórási munkák minőség szerinti díjazásának terjesztését, az üzemi tapasztalatok alapján ajánlásokat tesznek a termelőknek újfajta bérezési, ellenőrzési formák kialakítására. Környezetvédelem Szorosan összefügg a növényvédelmi munkák minőségével, hogy az irányítókés végrehajtók szakmai felkészültsége megfelelő legyen. Ezért oktatási intézmények- • kel közösen tanfolyamokat szervez az intézet. Fontosságában kiemelkedik ezek közül a szakközépiskolát végzettek technikusi minősítő tanfolyama, amelynek elvégzői speciális növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási képesítést kapnak. Az idén a megyéből harmincán végzik el ezt a tanfolyamot a karcagi mezőgazdasági szak- középiskolában. Tovább nő a növényvédelmi munkások szakképzettsége is, betaní- tottmunkás-képzéseket és továbbképzéseket tartanak számukra. A tanfolyamok márciusig befejeződnek, így friss ismeretek birtokában kezdhetik a munkát az üzemi dolgozók. Jelentős erőket fordítanak az állomás dolgozói az idén is a környezetvédelemre. A három éve jól működő környezetvédelmi jelzőszolgálat jelzéseit azonnal kivizsgálják, és ha szükséges megteszik a környezetvédő beavatkozásokat. A munka hatékonyságát mutatja, hogy a múlt évben sem fordult elő jelentős környezeti károsodás a megyében. Rendszeresen elemzik a laboratórium dolgozói az egyes termények vegyszer- tartalmát is. Kedvező tapasztalat, hogy a múlt évben egyetlen tétel terményt sem kellett zárolni, ez egyben az üzemi szakemberek felelősséggel végzett munkáját is jelzi. Az idén kibővítik az állomás talajtani laboratóriumát, így lehetőség nyílik arra, hogy a teljes körű talaj- rendezésekhez szükséges vizsgálatok egy részét, jövőre pedig minden megyei vizsgálatot a helyi állomás lásson el. M. Sz. Zs. Befejeződtek a magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások Fontos, valamennyi dunai országot érintő hajózási és folyamszabályozási kérdésekről döntöttek a tegnap Győrött befejeződött magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalásokon. Eszerint még az idei év tavaszán megkezdik a dunai hajózási vízi út legveszélyesebb gázlós kanyarulatának kotrását. Szigetköznél a bagoméri Duna-kanyarról van szó. Csaknem 200 ezer köbméter kavicsot kotornak ki, jelentősen kiszélesítve ezzel a hahajózható medret. Ha a nagyarányú gázlókotrás nem vezetne a kívánt eredményre, akkor vízterelő műveket is beépítenek a kanyarba. Az ötnapos tárgyalási sorozat másik fontos döntése, hogy egységes hajózási rendet alakítanak ki a Pozsony és a Gönyü közötti szakaszon a két ország vízügyi szervei. Döntöttek az ipari kotrások idei üteméről és helyéről is. összesen több mint 7 millió köbméter kavicsot emelnek ki az idén a 142 kilométer hosszú közös magyar—csehszlovák szakasz medréből. Kórtörténet a számítógépben A kórház intenzív osztályán az ügyeletes orvos leül a zölden viliódzó képernyő elé, és az írógépéhez hasonló billentyűzeten egy ágytérképet kér a számítógéptől. Ahogy az utolsó betűt leüti, a képernyőn máris megjelenik az ágy sorszáma, a rajta fekvő beteg neve és diagnózisa. Mivel arra is kíváncsi, hogy ki, milyen gyógyszert szed, azt is megkérdezi a géptől. A válasz azonnal olvasható a képernyőn. A 4-es ágyon fekvő beteg kortörténetére részletesebben kíváncsi. Ennek sincs akadálya, azonnal megkap minden adatot, amit eddig feljegyeztek a betegről. Mivel a képernyőn olvasható kérdésre, hogy kéri-e nyomtatásban is az adatokat, igennel válarészét megcsinálja helyettünk a számítógép, már az is nagy dolog. Ha igazán megtanulunk1 bánni vele, óriási segítséget nyújthat a gyógyító munkában is — jegyzi meg Bereczki Zsolt. Dr. Pásztor Kornél a programot dicséri. Nagyon egyszerűen megtanulható a rendszer kezelése. Az intézet szakemberei olyan programot készítettek, hogy nekünk nem valamilyen számítógépi programnyelven kell megtanulnunk, hanem magyarul szólhatunk a kompjúterhez. így könnyű és gyors a munka. Ahhoz, hogy az intenzív osztályon egy kortörténet megjelenjen a képernyőn, a Azóta ez a gond megoldódott. Az intézet szakemberei építettek még egy számítógépet, így most már nincs akadálya az egyéb munkák elvégzésének. Már hozzá is fogtak, hogy számítógépre vigyék a tanácsi rendeletekét, és ez is megérne egy külön misét. De térjünk vissza a kórházhoz. Nem túlságosan megterhelő a folyamatos üzem? Balogh László és Michnay Gusztáv üzemeltető technikusok szerint nem. Az a véleményük, hogy olyan munkáért, mely érdekes, izgalmas, ráadásul látszata is van, szívesen áldozza fel vasárnapját az ember. Párbeszéd a géppel. A képernyő előtt dr. Bereczki Zsolt szol, halkan felzúg a sornyomtató és néhány másodperc múlva már kezében a teleírt papírlap. A fenti cselekvéssorozat nem a képzelet szüleménye. Ma már mindez bármikor megtörténhet a békéscsabai kórház intenzív osztályán, sőt néhány hónap múlva már nemcsak ott. De ez a most még egyetlen képernyő is szinte forradalmi változást jelez: működik a békéscsabai kórház számítógépes adatbankja. Dr. Ábrándi Endre, az intenzív osztály osztályvezető főorvosa beszélgetésünk kezdetén figyelmeztet: csak semmi szenzációkeltés, ragaszkodjunk a valósághoz. Az is éppen elég. Miután ebben megegyeztünk, szívesen elmondja, mit tud az új eszköz: — Osztályunkon ez év elejétől működik folyamatosan a számítógépes adatnyilvántartási rendszer. Jelenleg a gép segítségével tároljuk a betegek anamnézisét, kórképét, állapotát, a diagnózist, a betegség kórlefolyását, a gyógyszerelést, a diétát és a más, szükséges adatokat. Mondhatná erre valaki, hogy minek kell egy nyolcágyas osztályon ekkora felhajtást csinálni az adatnyilvántartással, ami itt kell, azt akár fejben is lehet tartani. Csakhogy ennél jóval többről van szó. Egyrészt nálunk vizsgázik a gyakorlatban a rendszer, a mi véleményünket figyelembe véve alakítják majd ki a végleges programot a számítástechnikai intézet szakemberei. De már jelenlegi állapotában is többet nyújt, mint amennyi az első pillanatban kézenfekvő. A számítógép ugyanis az egyszer betáplált adatokat örökre megjegyzi, és pillanatok alatt tetszőleges szempontok szerint csoportosítja. így, segítségével egyszerűen elkészíthetjük a statisztikákat, értékelhetjük a terápiák hatását, bizonyos betegség esetén oknyomozást folytathatunk, de végezhetünk gyógyszer-összehasonlításokat is. Mindezt máris tudja a számítógép, és a jövőben, ha megtörténik a fejlesztés, képességei csak nőni fognak. Dr. Bereczki Zsolt és dr. Pásztor Kornél, az intenzív osztály orvosai is elismeréssel nyilatkoznak: — Nekünk, orvosoknak rengeteg papírmunkát is kell csinálni. Ha csak ennek egy vonal túlsó végén a Békés megyei Tanács Számítás- technikai Intézetében emberek és áramkörök tökéletes, összehangolt munkájára van szükség. — Régi tervünk, hogy egy ilyen rendszert megvalósítsunk. Mivel magam is orvos vagyok, érthető, hogy főleg az izgat: miként lehet a számítógépet felhasználni a gyógyító munkában? Terveink már készen álltak, négy évvel ezelőtt ki is próbáltunk egy, a mainál egyszerűbb rendszert, de különféle akadályok miatt abba kellett hagynunk. Sokáig még intézetünk léte is kérdéses volt, de gondjaink szerencsésen megoldódtak. Ennek az eredménye, hogy a megyei tanács vezetőinek engedélyével, létrehozhattuk ezt a jelenleg még csak egy osztályon működő rendszert, kipróbálhatjuk programjainkat, és előkészítjük az egész kórházra való kiterjesztésre — vázolja a helyzetet dr. Hőss Károly, a számítástechnikai intézet igazgatója. A megyei tanácstól valóban nagyon sok segítséget kapott az intézet. A kórház kérésére hozzájárultak, hogy a számítógép folyamatos üzemben dolgozzon, hiszen nem lehet éjszakára vagy az ünnepnapokra kikapcsolni. Biztosították az ehhez szükséges személyi és anyagi feltételeket. Sőt, a rendszer elindításának idejére még a tanácsi feladatok elvégeztetésével is vártak. Belátták: az intézetnek csak egy számítógépe volt, és annak éjjel, nappal a kórházi munkát kell ellátnia. No, de hogyan tovább? A kérdésre dr. Juhász László, a békéscsabai kórház igazgató főorvosa válaszol: — Mi, orvosok — be kell vallanunk — általában nem sokat értünk a számítástechnikához. Szerencsére vannak olyan kivételek, mint a számítástechnikai intézet igazgatója is, és ez nagy előny a mi számunkra. Itt működik mellettünk egy számítógép, és mi maradi gondolkodásúak lennénk, ha nem akarnánk kihasználni ennek előnyét. Ezért döntöttünk úgy, hogy lehetőségeinkhez képest segítjük a számítógépes rendszer bevezetését a békéscsabai kórházban. Mint az igazgató elmondta, a fejlődés fokozatos, de azért gyors lesz. A rövidesen működni kezdő új kórházi szárnyat már természetesen rákapcsolják a gépre, és a kompjúterre bízzák a beteg- felvétel adminisztrációját, az ágynyilvántartást, és még jó néhány más adminisztrációs munkát. A következő években még ennél is nagyobb szerepet szánnak a számítógépnek. Az intenzív osztályon közvetlen betegmegfigyelést is folytat, segít az EKG-görbék értékelésében, sőt, ha a diagnosztizáló program beválik, még a diagnózisokra is javaslatot tenne. A jelenlegi kis számítógépnek azonban ehhez már kicsi a kapacitása. Nem sokáig kell azonban várni a nagyobb teljesítményűre, mert az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hasznosnak értékelte a számítástechnikai intézetben folyó, egészségüggyel kapcsolatos munkákat. Ezért ötmillió forintos támogatást adott korszerű eszközök beszerzésére. Ebből a pénzből még az idén — a Központi Fizikai Kutatóintézet segítségével — egy nagy teljesítményű számítógépet vásárolnak, és megveszik a szükséges adattároló és megjelenítő eszközöket. Ezek üzembe helyezése után ismét tovább lehet fejleszteni a rendszert. De vajon merre halad ez a fejlődés? A gépek veszik majd át az orvosok szerepét? Beszélgetőpartnereim megnyugtattak: erről szó sincs. A számítógép csak a mechanikus, adminisztratív munka terheit veszi el az orvosoktól, gyógyítani, beteggel foglalkozni továbbra is orvosok fognak. Csak éppen a mainál több idejük lesz rá. Kép, szöveg: Lónyai László I Kívánságra az adatok nyomtatva is megjelennek. Dr. Hőss Károly, az SZTI igazgatója, dr. Ábrándi Endre főorvos (jobb oldalt középen), dr. Bereczki Zsolt és dr. Pásztor Kornél a sornyomtató működését figyelik