Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-30 / 25. szám
----------------------------------------IgfüdMJkfiTd N ők három műszakban 1981. január 30., péntek Ügyintézés telefonon Új kezdeményezés a békéscsabai Városi Tanácsnál Békéscsaba, városi tanács szervezési és jogi irodája. Az asztalon telediktafon. Ahogy a telefon becsörög, egy kedves női hang szólal meg: „Figyelem, figyelem! Az előfizető távolléte miatt üzenetét magnetofon rögzíti. Ezért kérdéseire most választ ne várjon. Kérjük, mondja be nevét és telefonszámát. Felvétel közben öt másodpercnél hosszabb szünetet ne tartson. A beszédidő végét fütty- jei jelzi. Hosszabb üzenet rögzítését csak újabb hívásra lehet megvalósítani. Tessék beszélni.” Munkaszüneti napokon a telediktafon rögzíti a lakosság bejelentéseit január 31-től Fotó: Martin Gábor Munkabér is átutalható a betétszámlára Változások az ifjúsági takarékbetétnél Junászka Dezsőné segédgépmester Fotó: Martin Gábor Az Országos Takarékpénztár ez év január 1-től tovább bővítette pénzügyi szolgáltatásait: többek között fejlesztette az átutalási betétszámlarendszert és az ifjúsági takarékot. Az átutalási számlán elhelyezett betétkövetelések a korábbi 3 százalék helyett most már évi 4 százalékkal kamatoznak. Az átutalási számláról teljesített megbízások' után tételenként egységesen 3 forint költséget számítanak fel, de az OTP néhány megbízást ingyen teljesít. Ilyen többek között a hitelek törlesztésére vonatkozó átutalási megbízás, a más takarékpénztári számlákra — csekkszámlára, ifjúsági betétszámlára — történő átutalás, a számlavezető fióknál történő készpénz- felvétel, és a lekötött betétszámla teljes forgalma. Újdonság, hogy a betétszámla-tulajdonosok — munkahelyük bérszámfejtése útján — munkabérükből átutalhatnak betétszámlájuk javára bizonyos összeget. Az OTP 1981. január 1-től köt ilyen szerződéseket a munkáltatókkal. Megállapodás jött már létre megyénkben az Illetményhivatallal, a megyei tanácsi tervező vállalattal, a tégla- és cserépipari vállalattal, a Volán 8. sz. Vállalattal. így az ott dolgozó átutalási betétszámla-tulajdonosok már kérhetik, hogy munkabérük meghatározott részét havonta utalják át számlájukra. Jelenleg egyébként ilyen betétszámla az OTP Békés megyei Igazgatóságánál, gyulai, orosházi és szarvasi fiókjánál nyitható. Az ifjúsági betét feltételei is változtak ez év januárjától. Megszűnt a 14 éves alsó korhatár, a felső határ pedig 35 év. Eltörölték továbbá a havonta rendszeresen befizethető összegek értékhatárát is. Az eddigi havi maximum 800 forint helyett bármekkora összeg befizethető. Megszűnt az öt évre megállapított befizetési időszak is. Az ifjúsági betéteseknek nyújtható külön kölcsön felső határa 56 ezer forintról 70 ezer forintra növekedett. Szelíd vadak A hetek óta tartó szokatlanul nagy hideg és a vastag hótakaró megszelídítette a vadakat. A nyulak, az őzek, de különösen a fácánok nehezen találnak élelmet, ezért bemerészkednek a kertek alá Is, ahol jobban akad eleség. A hortobágyi, a nádudvari út mentén — ahol különösen gazdag a vadállomány — a kocsik közeledtére nem röppennek fel a fácánok, hanem mint — A telediktafont január 31-én, szombaton állítjuk üzembe — tájékoztatott dr. Gally Mihály, a békéscsabai Városi Tanács V. B.-titkára. — Ezt követően munkaszüneti napokon és éjjel is lehet hívni a városi tanácsot. Az üzenetet a telediktafon rögzíti. — Mi a célja ennek az új kezd emény ezésnek ? — A városi tanács nagy gondot fordít arra, hogy a város lakosságát minél szélesebb körben bevonja a feladatok meghatározásába és a végrehajtásába. Az eddig jól bevált formákat — a fogadóórákat, a tanácstagi beszámolókat, a kerületi fórumokat, a nagyobb üzemekben a kihelyezett ügyfélfogadásokat — ezzel az új formával akarjuk bővíteni. A mostani időszakban folyik a VI. ötéves terv konkrét megfogalmazása. Nehezebbek lettek a gazdálkodási körülmények. Alaposabban meg kell fontolni a beruházásokat. Építünk a lakosság javaslataira és aktivitására. Ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálja jelenleg még kísérleti jelleggel az az elképzelés, hogy munkaidőn túl, szombaton, vasárnap és éjjel is rögzítsük az állampolgároknak a város építésével és egyéb teendőkkel kapcsolatos, illetve a tanácsi munka bármely részterületét érintő javaslatát, észrevételét, kritikai megjegyzését. Olyan jelzéseket is várunk, amelyeket fórumokon nem mond el a lakosság. Nyíltabbá és őszintébbé akarjuk tenni a kapcsolatot. — Milyen telefonszámon lehet hívni a városi tanácsot? — Szombaton délutántól 11-063-as és 11-001-es telefonszámon. — Hogyan történik az érdemi ügyintézés? — A felvételt követő munkanapon feldolgozzuk a lakosság észrevételeit, javaslatait, közérdekű bejelentéseit vagy egyéni panaszait. A szervezési és jogi osztály pedig eljuttatja az illetékes ügyintézőhöz, aki az ügy jellegétől függően intézkedik, és 30 napon belül írásban értesíti a bejelentőt. Éppen ezért kérjük, hogy a telefonba a lakcímet is mondják be. — A városi tanács szak- igazgatási szervei évente több mint 100 ezer üggyel foglalkoznak. Nem növeli-e tovább ez az új forma az ügyek számát? — Bizonyára meg fogja növelni. Ám amennyivel több munkát jelent a tanács dolgozóinak, annyival több hasznot is fog eredményezni, hiszen tovább fog erősödni, reméljük minden téren, a kapcsolat a város lakosságával. Egy hónap múlva a tapasztalatokat értékeli a végrehajtó bizottság, és dönt a telediktafon végleges bevezetéséről. — Az országban máshol alkalmaznak-e hasonló megoldásokat? — Budapesten vezették be először kísérleti jelleggel. A tapasztalatokat a közelmúltban összegezték. Ott bevált. (Serédi) kéregetők állnak meg az árokpartokon. A vadak gondján Hajdú—Bihar megye 34 vadásztársaságának tagjai szervezetten próbálnak segíteni: rendszeresen pótolják az ennivalójukat. Eddig több mint 6000 mázsa szemes, szálas és lédús takarmányt hordtak ki részükre az etetőkbe. A pécsi Várkertet csonttollú madarak csapata lepte el. A díszfák és díszcserjék bogyóit, magvait csipegetik. Észak-Euró- pa vándorai ritka vendégnek számítanak a Mecsekalján. — Hiába igyekszünk, amióta a harisnyák ára lement, még kevésbé győzünk eleget gyártani a kereskedelemnek, a vevőknek — tárja szét a karját a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárának igazgató-helyettese, Székely Árpád. — Míg régebben megcsináltatták a háziasz- szonyok a rossz harisnyát, ma már csak ledobják és másikat vesznek Hogy a minőség miért olyan, amilyen, az a változó alapanyagtól függ. Emiatt maradtunk le a tervtől 1979-ben, pedig 29 esztendeje, mióta itt dolgozom, nem emlékszem hasonlóra. Mi p durva harisnya- nadrágot készítjük, nem a vékonyszálút. A technikánk egyre fejlettebb, a dolgozóink ügyes kezűek, s főként a minőségi termelésre ösztönzünk. Tavaly év végén például több mint 120 új gépünk érkezett. Ezt emésztjük most; az átállás, a betanulás idejét. Termelés és nőpolitika — Gyulát és Dobozt együtt kell érteni, ha erről a gyáregységről beszélünk — magyaráz a személyzetis, Gácsi Mihályné. A kedves, középkorú asszony régen dolgozik a gyárban, szívesen tájékoztat az itteniekről. — Ezer- kettőszázhatvan dolgozónk 80 százaléka nő. A szakmunkások száma 700, 3 többi betanított. Évről évre szervezünk szakmunkás- tanfolyamot, szakmai képzést. továbbképzést. Régebben még sokan jártak □ dolgozók általános iskolájába, manapság nemigen akad rá jelentkező. A pártvezetőség nőfelelőse, Körmendi Miklósné gyártmányközi ellenőr. Életének jórészét a gyár falai között töltötte ő is. A nők helyzetéről kérdezve így felel; — A gazdasági vezetőink mindig figyelembe vették a szavunkat. Igaz, jellegzetesen női üzem ez. Tudjuk. hogy nehéz összehangolni :a termelés és a nőpolitika szempontjait. A három műszak sem könnyű, de a gépeket a lehető legjobban ki kell használni. Egyre bonyolultabbak ezek ,a masinák, szakértelem nélkül nem lehei kezelni őket. Óriási eredménynek tartom, hogy az utóbbi időben sikerült két műszakos, sőt egy műszakos kismama-munkahelyet is kialakítani anélkül, hogy a termelés kárát látná. A párt és a szakszervezeti nőfelelős tevékenysége összekapcsolódik. A dolgozóink gyermekeinek 14 éve mi rendezzük a csoportos névadását. Minden 50. életévét betöltött munkásnő 200 forint bérkiegészítést kap. A nyugdíjkorhatárt elértek, ha tovább dolgoznak, havonta 300 forint bérkiegészítést kapnak, a gyesről visszatérőknek pedig 200 forintot juttatunk pluszként havonta. A kedvezményes egy műszakban keresetcsökkenéssel kell számolniuk, de a gyerekek miatt szívesen vállalják ezt is. Az évek során minden porcikája elfárad az embernek, főként a vállunk, a kezünk, a lábunk kopik és fáj. A gyógyításunkról üzemorvos gondoskodik. ,a csökkent munkaképességűek a Zrínyi téri telepen folytathatnak másfajta tevékenységet. Rz asszony dolga Gácsiné veszi át a szót: — azok az aktív nők, akik sokféle közéleti megbízatást ellátnak, jóval többet vállalnak másoknál. Politikai vitakörök, továbbképzések, szocialista brigádmozgalom, termelési tanácskozás, társadalmi munka — sorolhatnám a számtalan műszak utáni elfoglaltságot, amit a vidékről bejárók kevésbé tudnak ellátni Tavaly óta végre ebédelni is lehet a harisnyagyárban. Öltözők, zuhanyozók teremtenek kulturált körülményeket 3 műszakba érkezőknek, vagy a műszakból indulóknak. A gyerekeink bölcsődei, óvodai elhelyezését biztosítja a tanács. Esetleg nem abban az intézményben, ahoi a szülő szeretné. Persze, a legtöbben igénybe veszik a gyermek- gondozási szabadságot, most Gyulán 250-en, Dobozon 50- en vannak távol. Kismamatalálkozókat rendezünk, de nagyon nehéz őket összeverbuválni. A továbbképzésük megoldatlan. De tudom, ez máshol sem megy. Most öten tanulnak közülük középiskolában. Női üzem a miénk, mégis nehéz „áttörnünk a frontot”, hogy különböző szinteken női vezetőink legyenek. — Nézzük csak, hányán is vagytok a vezérkarban? — számol Körmendiné. — Te, a személyzetis, a párt- és a szakszervezeti titkár, a do, bozi és a Zrínyi téri telepvezető, összesen öten. A művezetők közül már többen nők. Technikusi minősítőre most négy nőt és egy férfit javasoltunk. Junászka Dezsőné a közelmúltban lett üzemvezető, ő már segédgépmester Belőle is 6 hónap gyakorlat után lehet gépmester. Ipari tanuló Gyuláról kevés jelentkezik, inkább a környező falvak fiataljai jönnek. Főként a kötődébe nehéz utánpótlást, találni, nem vonzó a 3 év tanulást követő három műszak. Eszembe jutnak az igazgató-helyettes szavai: — A vidéki kisvárosban élők helyzetét nem lehet a budapestiekéhez hasonlítani. Itt a különböző szolgáltatások még mindig keveset köny- nyítenek a házimunkán. A mi asszonyainktól otthon elvárja a család a rendszeres főzést, mosást, takarítást, gyermeknevelést. A férjek egy része segít, másik része nem. Nincs ideje, vagy az asszony dolgának tartja mindezt. Hát ezért is nehéz a három műszak. Gépek és asszonyok Tíz év alatt 650 új gép kezelését kellett megtanulni, míg a mai termelési szintet — a napi 130 ezer pár harisnyát — elérték. Körmendiné szakértő és fáradhatatlan kalauzolásával ismerkedünk a nagyüzemi termelés „közkatonáival”. Gaga Fe- rencné, Seres Ferencné. Papp Mihályné, Hemző Oszkárné az egyik kismamagárda tagjai. Szálaznak. Tekergőzik körülöttünk a 100 és 100 fehér harisnyaszár. Gyors mozdulatokkal, szinte oda sem pillantva dolgoznak. Tavaly januártól választották ezt, a munkahelyet, mert lehetett ... — Nem tudtam megoldani a gyerekeim felügyeletét — mondja az egyik fiatalasz- szony. — A férjem a kertészetben dolgozik, neki nem a munkaidő diktál, hanem a természet. — Az első gyerek után visszajöttem három műszakba — magyaráz a másik. — Albérletben laktunk, lakásra gyűjtöttünk. A gyerekek miatt végül csak ezt a kismama-műszakot választottam. A szálazó részlegek vezetője Csonka Józsefné. A foglalkozása diszpécser, átmenetileg azonban neki kell a 42 munkásnőt irányítani: — Családos asszonyok az itteniek, van közöttük háromgyermekes is — magyaráz. Ha a kicsik betegek, vagy más baj van, megértem. De ők is engem, amikor hajtani kell a munkát. Három terhes kismamám is van, ők még a gépek mellett. dolgoznak. Amikor ott elfáradnak, jönnek a szála- zóba. Ha engem kérdez, bizony én máshová nem mennék dolgozni, még ha köny- nyebb lenne is! A Haladás Szocialista Brigád vezetője Cséfán György- né. Háromszor nyerték el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Élen járnak a munkában és a közösségi életben. A filigrán termetű asszony 16-17-20 gépet kezel egy időben. Hangosak a gépek, kiabálnunk kell, ha érteni akarjuk egymást. — Két gyerekem van, az egyik 17, a másik 7 éves — mondja. — Amikor éjszakások vagyunk, csak azt csinálom meg otthon, amit. nagyon muszáj, a többit a hét végére hagyom. Legjobban délelőtt szeretek dolgozni. A brigádunknak nemcsak „vállalás” az együttlét, mi összeszoktunk már. Szeretem a gépeket, de a gépmesterségre nem vállalkoznék. Talán a „fiúk” sem fogadnának be maguk közé. Jó lenne többet érteni a géphez, így az apró hibák miatt nem kellene sokáig állnunk, magunk javítanánk. Jártuk a gyárat, beszélgettünk sok asszonnyal és lánnyal, önállóval, családossal, közéleti feladatot vállalóval, zárkózottal és kitárul- kozóval, vezetővél és beosztottal. Nagyjából megértettem azt is, miért, kényszerülünk falánk harisnyafogyasztásra, .annak ellenére, hogy ezek az asszonyok becsülettel és jól csinálják munkájukat. Vallomásukból meg- éreztem, hogy ugyanazok az asszonyi gondok, örömök foglalkoztatják őket, mint a földeken, a szolgáltatásban, az egészségügyben, vagy az oktatásban dolgozó nőket. Tudják, tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül, a különböző törvények, intézkedések bennünket segítenek. A terhek egyenlő elosztását a családon, a társadalmon belül azonban csupán programokkal megváltoztatni nem lehet. Nekünk is, másoknak is akarniuk kell. Bede Zsóka A
