Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

1981. január 30., péntek o Február: mezőgazdasági könyvhónap A hagyományokhoz híven az idén februárban is meg­rendezik a mezőgazdasági könyvhónapot. Hat könyvki­adó vállalat, a Mezőgazdasá­gi, az Akadémiai, a Műsza­ki, a Közgazdasági és Jogi, a Statisztikai Kiadó és a Tan- könyvkiadó Vállalat vonul­tatja fel újdonságait a se­regszemlén, ,q vásáron. Ér­demes néhányat kiemelni az újdonságok közül. Nagyüze­mi gazdák és háztájiban ter­melők is haszonnal forgat­hatják .a dr. Kiss Árpád ál­tal szerkesztett „A borsó ter­mesztése” című munkát. Most, amikor a mezőgázda- sági termelésben is előtérbe kerülnek a minőségi köve­telmények, bizonyára sokak érdeklődésére számíthat Pollhamer Emőné oknyomo­zó könyve, melynek címe: A búza és a liszt minősége. Dr. Kovács Ferenc Állathigiénia című műve is széles körű érdeklődésre számíthat nagy­üzemi állatorvosok és állat- tenyésztők körében. Napja­ink egyik égető problémájá­val. az értékesítéssel foglal­kozik dr. Laczkó Tibor: A gyümölcsfélék értékesítése című könyve, amely a gya­korlat kérdéseire ad kielé­gítő választ. Nagy hasznát vehetik a kiskertekben ter­melők Szántó Matild: 88 szí­nes oldal az egy- és kétnyá­ri virágokról című munkája és egy szerzői kollektíva ál­tal írt könyv, a Növényvéde­lem a kiskertben. Az emlí­tett művek csak töredékei annak a nagy kínálatnak, amelyből a könyvhónapon a vásárlók válogathatnak. A könyvvásárt megyénk­ben és az ország más tájain is szakelőadások, ankétok, könyvkiállítások és mező- gazdasági szakfilmvetítések egészítik ki, s teszik a me­zőgazdasági könyvkiadás ün­nepévé. Sikeresek a kecskeméti bébiételek Keresett a Kecskeméti Kon­zervgyár legújabb terméke: a bébiétel. Január eddigi részében 42 vagonnal vett át belőle a ke­reskedelem, további nyolc va­gonnal pedig úton van a raktá­rai felé. A jelek szerint ízlik a legkisebbeknek a tartósítőanyag- tól mentes — hővel sterilizált — ízletes, gusztusos kecskeméti bé- bikonzerv. Ezek után nem kell tartani attól, hogy az idei évre tervezett hatszáz vagon bébiétel a gyár raktárában marad. Je­lenleg 29 féle konzervet gyárta­nak, s ezek közül a húsosak a legkeresettebbek, a megrendelé­seknek mintegy 65 százalékát ezek teszik ki. A sertésmájjal, marha- és csirkehússal dúsított bébiételnek az idősek is fo­gyasztói lettek, a diétázók pe­dig a natúr, a tejes, illetve va­jas főzelékeket kedvelték meg. Az üzem laboratóriumában to­vábbi gyermekétel-különleges- ségeken, újabb ízű menükön dolgoznak a kutatók. Újdonság lesz majd a gvümölcskivonatok- ból előállított bébiital is. Két keréken — de hol! A járda a gyalogosoknak épült. Fogalmam sincs, tisztá­ban van-e ezzel az a bozontos üstökű fiatalember, aki ütött- kopott kerékpárján sebesen kö­zeledik. Mindenesetre a kerítés tövébe menekülök — szeren­csémre. Nem telik el két perc, idős férfi pedálozik el mellet­tem komótosan. Nem kér utat, nem is köszöni meg, hogy félre­álltam. Micsoda forgalom! Máris kö­zeledik egy középkorú, bőrka­bátos férfi, kempingbiciklin. Fél kézzel kormányoz, a másik­kal jókora szatyrot fog. No, most nem állok félre! — hatá­rozom el, de öt ez nem zavarja. Alig tud kikerülni, megbillen. Dühösen rámpillant, szó nélkül továbbhajt. Nem részletezem tovább: tiz percig várakoztam Békéscsabán, a Kölcsey és a Damjanich utca sarkon levő óvoda bejárata előtt, és hat kerékpárost szá­moltam. A járdán. Az óvoda bejáratánál. No igen, földes a Damjanich utca. De a kerékpár­ról le is lehet szállni! Kivált­képp egy óvoda előtt, a gyere­kek kedvéért. —th Büvöskocka-verseny Békéscsabán Túlbiztosítás helyett... Csaknem harminc gyerek gyűlt össze január 28-án, szerdán délután 3 órakor Békéscsabán, a Kulich Gyu­la Ifjúsági és Űttörőház el­ső emeleti termében. Most először rendeztek itt bűvös- kocka-versenyt, tegyük hoz­zá: nagy sikerrel. A gyerekek ügyességét stopperrei mérték. Az isko­lások között az első fordu­lóban Lipták Zsolt, a 10~es iskola tanulója bizonyult a legjobbnak, 1 perc 29 má­sodperces eredménnyel. Né­hány másodperces eltéréssel a döntőbe került még Duna Zoltán, Wallfisch Tamás és Bertalan Zoltán is. A min­dent eldöntő játszmában, végül is Wallfisch Tamás, az 1-es számú Általános Iskola tanulója lett az első, aki 1 perc 18 másodperc alatt rakta ki egyforma színűre a bűvös kocka oldalait. Lipták Zsolt 1 másodperccel ma­radt el tőle, Duna Zoltán, az 1-es iskola másik verseny­zője a harmadik helyen vég­zett. A vetélkedőre a Pásztor utcai óvodából is érkeztek gyerekek. Közülük Nyíri La­ci volt a legügyesebb, aki 4 perc alatt rakta ki a kocka oldalait, s ez korához ké­pest — nagycsoportos — igazán elismerésre méltó teljesítmény. De gratulálha­tunk Laci édesapjának is, hiszen mint az óvodás győz­tes elmondta, tőle tanulta el a bűvös kocka titkát. Óvodások versenyzés közben Fotó: Gál Edit Építőipari kisiparosok szakmai tanácskozása Milyen feladatok hárulnak az építőipari kisiparosokra a VI. ötéves tervben, miként befolyásolják az új rendelke­zések az adópolitikát, az ár­képzést, hogyan lehet takaré­koskodni az anyaggal, az energiával, mit jelent a biz­tonságtechnikai előírások megtartása? Többek között ezekről hallgatnak előadáso­kat, tartanak filmvetítést és konzultációt két napig me­gyénk családi házak építésé­vel, felújításával foglalkozó kisiparosai. A szakmai napokat teg­nap, január 29-én Békéscsa­bán, az ifjúsági és úttörőház­ban nyitották meg, ahol a mintegy 350 kőművest, ács­állványozót, villanyszerelőt, víz- és központifűtés-szere­lót, szobafestő-mázoJót és épületburkolót Krizsán Já­nos, a KIOSZ Békés megyei szervezetének titkára üdvö­zölte. Elsőként Rimovszki Mihály, a megyei pártbizott­ság munkatársa szólt a ta­nácskozás jelentőségéről, hasznáról. Hangsúlyozta: a kisipar a népgazdaság szer­ves része, szorosan kapcso­lódik a nagyiparhoz, a szö­vetkezetekhez. Ebben a terv­időszakban 10 ezer családi házat hoznak tető alá me­gyénkben a kisiparosok se­gítségével, s jelentős felújí­tási, karbantartási munkák­ra is sor kerül. Ehhez vi­szont feltételeket kell terem­teni. Fejleszteni szükséges a technikai adottságokat, bőví­teni a gépkölcsönzés, az anyagbeszerzés lehetőségeit, szorgalmazni a szakmai to­vábbképzéseket. Ezután Molnár Gyula, a megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztályá­nak csoportvezetője beszélt a tervezés és a kivitelezés összhangjáról, a hatóságok­kal való együttműködésről. A tanácskozás résztvevői ma szekcióüléseken folytatják munkájukat. —s. S ok vagy kevés a jog­szabály? Ahánv né­zőpont, annyiféle válasz adható erre a kérdés­re. Egy biztos: az elmúlt években egy nagy kodifiká- ciós hullámot éltünk át. Az országgyűlés, az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács jó­formán egész magas szintű joganyagunkat megújította. Vezető államférfiak — köz­tük az igazságügyi minisz­ter, q téma felelős gazdája is — többször nyilatkoztak úgy, hogy most már végre levonulóban van a nagy jog­szabályalkotási hullám, s a figyelmet ezentúl inkább a hatályos jogszabályok meg­ismertetésére és végrehajtá­sának ellenőrzésére kell for­dítani. Egyetértünk ezzel a véle­ménnyel, mint ahogy öröm­mel üdvözöljük az Igazság­ügyi Minisztériumnak azt a törekvését is, hogy rendsze­resen felülvizsgálja az ala­csonyabb szintű jogszabályok — például miniszteri rende­letek, utasítások, államtitká­ri rendelkezések — hatá- lyosságát, indokoltságát. Kor­mányhatározat kötelezi a minisztériumot arra, hogy kétévenként rendet tegyen — természetesen qz érintett tárcával egyetértésben — az alacsony szintű jogszabá­lyok, a különféle utasítások, körlevelek dzsungelében. Mert, hogy sok területen olyan dzsungel van, amely­ben még a jogászoknak sem könnyű eligazodnia — az nem vitás. Előfordul, hogy ugyanazt a kérdést több ren­delkezés, iránymutatás is szabályozza, s nem ritka, hogy ezek ellentmondanak egymásnak. Aztán arra is adódott már' példa, hogy mire az emberek, az ügyin­tézők megismerkedtek egy rendelkezéssel, addigra már annak q módosítását is mó­dosították. Aligha szükséges magya- rázgatni, hogy ez az áldat­lan helyzet mennyire nem kedvez q jogalkalmazás, az ügyintézés törvényességének, s mennyire ellentétben áll az oly sokszor hangoztatott egyszerűsítési, korszerűsítési II megye legnagyobb baromfihús-termelője A Dél-Békés megyei ter­melőszövetkezetek közül el­sőként a medgyesbodzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz tagjai tartották meg beszá­moló közgyűlésüket. A kö­zös gazdaság pusztaottlakai területének dolgozói a ha­gyományokhoz híven ebben az évben is a medgyesbodzá- siyal egy időben részközgyű­lésen tárgyalták a tsz veze­tőségének1 beszámolóját. „Ismét eltelt egy gondok­kal, bajokkal teletűzdelt esz­tendő, de ugyanakkor voltak az évnek derűs, örömteli napjai” — hallhatták a be­számolóból a közgyűlések résztvevői. S ez utóbbiak voltak a meghatározók, mert igaz ugyan, hogy a belvíz több mint 500 hektáron pusz­tított, de végül is a 4 ezer 200 hektáros gazdaság 18 millió forint nyereséget könyvelhetett el. A termelőszövetkezet gaz­dálkodására az utóbbi évti­zedekben az egyenletes fejlő­dés volt a jellemző. Különö­sen az állattenyésztés terme­lésnövekedése volt gyors üte­mű. Ezt a kialakult arányok is bizonyítják. Tavaly az ál­lattenyésztésben 132 millió, a növénytermesztésben 50 mil­lió forint termelési értéket állítottak elő. A medgyesbodzás—puszta­ottlakai tsz-t a megye leg­nagyobb baromfihús-termelő gazdaságaként tartják szá­mon. Az elmúlt évben a kö­zösből több mint kétmillió, a háztájiból 650 ezer broyler- csirkét értékesítettek az Orosházi Baromfifeldolgc>zó Vállalatnál. A termelésnöve­kedés tavaly megközelítően 10 százalék volt. Ezt fejlesz­tés, beruházás nélkül a régi épületek, berendezések jobb kihasználásával érték el. Itt a közös gazdaságban műkö­dik az ország legnagyobb ketreces csibenevelője, amelyben kísérleteket foly­tatnak az energiatakarékos megoldásokkal, módszerek­kel. A jövő még biztatóbb. Az ágazat továbbfejlesztésére el­készültek már a tervek. A beruházás befejezését köve­tően — két új épületet épí­tenek — a VI. ötéves terv­időszak végére a közösben már hárommillió broyler- csirkét hizlalnak meg, és az ágazat termelési értéke vár­hatóan 32 millió forinttal nő, A gazdaság növényter­mesztésében az elmúlt évek­ben az egyenletes termelést a termelési rendszerek is elősegítették. Tagja a szö­vetkezet az IKR-nek, a CI- TÉV-nek, a kendertermesz­tési rendszernek. Az elkövet­kező években ebben az ága­zatban az eddiginél gyorsabb fejlődésre számítanak. Az el­képzelések szerint 1985-ig a növénytermesztés termelési értéke a duplájára nő. A szövetkezet zárszámadó közgyűlései elfogadták a VI. ötéves tervet. A gazdaság a VI. ötéves tervben tovább növeli a nagy vonóerejű gé­pek arányát, a betakarítási idő lerövidítésére több kom­bájnt, szállítóeszközt vásá­rolnak. A szárítóüzemben a későbbiekben pakurát hasz­nálnak majd a fűtéshez. Mintegy 4 millió forintért üzemi konyhát építenek. K. J. Sajtótájékoztatón ismertet­ték tegnap az Állami Bizto­sító eredményeit és jövőbeni terveit. Gerebenics Imre ve­zérigazgató elmondotta, hogy noha új tervidőszak kezdő­dött az év elejével, alapvető változásokat nem terveznek a biztosítási formákban, hi­szen ezeket a gazdasági, tár­sadalmi igényekhez igazodva megtették már az előző évek­ben az új mezőgazdasági, va­gyoni, CSÉB, személy- és la­kásbiztosítási formák beve­zetésével. Néhány formát azonban tovább korszerűsítenek. Egyebek között januártól be­vezették az alacsonyabb alapbérű, ám magas jövedel­mű dolgozók életbiztosítását. törekvésekkel. A helyzet megváltoztatásá­ban először is kialakulásá­nak okait kell megtalálni. Az egyik ilyen ok abban a szemléletben keresendő, amely szerint egy bármiféle jogszabály, körlevél, vagy utasítás kiadására jogosult szerv vagy személy fontos­ságát, irányító munkájának színvonalát az is meghatá­rozza, hány efféle rendelke­zést ad ki, lát el kézjegyével. Minél többet, annál jobban dolgozik, annál eredménye­sebben adminisztrálja ma­gát. Csakhogy a valóságban éppen fordított q helyzet. Mai körülményeink között éppen az vezet, irányít jól, aki minél ritkábban, csak Ez a forma 1000—5000 forin­tig nyugdíj kiegészítő jövedel­met, betegség esetén pedig 100—500 forint napi térítést nyújt a biztosítás mértéké­től függően. Felülvizsgálják — ehhez az alkalmat a moz­gássérültek éve adta — a gépkocsibalesetek során életre szólóan megsérült biz­tosítottak havi járulékát, és ahol indokolt, emelik. Egy másik intézkedés tömeges panaszt orvosol: hosszú éve­ken át ugyanis a CSÉB ala­csonyabb életbiztosítási ösz- szeget nyújtott a nyugdíja­soknak. Januártól már va­lamennyi CSÉB-nyugdíjas életbiztosítási összege ma­gasabb, főként a régebbi Új életbiztosítási formák, részvétel a rehabilitációban Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál végső esetben él a közvetlen írásos utasítgatás adminiszt" r,atív eszközével. Gyakran tapasztalni, hogy az irányító szerv vagy sze­mély olyankor is a jogi sza­bályozás, n rendeletalkotás eszközéhez nyúl, amikor a feladat megoldása elsősor­ban közgazdasági, szervezési intézkedésekkel lenne lehet­séges. Mivel a dolog az utób­bi módon sikerül, kiad egy utasítást, amit sok esetben — a feltételek hiánya miatt — nem is lehet végrehajta­ni. Az irányító azonban részben ezzel is elérte a célját, hiszen az utasítás ki­adásával fedezi magát a fe­lettesei előtt. („Én kiadtam az utasítást, nem tehetek ró­la, hogy nem hajtották vég­re.”) S itt jutunk el gondolatme­netünkben a túlbiztosítási szemlélethez, amely — bár az elmúlt években valamit javult q helyzet — még min­dig erősen tartja hadállása­it. „Inkább hármat, mint egyet se” — sugallja ez a szemlélet, ha a különféle utasítások, irányelvek, állás- foglalások kiadása kerül szóba. Minden részletkérdés megoldására írásos rendel­kezéseket tart szükségesnek kiadni az alárendelt szer­vekhez, — olykor ugyanab­ban a témában többet is — teljesen gúzsbakötvP ezzel az ügyintézők önállóságát, de ezzel együtt korlátozva a felelősségét is Az effajta szemlélet meg- haladottságát az élet napról napra igazolja. A tanácsi munka köréből véve a pél­dát: nincs két egyforma ügy, képtelenség tehát az ügyin­tézést séma közé szorítani. Az ügyintézőknek lehetősé­get kell adni az önállóságra, amivel természetesen óhatat­lanul együtt jár a dönté­sekért vállalt felelősség is. Az államigazgatás egysze­rűsítése, korszerűsítése — s így van ez az élet más te­rületein is — csak úgy kép­zelhető el, ha közben a ta­nácsok mindennapi munká­jára vonatkozó előírások, jogszabályok is egyszerűsöd­nek, korszerűsödnek. S így válhat az ügyintézés is gyor­sabbá, hatékonyabbá. a túlbiztosítási szem­lélet megszüntetésé­re soha nem voltak még olyan kedvezőek a fel­tételek, mint éppen napja­inkban. A párt, az ország- gyűlés és a kormány egy­aránt egyértelműen megfo­galmazta a fentiekben jel­zett helyzet tarthatatlansá­gát és megfelelő intézkedé­sek is születtek a változta­tásra. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül.-e min­den esetben ezt ,q káros, bü­rokratikus szemléletet tet­ten érni és meghátrálásra szorítani. Deák András CSÉB-módozatoknál, hiszen a nyugdíjasok többsége ilyen­nel rendelkezik. A korábbi­aknál nagyobb mértékben járul hozzá a biztosító az orvosi rehabilitáció fejleszté­séhez. Főként a gyógyászati segédeszközökhöz és a mű­végtagok kikísérletezéséhez nyújtanak jelentős anyagi támogatást. A vezérigazgató az 1980-as évről szólva elmondotta, Hogy csaknem 9 milliárd fo­rint kártérítést fizettek ki, ennek egy részét lakossági károkra. Lakásbiztosításra 400, Casco-biztosításra 500, CSÉB-re 950, egyéb személy- biztosításokra 450 millió fo­rintot fizettek.

Next

/
Thumbnails
Contents