Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

1981. január 28., szerda Népfrontmunka Csorváson Kecskeméten, a Katona József Múzeumban gyűjteményes ki­állítást rendeztek azokból az alkotásokból, amelyek Nyíregy­házán, 1973 óta kétévenként megrendezett népművészeti or­szágos kiállításon díjat nyertek. Tíz alkotótól csaknem száz faragott használati tárgyat, szobrot és szőtteseket mutatnak be. A látogatók szinte az ország valamennyi tájegységének gazdag motívumkincsével megismerkedhetnek. A képen: részletek a kiállításból (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Újabb természetvédelmi területek Az utóbbi öt esztendő alatt kettőről huszonnégyre nőtt a helyi oltalomban ré­szesülő természetvédelmi te­rületek száma. Heves megyé­ben, ahol igy összesen 4220 hektárnyi terület növény- és állatvilágot földtani, vala­mint kultúrtörténeti, tájképi értékeit védik hathatósan. Védett a bükkszenterzsébeti Nagykő és környéke, a ter­mészeti ritkaságokban gaz­dag gyöngyösi Dimitrov nép­kert, a gyöngyössolymosi Bá­bakő, a göngyöstarjáni kas­télypark, az istenmezejei Nőé szőlője, a parádi ősjuhar, a Párád és Recsk közötti or­szágút mentén díszlő geszte­nyesor, óvják a kápolnai hársakat. A természeti érté­kek védelméből részt vállal­nak a tanácsok és az iskolák diákjai is. A nagyközség Hazafias Népfront-bizottságában négy munkabizottság dolgozik: a művelődéspolitikai, a béke- és barátság, a nő- és réteg­politikai, valamint a gazda­ságpolitikai. Csaknem 100 aktíva segíti a tervek meg­valósulását, és a tanácsta­gok munkáját. Az átszerve­zett választókerületek kö­vetkezményeként megúju­lásra vár az aktívahálózat építése is. öt esztendővel ezelőtt, amikor megszűntek a járási népfrontszervek, az akkor választott bizottság kezdet­ben nehezen találta meg fel­adatkörét a megváltozott kö­rülmények között. A munka megindulásához a lendületet a tömegszervezeti székház alakításának mozgalma adta. A községfejlesztő társadalmi munka szervezése, a mozgó­sítás és a teljesítések értéke­lése, elismerése végigkísérte a népfront későbbi tevékeny­ségét is. A bizottságoknak többek között két jelentős feladatot kell ellátnia. A közjogi funkciók teljesítésére főként a tanácsi választások idején, a szervezés kapcsán nyílt lehetőségük. A másik fontos feladat volt a község lakóinak összefogása, a poli­tikai előadássorozatok, és a felvilágosító propaganda meghallgatására. A baráti országok művészeti csoport­jainak képviselőivel talál­kozókat szerveztek, így pél­dául a kecskeméti szovjet alakulat művészegyüttesé­vel, és egy lengyel csoport­tal. A népfront jelentős részt vállalt a tornacsarnok építé­sét segítő téglajegyakció nép­szerűsítésében. Napirendre tűzték a község szociális helyzetének és környezetvé­delmének feladatait is. Ek­kor a köztisztaság, a fásítás, az állati hulladékok eltávolí­tásának gondjait tárgyalták. Az öeregek napközi otthoná­nak életével szintén foglal­kozott a bizottság. Felaján­lották, hogy úttörő patroná- lókat szerveznek az idős, egyedülálló emberek támo­gatására. A honismereti moz­galomban való részvételt a bizottság javaslata alapján társadalmi munkaként tart­ják számon a községben, s kérésükre helyezték át a piacok tartását szombati napra. A kertbarátmozgalomról is tárgyaltak az üléseken. A termelők bírálták többek' kö­zött a műtrágya csomagolá­sának méretválasztékát, a kisgép- és kéziszerszám-ellá­tást. Szorgalmazták a szőlő- és őszibarack-felvásárlást, kifogásolták a fóliások pa- lántaelletását. A nő- és ré­tegpolitikai munkabizottság a dolgozó aszonyok képvisele­tében kérte az óvodai nyitva tartás megváltoztatását, s megegyezésre is jutottak az illetékesekkel. A nemzetközi gyermekév rendezvényeit együtt szervezték — eredmé­nyesen —• a szülői munkakö­zösséggel. A programokhoz a Lenin Tsz, a HÓDIKÖT és a SERKÖV nyújtott anyagi tá­mogatást. A növényvédelem­ről a járási növényvédelmi felügyelő tájékoztatta a bi­zottságot. Nyílt vitát rendez­tek a gyommentesítési prog­ram lehetőségeiről. Beszél­gettek a tanácstagokkal mun­kájukról, megtárgyalták a kisárutermelés helyzetét a községben. A jogpropaganda­hónap keretében kibővített bizottsági ülésen hallgatták meg a járási ügyész előadá­sát. Emlékezetes eseményként tartják számon az elmúlt év végi falugyűlést, amikor a HNF helyi bizottság elnöké­nek Mátó Jánost, titkárának pedig Tar Ferencet válasz­tották1 meg. b. Zs. Elkötelezettség Fél évszázados szolgálat után vonul nyugalomba dr. Bak Mihály Régi, kedves mezőberényi ismerősökkel találkoztam a minap. Kicsit szomorkásán mesélték, hogy nyugalomba vonult egyik közkedvelt or­vosuk, dr. Bak Mihály. Egy pillanat múlva azonban fel­ragyogtak az arcok, s szinte egymás szavába végva ma­gyarázták : — Róla tessék írni az új­ságban. Igazán megérdemli. Fél évszázadon át megszál­lottként, a szó igazi értelmé­ben szíwel-lélékkel szol­gálta az egészségügyet. Eb­ből 44 esztendőt községünk­ben töltött. Nemcsak gyógyí­tónk volt, a közéleti tevé­kenységével is sokat segí­tett, többek között abban, hogy az országban elsők kö­zött nyílt nálunk bölcsőde, szülőotthon, megépült a ve­zetékes ivóvízhálózat. Ilyen előzmények után fel­fokozott érdeklődéssel csön­gettem be dr. Bak Mihály ajtaján. Rózsapiros arcú, szálegyenes testtartású, korát meghazudtolóan friss, fiata­los külsejű férfi nyitott aj­tót. Amikor elmondottam jö­vetelem célját, elmosolyo­dott, két karját széttárva kissé meghajolt, s alig hall­hatóan mondta: — Ugyan kérem: rólam nincs mit írni, én csak a kötelességemet teljesítettem. De tessék befáradni, szíve­sen mesélek magának a me­zőberényi emberekről, akiket nagyon megszerettem. Ami­óta ide költöztünk, egy pil­lanatra sem vágytam el in­nen. Hamar megbarátkoz­tunk egymással. Nagyon dol­gos, életrevaló nép lakik itt. 1723-ban magyar, szlovák és német anyanyelvű családok telepítették újjá a községet. De úgy tapasztaltam: ez a három nemzetiségi lakosság átvette egymástól a jó tulaj­donságokat, szépen megéltek egymás mellett. Mindig sok jószágot tartottak, igyekez­tek a családnak előteremteni a mindennapi kenyeret. — Mikor, milyen körülmé­nyek között került Berény- be? — Tulajdonképpen szeren­csém volt. Hazajöttem szű- kebb hazámba, a Körösök völgyébe. Itt születtem, Kö- rösladányban. Szüleim ren­geteget gürcöltek, amíg a három gyereknek — abban az időben — diplomát adtak a kezébe. Én akkor megfo­gadtam: ha orvos leszek, szi­gorúan megtartom az írat­lan törvényt: „Ügy gyógyíts mindenkit, oly nagy szere­tettel, mintha édesanyád lenne...” Budapesten dolgoztam a bábaképző intézetben 1931— 36 között. Kiváló orvosoktól tanultam szeretni az embe­reket, s nemcsak? gyógyítani, de ha lehet, megelőzni a be­tegséget. Egy évig a Szent István Kórházban voltam be­járó délutános orvos. Három kórtermet kaptam a sebésze­ten, három órát töltöttem ott naponta. Boldog voltam, hogy tanulhattam. A fővá­rosban szerzett tapasztalato­kat aztán szerettem volna a parasztemberek javára fordí­tani. Pályázat útján kerül­tem ide. Ha újra kezdeném, akkor is szívesen jönnék Be- rénybe. — A beszélgetésből "ügy tűnik, hogy szülész-nőgyó­gyász szakorvos. — Igen, és fogorvos. Ter­mészetesen, amikor letettem a hivatali esküt 44 évvel ez­előtt, írásban köteleztek ar­ra, hogy három éven belül a községi orvosi vizsgát is le kell tennem, vagy megsze­rezni a tiszti orvosi képesí­tést. Én az előbbit választot­tam. Nagyon meg kellett dol­gozni a bizonyítványért, de sikerült. A község belterületét, pe­remkerületeit és tanyavilá­gát felosztották. Nekem mindegy volt, melyik rész az enyém, mindenütt emberek élnek. Talán a három nem­zetiség jó együttműködése ránk is hatott, mert mi, or­vosok mindig jó barátok vol­tunk itt Mezőberényben, nem áskálódtunk egymás el­len, közösen iparkodtunk megoldani a legnehezebb problémákat is. Pedig nem volt könnyű, elhiheti. Igyekeztem olyan légkört teremteni, hogy or­vos és beteg között ember­baráti legyen a kapcsolat. Igen ám, ha az ember küzd valami újért, néha ellensé­get is szerez. Én úgy voltam vele: legalább annyi jó ba­rátom legyen, mint ellensé­gem. Harcok árán születnek csak eredmények. Ez vonatkozott ránk is. Bevezettük a ter­hesgondozást, az anya- és gyermekvédelmet, küzdöt­tünk a vérhas és egyéb jár­vány ellen. Már akkor oltot­tunk diftéria ellen, amikor még nem is volt törvénybe iktatva. Az anyákat igyekez­tünk meggyőzni arról, hogy a kisbabának legfontosabb az anyatej. Legyen könnyű a család vacsorája, ne hízza­nak el, fogyasszanak, rágja­nak sok gyümölcsöt, zöldsé­get. Tizenöt évvel ezelőtt beve­zettük a négy + kettő felnőtt és általános iskolai fogászati rendelést. Nehéz volt meg­győzni az embereket arról: nem minden fájós fogat kell azonnal kihúzni. Ez a leg­egyszerűbb eljárás. Meg kell menteni, amit lehet. A já­rásban megvizsgáltuk a kö­zépiskolás diákok fogait, gyógyítottuk a rosszakat. — Mondana valamit ta­nácstagi tevékenységéről ? — Harminc évig voltam tanácstag. Most már nem vállaltam, hiába, a 77. élet­évemet taposom. Való igaz, 1948-ban az országban három községben nyílt új bölcsőde, ebből egy Mezőberényben. Akkor avattuk a szülőott­hont is. Ez sem ment si­mán. Akkoriban még erő­sen mérgezték a falusi em­berek lelkét. Meg kellett vívnunk a magunk harcát: nem vesszük el a gyereket, csak az édesanyán könnyí- tünk, hogy dolgozhasson. A szülőotthonnak negyedszáza­don át voltam a vezetője. Ma már nem működik, hi­szen Csabára és Gyulára me­hetnek a kismamák, korsze­rűbb körülmények közé. A törpevízművet 1957—58- ban építettük. Sok volt az utána való járás, de megérte. Tíz kilométernyi vezeték le­fektetéséhez társadalmi mun­kában ásta ki az árkot a la­kosság. Ez igen nagy szó volt akkor. Igaz, hogy Mezőbe- rény lakossága szövetkezésre hajlamos. Így épült már 1938-ban fürdő, de hasonló módon üzemelt egy malom is. Az önkéntes véradás megszervezésében és sok más egészségügyet szolgáló tevé­kenységben szintén élen jár­tunk és járunk ma is. — Hogyan telnek nyugdí­jasnapjai? — Rohamosan. Hiszen csak 1981. január egy óta vonul­tam nyugalomba. De a mun­kát nem tettem le, sőt! Meg­írom orvosi munkám 44 évi tapasztalatait, most dolgo­zom Mezőberény egészség- ügyi történetén. 1723-tól napjainkig mutatom be a fejlődést. Sok anyagot talá­lok ehhez levéltárakban és másutt. Természetesen a „tit­kárnőm” és a „mindenesem” most is a feleségem, mint mindig, önélküle nem tud­tam volna ennyi mindent megvalósítani. Időközben felneveltünk és taníttatunk két gyermeket. Elégedett emberek vagyunk, és addig dolgozunk immáron második „szülőfalunkban”, ameddig egészségünk engedi. Ary Róza Furcsa károk Fizet a biztosító Most készül az Állami Biztosító 1980. évi mérlege. Mennyit fizetett ki a legna­gyobb károkra, melyek vol­tak a legfurcsább esetek, milyen újdonságok várhatók az idén? — A legnagyobb tűz a Ganz Villamossági Művek egyik üzemét pusztította el — közölték —, a kifizetett összeg meghaladja a 200 mil­lió forintot. A legfurcsább elemi kár Szabolcs-Szatmár megyében fordult elő: tyúk­tojás nagyságú jég esett, és fél óra alatt harminc sze­mélygépkocsit „tört össze”. Valamennyi esetben a kár teljes összegét kifizették. A legkülönösebb mezőgazdasá­gi kárt Zalából jelentették: az egyik gazdaság nem tar­totta be a vegyszeres gyom­irtással kapcsolatos előírá­sokat. A nagy területen szétpermetezett mérgező anyagok elpusztították a mé- heket, tetemeiket söpörni le­hetett. Ilyen esetekben a kár 70 százalékát fizeti a bizto­sító. a többit a vétkes gaz­daság. Sokan nem tudják: a ház­tartási, illetve a lakásbizto­sítás sok egyéb térítést is nyújt. Egy lakásban például szétrobbant a kávéfőző és összefröcskölte az egyik ven­dég irhabundáját. A követ­kező eset akár villámtréfa is lehetne. A helyszín egy tár­sasház. Az egyik lakó piros festékkei az erkélyt mázol­ja, szomszédja éppen új kocsiját hozza haza a Mer- kur-telepről. A festegető la­kó lekiált: „De szép az új kocsi”. Véletlenül meglöki az erkélykorláton lévő ötki­lós festékes dobozt, s mire újra lenéz, már egy piros autót, lát. Mit lehet tenni ilyenkor? Az új kocsi tulaj­donosának még nincs Cascó- ja, ,a kötelező biztosítás pe­dig ilyen esetben nem fizet. Szerencsére az erkélyt festő lakónak volt lakásbiztosítá­sa, ennek révén megtérítet­ték a kárt. Fontos tudnivaló: ha vala­kinek több érvényes biztosí­tása van, választhat, melyik térítse a kárát, ezt azonban csak egyszer fizetik ki. Bal­eset esetén viszont ,q CSÉB, Casco, balesetbiztosítás, stb., külön-külön is térítést fizet. Lehet, hogy furcsa, de ele­mi csapásnak számít, a háztetőről lecsúszó hó. Ha behorpasztja a kocsik tete­jét, Casco alapján a teljes kárt fizetik. Az ÁB az idén több új. korszerű biztosítási formát vezet be. Ilyen lesz a többi között az általánydíjas szer­ződéssel bérbevett boltok, éttermek biztosítása. Bizto­síthatók a vendégek okozta károk ellen az utazási iro­dákon keresztül kiadott fi­zetővendégszobák. Tőke Péter A balatoni nádasok jövöje Milyen kiterjedésű legyen a nádas a Balatonon? — Ez a téma évek óta foglalkoz­tatja a vízügyi szakembere­ket és a biológusokat. Nemrégen részletes felmé­rést készítettek, és kiderült, hogy tíz év alatt a déli part mentén 176, a veszprémi ol­dalon pedig 328 hektárt hó­dított el a nád a vízterüle­tekből. Így a tavon összesen már 1826 hektárt borít ná­das. A biológusok a tó élővilá­gának megőrzése, a szűrőha­tás és a tápanyagmegkötő szerep miatt nagy fontossá­got tulajdonítanak a nádnak, a vízügyi szakemberek ugyanakkor ellene érvelnek. A Balatoni Intéző Bizott­ság illetékes munkacsoport­jának szakértői megállapí­tották, hogy a nádas karban­tartása nem kielégítő, sok helyen kint marad az avas nád, rendszertelen a vágás, és a háborítatlan helyeken jó tanyára lelnek a kártevők', főleg a pézsmapockok. A szá­mítások szerint évente sok ezer tonna pusztuló nád bomlik el a tóban, s az is szennyezi a vizet. A rendezési tervek — fő­leg a déli part eróziótól ká­rosított szakaszán — össze­sen 137 kilométer partfal építését írják elő, több mint 70 kilométeres szakaszon vi­szont meghagynák a nádas­sal borított természetes par­tot. MUNKÁSNŐ Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents