Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
NÉPÚJSÁG 1981. január 28,, szerda Sikeres tervidőszak Medgyesegyházán A Medgyesegyházi Vas- és Faipari Szövetkezet eredményes időszakot zárt december 31-el. Az elmúlt évben 44 millió forintos árbevételt terveztek és 3 és fél millió forint nyereséget. Mindezt 236 dolgozó munkájával. Az első negyedévi nehéz indulás után ütemessé vált a termelés, és ez annak is köszönhető, hogy igyekeztek jól alkalmazkodni a meg' változott szabályokhoz. Hatékonyabb üzem- és munka- szervezést vezettek be, és operatíven alkalmazkodtak a piaci igények gyors változásához. A kellő ellenőrzés érdekében minden feladatot névre szólóan pontos határidőre adtak ki. Kidolgoztak egy hosszú távú energiatakarékossági tervet, ennek hatását már az elmúlt évben is érezték. Központi téma lett a dolgozók megfelelő munka- és anyagellátása. A szövetkezet az elmúlt évben sokat fejlődött. Elkészült egy 520 négyzetméter alapterületű lakatos- és szerelőműhely, és befejeződött a fűtéskorszerűsítés első üteme. Az új csarnok üzembe helyezéséve, tovább lehet javítani majd a munka hatékonyságát. A szövetkezet a nehézségek ellenére túlteljesítette múlt évi árbevételi tervét, és nagyobb lett a nyereség is félmillió forinttal. Mindezt létszámcsökkentés mellett érték el, és közben hét százalék bérfejlesztést hajtottak végre. De nemcsak az elmúlt éve sikerült jól a szövetkezetnek, hanem sikeresen zárták ,az ötödik ötéves tervidőszakot is. Végrehajtották azt a célkitűzést, hogy erőteljesen fejlesszék saját termékeiket, s emellett a kölcsönös előnyök figyelembevételével hosszú távú kooperációs tevékenységet alakítsanak ki. A folyamatos beruházásokkal jelentősen nőtt a szövetkezet vagyona is. A tervidőszak végére elérték a 25 millió forintnyi értéket, és ez öt év alatt 64 százalékos növekedést jelent. Jó alapról indulhatnak tehát. a VI. ötéves tervnek, melyre máris világosak a célkitűzések. Visszafejlesztik az építőipari tevékenységet és ,q különböző szerszámdobozok előállítását. Fejleszteni fogják viszont a vasszerkezeti gyártást és a különféle speciális zárak, kéziszerszámok, valamint cipőipari kisgépek készítését. Jelentősebb építéssel járó beruházást nem terveznek, inkább a meglevő létesítményeket szerelik fel korszerűbb gépekkel. Továbbra is .a legfontosabb feladat a hatékonyság fokozása és természetesen a rugalmas, jó piaci munka, mert. csak így teljesíthetők az egyre nagyobb feladatok. L. L. Nemzetközi flfrika-dij a magyar vízügyi tervezőknek A Vízügyi Tervező Vállalat értesítést kapott arról, hogy elnyerte a nemzetközi Afrika-dí jat, amelyet a földrész jelentős folyóirata, az African Trade Review alapított. A nemzetközi bíráló bizottság évente osztja ki azok között Q vállalatok között, amelyek kimagasló érdemeket szereztek az afrikai országokkal folytatott kereskedelemben és munkájukkal hozzájárultak gazdaságuk fejlesztéséhez. A VfZI- TERV képviselői február első felében veszik át a megtisztelő dijat Nairobiban. A magyar vállalatok közűi eddig csak a METRIMPEX kapta meg ezt a kitüntetést. * * * A TESCO közreműködésével a VfZITERV-nek jelenleg is több komplex tervezői A méhkeréki kanyarnál váratlanul fele szélességűre szűkül az út. A jégpáncél megcsúszással fenyeget. Jobb oldalán tekintélyes csatorna kíséri csaknem a községjelző tábláig. Igaz balra bukfencezni (autóstul), ugyanúgy nem bátorságos. ♦ Hópaplan alatt szunnyad a falu: Kötegyán. Ez azonban csak a látszat. A hósipkás házak között a jeges gyalogjárdán tipegve igyekszik itt is, ott is egy-egy ember: dolga után. A Petőfi Tsz tápboltjánál zsákkal rakott tehergépkocsi áll. Emitt friss vakolattal díszelgő épület, nemrég még tisztasági fürdő, most meg a neonfényben fürdő csarnokát lágy varrógépkattogás béleli. Alig 30 asszony és lány. Fiatal, középkorú vagy idősebb. Gyors mozdulataikon nemigen látni, hogy mindössze féléves gyakorlat áll mögöttük. Lafleur Gyuláné jó egy évvel ezelőtt huszad- magával még ládákat szegezett. — A göngyölegellátó helyi ládagyárában dolgoztunk annak előtte. De a vállalat hetvenkilenc decemberében becsukta a boltot, mi meg, ahogy mondani szokták, az utcára kerültünk. Ahogy a gépe körül tesz- vesz, az már a begyakorlottságról árulkodik. Korábban havi 2 ezer kétszáz forinttal gyarapította a családi költségvetést, a varrodában teljesítmény szerint 1700-tól háromezerig változik az ösz- szeg. — Fél évig viszont kereset nélkül maradtunk. Nem volt könnyű — közelben ülő társára mutat, így folytatja: — Hajdú Józsefnével még csoportja — csaknem negyven magyar szakértő — dolgozik Algériában, Nigériában. Korábban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezetének, a FAO- nak megbízásából Szudánban is végeztek jelentős vízkészlet-felmérési, vízgazdálkodási, öntözési és növénytermesztési tervezési munkákat. Szellemi exportjukkal Algéria vízgazdálkodásához nyújtották eddig a legtöbb segítséget. A fővárostól délre, a Medea megyeszékhelyen dolgozó komplex tervezői csoport munkája révén már több tízezer ember jutott a korszerű vezetékhálózaton át az egészséges ivóvízhez és csatornaellátáshoz. A nagy kabíliai megyében a vállalat másik tervezőcsoportja rövidesen befejezi Pestet is megjártuk. Kértük az igazgatót, hogy ne szüntesse meg a ládagyárat. — És? — Azt mondta, Gyulán is kapunk munkát — válaszolja Hajduné. — ö könnyen beszél, de mi ide vagyunk kötve a kisgyerekeinkhez — teszi még hozzá Lafleurné. ♦ A tanácselnök szobájában a községházán hárman ülünk. Felföldi József tanácselnök és Bujdosó Gábor párttitkár együtt idézik az átélt „viharokat”. A tanácselnök felszabadultan meséli: — Egyszer-kétszer úgy voltam már, hogy bedobom a törülközőt. Elképzelheti, hogy éreztem magam, amikor nekem tavaly februárban a húsz asszony felvonult itt a tanácsháza folyosóján. Tél volt, de nekem rögtön melegem lett. Nem tudtam mit csináljak. A ládagyár megszűnt. A Petőfi Tsz-ben seprűt kötnek, de azt a tevékenységet bővíteni már nem lehetett. Aki tehette a húskombináthoz ment dolgozni, de mi legyen azzal a negy- ven-ötven asszonnyal, aki apró gyermekeket vigyáz, szakmája nincs, a kereset meg kell. A párttitkár veszi át a szót: — Korábban mi már tárgyaltunk a Gyulai Szabók Szövetkezetével, mert sejtettük, hogy gondunk lesz. A szabók hajlottak is volna mindenre, de nem ment a dolog. Erős volt még a kisüzemek elleni irányzat. Ezt is meg lehet érteni, hiszen tényleg kár az erőket elforgácsolni. 15 hegyvidéki település vízellátási és öt. helység víz- és csatornázási terveinek elkészítését. Az egy évtizede Algériában dolgozó magyar vízügyi tervezők több variációban készítettek terveket Algír vízellátása érdekében egy nagy völgyzárógát építéséről, Szahar.a északi részén a régi öntözővíz-elvezető csatornák rendezéséről és korszerűsítéséről. s két tervezői csoportjuk jelenleg is országos feladatokon dolgozik Algéria vízügyi minisztériumának tervezőirodájában. Immár a hetedik éve dolgoznak a magyar vízügyi szakemberek Nigériában *is. Tanulmánytervet készítettek Kano állam tiga-gáti vízi erőművének építésére, a Cha- lawa-völgy duzzasztógátjának kivitelezésére. Az utóbbi három évben a Középülettervező Vállalat szakembereivel közösen hét nagy település városrendezési és ezen belül vízellátási és csatornázási terveinek kidolgozásán és megvalósításán dolgoznak. A tanácselnök mosolyogva érvel: — Mondhattuk mi ezt az asszonyoknak, azok csak a magukét hajtogatták. Más választásunk nem volt: nyakunkba kellett venni a járást, a megyét. A végén kijöttek Csabáról is, és itt meggyőződtek arról, hogy szükségünk van erre a varrodára, így aztán egyedi elbírálás alapján az engedélyt is meg a bérpreferenciát is megkapta a szabók szövetkezete az új részleghez, ha a község mindehhez megfelelő épületet ad. Így kerültek a varrógépek a falusi fürdőbe, amiről a párttitkár emígyen vélekedik: — Majd minden házban benn a víz. A fürdő éves fenntartási költsége utóbb már 110 ezer forintot tett ki, a bevétele még a 10 ezret sem érte el. A megoldás tehát önként adódott. ♦ A megoldás valóban kézenfekvőnek tűnt. A megvalósítás viszont egy ideig még elhúzódott. Áprilistól október közepéig sokan megtekintették ezt az épületet, amelynek bérleti díját a szabók öt évre előre kifizették a községnek, hogy legyen miből felújítani. (Az érvényben levő szabályzók egyéb megoldást nem tettek lehetővé.) Hosszú vita után kezdődött meg a munka is, mert az öltözők ajtaja — amelyek mögött egykor a fürdőkádak álltak — öt centivel alacsonyabbak az előírásnál. Kicserélésükre ez év végéig kaptak haladékot a kötegyániak. — A lényeg, hogy dolgozhatunk — jegyzi meg a varrodában Borbély Istvánná, aki kilenc éve még a Gyulai Háziipari Szövetkezetnek volt bedolgozója, azóta állatokat gondoz otthon. Tavaly 11 hízót adtak le, s az Varroda a fürdőben Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát Egy „véres” találmány nyomában Mit tehet az állatorvos, ha a tartási körülmények hibátlanok, a született borjak egy- huszada mégsem éli meg a kéthetes kort? Töpreng, kutatja az okokat — mégpedig a biológiában. S ha megtalálta, egyszerű a megoldás: képes megmenteni a fiatal állatokat. Ha egy kicsit tovább töpreng, találmány is lehet a dologból. így egyszerűsíthető az a kutatómunka, amelyet a mezőhegyesi kombinát három állatorvosa és az Állatorvostudományi Egyetem két tanára kezdett négy éve, s amelynek eredménye 1979-ben mint találmány szabadalmat nyert. Az ellés után fejt első tej, a föcstej jelentősége közismert szakmai körökben. Az újszülött borjú ebből kapja meg a szervezetének nélkülözhetetlen védekező anyagokat, az immunglobulin néven összegzett fehérjéket. Ha a föcstej itatása elmarad, nem fejlődik ki az állatban a kórokozókkal szembeni védettség. Könnyen megtámadják a baktériumok — főként a hasmenést okozó coli —, és vesztét okozhatják. II boci sem ártatlan A föcstejre is igaz az, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Lehetőség szerint születés után fél órával meg kell itatni vele az állatot, mert a tej védőanyagtartalma az időtől függően rohamosan csökken, s a borjú gyomra is mind kevesebbet képes belőle fölvenni. Az állatokkal foglalkozó dolgozók, ha ismerik is, nem alkalmazzák következetesen a módszert — ebben találta meg az elhullások okát az állatorvosi kollektíva. A gondozók bevallásuk szerint mindig megitatják föcstejjel az állatokat, a felnevelési eredmények azonban mást idén sem szeretnék alább adni, még a szabás-varrás mellett sem. Nyugodt mederben zajlik hát az élet ma Kötegyánban. Az ügyek mindenki megelégedésére rendeződtek. De elégedettek Gyulán is, ahogy Molnár János műszakvezető állítja. — Ladányiné, a kötegyáni varrodánk csoportvezetője korábban szakmunkásként dolgozott szövetkezetünkben. Nagyon örül, hogy hazakerülhetett. De örülünk mi is, mert a kötegyáni lányok, asszonyok hamar elsajátították a fogásokat. Ez igazán nem közömbös, hiszen mi nyugatnémet megrendelésre szállítjuk az itt készülő szoknyákat. ♦ A faluban jelenleg a második műszakot szervezik. A tanácselnök meggyőződéssel állítja, hogy ebben nem is lesz semmi fennakadás. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az egy évvel ezelőtt kétségbeesetten munkát kérő ládagyáriak közül csak hatan jöttek el a varrodába dolgozni. Az igazság mellett pedig a tanulság — szerintünk — az, hogy minden esetet egyedi esetként, az érdekek egyeztetésével kell megoldani. A munkaerő-gazdálkodás új feltételei és lehetőségei sem indokolják ugyanis korszerűtlen falusi üzemecskék kialakítását, szaporítását. A termelőszövetkezeti melléktevékenység, illetve az új ipari kisüzemek létjogosultsága tudniillik olyan szükségleteken alapszik, amit jelenünkben csak ezek a termelő egységek elégíthetnek ki gazdaságosan. Más kérdés, hogy attól egy üzem még lehet korszerű, mert kicsi. A kötegyáni varroda — egyediségével is — éppen ez utóbbira jó példa. Kőváry E. Péter jeleztek — maradtak a korábbi szinten. Mást mutatott a mérés is, amellyel 24 órával a születés után ki lehet mutatni, hogy ivott-e az állat a gyakran életet mentő tejből, vagy sem. Az eljárást ismerték korábban is. A szakemberek egyszerű és olcsó kémiai reakcióval bizonyították be a dolgozóknak, hogy szemben állításukkal, a borjaknak csak 36 százaléka kapta meg az első tejet. A számok hatottak, többen beismerték hanyagságukat. Ennél fontosabb, hogy jelenleg a bocik több mint 90 százalékát valóban félórán belül megitatják a föcstejjel. Mint kiderült, nemcsak a hanyagság gátolta kötelességükben a tehenészeket, az esetek egynegyedében a borjú nem volt hajlandó közvetlenül születése után tejet inni. Ezért pedig igazán nem lehet valakit felelősségre vonni. Sör helyett tej önkéntes véradók tapasztalhatták magukon, hogy véradás után megszomjaznak. Ennek enyhítésére szolgál az az üveg sör, amit ajándékba kapnak a vérgyűjtő állomástól. Ebből a megfigyelésből származott az az ötlet, hogy talán a borjú is megszomjazik, ha születése után azonnal „véradó” lesz belőle. Az ötlet bevált. Hat deciliter vér nem okoz zavart az épp hogy napvilágot látott állat szervezetében, de biztos, hogy megszomjazik. S ha nem is sörrel, de az ellés utáni első tejjel jól oltható a szomja. A felmérések ezt alátámasztják. A mezőhegyesi kombinátban az utóbbi három év átlagában 5 és fél- százalékról több mint felére csökkent a borjúelhullás. Kísérletben sikerült az egy százalékot megközelíteni, amely egyötöde a kezdeti állapotnak. A feltalálók 1978 végén benyújtották a két év tapasztalatai alapján készült eljárást, a következő évben megkapták rá a szabadalmat. Közben a kombinát minden szarvasmarhatelepén bevezették a vérvételt, a föcstej- itatás is meghonosodott. A dolgozók már maguk szorgalmazzák a vércsapo- lást, nem csoda, hiszen ezért borjanként harminc forint prémiumot kapnak. Folyamatos a borjak vérvizsgálata is, s aki nem itatja meg az újszülöttet, maga látja kárát: borjanként tizenöt forint levonás 1 írheli a kötelességszegőt. (Fel) talált pénz Évente háromezer boci születik a mezőhegyesi kombinát istállóiban, nem nehéz kiszámolni, hogy ez egyben ezernyolcszáz liter vér „termelését” is jelenti. Ez a vér pedig érték, hiszen biológiai kísérletekhez nélkülözhetetlen vérsavó készíthető belőle. Egy borjú levett vérének több mint egyharmada a vérsavó, amelynek litere négyezer forintot ér. Hatalmas összeg ez, jelentősége azonban ennél is nagyobb. Eddig ugyanis drágán, tőkés valutáért szerezték be a kutatók a vérsavót, a hiányzó részt több száz borjú teljes elvéreztetésével állították elő. Mindez fölöslegessé válik, ha az egyes üzemek áttérnek az ismertetett módszerre, apránként gyűjtik a vért, s készítik az értékes savót. A mezőhegyesi istállók savótermelése képes fedezni az or- ság szükségleteit. Ha többen bekapcsolódnak ebbe a tevékenységbe, importőrből exportőrré válhatunk, hiszen a tőkés piac kereslete szinte kielégíthetetlen. A savónyerés nem igényel nagy beruházást, háromszáz tehénnél már érdemes bevezetni a gazdaságos- sági számítások szerint. A mezőhegyesi kombinát tavaly 2 millió forintot nyert a savókészítéssel. Nehezebben fejezhető ki számokkal az a nyereség, amit a borjúelhullás csökkentése jelent. * * * Minden találmánynál, új eljárásnál érdekes a fogadtatás. Dr. Antal Tibor, a kombinát főállatorvosa erről így beszélt: — Először tamáskodva fogadták az egészet, de a számok bizonyították. A módszernek köszönhető, hogy laboratóriumunk egyike azon keveseknek, amelyek hasznot hoznak az üzemeltetőnek. Szerződést kötöttünk az agárdi Agrokomplex rendszerrel és a Szegedi Biológiai Központtal, hogy az idén közösen hatezer liter savó előállítását szervezzünk meg, 24 millió forint értékben. A haszonból az ötven százalék kombinátunké lesz. Megvalósítható, hiszen országszerte nagy az érdeklődés. De nemcsak erről a haszonról van szó. Remélem, hogy a gazdaságok többsége a borjúelhullás csökkentését tartja igazi nagy feladatának a „talált” pénz megszerzése mellett. M. Szabó Zsuzsa Az újszülött kisborjúk megadással tűrik az életmentő - vérvéFotó: Veress Erzsi
