Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

1981. január 28., szerda o Munkaerőhelyzet Orosházán Hogyan alakult az elmúlt tíz évben a város és a járás munkaerőheiyzete, a lakos­ság foglalkoztatottsága? Ezt elemezte és összegezte a múlt év végén az orosházi Városi Tanács V. B. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya. Mi­ként megállapították, a vá­rosban és annak elsődleges vonzáskörzetében, a járás­ban gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Munka­erő-tartalékot csupán a még háztartásban tevékenykedő nők jelentenek, de közöttük sok az idősebb korú, akik nem is szándékoznak elhe­lyezkedni. Az egyetlen mun­kaerőforrás tehát az ifjúság: az iskolai tanulmányaik be­fejeztével munkába lépő fia­talok rétege. Nem közömbös tehát, hogy már általános is­kolás korban milyen pályák­ra orientálják a fiatalokat. Orosházán ma már öt mun­kahelyen működik pályavá­lasztási szakkör, ahol a diá­kok szakoktatók segítségével ismerkedhetnek egy-egy szakmával. E szakkörök cél­ja: a hiányszakmákra irányí­tani a lányok, fiúk figyelmét. A statisztikai adatok alap­ján megállapítható, hogy a bejáró dolgozók száma 1975- ig növekedett, majd az azt követő néhány évben meg­állapodott, jelenleg pedig lassú csökkenés is várható. Ennek oka, hogy a járásban is teljes a foglalkoztatottság, és megszűnt a munkaerő-át- áramlás a mezőgazdaságból az iparba. Külön említésre méltó, hogy az utóbbi két évben csökkent a fluktuáció is. S végül, ami a munkaügyi jogszabályokat illeti, 1974 óta nem történt olyan súlyos hiányosság, amely miatt sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyezett volna a tanács. MOZGÁSBAN Fotó: Martin Gábor Eszperantó és melioráció Nyári egyetemek megyénkben Rendbe hozzák a talajt Évente rendszeresen meg­látogatja a belvíz a mező he­rényi Aranykalász Termelő­szövetkezet kereki kerületét és tetemes károkat okoz a növénytermesztésben. Ügy tűnik, most már nem soká' ig, hiszen befejezés előtt áll a térség teljes körű talajren­dezési terve. A tsz területé­nek egyharmadát kitevő ke­rület rendezéséhez az elkép­zelések szerint 36 millió forintot használnak fel. En­nek a költségnek hetven szá­zalékát fedezi az állami tá­mogatás. A nagy munkát két ütemben hajtják végre, az első 1983-ra, a második pedig a tervidőszak végére fejeződik be A talaj termékenységét fokozó beavatkozások mind­egyikét alkalmazni fogják, új úthálózatot, nagyüzemi táblákat, csatornákat alakí­tanak ki, mélylazítást csi­nálnak tömődött talajú ré­szeken, vegyszerre] javítják a talaj kémhatását, s ahol arra szükség van, alagcsö- vekkel vezetik el a felesleges talajvizet. A beruházás ter­veit a megyei AGROBER Vállalat készíti, a kivitelező a Szarvasi Állami Tangazda­ság Meliorációs Főmérnök­sége lesz. A gykorlati végre­hajtás az idén, májusban kezdődik. A szövetkezet ve­zetői azt várják, hogy a tér­ség termésátlagai 20 száza­lékkal lesznek nagyobbak a korábbinál. Gépkocsiátvételi sorszámok 1981. JANUAR 26-AN. Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 312 Trabant Lim. (Bp.) 2263 Trabant Lim. (Győr) 1651 Trabant Lim. (Debrecen) 805 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 3657 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4678 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2731 Trabant Combi (Bp.) 1221 Trabant Combi (Győr) 916 Wartburg Lim. (Bp.) 3083 Wartburg Lim. (Győr) 2728 Wartburg de Luxe (Bp.) 1939 Wartburg de Luxe (Győr) 2544 Wartburg de Luxe, tolótetős (Bp.) 327 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 327 Wartburg Tourist (Bp.) 1046 Wartburg Tourist (Győr) 1087 Skoda 105 (Győr) 2169 Skoda 105 (Bp.) 2882 Skoda 105 (Debrecen) 2066 Skoda 120 (Bp.) 2339 Skoda 120 (Győr) 1109 Skoda 120 (Debrecen) íooi Lada 1200 (Bp.) 8889 Lada 1200 (Debrecen) 8716 Lada 1300 (Bp.) 5517 Lada 1300 (Debrecen) 4312 Lada 1300 (Győr) 338 Lada 1500 (Bp.) 4872 Lada 1500 (Debrecen) 4376 Lada 1500 (Győr) 1022 Lada Combi (Bp.) 1637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1600 (Bp.) 1940 Lada 1600 (Debrecen) 1015 Moszkvics (Bp.) 10 304 Polski Fiat 126 (Bp.) 4336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1296 Dácia (Bp.) 3124 Dácia (Debrecen) 1228 Zaporozsec (Bp.) 31 368 Már hagyományosak me­gyénkben a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat nyári egyetemei. Két város, Gyula és Szarvas ad otthont az idén is a nyaranta több száz hazai és külföldi érdeklődőt vonzó rendezvénysorozatnak. Az eszperantó nyári egye­temnek, melyet július 5-től 11-ig rendeznek meg Gyu­lán, évek óta legfőbb célja, hogy a hallgatók sokoldalúan fejlesszék eszperantó nyelv­tudásukat. A különböző tudo­A mezőgazdasági üzemek az elmúlt öt évben úgy nö­velték az olajos növények termelését, hogy közben a növényolaj ipar is behozta korábbi lemaradását. így az alapanyag termelése és a fel­dolgozás között kialakult az összhang. Az olajosnövény­termelésben a világon a he­tedik helyre kerülő ágazat öt év alatt megkétszerezte az ipari feldolgozókapacitást, és a tervezettnél jobban, mint­egy háromszorosára fokozta az exportot, miközben ma­gas színvonalú belföldi ellá­JANUÁR... mányágak legfrissebb ered­ményeiről adnak tájékozta­tást az eszperantó nyelven elhangzó előadások, s egyút­tal lehetőséget biztosítanak a nemzetközi nyelv tudomá­nyos alkalmazására, tovább­fejlesztésére. A rendezvény ideje alatt folyik majd a nyelvet tanító pedagógusok, oktatók intenzív továbbkép­zése is. Szarvas a mezőgazdasági képzés, kutatás egyik alföldi centruma, s így nem vélet­tást biztosított — mondta az MTI munkatársának Halász Gyula, a Növényolaj ipari és Mosószergyártó Vállalat ke­reskedelmi igazgatója. Az iparnak 800 mezőgaz­dasági üzemmel van a közös anyagi érdekeltség minden területére kiterjedő kapcso­lata. Kiindulva abból, hogy a frissen betakarított olaj- magvak továbbérésének meg­akadályozása csak a raktá­rozási körülmények javítá­sával lehetséges, az ipar öt év alatt mintegy 200 millió forint támogatást adott a Fotó: Fazekas László len, hogy épp itt rendezik meg évek óta a Tessedik Sá­muel mezőgazdasági nyári egyetemet. A július 26-tól augusztus 1-ig tartó egyetem témája ezúttal a melioráció helye és szerepe a talajter­mékenység növelésében. A hallgatók az előadások során átfogó elemzést kapnak a magyar mezőgazdaság talaj­javítási gondjairól. Szó lesz a számítástechnika felhasz­nálásáról és a rendszerszem­léletű vállalatvezetés kérdé­seiről is. A nyári egyetemekre az ér­deklődők a gyulai TIT-nél, illetve a szarvasi nyári egye­tem titkárságánál jelentkez­hetnek. gazdaságoknak szárítók, tá­rolók építésére, és gépészeti korszerűsítésre. Az ötödik ötéves tervben hektáronként öt mázsával nőtt a termésátlag, ennél­fogva nagyobb az üzemek, a gazdaságok kínálata is. A feldolgozás zavartalanságát, folyamatosságát az új mart­fűi növényolajgyár biztosít­ja, ennek teljesítménye kere­ken annyi, mint az öt ré­gebbi feldolgozóé együttvé­ve. Így vált lehetővé, hogy a korábbinál jóval nagyobb arányban, az összes napra­forgóolaj-termelésnek mint­egy 70%-át exportálják. A növényolaj ipar a követ­kező években a termelőkkel továbbra is szoros együttmű­ködésben bővíti úgynevezett másodlagos feldolgozó kapa­citását. A program során mintegy egymillióid forin­tos költséggel több régi mar­garin- és étolajgyártó gépet, berendezést szerelnek le, és a többi között margarin- hűtőházat építenek. Százötvennégy esküvő Hat éve alakult meg Szarva­son a.Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro­da. Tevékenysége elsősorban há­zasságkötések, névadó ünnepsé­gek és gyászszertartások rende­zésére terjed ki, de alkalman­ként részt vállalnak más ünne­pi események szervezéséből is. Hárman dolgoznak az irodán, munkájukat öt tiszteletdíjas se­gíti. Az esküvő, a névadó nagy családi esemény, s az iroda ügyfelei joggal várják el, hogy ez az ünnepi külsőségekben is kifejezésre jusson. Nem közöm- hös tehát, hogy milyen felsze­relései, berendezései vannak a l ÜSZSZI-nek. Nos, megoldódott a tanácsterem hangosítása, az élőzenét orgona szolgáltatja, van magnetofon, lemezjátszó. Né­hány adat: tavaly 170 kisgyer­mek kapott a TÜSZSZI-nél ren­dezett ünnepségen utónevet, 154 fiatal pár fogadott egymásnak örök hűséget, és 97 temetést rendeztek polgári szertartással. Megháromszorozódott a magyar növényolajexport Hogyan tovább? Levél a fiatalokhoz O ájusban ül össze a KISZ X. kongresz- szusa. Január 9-én latoit napvilágot az ifjúsági szövetség hetilapjában, a Magyar Ifjúságban a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi levele. A levél, amelyet a központi bizottsági ülésen vitairatnak neveztek, valójában a kongresszusi irányelveket hivatott pótolni. Irányelvek és levél? Nem­csak az elnevezésben, nem­csak a formában van kü­lönbség, hanem a dokumen­tum tartalma is eltér a ko­rábbiakétól. A fiatalokat, az ifjúsági szövetség tagjait leg­inkább foglalkoztató kérdé­seket tartalmazza, sok eset­ben a vitózókra bízva a vá­laszadást. A kiindulási pont: hogyan tovább? Hogyan mű­ködjék, milyen programmal a KISZ a következő évek­ben? A levél természetesen tükrözi a Központi Bizottság álásfoglalását is, ám teljessé a fiatalok véleményével együtt válik. És nemcsak a KISZ-tagok észrevételeire számítanak, hiszen a KISZ- en kívüliek, és az idősebb nemzedék javaslataira is ér­demes odafigyelni. Már csak azért is, mert a levél kérdé­seihez az egész társadalom­nak köze van. Például ah­hoz, hogy miként alakul, fej­lődik népgazdaságunk. A do­kumentum szerint számotte­vő tartalékunk az emberi té­nyező. A mind nagyobb tu­dású, s mind jobban felké­szült, odaadással dolgozó ember. Vajon kiaknázzuk-e tel­jes mértékben ezt a tartalé­kunkat? Jobb munkára ne- vel-e mindenkit a család, az iskola, a munkahely? Any- nyit bízvást állíthatunk, hogy általában törekszik rá. Általában érvényesül a jobb munkáért nagyobb megbe­csülést elv. Az anyagi javak elosztásában is, az erkölcsi elismerésben is. Csakhogy negatív jelenségek is létez­nek. Nincs meg mindenütt a tanulás vonzereje. A szak­mai előmenetelnek még nem mindenütt a nagyobb szak­mai tudás az előfeltétele. A kívánatosnál kevesebb fiatal dolgozik vezető beosztásban, holott rátermettségét, hozzá­értését bizonyította már. Vagy bizonyítaná, ha képes­ségeinek1 megfelelő feladato­kat oldhatna meg. A közpon­ti rendelkezések, az ifjúsági törvény előírásai ellenére még mindig gond a pálya­kezdők fogadása, nehezen ta­lálják helyüket, mert nem kapnak megfelelő segítséget. Fontos, hogy a fiatalok jól érezzék' magukat mun­kahelyükön, hogy kedvvel, fegyelmezetten, lelkiismere­tesen végezzék dolgukat. A munkavállalóknak mintegy negyven százaléka harminc éven aluli. Következéskép­pen anyagi javainknak leg­alább negyven százalékát a fiatalok termelik. Sőt, bizo­nyos iprágakban, a mezőgaz­daság jól gépesített ágazatai­ban a fiatal szakemberek ará­nya még magasabb. Huszon­évesek ismerik a legújabb technológiát, kezelik' a nagy értékű gépeket. Koránt­sem mindegy, hogy munká­jukért mit várhatnak cseré­be. Bizonyos, hogy a kongresz- szusi levélnek a legnagyobb érdeklődést keltő része a la­kásról szóló lesz. A doku­mentum egyértelműen meg­fogalmazza, hogy „a la­kás : életszükséglet... Azt szeretnénk, és minden illeté­kessel együtt azért dolgo­zunk, hogy becsületes mun­kával, takarékos életmóddal minden fiatal pár belátható időn belül elérhető célul tűz­hesse ki az önálló otthon megteremtését. Ennek érde­kében — számot vetve a le­hetőségekkel — a KISZ meg­tette javaslatait...” Tegyük mindjárt hozzá, hogy a ja­vaslatokban sokak vélemé­nye rejlik'. És ezek a javas­latok tovább bővülhetnek, helyi kezdeményezésekkel, megoldásokkal. Természet­szerűleg nem csak a lakás­ügyben. Az országos vitának szellemi hozadékát ugyanis csak' részben igazolhatja vissza majd a kongresszus. A vitában sok olyan ötlet, ja­vaslat hangozhat el, amely helyben hasznosítható, amely az ottani KISZ-szervezet te­vékenységére lesz hatással. A megnövekedett szabad idő eltöltése például központilag aligha szabályozható. Alapel­vet, kívánatos arányokat meghatározhat a KISZ kong­resszusa. Meghatározhatja, hogy a művelődés, a sport, a szórakozás egyaránt legyen része a szabadidős foglala­tosságoknak. De hogy erre milyen lehetőségek' kínál­koznak, milyen létesítmé­nyek hiányoznak, az helysé­genként változó, következés­képpen a teendők is külön­böznek. * Különböznek az ifjúsági rétegek szerint is, hiszen a KISZ-tagság érdeklődése, felkészültsége, érdeke nem mindenben azonos. Nyilván más foglalkoztatja a tizen­éves diákokat, mint az ifjú­munkásokat, vagy a már családos értelmiségieket. A levél vitája ezt is tükrözni fogja, ha másban nem, ab­ban bizonyosan, hogy melyik réteget melyik témakör ra­gadja meg, miről van mon­dandója. következő hetekben bontakozik ki az országos párbeszéd, amelynek egyik célja, hogy a fiatalok valóban alakítsák az ifjúsági szövetség tevékeny­ségét. Magukénak érezzék — ha szükséges —, bírálják folytonos megújulását segít­sék. Nem a vitatkozás a cél, a vita pusztán eszköz arra, hogy a több mint nyolcszáz­ezer KISZ-tag véleménye le­gyen a X. kongresszus alap- dokumentuma, a majdani beszámoló és határozat tar­talma. M. D. 0 fáradtolaj sikere Nem árt a regenerált olaj a motornak — szögezték le a MTESZ Közlekedéstudományi Egyesületében, ahol tegnap an­két keretében vitatták meg a fölfrissített kenőolajak használa­tának tapasztalatait. A kaposvá­ri 13. számú Volán Vállalatnál például éveken keresztül rege­nerált olajjal futtatták a jármű­veket, és a szakemberek méré­sei azt mutatják, hogy azonos módon alakulnak a motortelje­sítmények, az élettartamok és a javítási költségek, mint az új kenőanyaggal üzemeltetett jár­műveknél. A fáradtolaj hasznosítása nem újkeletű dolog, hazánkban pél­dául a Volán 1961-ben kezdte meg az elhasznált olaj regene­rálását. A Volán vállalatai éven­te 8003 tonna kenőolajat hasz­nálnak fel, aminek a fele szeny- nyes állapotban megmarad. En­nek megtisztításával és fölfrissí­tésével évente másfél ezer ton­nányi, az eredeti olajéval azo­nos használati értékű kenőanya­got állíthatnak elő, s ez, túl az energiatakarékossági és környe­zetvédelmi előnyökön, évente 10 —12 millió forint önköltségcsök­kenést is jelent a vállalatnak. A gazdasági előnyök mindig is nyilvánvalóak voltak a szakem­berek előtt, ám sokan kételked­tek a fölfrissített olaj minősé­gében, motorkímélő-hatásában. A kaposvári 13. számú Volán Vállalat 1973-ban kezdte meg a fáradtolaj regenerálását, és ma már a gépkocsijaikban felhasz­nált motorolaj 80 százalékát re­generálásból nyerik. Száz gép­kocsi közül 90 ilyen olajjal üze­mel, s a kockázatvállalás éven­te 1,4 millió forint megtakarítás­sal fizet. A tapasztalat az, hogy a ZIL és az IFA tehergépkocsik­nál tízezer kilométerenként kell cserélni a regenerált olajat, és akkor semmiféle károsodást nem szenved a motor, s a teljesítmé­nye is egyenletes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents