Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

NÉPÚJSÁG 1981. január 1., csütörtök o Fotó: Gál Edit Nyitott ház Csabacsüdön Már délelőtt fél 10-kor szállingóztak a gyerekek, és a kezdés meghirdetett idő­pontjára, 10 órára mintegy harminc kisiskolás gyűlt ösz- sze kedden délelőtt a csaba- csüdi művelődési házban. A klubszoba ezúttal játékszo­bává alakult, ahol színes rajzceruzák, puha fadarabok, megkezdett hímzések, gyön­gyök, fonalak várták, hogy kézbe vegyék őket. Mint Kiss Illésné, a műve­lődési ház igazgatója elmon­dotta, december 30-án első ízben próbálkoztak azzal, hogy ilyen formában tegyék tartalmasabbá a téli szün­időt. Ha a kezdeményezés beválik, később is rendeznek hasonlót. Amint megérke­zett Solymosi Rózsa és Egri György, akik vállalták, hogy rajzolni, festeni, szobrászkod- ni tanítják a gyerekeket, több részre oszlott a csoport, Az OFOTÉRT a hazai szem- llvegellátás legfontosabb bázisa; a látásjavító szemüvegek 97 szá­zaléka a vállalat üzemeiben ké­szül. A7 OFOTÉRT Vállalat tá­jékoztatása szerint a jövőben anyagi felelősséget is vállalnak azért, hogy határidőre elkészül­jenek a szemüvegek. A cég 1981. január elsejétől azoknak a vásárlóknak, akiknek a vállalási határidő lejártakor a szemüve­get kiszolgálni nem tudja, 10 A Magyar Országos Hor­gász-szövetség Békés megyei intéző bizottsága (EB) keze­lésében levő vizekben az 1980-ra tervezett haltelepí­tés novemberben befejező­dött. Több mint egymillió forint értékű halivadék ke­rült a Körösökbe, a holt* ágakba és a tavakba, még" pedig elsősorban ponty, to­vábbá balin, csuka, süllő és compó. A vízi növénnyel erősen benőtt holtágakba amur is. Gulyás Györgynek, az IB titkárának a tájékoztatása szerint az 1981. évi terv egy­millió 652 ezer forint érté­kű hal telepítését irányozza elő. A különbség abból adó­dik, hogy január 1-től az IB kezelésébe megy át a Kákafaki-holtág, amelynek a vízfelülete 126 hektár. A leg­több hal azokba a holtágak­ba kerül, amelyeknek a vi­ze szabályozható, cserélhető. Ilyen Csárdaszállásén a fél­halmi- és a Danzug, Gyo- mán a Sirató-holtág, és ter­mészetesen most majd a Kákafoki-holtág is. Ezeket intenzív vízzé tervezik fej­leszteni. Az IB a horgászlétszám növekedéséből, valamint a MOHOSZ támogatásából ere­dő többletbevételből képes arra, hogy az előirányzott mennyiségű halat telepítse a vizekbe. A területi engedé­lyek emelésére tehát egye­lőre nem kerül sor. Az IB a kétnyaras pon­tyot a Szarvasi Haltenyész­tési Kutató Intézettől, a sül­lőt, csukát, ibalint és a compót a Szászhalombattai aszerint, hogy kinek mihez támadt kedve. A fiúk-lányok hamarosan belemerültek a munkába. Akadt, aki nyári élményeit rajzolgatta, más a szögletes fadarabokat fa­rigcsálta, gömbölyűbbre, vagy színes ágyából gyúrt állatfigurákat. Közben szólt a Micimackó, és Halász Ju­dit kedves lemeze a nemrég vásárolt lemezjátszón. Ha­marosan megérkezett az állomásról a makramézás­hoz értő tanárnő; mindjárt körül is fogta néhány kis­lány. A délelőtti program után táncház várta a gyerekeket. Persze, a művelődési ház nemcsak a szünidő egyetlen napján gondolt kis látogatói­ra. Nemrég pingpongver­senyt rendeztek, s jól sike­rült a karácsonyi ünnepség, amelyen részt vett a község apraja-nagyja. százalék árengedményt ad. Ez nem csupán a vállalat szolgál­tatására, hanem a megrendelés teljes összegére vonatkozik. Te­hát: a vevő a becsiszolandó len­cse és az esetleges színezés, stb. ára mellett a kiválasztott és megrendelt keret árára is ked­vezményt kap. A/ OFOTÉRT az árengedményt akkor is megte­szi, ha nem a vállalat, hanem például a szállítók miatt nem tartották meg a határidőt. Temperált Vizű Halszaporí­tó Gazdaságtól szerzi be. Te­lepítés előtt a MOHOSZ egészségügyi halellenőre vizsgálatot tart, hogy csak egészséges hal kerüljön a vizekbe. Az elmúlt években — kivéve tavaly az árvízzel elárasztott területeken — je­lentősebb halpusztulás nem volt. Növénykárokra 270 millió forint Befejeződött a mezőgazda- sági nagyüzemek 1981-re szó­ló biztosításainak megújí­tása. Megyénkben a 92 me­zőgazdasági nagyüzem közül mindössze kettő nem ren­delkezik növény-, illetve ál­latbiztosítással. 1980-ban egyébként a me­zőgazdaságban a növényter­mesztés szenvedte a legna­gyobb kárt. Az Állami Biz­tosító november 30-ig ösz- szesen 305 millió forintot fi­zetett ki a tsz-eknek, állami gazdaságoknak, s ebből a növénykárokra megközelí­tőleg 270 millió forint ju­tott. A legsúlyosabb károkat tavaly az ár- és belvíz okoz­ta; ez zömmel a kalászoso­kat és a kapásnövényeket érintette. Pusztított me­gyénkben a jég is. Az Állami Biztosító ked­vezményben részesíti azokat a gazdaságokat, amelyeknél az árvíz 1980-ban számotte­vően csökkentette a hozamo­kat. Ez ugyanis a jövőben, esetleges kártérítéskor, ami­kor a hároméves átlaghoza­mot veszik tekintetbe, igen kedvezőtlen lenne az érintett mezőgazdasági üzemeknek. Ilyen esetben tehát a gazda­ságok kérésére figyelmen kí­vül lehet hagyni a három­éves átlaghozam kiszámítá­sakor az 1980. évi termést. ’81-es Szövetkezeti Élet Gazdag tartalommal, szí­nes falinaptár melléklettel jelent meg a Békés megyei Szövetkezeti Élet idei első száma. A lap címoldalán Bé­kés megye VI. ötéves tervé­nek irányelveit ismerteti és beszámol az V. ötéves terv teljesítéséről. A továbbiak­ban a Szövetkezeti Élet ja­nuári száma elemző tudósí­tást közöl a kétegyházi Bé­ke Tsz munkájáról, amelyet a Dél-Békés megyei Tsz- szövetség elnökségi ülésen értékelt. A Körösök Vidéke Tsz-szövetség legutóbb a szakemberképzés- és foglal­koztatás főbb tapasztalatait vitatta meg, erről is részle­tes tájékoztatást ad a me­gye mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek lapja. A békési Egyetértés Tsz, a csorvási Lenin Tsz, a szeg­halmi TÖVÄLL, az orosházi Univerzális Szolgáltató Szö­vetkezet, a magyarbánhegye- si BARTÖV eredményeiről és terveiről szóló írások ér­demelnek még figyelmet eb­ben a számhan, amely egy­úttal a fogyasztási szövetke­zetek megyei küldöttközgyű­léséről, a lakossági pénzta­karékosságról, a szövetkeze­ti tömegsportról is áttekin­tést ad, boldog új évet kí­vánva minden kedves olva­sójának. P. B. Nagytakarítás a kondorosi általános iskola téli szünetében. Az ajtók, ablakok, tantermek festésén kívül a fizika-, a ké­miaelőadót is korszerűsítik. A második félév kezdetével tiszta tantermek várják a tanulókat, nevelőket egyaránt Fotó: Gál Edit Késedelemén: árengedmény az OFOTÉRT-nál Másfél millió forintnál több haltelepítésre Vívmányaink védelméért és fejlesztéséért Ina: Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára lőrelátni, jövőt formálni nem volt könnyű feladat sohasem, manap- J ság még nehezebb a gazdaságban, a világban előállt és zajló események mi­att. Az MSZMP XII. kongresszusa, a párt Központi Bizottsága 1980. november 13-i határozatai, irányelvei alapján az ország- gyűlés 1980. december 18"án törvényt al­kotva határozta meg az 1981—85-ös évek, a VI. ötéves népgazdasági tervet. E dokumentumok alapul szolgálnak me­gyénkben is a számvetésre. A megyei pártbizottság 1980. december 11-i ülésén a számvetést elvégezte, s a következő öt év fejlődésének irányelveit kialakította. Az új esztendő elején valamennyi gazdálkodó szervnek saját helyzete értékelését el kell végezni, kialakítani és elfogadni a közép­távú és 1981-re szóló tervét. Ezzel egy idő­ben a terv végrehajtásának megszervezé­sét és ugyanakkor az anyagi-műszaki, személyi feltételeit biztosítani. A pártszer" vek, a pártszervezetek, a tömegszerveze­tek, a tömegmozgalmak, valamint a szö­vetkezetek szövetségeinek is el kell készí­teniük segítő, ellenőrző terveiket. A népgazdasági terv és a megyei irány­elvek meghatározzák a gazdaság fejlődé­sének fő irányát, ütemét, a fontosabb szer­kezeti változásokat, az ehhez szükséges eszközöket a szocializmus építése során elért eredményeink és vívmányaink vé­delme, megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében. Gazdasági tevékenységünk fő iránya a népgazdaság, benne a külgazdasági egyen­súlynak helyreállítása és megszilárdítása. Ennek eszköze a társadalmi termelés ha­tékonyságának növelése, az exportorien­tált fejlesztés erősítése mérsékeltebb üte­mű gazdasági növekedéssel, s a létrejött nemzeti jövedelemből mérsékeltebb ütemű belső felhasználással, a tervidőszak elején csökkenő, majd fokozatosan növekvő be­ruházásokkal. Az elért életszínvonal meg­őrzése és megszilárdítása mellett nagyobb figyelmet kell fordítani az életszínvonal minőségi elemeinek fejlesztésére. Mindezekhez arra van szükség, hogy a célokat szolgáló, azt megvalósító irányítási és vezetési módszerek gyorsabban és ru­galmasabban alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. A valós helyzet felisme­résének elmaradása, vagy figyelmen kívül hagyása súlyos károkat okozhat, nehezíti törekvéseink megvalósítását, lassítja a ha­tékonyság kibontakozását, politikai gondo­kat is okozhat. Melyek a követelmények a helyi terve­zőmunkában ? A szocializmus gazdasági alapjait, a szocialista tulajdont elsődlegesen kell hogy szolgálja. Az egyes ágazatoknak mások­hoz viszonyítva tervszerűen és arányosan kell fejlődnie. A munka termelékenységé­nek — mint a termelésnövelés ma már egyetlen módjának — állandóan emel­kednie kell. A munka- és üzemszervezés­ben levő lehetőségeket jól ki kell hasz­nálni. Az anyagi-műszaki fejlődésnek, a tudomány növelésének nem szabad meg­állnia. Ugyanakkor a megváltozott világ- gazdasági helyzetnek, a gazdaságirányítási gyakorlatnak megfelelően nyitottabb ter­vekre van szükség. Ugyanis a piaci viszo­nyok változása, az árak robbanásszerű növekedése nem merevítheti meg a ter­veket, hanem alkalmazkodni kell e hely­zethez. A tervezőmunkával együtt a vál­lalati, szövetkezeti belső mechanizmusnak is követni kell e helyzetet. Például az ármunkában, mert a piac kellő ismerete nélkül nincs biztonsága az áru jó értéke­sítésének, a reális nyereség elérésének. Megyénkben a kialakult iparszerkezet­nek megfelelően öt év alatt az ipari ter­melést 20—22 százalékkal kell növelni. Jelentős szerepe van a szénhidrogének | feltárásának és kitermelésének, az építő- ! anyag-iparnak, mely az országos termelés i 10 százalékát adja, a fejlődő vas-, fém- és gépiparnak. Komoly szerepet játszik me- ! gyénkben összetettségénél és méreténél j fogva a könnyűipar. A jó mezőgazdasági i háttérrel rendelkező, gyorsan fejlődő élel- * miszeriparnak nagy jelentősége van. A I megye általános és gazdasági fejlődésének [ nélkülözhetetlen része a sok gonddal küz- I dő építőipar. A megye iparában dolgozó vállalatok és ; szövetkezetek a tervezőmunkájuk során I vegyék figyelembe: az országos terveket, ■ a vállalati, központi utasításokat, a me­gyei irányelveket, saját adottságaikat és l lehetőségeiket. Olyan termékeket gyárt­■ sanak, amelyeknek van igazi használati : értékük, minden piacon kedvező áron, gyorsan eladhatók, tisztességesen és nagy hasznot hoznak, mely alapul szolgál a fej­lesztési és részesedési alap növeléséhez, dolgozóik és tagjaik életszínvonala fenn­tartásához, életkörülményeik javításához. A megye mezőgazdaságában, az alapha­tározatokkal együtt, a párt Központi Bi­zottsága titkárságának határozata jelent kötelezettséget számukra. A következő öt évben 13—15 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. Szolgálni kell a hazai, a megyei fogyasztási kereslet ki­egyensúlyozott és javuló minőségű kielé­gítését, a külgazdasági kereslet hatékony fejlődését, hogy hozzájáruljunk a nép- gazdasági egyensúly helyreállításához a javuló nettói devizabevétellel. A megye mezőgazdaságának az országon belül je­lentős a szerepe, egyben az itt dolgozók felelőssége. A mezőgazdasági termelés növekedését elsősorban a nagyüzemi termelés hatékony fejlesztésével kell elérni. A termelőesz­közök, a munkaerő, s a tudomány, a munka- és üzemszervezés adta lehetősé­gek jobb kihasználásával, az azonos fel­tételű és eltérő eredményt produkáló üze­mek termelési színvonalának a jobbakhoz igazított kiegyenlítődésével, az együttmű­ködésük, a vezetés színvonalának javítása útján. Tovább kell növelni a jól gazdálkodó, a tartalékokat feltáró, közepes szinten levő mezőgazdasági üzemek számát és hatás­fokát. Erősíteni szükséges — helyileg és állami támogatással — a kedvezőtlen adottságú üzemeket. Mivel a megye me­zőgazdaságában kis részarányt foglal el az ipari és kiegészítő tevékenységből szár­mazó bevétel és jövedelem, erőteljesen kell azt növelni. Fejleszteni szükséges az állami, a me­zőgazdasági üzemek, az érintett iparvál­lalatok és az általános fogyasztási szövet­kezetek által’ támogatott háztáji és kister­melést. A megye mezőgazdasági üzemei sok szállal kötődnek egymáshoz, a társulások, a termelési rendszerek és eljárások követ­keztében, melyek jelentősen hozzájárultak a mezőgazdaság eddigi sikereihez. Cél- I szerű, a rendszerek korszerűsítésével és a I társulások továbbfejlesztésével előbbre j lépni. Természetesen az anyagi-műszaki fejlesztést tovább szorgalmazva, a jelenle- j gi színvonal fenntartása, valamint a tér- | melés mennyiségi és minőségi növelése i érdekében. Ehhez szükséges differenciál- ' tan növelni a szakemberek számát, fej- j leszteni szakismereteiket. A mező-, erdő-, víz- és a vadgazdálko­dás fontos része megyénk általános fejlő- I désének, ennek megfelelően kell figyelmet j fordítani az ágazatra. A szállítás, a hírközlés, a kereskedelem, j az idegenforgalom, a lakossági szolgálta- í tás, a lakás-, az oktatás-, a kulturális és I egészségügyi fejlesztés elszakíthatatlan í megyénk társadalmi és gazdasági fejlődé­sétől. Éppen ezért jelentős figyelmet igé­nyelnek e területek megyénk lakossága | életkörülményeinek javításában. A területfejlesztés szerves része éle­tünknek, mindennapi munkánknak. Biz- I tosítani kell minden településen a lakos- i ság alapellátását, szerepkörüknek megfe- s lelő színvonalra emelését. Békéscsabán j néhány területen — kereskedelem, közmű- j velődés, egészségügy, sport — a lehetősé- 1 gekhez mérten tovább szükséges javítani ; az ellátás színvonalát. Mindezek jelentős j helyet foglalnak el a most készülő me­gyei tanácsi tervekben. A beruházási eszközöket az eddigieknél hatékonyabban indokolt felhasználni. Fo­kozottabb gondossággal kell az elhatáro- j zásokat megtenni. Ezt megelőzően célszerű rangsorolást végezni, a műszaki előkészí- I tést, a kivitelezés szervezettségét gyorsí­tani, a minőséget javítani. Elsősorban nem í az új létesítmények megszervezéséért kell futni, hanem a meglevők okos, ésszerű kihasználását biztosítani. A termelő jel­legű beruházásoknál előtérbe kell állítani a gazdaságos exportot növelő, behozatalt csökkentő, megtakarítást eredményező fejlesztéseket. A nem termelő beruházá­sok elsősorban a lakásépítést, az egész­ségügyi ellátást, az általános iskolai háló­zat fejlesztését, a kereskedelmi alapéllé- ! tást, s a közmű fejlesztését szolgálják. Törekedni szükséges a meglevő termelő- eszközök, állóeszközök felújítására, kar­bantartására, korszerűsítésére. Az életkörülmények javítására különös gondot szükséges fordítani: a bérek a munka hatékonyságához igazodjanak; a megmért bérért megmért jó munkát kell követelni; az alapvető társadalmi juttatá­sok reálértékének megőrzésére törekedni; tovább javítani a lakásviszonyokat; jól megszervezni a jövő évben a bevezetésre kerülő ötnapos munkahétre való áttérést. Hazánkban az elmúlt 35 évben elért eredményeink, a negyedszázada töretlen pártpolitikánk — mérsékelt ütemű növe­kedés mellett is — biztosítékul szolgál, hogy lehetséges a lendületes haladás, a rendelkezésünkre álló óriási anyagi, mű- j szaki, szellemi erők kedvező működtetése : révén. ■RMvjuk, védjük pártunk töretlen po- ■ 11H litikáját, vezető szerepét, a tö- HmM megekkel meglevő kapcsolatait. Megyénk munkássága, szövetkezeti pa­rasztsága, értelmisége alkotóképességének fejlesztésével váltsuk valóra pártunk fő politikai vonalát, építsük fel a fejlett szo­cialista társadalmat hazánkban, tegyük boldogabbá népünket, megyénk lakosságát.

Next

/
Thumbnails
Contents