Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
1981, január 25., vasárnap o ■ mínimagazín Megyénk klubélete, 1980 A magyar nyelv értelmező kéziszótára szerint a klub: hasonló foglalkozású, érdeklődésű, v. műveltségű embereknek a társadalmi élet, közös szórakozás, ismeretszerzés, sport stb. céljára való egyesülése, szervezete; társas kör. Ha ezt a meghatározást a nap mint nap oly sok vitát kiváltó ifjúsági klubokra akarjuk átültetni, akkor körülbelül így változna meg a definíció: olyan öntevékeny csoport, amely a fiataloknak a társas együttlét kereteit adja meg a kulturálódásra, a szórakozásra, az ismeretszerzésre. Békés megyében az elmúlt évben hozzávetőlegesen száz ifjúsági klub működött. A naponta születő és eltűnő csoportok, jó esetben közösségek tevékenységének értékelését adta Csürke Katalin, a Békés megyei Művelődési Központ munkatársa, a megyei klubtanács titkára. Lapozzuk az akcióprogramot Az említett és módosított meghatározás lényege, ha úgy tetszik: gyakorlata, hogy a klubok — és a továbbiakban minden esetben ifjúsági klubról van szó! — elsődleges feladata és célja az, hogy a párkapcsolatokhoz, a demokratizmus gyakorlására, a szórakozásra és a művelődésre biztosítson teret, lehetőséget. Sokszor és sokan mondják, hogy a klubok fölött eljárt az idő. A pesszimistábbak azzal érvelnek: a klubot eddig nem sikerült megfelelő és illő tartalommal megtöltenünk. Mások szerint ez a némiképpen kötött forma és a fiatalok habitusa össze nem egyeztethető. Mégis a klubosság elérkezett a mozgalom és a kiteljesedés időszakához; annak ellenére, hogy éppen alaphelyzete, funkciói miatt szüntelen mozgásban, változásban és alakulásban van. A születés és a megszűnés a mozgást, a fejlődést is jelenti! Az is igaz, hogy csak úgy lehet jó és a feladatát betöltő a klub, ha nemcsak fiatalok csoportjaként, hanem közösségként létezik. Tény, kevés még az olyan, amelyikre a közösség jelző igazán ráillik. Mindezekhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy a klub és mozgalma minden más hasonlatoshoz igazodva tükrözi a társadalmi-közművelődési változásokat. És a „más”-hoz képest talán még érzékenyebben, még hamarább. A klubok szakmai-módszertani irányítását a klubtanácsok — a helyiek, a területiek, a megyeiek, illetve az országos tanács — végzik. Éppen a klubmozgalom szinte utánozhatatlan sokszínűségét bizonyítva, nehezen, önkritikus nyíltsággal bevallott kudarcsorozatokkal szegélyezett úton halad idáig; értelemszerűen ez a klubtanácsok megszületésében öltött testet. A mára az utolsónak tűnő stáció: 1977. október 25-én újjáalakult a Békés megyei is. S hogy ez a csak látszólag adminisztratív tanács segítő és hasznos munkát végez, annak egyik igazolója az, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya mellett működő javas- lattevő és véleményező bizottságként is jelen lehet. A megyei klubtanácsnak alárendeltjei a területiek. Közülük a gyulai járásit kell kiemelni. Módszertani napjaik, a saját kitalációjú „Szomszédolás” című ismerkedési rendezvényeik is annak a zálogai, hogy valóban nem adminisztratív „kupak- tanács”-ról van szó ... Hasonlóan elismerést érdemel a békési városi klubtanács, amely az „Eszköz a játék, cél a mozgalom” című, már a jelszóval is sokatmondó, a klubmozgalom gyakorlatát szolgálni tudó akciójukkal szereztek nevet. A tíz területi klubtanács harmadik legjobbja — kicsit talán a közigazgatási-gazdasági előnyöket is kihasználva — a békéscsabai. Persze, vannak gyengébben működők is: szüntelen és aligha igazolhatóan „megújuló” a szarvasi városi és járási. S ha már a „névsorolvasásnál” tartunk, az elmúlt esztendő sikerei és apróbb kudarcai alapján említenünk kell néhány kiemelkedő és néhány jól tevékenykedő klubot is, jellegük szerinti felosztásban. Az iskolai (diák-) klubok sorában az első helyre a gyulai szakmunkás- képző intézet Délibáb Klubja kívánkozik. A „jó” kategóriában foglal helyet a szabadkígyóst szakmunkásképző, a sarkadi és az orosházi szakközépiskola és gimnázium klubja. A jellegük szerinti második csoport az úgynevezett általános területi klubok. Közülük a kötegyáni Fiatal Alkotók Klubjának közössége (itt a közösség a szó nemes értelmében véve!) emelkedik ki, de a gerendási Alfa, a csorvási Mozaik, az okányi Viskó is említésre érdemes. A békési, megannyi klub- és egyéni elismerést szerzett Körös Klub most van ismét fellendülőben: vezetőcsere miatt. Ugyancsak ez a helyzet a szeghalmi Dl- FI-klubbal is. A munkahelyi csoportok közül a békéscsabai Kner Nyomda Szivárvány Klubja, a Sarkadi Cukorgyár Radnóti Klubja és az Orosházi Üveggyárnak a Pacsirta uj> cában székelő ifjúsági klubja az, amely szilárd és megbízható hármasként a legjobbakat képviseli. Ismét fellendülőben van — ugyancsak vezetőcsere — a KISZÖV csabai Gyopár Klubja, a „jók” csoportjába tartozik az endrődi ENCl-klub és a szarvasi Szirén Szivárvány Klubja. A negyedik csoportba tartoznak a jellegük szerint „öszvér”-nek számítók. Azaz: sem szakkör, sem klub; az a bizonyos azonos és némiképpen speciális érdeklődés hozta össze a tagokat. A szakirányú klubok közül a csabai ifjúsági ház Fiatal Utazók Klubja, ennek gyulai testvére, továbbá az orosházi politikai klub, az ugyancsak Orosházán, az ifjúsági házban tevékenykedő „Együtt — egymásért!" ifiklub és a csabai ház Természetbarát Klubja az, amely a legeslegjobbak sorába tartozik. A teljesség igénye nélkül, és minden, végkövetkeztetések levonására jogot nem adó névsor felveti azt a kérdést is: mitől jó egy klub? Az első és talán a legfontosabb szempont: ki a vezető. Nos, nem személyének fetisizálásáról van szó, de a sokévi tapasztalat szerint személyisége, sokoldalúsága, emberi jó tulajdonságaiból fakadó népszerűsége, vezetői erényei alapjaiban megszabják nemcsak a klub jellegét, hanem jövőjét, eredményességének kilátásait is. Persze, ehhez az is kell, hogy a „becsiszolódott” klubvezető hosszú éveken át maradjon, tartsa össze a csoportot, a a közösségé váló klubot. A másik, szintén fontos szempont az, hogy a klubnak megfelelő helyiség, megfelelő berendezéssel álljon rendelkezésére. Nos, itt nem arról van csak szó, hogy feltétlenül és mindenáron önálló, „kulcsos” helyiségük legyen. Persze, ez lenne az ideális ... Ahhoz azonban nem pénz, hanem a fenntartó szakértelme és megértése kell, hogy a klubfoglalkozások színhelyét adó szoba, terem stb. az adott klub esztétikai és: életkori (!) igényeit is kielégítse. Technikai és anyagi ellátottság területén értelemszerűen a munkahelyi klubok állnak a legjobban. Egy példa: a Gyopár Klub az elmúlt évben százezer forintból gazdálkodott, és szervezhetett a megyeszékhely művészeti és közművelődési életére is meghatározó programokat, míg például volt Békéscsabán is olyan közösség, amelynek évi pénze egy diák néhány havi (!) zsebpénzét alig érte el... De van még egy feltétele a „jó klub”-nak: a stabil vezetőség. Ez pedig úgy kivitelezhető, ha a vezető mellett a napi gondokat és bajokat magukra vállaló, a megoldásban közreműködni tudó tagok is vannak, ugyanakkor a „szürke klubtag” sem érzi magát szürkének. Mert feladata van, mert érzi: jelenlétére és munkájára a közösség minden tagja, mindig számít és számíthat! A különböző adottságok viszonylagos kiegyenlítéséért is dolgozik a megyei klubtanács a „nesztor”, a Megyei Művelődési Központ segítségével. 1980-ban, az első félévben 117 programot adtak ingyen a kluboknak. Ezt a műsorszolgáltatást az idén hasonló arányban folytatják. S hogy minden klubnak meglegyen a szakképzett vezetője, játékmestere és technikusa, ezért a tavalyi eredményes képzést az idén, január 25. után, szintén megismétlik. Több kiemelkedő rendezvény is volt az elmúlt évben. Az 1979-ben kezdődött „Mi dolgunk!” című pályázat — amelynek lényege éppen a közösség erősítését célzó volt — végértékelését az idén májusban tartják meg, s a megyei klubtanács tagjai már gondolkoznak a következő, minden klubnak valamilyen értéket és lehetőséget nyújtani tudó pályázaton. Megyénk ifjúsági klubjai tehát élnek, dolgoznak. Bizonyos, hogy a meggyökeresedett klubok mára már kivívták maguknak azt a jogot, hogy létüket, működésüket elismerjék. S ahol még ez nem valósult meg? Az „elismerőknek” és az „elismerésre váróknak” mégis közösen kell rájönniük arra, hogy a klub az ifjúsági mozgalom, a politikai-társadalmi közélet része. A klubtagokon, a vezetőiken, a fenntartókon és az emberi környezeten múlik? Múlik, bizonyosan ! Nemesi László Az új mozgalmi évre szóló akcióprogramot összeállította a KISZ Békés megyei bizottsága, s ennek elvi útmutatásával készülnek’ majd a tervtárgyaló közgyűléseken a KISZ-alapszervezetek dokumentumai. A dolgozó fiatalok megyei akcióprogramja szerint az új mozgalmi évben a szervezettség további növelése szükséges, elsősorban a munkás- és parasztifjúság, a fiatal műszaki és agrárértelmiség körében. A kiemelt feladatok közt szerepel a KISZ-tagok, elsősorban a fiatal fizikai dolgozók párttaggá nevelése, ajánlása a párt tagjai sorába. Az 1981-es évben két országos ifjúsági rendezvény lesz az akcióprogram szerint megyénkben: a dolgozó fiaMiként megyénk járásaiban, városaiban, úgy a megyeszékhelyen is megrendezték az elmúlt héten — csütörtökön délelőtt — az úttörőmatematikusok városi versenyét. A korábbi évhez képest megduplázódott a jelentkezők száma. összesen 17 csapat küldte el 7., 8. osztályos képviselőit a békéscsabai versenyre. A központi feladatlapok kitöltése után a gyerekeknek alkalmuk nyílt a kikapcsolódásra is. Kurtucz Borbála vezetésével táncházat rendeztek a Egy éve még nevüktől volt hangos az ország. Bárhova Is ment az ember, ahol fiatalokkal találkozott, ott biztosan szóba került a Piramis neve is. Szidták és dicsérték, mennybe menesztették és szapulták, ők lettek a 70-es évek második felében felnövő tizenéves generáció példaképei, istenei, agyonmagasztalt sztárjai. Aztán eltűntek, nem adtak több nyilvános koncertet. Tavaly nyár elején nagyszabású országos turnéval kísérelték meg a visszatérést, de a koncertsorozat alig váltott ki visszhangot. A piramist újabban pletykák veszik körül, hallgatásukat sokan a visszavonulásnak, meghátrálásnak tekintik. „Véget ért a rock nagy korszaka, lassan kimegy a divatból a csövi módi, a sztárok megérezték, mikor kell visszavonulni” — hallottam nemrégen egy társaságban, s ha az állítás nem is fedi teljesen a valóságot, lehet benne valami. A Piramis-dalok eltűntek a slágerlistákról, az űj nevek Edda, Hobo Blues Band, Dinamit, P. Mobil átvették a Piramis örökét. Ezt bizonyltja, hogy legtalok VI. kempingtalálkozója, valamint az Erkel-diák- ünnepek1. A megyei szintű rendezvények közül kiemelkedő a forradalmi ifjúsági napok, melynek keretében sor kerül a forradalmi dalok fesztiváljára, emléktúrára, megyei diáknapokra. Májusban lesz az „Alkotó Ifjúság” megyei kiállítás és konferencia, az Ifjú Gárdaszemle, különböző sport- és kulturális vetélkedők megyei döntői. A II. Békés megyei mezőgazdasági, élelmiszer- ipari ifjúsági és szakmunkástanuló-napok színhelye az idén, augusztusban Szarvas lesz. Az egészségügyi ifjúsági napokon és az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napokon egy-egy kiemelt témában konferenciát rendeznek a KISZ-esek. kis matematikusoknak. Fél 1-re aztán elérkezett a várva várt eredményhirdetés ideje is. A két korcsoport 5—5 legjobb versenyzőjét díjazták. A februárban megrendezésre kerülő megyei versenyre 3—3 pajtás jutott tovább, így a 7.-esek között az 1- es iskolából Bakócz József és Kovács János, valamint a 10-es iskolából Harmati Rózsa. A 8-oso.k között Deák Tibor az 1-es, Tar Miklós a 7-es és Kiss Tamás a 10-es számú általános iskola tanulója képviseli iskoláját. utóbb egy ifjúsági klubban, amikor Piramis-dalokat kezdett játszani a discjockey, néhányan megkérték, tegye inkább vissza az előzőleg forgatott Edda lemezt. Véget ért volna egy korszak a magyar popzene történetében, lezárult a Piramis pályafutása, már csak múlt időben beszélhetünk a Piramis-jelenségről? Igen is, meg nem is. Ami a Piramis pályafutását illeti, biztos, hogy az együttes tovább folytatja. Nemrégiben kedvező amerikai ajánlatot kaptak és minden erővel a számításba vett nagylemez és egy lehetséges turné előkészítésén dolgoznak. Itthon sem tétlenkednek. Gőzerővel dolgoznak új, ötödik nagylemezükön. Ahogy Som Lajos nyilatkozta: „Mindenképpen szeretnénk elkerülni az önismétléseket, s a szélsőségek sodrából úgy kikerülni, hogy egyetlen nagy témára koncetrá- lunk. Egy vagány lemezzel szeretnénk szólni erről a gyönyörű gyötrelemről... Szeretnénk úgy elmondani véleményünket a szerelemről, a szexről, ahogyan ezt egy rockcsapat teheti ..." Minijegyzet Pályakezdők — Aztán hogyan volt, fiam? — faggatják a szülők hazatérő fiukat, lányukat. Első munkanapját töltötte az üzemben (tsz-ben, vállalatnál, intézménynél) „a gyerek”, ezért a kíváncsi kérdés, s hogy mi a válasz? Szerencsés esetben gazdag, lelkes beszámoló. De sokszor bizony csak kedvetlen vállrándítás, legyintés. Aztán kiböki a fiatal: a kutya sem törődött vele, gyorsan elintézték a formaságokat, megmutatták a helyét, bemutatták a műhelyben, irodában, és magára hagyták. Lehangoló az ilyen élmény, de igazán nagy baj akkor van, ha az első munkanaphoz hasonlóak a pályakezdés évei is. Ha a fiatal állandóan keserű szájízzel gondol a munkájára, a munkahelyére, mert szakmai féltékenységet tapasztal, anyagilag háttérbe szorítják, véleményét megmosolyogják, és így tovább. A pályakezdő fiatalok gondjai ezek, s mostanában gyakran szóba kerülnek'. De többnyire a pályakezdő diplomásokra szűkül a kör. A közelmúltban megyei ifjúsági bizottság ülésén is szóba került a téma. A vitában mondta az egyik felszólaló, a KISZ képviselője: a pályakezdő diplomások’ mellett kísérjük megkülönböztetett figyelemmel a pályakezdő fiatal szakmunkásokat is! Mert olykor számos buktatón kénytelenek ők is keresztülverekedni magukat, míg életük, egyéni boldogságuk sínre kerül, míg a közösség befogadja őket, s ahol kevés biztatást, segítséget kapnak, ott hamarabb választják a könnyebbik utat: más munkahely után néznek, vagy magukba húzódnak. Ennek pedig a közösség és az egyén egyaránt kárát láthatja. — ti — A Piramis tehát egy merész újítással folytatja a 80-as években. De vajon folytatódik-e a Piramis-jelenség? Szinte biztos, hogy nem. 1980. valószfnűleg vízválasztó volt az együttes történetében. Eddig úgy ismertük őket, mint a legnagyobb tömegbázissal rendelkező rockzene- kart. Tavaly viszont a Piramis- tábor egy része kiöregedett, és nagyon sokan átpártoltak új, „élő”, elsősorban koncertjeik révén sikert arató zenekarokhoz. Ez az egyik magyarázata a Piramis „népszerűtlenségének”. A másik: úgy tűnik, 1980-ban véget ért egy korszak a magyar rockzene történetében. A „kemény rock” ötéves diadalútja lezárulóban van. A tizenévesek elmúlt években jelentkezett törekvései lényegesen különböztek a beatgenerá- ció mozgalmaitól. S ahogy tagjai kiöregedtek a tinédzserkorból, úgy illan el a hév, a láz, a csövesek mozgalmából, úgy csökken a rock hangereje, úgy „szívódik” fel a generáció a felnőttek nemzedékei között — nyomtalanul. A piramis útja, mivel a mozgalom emelte magasra, s neve szorosan összekapcsolódott a csövesekével, törvényszerűen kellett, hogy kövesse a mozgalom változását, és amint ez a mozgalom az év elejétől hanyatlani kezdett —, a fiatalok egy része kiöregedett a tinédzserkorból, sokan munkába álltak, férjhez mentek, továbbtanulnak stb. — úgy áldozott le a Piramis csillaga is. Som Lajosék, akik 1975—76-ban nagyon jó szemmel látták meg — a hivatalos szervezeteknél hamarabb — egy új generáció ideálokat kereső nyugtalanságát, 1980-ban ugyancsak időben vették észre, mikor kell még a csúcson, legendáktól és mítoszoktól körülvéve, visszavonulni. Sebők János Úttörőmatematikusok Egy mítosz vége
