Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
1981. január 4„ vasárnap Az utóbbi években minden eddiginél nagyobb építkezési láz kerítette hatalmába az embereket. Vannak, akik' a lakásra várást unták meg, vannak, akik a lakótelepi lakások szűk voltát, sokan pedig kertes házat szeretnének1. A családok nagy erőfeszítése az építkezés. Senkinek sem mindegy, milyen lesz a nagy „mű”. A házláz egészséges folyamat, azonban megfontolandó — milyet építsünk?! Felvételeinken — a szerénytől a hivalkodóig — megörökítettünk néhányat. Két ház, kinek-kinek ízlése és pénztárcája szerint Szűk portán hatalmas épület Kép, szöveg: Martin Gábor Házláz Sódernyák meg a rizs Ilyen ragyogó színben, virágos jókedvben még nem tapasztaltam Sódernyákot, pedig kerülöm őt már vagy másfél évtizede. Tánclépésekben lejtett a főutcán, s mint nyolchónapos unokám, ha meglátja a cumis üveget, akkorákat rikkantott időnként a friss újesztendei levegőbe. Mivel a dudák, kora reggel lévén, már nem szóltak, mert üzemben tartóik a szilveszter habókos hangulatát pihenték ki, különösen feltűnő volt Sódernyák viselkedése. Meg is kérdeztem tőle. — Mi lelt? Talán rád sorsolták az újévi malacot? — Frászt a malacba! Ujjongok kiskomám! Nem látod, ujjongok?! — csapott a váltamra, és akkorát ugrott örömében, hogy Hübner lova is megirigyelhette volna a sakkvilágbajnok-jelöltek páros mérkőzésén. Feltá- pászkodtam, mert nem szeretem alulról nézni a dolgokat, és tovább firtattam. — És minek ujjongassz? — kérdeztem tudatosan bent hagyva igevégződésemben az „a’’-t, had’ mérlegeljenek a nyelvészek. — Nem fogod elhinni! Gyere Bodri kutyám... — csapott át éneklésbe Sódernyák. — Elhiszem — csitítottám — csak ne verd fel a korán fekvők nyugalmát... — Annak, hogy felemelték a rizs árát! Te! Nézz meg engem, ha nem láttál még zsenit! Jól megnéztem, bár tudtam mindig, hogy flúgos, de nem láttam rajta ezúttal sem különösebbet. — Lehet, hogy ez attól van, hogy az éjjel sokat ittál — jegyeztem meg együttérzően. — Semmit sem értessz! — nyikkantott, és majdnem józanul folytatta: — Pedig attól még lehet tartalmas valakinek a mondanivalója, ha megértik az emberek... Ügy■ látszik, túl nagyot nézhettem a csodálkozástól, mert Sódernyák fehér lett, mint akinek meszet öntöttek a levesébe. Aztán megrázta magát, és magyarázni kezdett. — Valami titkos belső sugallatra történt, talán attól, hogy mostanában túl sokat beszélnek az életszínvonal megtartásáról, mindenesetre én, mintha megéreztem volna, még újév előtt vásároltam öt kiló rizsát! Érted-é?! Tíz forintot kerestem rajta! Mert ha nem tudnád 24 helyett 26 lett a rizs kilója. — És ennek örülsz olyan nagyon? — Ennek hát! Bár üröm is vegyül örömömbe ... — Micsoda? — Hát mond meg őszintén: mi az a két forint?! Ha többel emelik, sokkal több megtakarításom lehetne! De sebaj! Alig várom, hogy kinyissanak a benzinkutak. — Miért? — Hallottam, hogy felemelik a benzin árát is. Szeretnék beszerezni vagy tíz marmonkannával. — De hiszen neked nincs is autód! — Na és? Hajam sincs, mégis állandóan nyírnak ... Ott spóroljon az ember, ahol tud! Még másnap reggel is Sódernyák furcsa észjárása forgott az agyamban, amikor a hentespult előtt álltam. Harmadszor kérdeztek rám: „Mit parancsol?” — Kérek 37 deka darált húst — mondtam tétován, aztán eszembe jutott, hogy a hús árát nem fogják emelni, tehát úgyis mindegy, és hozzátettem: — De az sem baj, ha fél kilóval több, vagy kevesebb ... Varga Dezső Tombola, lánc, vidámság Jó hangulatban búcsúztattuk az óévet Már szilveszter délutánján megkezdődött a jókedv, a vidámság. Az emberek az élelem, az innivaló beszerzése után trombitával, papírcsákóval és kalappal „felvértezve” tolongtak a városok legforgalmasabb pontjain. Készültek az óév méltó búcsúztatására. Volt, aki otthon, családi körben ünnepelt, sokan pedig az éttermekben, a borozókban, a kisvendéglőkben érték meg az 1981-es esztendőt. Megyénkben a vendéglátóipari vállalat és a fogyasztási szövetkezetek üzleteiben jó hangulatban, kulturáltan szórakoztak a fiatalok és az idősebbek. Békéscsabán, a Körös étteremben, a presszóban és a drink bárban 150 ezer forint értékű étel és ital talált gazdára. Reggel öt óráig szólt a zene, fogyott a jaminai bicskásborda, a töltött káposzta, hajnalban pedig a Jókai-bableves füstölt csülökkel. Éjfélkor a tombolahúzáson a magyarokkal együtt szurkoltak a jugoszláv vendégek. Az élő malacot végül is egy békéscsabai lakos nyerte. A Fehér Galamb vendéglőben nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az előző szilveszterkor. A 37 ezer forintos bevétel önmagáért beszél. Az asztalokat már karácsonykor lefoglalták, így semmi sem akadályozta a hajnalig tartó mulatságot. Felszolgáltak itt halételt, disznótorost és sertéssültet. A Kakas étteremben 80-an, a vasutas klubban 150-en köszöntötték az újévet. Az ételkülönlegességek közül a legtöbben a májjal töltött sertésszeletet választották, de fogyott a virsli és a kocsonya is. Gyulán a Komló étteremben szintén telt ház volt. Mintegy 250-en foglaltak helyet az asztaloknál. A helybelieken kívül miskolci IBUSZ-csoportot is fogadtak. Az étlapon háromféle menüt kínáltak. Slágernek számított a malacpecsenye, a töltött pulyka, és a vegyes szilveszteri tál. Az utóbbi évek legsikeresebb szilveszterét tartották Orosházán, a Béke étteremben. A forgalom elérte az 54 ezer forintot, az előző esztendő 35 ezer forintjával szemben. Külön étlapot állítottak össze, amelyen szerepelt a Gundel-palacsinta, a kolozsvári töltött káposzta és a korhelyleves is. A vendégek többsége viszont birkapörköltet és nyárson sült rablóhúst rendelt. Szarvason a patinás Árpád étteremben a 400 vendég 75 ezer forint értékű ételt, italt fogyasztott. A hajnali négy óráig tartó mulatságon két élő malacot, fényképezőgépet, italokat, édességet sorsoltak ki tombolán. Kínáltak debreceni sertésbordát, szarvasi sült csülköt, marhapörköltet. Kimértek 120 liter vörös bort, 160 üveg pezsgőt. Ugyancsak jól sikerült az első szilveszter az Arany Szarvasban. Nagy keletje volt a vadból készült ételeknek: az őzpaprikásnak, a fácánlevesnek. A Budapestről és más városokból A szarvasi járás egyik legjobban működő ifjúsági klubjaként tartják számon a kondorosit. A művelődési házból nemrégiben a könyvtár épületébe költöztek, ahol tágasabb a hely, s így többféle rendezvényre nyílik lehetőség. A múlt évi decemberi programból látható, hogy igyekeznek a tagok sokféle igényét kielégíteni, a 28 fiatal között ugyanis akad tsz-tag csakúgy, mint középiskolás diák. Decemberben hat foglalkozást tartottak, s ezek között a szűkebb körű mellett szerepelt nagyobb szabású rendezvény is. A hónap első napján ifjúsági iderándult turisták leginkább a kékfrankos vörös bort fogyasztották'. Békésen a Nagyház pinceborozóban 80 jugoszláv vendég ünnepelt, a Dübögő étteremben 250-en vigadtak szilveszter éjjelén. Az utóbbi helyen fővárosi művészek adtak műsort. Az étlapon négyféle menü közül lehetett válogatni. Alig győzték felszolgálni a brassói aprópecsenyét; a cigánypecsenyét és a rántott sertésbordát. Toroköblítőnek ott volt az egri bikavér és a pezsgő, amelyből 120 üveggel adtak el. —s. vitakör keretében a munkahelyről és a művelődésről beszéltek a fiatalok. Hatodikén a község KlSZ-alapszer- vezeteivel közösen Mikulás- napi vetélkedőt rendeztek, 17-én pedig a csabacsüdi ifjúsági klub tagjait látták vendégül. A karácsonyi ünnepek alatt több alkalommal jól sikerült diszkóműsort rendeztek a művelődési ház nagytermében, ahol — természetesen — nemcsak a klubtagok vettek részt. A klubhelyiség egyébként minden vasárnap délután nyitva áll, s lehet játszani, zenét hallgatni. Veszik a szilveszteri kellékeket: a papírtrombitát, a csákót, a kalapot... Fotó: Martin Gábor Ifjúsági Klub Kondoroson n munkaidő és beosztása Kevés az olyan kérdés a dolgozók jogaival kapcsolatban, ami jobban foglalkoztatná az embereket, mint a munkaidő-beosztás. Nem véletlen, hogy ezt a témát a jogszabályok részletesen szabályozzák, sőt, a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása során is született erre több előírás. _ Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben bevezetett munkaidő-csökkentések eredményeként egész népgazdaságunkban általánossá vált a heti 44 órás munkaidő. Ezt deklarálja a módosított törvénykönyv is, amikor kimondja, hogy Magyar- országon a dolgozók heti törvényes munkaideje 44 óra. (Korábban heti 44—48 óra volt.) Az említettnél rö- videbb, vagy — kivételesen — hosszabb munkaidő csak olyan munkahelyen vagy munkakörben alkalmazható, ahol erre a jogszabály egyértelműen módot ad. A Munka Törvénykönyvének módosítása — amely 1980. január elsején lépett hatályba — a korábbi helyzethez képest szűkítette azt a lehetőséget, hogy a vállalatok a törvényesnél hosz- szabb munkaidőt állapítsanak meg dolgozóik számára. Az új törvény például a közlekedés területén és az idényjellegű tevékenységekkel kapcsolatosan is megváltoztatta azt a rendelkezést, amely gyakorlatilag általánosan lehetővé tette a dolgozók foglalkoztatását a törvényesnél hosszabb munkaidőben. A jelenlegi szabályozás szerint heti 44 óránál hosz- szabb munkaidő kivételesen csak két területen állapítható meg. Az egyik ilyen a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, amelyben a leggondosabb munkaszervezés mellett, is előfordulhat a feladatok halmozódása. A másik területhez azok a munkakörök tartoznak, amelyekben a munkaidő teljesen vagy részben készenléti jellegű. Itt tehát arról van szó, hogy a dolgozó ugyan a munkahelyén tartózkodik, de tényleges munkát nem végez, például portás, kapus. Ilyenkor indokolt lehet, hogy a munkáltató a heti 44 óránál hosszabb munkaidőt állapítson meg: ezt azonban a kollektív szerződésben, vagy a dolgozóval kötött munka- szerződésben kifejezetten ki kell kötni A portások, őrök é6 egyéb őrzési szolgálatot ellátó személyek munkaidejét a jogszabályok általában heti 60—72 órában maximálják. Az általánosnál rövidebb. heti 40—44 óra a rendes munkaidő mértéke a folyamatosan. illetőleg a naponta három vagy több műszakban termelő ipari és építőipari vállalatoknál. Az egészségre ártalmas munkakörökben a heti munkaidő 36—42 óra között váltakozhat. Ezeket a munkaköröket az egyes ágazatokra, iparágakra vonatkozóan a felügyeleti miniszterrel egyetértésben határozza meg. A munkaidő mértékének a meghatározása után a másik legfontosabb kérdés a munkaidő beosztása. Ezzel kapcsolatosan a módosítás arra irányult, hogy minél tágabb körben legyen lehetőség a vállalati szükségletekhez és körülményekhez igazodó rugalmas munkarend
