Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
1981. január 4., vasárnap ±\C1 Hordozható utak Tavaly több mint 82 000 négyzetméternyi hordozható útpályaelemet gyártottak a Beton- és Vasbetonipari Művek lábatlani üzemében. Ezekkel a vasbetonelemekkel különösen az új építkezések környékén lehet gyors és gazdaságos módszerrel ideiglenesen és többször is felhasználható utakat, kialakítani. A különböző méretű és formájú pályaelemek elhelyezéséhez mindössze néhány centiméteres homokvagy kavicságyat készítenek, s ezen az alapon illesztik szorosan össze a betontáblákat. A 18 centiméter vastagságú pályaelem a 18 tonnás tengelynyomást is elviseli. A másik típuson a 12 centi- méteres útpályán az öttonnás gépjárművek haladhatnak biztonsággal. Az útpályaelemek gyorsan felszed- hetők, amikor továbbhalad az építkezés, az út is „költözhet”. A gépjárműveket kímélő, hordozható utak élettartama 15 év. A hordozható utak gyártását hosszú évek kutató-- munkája után kezdték meg, s a vasbetonipari művek üzemei közül csupán a lábatlanban gyártják. Ott a leggazdaságosabb a gyártása, az időszakos kapacitástöbbletet használják fel készítéséhez. Először csak az építőipar rendelt belőle, újabban azonban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is igénylik a pályaelemeket. Korszerűbb Indítómotorok 1981-től jórészt már az eddiginél korszerűbb, új típusú indítómotorral látja el az NDK haszongépjármű-iparát az' Autóvillamossági Felszerelések Gyára. A kétoldalú szakosítási egyezmény keretében szállított régebbi, 3,5 kilowatt teljesítményű indítómotorokat fokozatosan váltják fel a korábbinál nemcsak korszerűbb, üzem- biztosabb, hanem kétszer hosszabb élettartamú, saját fejlesztésű új indítómotorral. Az új típusú indítómotor sorozatgyártását már megkezdték. Az alkatrészek nagy része a nemrégiben munkába állított új gyártósorokon, korszerű technológiával készül, ami jelentősen emeli a termék minőségét. Az idén — ,a tervek szerint — az évente gyártott mintegy 90 ezer darab indítómotornak már több mint a fele ilyen új típusú lesz. kialakítására. A munkaidő beosztásának ésszerű kereteit ezért úgy határozták meg, hogy több vonatkozásban csökkentették a központi kötöttségeket. Vizsgáljunk meg néhány példát! A munkaidő alapvetően kétféle módon osztható be: egyenlően és egyenlőtlenül. Egyenlő munkaidő-beosztást kell alkalmazni azoknál a vállalatoknál, ahol a munka időbelileg nagyjából arányosan oszlik meg. A vállalatok, hivatalok többsége általában ezt a módszert alkalmazza. Ennél a beosztásnál a hét minden munkanapjára egyenlő munkaidőt kell meghatározni, kivéve a szombatot, amelyre rövidebb munkaidő is megállapítható. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás ott indokolt, ahol a feladatok aránytalanul oszlanak meg. Ilyen előfordulhat az idényjellegű munkáknál a mezőgazdaságban és bizonyos más munkakörökben is (például bérelszámolók, karbantartók stb.). Ilyenkor az év meghatározott hónapjaira, vagy azon belül egyes hetekre különböző hosszúságú napi munkaidő állapítható meg. Például a nyári hónapokban tíz-, télen napi hatórás vagy ,a hónap első két hetében rövidebb, a másik két hetében pedig hosszabb munkaidő. Elsejétől harmadikéig: munkában Felhívás (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként az éjszaka csendes volt, egyetlen kamion se „forditotta felénk a rudat”. Hajnalban jött be az első Trabant. Szerencse, hogy a személykocsikat nem kell mérnünk, mert a sok beiglievéstől olyan jó húsban voltak az utasok, hogy talán beszakadt volna alattuk ez a tonnákra hitelesített mérleg... ♦ Az ország legnagyobb vállalata a MÁV. A vasútnál sincsenek hétköznapok, ünnepnapok, sőt ünnepek előtt fokozottabb feladat hárul a vasutasokra. Liker György békéscsabai mozdonyvezető három évtizede lépett a vasút szolgálatába. Segédmunkásként kezdett, majd mozdonyfütőként dolgozott, 1958-tól pedig mozdonyvezető. Azóta valamennyi típusú mozdonyt vezetett. Napjainkban villanymozdonyon teljesít szolgálatot, szilveszterkor is azzal robogott. — Amióta gépen szolgálok — egy kivételtől eltekintve — mindig úton töltöttem a szilvesztert, úton köszöntöttem az újévet. Három esztendővel ezelőtt búcsúztattam családi körben az évet — kezdi a halk szavú, ötvenes férfi. — Most hol szilveszterezett? — Ütőn. December 31-én Szolnokra vittem tehervona- tot, ahová este 8 óra előtt értem. Ott leváltottak, majd rövid pihenő után másik mozdonyra vezényeltek, Mezőtúrra továbbítottam egy te- hervonatot. Éjfélkor Kétpó és Csugar között voltam. Több évtizedes vasutas szokás szerint öt percig kürtöltem, köszöntöttem a tanyavilág lakóit. A kollégákkal rádióval Hőszigetelt ajtók biztonsági zárral Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat Lentiben működő gyára magánépítők igényeihez igazítva szakosította 1981. évi termelését. Zala megye egyik legjelentősebb faipari üzeme 1981- ben a keresletnek megfelelően 280 000—300 000 lakásajtót gyárt és szállít a TÜZÉP-telepekre. Az ajtókat az Elzett Gyár korszerű, svéd rendszerű biztonsági záraival szerelik fel. Az építkezők választhatnak felületkezelt és fényezett ajtók között. A gyár újdonsága a hungarocel betétes, hőszigetelt bejárati ajtó. További előnye, hogy hangszigetelő is, és egyharmadával olcsóbb, mint a hasonló importajtó. Az új rendelkezések azonban bizonyos korlátokat is szabnak, a munkaidő-beosztás tehát nem csupán a vállalat. tetszésétől függ. így az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban sem lehet a dolgozó munkaideje egy napon négy óránál rövidebb. vagy — a váltásos szolgálatot kivéve — tizenkét óránál hosszabb. A munkajogi szabályozás a dolgozók érdekeinek maximális védelme mellett méltányolja azt a fontos népgazdasági érdeket is, hogy a korszerű, nagyfokú szervezettséget kívánó technológiai folyamatokhoz az átlagostól eltérő munkaidő-beosztásra van szükség. Ezért az új rendelkezések szerint a folytonos, folyamatos üzemelésű munkahelyeken — és kivételesen egyéb indokolt esetekben — a heti munkaidő a szükséghez képest egybefüggően hat, de legfeljebb tíz munkanapra is beosztható. Ilyenkor a szabadnapok ösz- szevontan is kiadhatók, ezek száma azonban a heti pihenőnappal együtt sem haladhatja meg az egybefüggően ledolgozott munkanapok számának felét. Az ilyen munkarendben például tíz munkanapra maximálisan öt, nyolcra négy, hatra pedig három szabadnap adható. Dr. Deák András (Folytatjuk) tartjuk a kapcsolatot, a szolnoki személyzetirányító köszöntött bennünket éjfélkor, majd a gépeken szolgálatot teljesítőkkel kölcsönösen kívántunk egymásnak boldog újévet. S tegnap a megye- székhelyről továbbítottam Záhonyba az első, exporttal megrakott szerelvényt. — Legemlékezetesebb szilveszteri szolgálata? — Még fűtő voltam, amikor egy 411-es gőzössel Szolnokra vittünk egy tehervo- natot. Kegyetlen hideg volt, ráadásul rossz szenet kaptunk, s a szén közé idegen anyag keveredett, „összesült” a tűz. Döcögve haladtunk, több mint 36 órás szolgálat után váltottak le bennünket. Mindez már csak emlék. A háromezer lóerős villanymozdonnyal ma már könnyű vonatot továbbítani, kényelmes, s ha áram van, nincs gondunk — mondta búcsúzásul Liker György. ♦ A mentőállomásokon is egész évben folyamatos az ügyelet. Bartolák János, a békéscsabai mentőállomás szolgálatvezetője is munkával köszöntötte az újévet. Tegnap is dolgozott, ott-tar- tózkodásunk alatt is gyakran csörgött a segélykérő telefon. — Szilveszterkor reggel hét órakor kezdtem a 24 órás szolgálatot. Délelőtt igyekeztünk a kórházakból hazaszállítani azokat a betegeket, akiket az ünnepre hazaengedtek. Bajtársaim szinte megállás nélkül dolgoztak. — Csendes volt az évbúcsúztató? — Nem mondhatnám. Az esti óráktól sűrűn csengett a telefon, egymás után vonultak ki a mentőkocsik. Tucatnyi rosszulléthez riasztottak bennünket, az esetek többségében gyomorbántal- mak miatt hívták a mentőket. Hiába, az ünnepeken többet, zsirosabbat ettek az emberek, többet megengedtek maguknak. Ezenkívül három infarktusos beteget, két vakbélgyanúsat, és egy 8 hónapos csecsemőt szállítottunk kórházba. Éjfél után egy fiatalember kezében felrobbant a petárda, ujjait szétroncsolta, őt is kórházba kellett vinni. Ezúttal részeghez nem riasztottak bennünket. Éjfélkor valamennyi szolgálatban levő bajtársam bent volt az állomáson, almalével koccintottunk. Röviddel éjfél után az Országos Mentőszolgálat szolgálatvezető főorvosa köszöntötte a vidéki állomásokon szolgálatot teljesítőket, majd 0 óra 13 perckor riasztottak bennünket. Szolgálat után baráti körben pótszilvesztert tartottunk. ♦ A Körös Hotelban tegnap már nyoma sem volt a szilveszteri mulatságnak. Megszokott, hétköznapi hangulat fogadta a vendégeket, a felszolgálók egykedvűen terítettek délre. — Szilveszterkor nem volt ilyen csend — fogad Kővágó György felszolgáló. — Remek volt a hangulat. A kora esti órákban a kollégák között kisorsoltuk a „platzo- kat”, s fogadtuk a vendégeket. — Mi volt a legkelendőbb menü? — A töltött káposzta és a jaminai bicskásborda. Éjfél után Jókai-bablevest szolgáltunk fel. — Mennyi pezsgő fogyott? — Nagyon sok. Jómagam 110-et bontottam fel, s a vendégekkel köszöntöttük az újévet. Reggel, éppen amikor számoltunk le, a Csabában dolgozó kollégák zenekarral jöttek újévet köszönteni. — Erős volt a forgalom? — A belépők elővételben elkeltek. Ha a borravalóra gondol, akkor az egy átlagos napnak felelt meg, ugyanis a belépők magukban foglalták a kötelező fogyasztást. Mohácsy Mátyás születése 100. évfordulójának megünneplésére ♦ Tóth Gábor fiatalember, a békéscsabai I. számú postahivatal hírlaposztályának forgalmi ügyintézője január 3-án, szombaton 6 órára ment dolgozni. — Az óévet baráti körben búcsúztattuk. A hangulatot csak az rontotta, hogy a meghívottak közül néhányan nem tudtak eljönni — mondja. — A kétnapos ünnepen Kiskőrösön meglátogattuk a menyasszonyom családját. A hét végén remélem Körösnagyharsányba is eljutunk,, ott élnek a szüleim. — Mire emlékszik vissza a legszívesebben? — Tavaly Szegeden elvégeztem a segédtiszti tanfolyamot. Februártól itt dolgozom Békéscsabán. Ügy érzem, sikerült megtalálnom a helyemet, a munkámat szeretem. Ebben minden bizonnyal nagy szerepe van annak, hogy jó a munkahelyi légkör, a munkatársak megértőek. — Milyen gondolatokkal jött be dolgozni? — őszintén szólva semmi különleges sem jutott eszembe. A hírlap-áremelkedések miatt most sokkal több a munkánk. Ma kaptuk meg az ezzel kapcsolatos utasítást. Azt szeretnénk, ha az újság-előfizetők száma nem csökkenne. — Mit vár az újévtől? — Remélem felvesznek a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola nappali tagozatára. Most minden héten szerdán Szegedre járunk előkészítőre. Ezt követően még egy háromhónapos bentlakásos felkészítés is lesz. Kepenyes—Szekeres A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete felhívja Békés megye mezőgazdasági üzemeit, szak- irányító-érdekvédelmi-integrátor és szakoktatási intézményeit, kertészeti termékeket forgalmazó iparvállalatait, állami és tömegszervezeti szerveit az 1981. évre tervezett Mohácsy Mátyás centenáriumi rendezvénysorozat erkölcsi és anyagi támogatására, az emlékbizottság szervező munkájában való részvételre. Dr. Mohácsy Mátyás kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas egyetemi tanár 1881. március 12-én született Békéscsabán. A Budapesti Kertészeti Tanintézet elvégzése után egy évtizedig tanulmányozta Nyu- gat-Európa és az USA fejlett kertgazdaságait. Korszerű ismeretekkel gazdagodva tért haza. Itthon kezdeményező munkája nyomán valósult meg azután a felső szintű kertészeti szakoktatás, s ezzel egy időben megteremtődtek a kutatás szellemi és anyagi alapjai is. Életműve nemzedékek számára a szakmai és emberi önfejlesztés gazdag tapasztalati tárháza lett. Megkésett ugyan, de nem maradt el a társadalom elismerése sem: szakegyesületek országos vezetője lett, az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Szakterülete a mezőgazdasági tudományok doktora címmel tüntette ki, a Kertészeti Egyetem, amelynek létéért annyit küzdött, díszdoktorává fogadta. Hosszú élete alkonyán nemcsak a tisztes korral járó megbecsülést, a vasdiplomát érte meg, hanem az élet ritka ajándékaként megláthatta életművének kiteljesedését is. 1970. április 6-án hunyt el Budapesten. A MAE Békés megyei szervezete, annak kertészeti szakosztálya Mohácsy Mátyás emlékének megörökítése és hagyománnyá fejlesztése céljából centenáriumi rendezvénysorozat szervezését határozta el, a programok megvalósítására emlékbizottságot hívott életre. A rendezvénysorozat védnökei: a MAE Békés megyei szervezetének elnöke, a Békéscsaba város Tanácsának elnöke és a Kertészeti Egyetem rektora. A gazdag programban — amelyhez az emlékbizottság a társadalmi segítséget kéri, várja — szerepel többek között a márciusi évforduló megünneplése. „A szakma kiváló tanulója” országos verseny a gyulai szakközépiskolában, a Mohácsy-centenárium' jegyében, a megyei kertészeti termék- bemutató és kiállítás, Mohácsy-emlékülés üzemi bemutatókkal, és kertésztalálkozóval egybekötve, valamint Mohácsy- emlékkiállítás és -szoboravatás. A tervezett centenáriumi programok részben hagyományteremtőek, másrészt hivatottá válhatnak Mohácsy Mátyás szellemi örökségének méltó ápolására, hogy nagyszerű életének céljáról és értelméről szerényen megfogalmazott vallomása az utána következők számára ne szólam legyen, hanem maga az önmegvalósulás: „Használni szerettem volna, és maradandó nyomot hagyni az elmékben és a szívekben.” Váljon valóra törekvésünk, az ő életműve előtti méltó tiszteletadásban Békés megye lakosságának, szakembereinek, munkahelyi kollektíváinak és intézményeinek társadalmi összefogásával. MOHÁCSY MATYAS-EMLÉKBIZOTTSÁG, BÉKÉSCSABA Új lehetőségek a Szeghalmi Állami Gazdaságban A Szeghalmi Állami Gazdaságról köztudott, hogy nem éppen a megye legjobb földjein gazdálkodik. Mindenesetre 1983-ig terjedő határidővel lehetőséget kapott arra, hogy központi segítség igénybevételével is ésszerűsítse „birtokainak” hasznosítását. Ez a folyamat — amit a szakma racionális földhasználat elnevezéssel illet — már tavaly elkezdődött a gazdaságban. Első lépésként megváltak 1100 hektár olyan szántótól és 2 ezer hektár olyan legelőtől, amelynek minőségét az azóta már idejét múlt aranykoronával ]s alig lehetett kifejezni. A szóban forgó terület korábban a dévaványai gyapjútermelő vállalat célgazdaságé volt, az elmúlt esztendőben pedig — az illetékes minisztériumok egyetértésével — a természetvédelmi hivatal tulajdonába került. Ezzel a gazdaságban növekedtek a lehetőségek a szántóföldi növénytermesztés hatékonyságának fokozására, természetesen ehhez nem elegendő a viszonylag értéktelen földektől „megszabadulni”, hanem a termékszerkezet megfelelő alakításával is ki kell aknázni az új feltételekkel született lehetőségeket. Az a helyzet tudniillik a Szeghalmi Állami Gazdaságban hogy a területátadás ellenére sem szűkölködnek legelőkben. A fűhozamtól függően bővíthetik egyfelől az árunövények vetésterületét, illetve másfelől gyarapíthatják a kérődző állatok állományát. Utóbbiban is jelentős eredményt sikerült elérni a szeghalmiaknak. Még az elmúlt év novemberében átadták rendeltetésének azt a 29 millió forintból épült 5 ezer férőhelyes anyajuhtelepet, amely lehetővé teszi az ágazat korszerűsítését. Az új telepet a volt Ká- rolyderéki Állami Gazdaság — ma ez a gazdaság egyik kerülete — két és fél ezer férőhelyes juhtelepe mellett alakították ki, s így már a közeljövőben mintegy 8 ezer anyaállatot tarthatnak a gondozás valamennyi mai követelményének eleget téve. Az új telepen, együttműködésben a Sárréti Tejjel, gépi fejésre rendezkednek be, s ezzel hozzájárulnak a tejfeldolgozók kínálatának szélesítéséhez is a megyében. Hogy pedig mindezek a változások milyen eredménnyel jártak, arról leghívebben az a néhány százezer forintos nyereség tanúskodik, amit az ágazat 1980-ban ért el, szemben a megelőző esztendei kétmillió forintos veszteségötven helikopter és repülőgép műszaki középjavítását végzik a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat kaposújlaki repülőterén. A gépek januárban megkezdik a műtrágyák szórását Somogy megye termőföldjei fölött (MTI-fotó: Gyertyás László fe’-rétele — KS)
