Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

1981, január 23., péntek o Terven felüli nyereség Eredményes munkaverseny az Orosházi állami Gazdaságban A szocialista brigádok mun- kaverseny-vállalásait, azok teljesítését értékelte a mi­nap az Orosházi Állami Gazdaság vezetősége. Kide­rült: a XII. pártkongresszus tiszteletére és hazánk felsza­badulásának 35. évforduló­jára 21 szocialista brigád tett felajánlást, s minden terüle­ten várakozáson felüli ered­ményeket produkáltak. A munkaverseny-mozgalom- nak igen nagy a szerepe ab­ban, hogy jó eredményekkel zárta a gazdaság az V. ötéves terv utolsó esztendejét. Az ötezer hektáros gazda­ságban a termelési érték nö­vekedése az előző évhez vi­szonyítva 10,5 százalék a tervhez képest 16%. Az egy főre eső termelési érték meghaladja a félmillió fo­rintot. A gazdaság dolgozói személyenként 34 és fél ezer forint nyereséget és 82 ezer forint bruttó jövedelmet ér­tek el. 1980-ra 18 millió fo­rint nyereséget terveztek, s várhatóan meghaladják a 21 milliót. A szocialista brigádok az üzem összes termelési értéke növelésére kétmillió 674 ezer forint többletet vállaltak, amit csaknem ötmillióban realizáltak. Termelési költsé­gek csökkentésében 10 és fél millió, energia-megtakarí­tásban pedig egymillió 200 ezer forint az eredmény, ösz- szességében a felajánlások a vállalati eredmény elérésére igen nagy hatást gyakorol­tak. A szocialista brigádok azért is tudnak minden te­rületen helytállni, mert rendszeresen tanulnak. Csu­pán szakmai továbbképzésre 110-en jártak 1980-ban, kö­zépiskolába, szakmunkáskép­zésre harmincán. A brigád­vezetők külön oktatásra jár­tak, s a politikai oktatáso­kon is ott voltak a brigád­tagok. A munkásbrigádok közművelődési vetélkedőin is jól szerepeltek az orosháziak. Élen járnak a sportolásban csakúgy, mint a munkában. Természetesen a gazdaság ve­zetői is mindent megtesznek azért, hogy az adott lehetősé­geken belül állandóan javul­jon a dolgozók élet- és mun­kakörülménye. 1980-ban például átlagosan hét egész két tized százalékkal emel­kedett a bérszínvonal, az V. ötéves tervben összesen 36,8 százalékkal. A gazdaság dol­gozóinak évi átlagjövedelme — illetményföld nélkül — 50 ezer 700 forint. A gazdaság vezetői elisme­résüket fejezték ki a szocia­lista brigádoknak az ered­ményes munkáért. Ök pedig beírták1 a naplóba, s ezzel lezárták a múlt évet, annál nagyobb gondossággal ké­szülnek az 1981. gazdasági évre. a. Jó eredménnyel zárt a dévaványai Aranykalász Tsz A 7380 hektáron gazdálko­dó dévaványai Aranykalász Tsz-ben jó eredménnyel zár­ták az V. ötéves terv utolsó esztendejét. A szövetkezet fennállása óta először adhat számot a vezetőség arról, hogy egy év alatt 12 millió 100 ezer forint nyereséget értek el. Az eredményekhez nagy­mértékben hozzájárult a jó munkaszervezés, a tagság fegyelmezett helytállása. A kedvezőtlen időjárás ellené­re jó termést takarítottak be minden növényféleség­ből. Búzából például hektá­ronként 14 mázsával termett több, mint korábban. Lucer­nából 84 mázsás átlagtermést takarítottak be. A lucerna- lisztüzemben az olajtüzelés­ről áttértek a pakurafűtésre, így jelentős volt az energia­megtakarítás. Az állattenyésztésben ki­emelkedő volt többek között a tehenészet. Magyartarka- állományuk tehenenként 4600 liter tejet adott 1980- ban. A korábbinál nagyobb arányú volt a sertéshizlalás. Vásárolt süldőket hizlaltak rendkívül nagy gondossággal. Ez az ágazat kétmillió fo­rint pluszt hozott a szövet­kezetnek. Nem kis fizikai megterhelést és még annál is nagyobb kéz­ügyességet igényel a szőnyegszövés, s szinte kizárólag a gyengébb nem képviselőit találjuk a szövőszékek mellett Fotó: Martin Gábor Bauxitkészletek nyomában A magyar bauxitbányászat történetében a legmagasabb éves terv előirányzatának megvalósítását kezdték meg a Dunántúl hegyvonulatain, elsősorban a Bakony vidé­kén. Az 1981-es esztendőre összesen 140 000 méter kuta­tófúrást írt elő a Magyar Alumíniumipari Tröszt. En­nek a munkának az orosz­lánrészét a Bauxitkutató Vállalat végzi el: 110 ezer méter fúrással szerez újabb információkat a föld alatti bauxitkészletekről. További húszezer méter fúrásra vál­lalkozott az Országos Föld­tani Kutató-Fúró Vállalat és 10 ezerre a Mecseki Ércbá­nya Vállalat. A nagyszabású munkát a társvállalatoknál is a Bauxitkutató Vállalat irányítja. Mint Verebélyi Sándor, a vállalat igazgatója elmondotta, a minden eddi­ginél nagyobb arányú kuta­tófúrást az indokolja, hogy az utóbbi évek felderítő ku­tatásai, prognózisai eredmé­nyeként nőtt a reménybeli területek mennyisége, s fel­tehető, a készletek 55 száza­léka még nincs megkutatva, tehát elhelyezkedésükről, mi­nőségükről nem rendelkez­nek részletes adatokkal. A magyar alumíniumipar táv­lati fejlesztéséhez szükség van a mind teljesebb isme­retekre, amelyek alapján a gazdaságos bányanyitás szempontjából rangsorolha­tók a lelőhelyek. Ugyanak­kor a folyamatos termelés érdekében szükséges, hogy a kibányászott mennyiséget évente azonos mennyiségű megkutatott készlettel pó­tolják. A kutatófúrások so­rán a legnagyobb erőket azokon a vidékeken összpon­tosították, ahol a leggazdasá­gosabban kitermelhető kész­letekre számítanak. így pél­dául Nyirád környékén mintegy 46 ezer méter kuta­tófúrást terveznek. Tovább folytatódik Ihar- kút-Farkasgyepü környéké­nek kutatása is, mintegy 26 ezer méter fúrással. Ebben az évben 10 bauxitlencse ku­tatását fejezik be, és a rész­letes információkat átadják a bányászat tervezőinek. Fe­nyőfő vidékén a tervezés alatt álló bányához keresnek újabb ércmezőket, részletes és felderítő kutatásokat vé­geznek a Bakony-oszlop kör­nyékén, valamint a Vértes vidékén. Battonyáról Ajtó és ablak Szeptemberben esett legutol­jára szó a lap hasábjain a Bat- tonyal Asztalosipari Szövetke­zetről. Nem titok, akkor — a hullámvölgyben — nem sok biz­tosat mondhattak a jövőről. A szövetkezet számára három le­hetőség kínálkozott kiútként: a TANERT-tel való szerződés, a kooperációs bútorgyártás és egy korábbról beígért beruházás. Annak, hogy egyik sem vált a szövetkezet fejlődésének emel­tyűjévé, egy oka van: egyik sem valósult meg. A profilváltás tehát nem sike­rült. Talpra állni viszont igen, méghozzá önerőből. Maradt az ablak- és az ajtógyártás, de maradtak a létszámcsökkenés gondjai is. Éves tervüket Jobb munkaszervezéssel, piackutatás­sal 28 százalékkal teljesítették túl. Vannak még szabad kapa­citásaik erre az esztendőre. Se­regnyi még a bizonytalan té­nyező. A szövetkezet reálisan felmérte: lanyhul az érdeklődés fő termékeik, a hagyományos nyílászáró szerkezetek Iránt. Ép­pen ezért nemsokára újdonság­gal jelentkeznek a piacon: a variálható — hőszigetelő ablak­kal. Tudják, e takarékos világ­ban nem szívesen veszik az em­berek, ha kályháik melegének egy része az utcára távozik. A hőszigetelő szerkezeti elem há­rom méretben készül, s a már meglevő ablakok mellé is be­építhető. Ebben az évben 4—5 ezer darabot gyártanak majd belőle. Szállításra várnak a négysoros adapterek Fotó: Veress Erzsi n MEZŐGÉP és a dialektika Tavaly leckét kapott dia­lektikából a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat. Rájö­hettek, hogy a világon sem­mi sem örök és változatlan, és ami az egyik időpontban még erény volt, az a másik­ban már hiba lehet. Egyszer hopp,... A mindennapi életben ez a következőképp történt. Sokéves munkával, licencvá­sárlással, kooperációval, meghonosították a MEZŐ- GÉP-nél a kukoricabetakarí­tó adapterek nagyüzemi gyártását. Ezek az adapte­rek — túlzás nélkül állíthat­juk — a világszínvonalat el­érő minőségűek. Erre bi­zonyságul elég csak annyi, hogy a világ egyik legna­gyobb kombájngyára az NSZK-beli Claas a MEZÖ- GÉP-től szerzi be adapter- szükségletének túlnyomó há­nyadát, sőt vannak olyan tí­pusok, melyeknek gyártását r— éppen a magyar adapte­rek kitűnő minősége miatt — abba is hagyták. Néhány éve márt partnerük a Hesston is, mindkét cég a vásárolt adap­terek nagy részét továbbex­portálja, gyakran a saját ne­ve alatt. A tőkés export nagyará­nyú felfutásával egy időben a szocialista országok érdek­lődése is erősen megnöveke­dett. A KGST-szakosodás eredményeként a Békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalathoz került a kukorica- és az ipa­ri növények betakarító adap­tereinek teljes gyártmány­skálája. Ezenkívül a hazai mezőgazdaság rohamos fej­lődése is egyre több és több adaptert igényel. Némi túl­zással azt mondhatjuk: még néhány évvel ezelőtt is úgy tűnt, hogy adaptergyártás­ban a felső határ a csillagos ég, szinte nincs az a rneny- nyiség, amit el ne lehetne adni. Az eredmények is ezt lát­szottak igazolni. Évről évre dinamikusan nőtt a terme­lés, 1979-ben rekord évet zárt a MEZŐGÉP, több mint egy- milliárd forintos árbevétel­lel. Hogy az igényeket ki­elégíthessék, erőteljesen át­alakították termékszerkeze­tüket. Érthetően minden erőt az adaptergyártásra akartak összpontosítani, ezért igye­keztek minden más munká­tól megszabadulni. A struk­túra átalakításáért, a gyárt­mányskála szűkítéséért sok dicséretet kaptak akkortájt, példaként szerepeltek más vállalatok előtt, hogy íme, így kell sikeresen végrehaj­tani a termékszerkezet-mó­dosítást. No, de most jön a dialek­tika. 1980-ban alaposan meg­változott a szabályozó rend­szer, a termelőszövetkezetek­nek hirtelen nagyon kevés pénzük lett. Érthető módon csak arra költöttek, amire nagyon kellett, és inkább megjavították adaptereiket, de nem vásároltak újakat. Radikálisan csökkent tehát a belföldi kereslet. De bajba került a szocialista export is. Különféle kontingensproblé­mák miatt az eredetileg igé­nyelt mennyiségnek csak egy részét tudták eladni. És mert a baj nem jár egyedül, a tőkés export növelésére sem nyílt lehetőség tavaly* Legnagyobb partnerük, a Claas éppen típusváltásra ké­szült, természetesen ki akar­ta futtatni a régi raktárkész­letet. Egyszóval: az 1979-ben még oly dicséretes egyprofi- lúság 1980-ra már gátló té­nyezővé változott. Minden mozog Valamely vállalat életké­pességének egyik döntő fel­tétele, hogy miként tud al­kalmazkodni az ilyen és eh­hez hasonló megváltozott kö­rülményekhez. A Békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalat di­cséretére legyen mondva, hogy nem a körülményeket kezdték szidni a bajokért, hanem belátták: a dialekti­ka alaptörvénye, hogy min­den mozog, és ez rájuk néz­ve a már említett következ­ményekkel jár. A kedvezőt­len körülményeket ők nem tudják megváltoztatni, tehát egyetlen amit tehetnek: ru­galmasan alkalmazkodnak. Villámgyorsan új taktikát és stratégiát dolgoztak ki. Egy dolog világos volt. A fő profil, a hosszú távú stra­tégiai termék továbbra is a betakarító adapterek család­ja marad. Előre vetítve a je­lenlegi kutatási eredménye­ket, felmérve a fejlődés le­hetséges irányait nem látszik valószínűnek, hogy az ezred­fordulóig más módszerrel takarítanák be az ipari nö­vényeket, mint manapság. Adapterekre tehát a jövő­ben is szükség lesz, sőt a terméseredmények fokozódá­sával egyre többre. A jelen­legi piaci visszaesés ezért csak átmeneti lehet, előbb- utóbb pótolni kell az el­használódott berendezése­ket, ezért a legrosszabb eset­ben három-öt éven belül új­ból nagyarányú felfutás vár­ható. Ez az érem egyik oldala, de van egy másik is. Még­pedig- az, hogy meg is kell érni azt az időszakot, ami­kor az 1979-es évhez hason­ló lesz a kereslet adapterek­ből. Addig taktikát kell vál­toztatni és bővíteni kell a profilt a jobb piaci pozíciók elérésére. Szakszóval ezt úgy mondják: diverzifikálnak. Ennek jegyében készül el a vállalat VI. ötéves terv- koncepciója. Lényege: bőví­teni kell a gyártmányválasz­tékot. Ebből következik, hogy nincs „rangon aluli” termék. Mindent el kell vál­lalni, ami a vállalat gépeivel gazdaságosan gyártható, kü­lönösen akko1' ha ez tőkés exportra is le ,etőséget nyújt. Ezért kötöttek máris több kooperációs megállapodást hazai vállalatokkal, és foly­nak a tárgyalások jelentős dollárelszámolású szállítá­sokról is. Az újonnan ex­portálandó termékeknek nem sok közük van az adapterek­hez, de ez nem baj. A lé­nyeg: jó üzletnek ígérkezik. Irányváltoztatás Természetesen közben adap­tereiknek is új piacokat ke­resnek. A dán Dronningborg céggel együttműködnek an­nak érdekében, hogy a part­ner új fejlesztésű gabona- kombájnját a MEZŐGÉP ál­tal gyártott kukoricabetaka­rító adapterekkel szereljék fel. Tavaly már minősítették a kísérletek eredményét, és a tervidőszak során kisebb mennyiségű eladásokra is számítanak. A jelen helyzet jellegéből adódik, hogy túlzottan hosz- szú távra nem lehet részle­tes tervet készíteni, ezért a MEZŐGÉP Vállalatnál is csak az idei célkitűzéseket határozták meg pontosabban. Ez azt mutatja, hogy a tava­lyi mélypont után megkez­dődött a felemelkedés. Árbe­vételük várhatóan 900 millió forint körül lesz, és ez több mint 10 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet. A bel­földi értékesítést 520 millió forintra tervezik, rubelex­port-előirányzata 200 millió forint, míg a tőkés exportot 180—190 millió forintnyira várják. Ez utóbbi csaknem kétszerese az elmúlt évi ér­téknek. Termékekben kifejezve a fenti számok azt jelentik, hogy 1600—1800 kukoricabe­takarító adapter 450—500 Hesston—SKA-silók ukori- ca-betakarító adapter, 500 napraforgóadapter, 300 rend­rakó adapter értékesítését tervezik. Csehszlovákiának 140 millió forintért szállíta­nak kisgépeket, a Briban cégnek 31 millió forintért ál­lítanak elő kisgépadaptere­ket. A diverzifikálás mutat­ja, hogy 210—220 millió fo­rint értékben vállalnak kü­lönféle ipari kooperációkat. Ezeknek a célkitűzéseknek a teljesítésével jelentősen ja­víthatja fajlagos mutatóit a vállalat. Nő majd a nyere­ség és a hatékonyság. Ennek megfelelően hajthatják vég­re a bérfejlesztést is. Nincs tehát vész a MEZŐGÉP-nél, a hajó nem süllyed, csak irányt változtat. Ügy, ahogy azt a gazdasági -élet széljá­rása éppen megköveteli. ónyai László /

Next

/
Thumbnails
Contents