Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
1981. január 23., péntek Ugye, hasonlít? Az ál-Marilynt Esztergályos Cecília alakítja Kelendők a politikai kiadványok így kell ezt csinálni A társadalmilag elkötelezett író Nagy szél nagy port kavar — tartja a mondás. Ilyen „nagy szél” volt a század legszexisebb színésznője, Marilyn Monroe is. Viharos, hirtelen felivelő és gyorsan megsemmisülő életpályája nagy csóvát húzott és húz még ma is. Jó pár évvel Monroe halála után még a napi botrányokra, szenzáció ókra éhes Playboy is elővette a korabeli színes fotókat, és a legcsábosabbat a decemberi szám címoldalára tette, a többit meg a hu- szonegynehányadik oldalakra. Nehéz lenne megmondani miért, de a társadalmi változásokra érzékeny és politikusán reagálni tudó Szörény Rezső rendező is beleesett ebbe a csapdába. No, lehet gyártani valami elvet, amely közérdekűvé, de főképpen magyarrá emelinti az ebből származó filmet, a Boldog születésnapot, Marilyn! címűt. Az alaptörténet már- már sematikusan hétköznapi, ezerszer megírt és elmesélt, S hogy mégis egy kissé újnak tessék, hát alaposan túlbonyolított is. A legfájóbb talán az, hogy a nézőt nem is zavarja e megértést gátló túlbonyolítás. Néz, néz ..., s alig lát valamit. Ez egy alig-film. Alig-drá- ma, alig-sztori; alig-érdekes; alig-vígjáték, alig-pszicho- tragédia, alig-paranoiás, alig- ... Pedig ha elfogadjuk életerősen, fontosnak és tárgyszerűnek a történetet és az abba csomagolt alkotói mondanivalót (a művészi, a színészi lelki csőd, a kiszolgáltatottság, a hamis és éppen ezért károsan ható ideák testet-lelket ölő hajszolása stb.), izgalmasan nagyszerű is kerekedhetett volna a filmből. De ehhez is kell egy gerinc. Amire fel lehet fűzni a végkifejlethez vezető szemeket, epizódokat és valódi vagy csak jelzett, de önmagát adó történéseket. Régi igazság — lehet most le- gyinteni —, hogy a műalkotásban valahonnan el kell indulni és valahová meg kell érkezni. Még akkor is így igaz, ha e két pont egybeesik, ha e kettő vákuumot hoz létre, ha csak az abszurditás virágnyelvére lefordítva „történik valami”. Egy-egy beállítás több percig is eltart. Ismert dolog. A képen a főszereplő, az ál- Marilyn ácsorog, majd lépeget fel és alá egy hatalmas filmes műteremben. A kamera mozdulatlan, a képkivágás igen csak közeli. És nem történik semmi. Sem valóságosan, sem jelzés- rendszerében. Még a lelki feleslegesség érzetét sem tudjuk magunkba szívni, s egyáltalán: akármilyen nagy jó- iindulattal hitelesnek elfogadni. Pedig, éppen a történet elcsépeltsége miatt, nem is* várnánk el a hitelességet. Nem azért, mert a történet képletében már benne foglaltatik egy talmi tényező, az ®ál-Marilyn. Azért nem, mert összességében, a műalkotásban szükségszerűen megbúvó, illetve belefoglaltatott üzenetet nem találjuk meg. Nincs talpazata, bármihez is kapcsolódó gyökere a filmnek. Sőt: azt a bizonyos vákuumot sem hozza létre. Nagyon leegyszerűsítve így is fogalmazhatnánk: az üresség üressége még nem teremthet tartalmat. Abszolút értelemben sem. A főszerepet, az ál-Mari- lynt Esztergályos Cecília játssza. Régen tudjuk róla, hogy jelentős alakja a magyar színművészetnek, és nem is érdemtelenül. Szőkesége és bája, adott művészi kvalitásai azonban nem elégíthetik ki a film sehol és soha meg nem fogalmazott, éppen ezért megfoghatatlan igényeit. De jelenlétével, személyével sem tudja kitölteni ezt a légüres teret. Talán azért, mert ő sem volt tisztában azzal, mi is lenne a feladat, a lényeg, nem tudta, van-e egyáltalán tartalom. A színes magyar filmet — amelyet január 12-én este úgynevezett premier előtti vetítés alkalmával Békéscsabán láthattak az érdeklődők — január 22-től játsszák a filmszínházak. Nemesi László — Kati néni, bontsa már ki a csomagot.. — Katikám, mi újság, milyen új könyveket kaptál? Ez, és ehhez hasonló sűrűn hangzik el a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai üzemében, amikor a dolgozók Baráth Ferencnét, a Kossuth-kiadványok itteni terjesztőjét, vagy az éppen megérkezett könyvcsomagot meglátják. Az érdeklődés azt jelzi, hogv a politikai könyvek vásárlása nem kampányszerű, és pláne nem hosszas rábeszélés következménye. De hasonló a helyzet a pártfolyóiratok terén is. Ide azonban el kellett jutni. Tíz évvel ezelőtt még csak 4 Pártéletet vettek meg az üzemben, most 37-et; Nemzetközi Szemléből akkor mindössze 2 darab fogyott, ma 20. és a hajdani egyetlen Társadalmi Szemlével szemben jelenleg 8-nak van gazdája. S hasonló az arány a többi folyóiratnál is. s, hogy ,q politikai könyv is ma már kelendő portéka, azt mi sem bizonyítja jobban. mint az, hogy míg 1970-ben a forgalom alig haladta meg a 2000 forintot, a tavalyi már elhagyta a 30 ezret. — Nagy különbség — mondja Lipták Mihályné, az alapszervezet. párttitkár,a —, s a titka a terjesztő személyében található, az ő rátermett és odaadó munkájában. Amikor pártmegbízatásul ezt a feladatot kapta 1971- ben, még alig melegedett meg nálunk. Előző évben jött ide betanított munkásként, ma is fizikai dolgozó. Mégpedig olyan, aki különösen igényes a munkájára, sokat követei magától, s hasonló mércét állított föl a pártmunkájában is. S az eredmény nem maradt el. Az elismerés sem, mert két évvel ezelőtt kiváló terjesztő lett. Baráthné a' csatlakozó szereidé dolgozója. Határozott egyéniség, vidámsággal és jó humorérzékkel megáldva. Nyílt, szókimondó, s nagy munkabírású ember. Kellett is világéletében bírnia a tempót, hiszen három gyermek mellett, járt munkába, s abból is a nehezét végezte. Volt úgy, még fiatalasszony korában, amikor a férjével ,az állami gazdaság tehenészeiként dolgoztak, hogy tíz tehenet látott el és fejt — kézzel. — Mi kell a jó terjesztői munkához? — Ugyanaz, mint minden máshoz — feleli —, akarat, no meg szeretni azt, amit csinálunk. Ehhez még külön a könyvek szeretete is. Nekem gyermek, és fiatal koromban nem adatott meg, hogy kedvemre olvashassak, s "később ezt mind be akartam pótolni. — A kezdet nem volt könnyű. Hogyan fogott hozzá az alapozáshoz? — A szervezést a párttagsággal kezdtem, s a szüntelen agitációnak lassan, de folyamatosan meg is mutatkozott az eredménye. Közben a párton kívüliek kel is foglalkoztam, s ma már az érdeklődés általános. Én pedig jól megismertem az embereket, tudom, ki mit szeret olvasni, kinek milyen jellegű könyvet ajánljak. Sajti Lajosnak például mindazt, ami csak politika. Legutóbb egyszerre vette meg A Szovjetunió történetét, a Politikai kisszótárt és a Gyarmati rendszer történetét. Sajti Lajos elektroműszerész, fiatal ember. Itt tanulta ki .a szakmát, érettségi óta itt dolgozik. A Jedlik Ányos Szocialista Brigád tagja. A megyei közművelődési vetélkedő első esztendeje óta mindig ő csapatunk „politikusa”. — Tényleg a politika a kedvenc területem, abból is főleg a kül- és katonapolitika. De nagyon érdekel a földrajz és a történelem is. Iskolás kora óta könyvtári tag, de mint az igazi olvasó, ő is azt kívánja, hogy minél több saját könyve legyen, amikből nem egyet többször is elolvas. A Kossuth- és Zrínyi-kiadványok, s a folyóiratok rendszeres vásárlója, havonta 150—200 forintot hagy a terjesztőnél. Hát van csábítóbb annál, mint mikor ,a könyv még helybe is jön? — Egészen a munkapadig, mert Kati néni oda hozza a jó teli kosarat így aztán mindig van miből választani. Benkő Bálintné betanított munkás a gyengeáramú szereidében dolgozik, ö az, aki egy-egy könyvbői esetenként két példányt is megvesz. — Nekünk a családban mindig szórakozást jelentették a könyvek, és ma is az olvasásra szánjuk a legtöbb időt. Sok könyvet veszünk, s lassan már alig tudjuk hova tenni a lakásban. Több mint ezer kötetünk van ,q polcokon, és mind olyan, amit el is olvastunk. Sok közte a szépirodalom, mert ezt kedveljük leginkább a Kossuth- könyvekből is főleg ilyet veszek. Ismer már jól Katika, s ha épp nem vagyok itt, még félre is teszi. Vagy megszerzi külön azt, amit kérek. Benkőné is azok közé tartozik, akik alig várják, hogy az új csomót felbontsák, hogy mielőbb belekukkanthasson. Persze erre nem mindig van alkalom, arra viszont mindig, hogy a munkapad mellett válogathasson. — Ennél többet is megtesz a mi terjesztőnk. Mikor hosszabb ideig beteg voltam, ház a is elhozta azokat a könyveket, amikről tudta, hogy úgy is megvásárolnám. Vass Márta Már többször csalódtam a televízió előtt, különösen, amikor - könyvből vagy színpadról ismert darabot néztem meg a képernyőn. Elég lassan tanultam meg, hogy nem igazi a dráma olvasva; sokkal kollektívabb műfaj annál, semhogy beérhetné a magára utalt olvasóval. Na, de a képernyőn sem eredeti a játék. Bizony sok kárba vész abból az élményből, amit csakis a színház nyújthat. Mégis: kíváncsian várom a Luxuseljárást ma este az 1. műsorban. Vajon mit rendezett Szász Péter Franz Xaver Kroetz Vadászat című drámájából? S vajon mennyit nyújthat a televízió? A nyugatnémet drámaíró művei többnyire kevés szereplőt vonultatnak föl, s egyszerűen megoldható helyszíneken, így viszonylag köny- nyen hagyják magukat „té- vésíteni”. S anélkül, hogy unalmassá válnának. Franz Xaver Kroetz 1946- ban született Münchenben, s ott kezdte el, majd Bécsben folytatta színművészeti tanulmányait, Később az NSZK kísérletező színházainál dolgozott, olyan kortársakkal, mint a prózaíró Max von der Grün és a német film új hullámának jelessége, Rainer Maria Fassbinder. Kroetz társadalmilag elkötelezett írónak vallja magát. 1971 óta megjelenő színművei társadalmi bajokat feszegetnek — megdöbbentő alapossággal és tárgyilagosan. Európa leggazdagabb országának tömegeire irányítják a figyelmet. Munkásokról, kisiparosokról, kiskereskedőkről és tisztviselőkről szólnak. Súlyos, gyakran elképesztő tényeket tárnak fel. Nem csoda hát, hogy hatásuk nem maradt el. Meg az sem, hogy szerzőjüket többen a kényelmetlenek közé sorolják, s nemcsak politikai szempontból. Kroetz ugyanis a nyugateurópai és a világszínházak divatjából is kilógott, amint lemondott a kísérletezésekről, útkeresésről, formajátékról, s mert a német dráma hagyományait követve klasszikus felépítéssel, Hauptmann naturalizmusával és Brecht realizmusával dolgozik. Darabjai — pontosabban népszínművei, ahogyan Nes- tory és Ödön von Horváth esetében — egyszerűségükben nagyok. Hétköznapi egyhangúság, gyakran szinte meglepő korlátozottság, ijesztő sivárság, ahol és ahogyan alakjai megszólalnak. „HEINZ: ...aztán elmennénk Meranba vagy fel a Zugspitzére — aztán aztat csinálnánk, ami jól esik. ANNI: Bécsbe. HEINZ: Bejárnánk a világot. ANNI: Nem futná soká a lóvéból. HEINZ: Eladnánk mindent, adósságba vernénk magunkat! Élnénk!” Hein és Anni jellegzetesen Kroetz-figurák, s tipikus a szituáció is. Munka után, otthon, fáradtan, anyagi gondokkal, vagy még inkább az anyagi jólét mellé szellemiért és emberi létért is küzdve, de van mit mondaniuk egymásnak. Fiatal házasok beszélgetnek itt, meg a legtöbb másik darabban arról, amit oly szívesen tennének — elutaznának, tanulnának, vagy gyereket vállalnának —, ha tehetnék! De a vágyakkal, az álmokkal szemben ott a túlsó part: a fizetés nem kevés ugyan, megvan mindenük, csak éppen idejük nem marad, hogy élvezzék, hogy érezzék, sorsuk a kezükben van, irányíthatják. Inkább azt tapasztalják újból és újból, hogy holnapjuk, létük bizonytalan, nem vállalhatnak felelősséget tettért, gyerekért. Külön erénye Kroetznek, hogy nem sajnáltatja megszokott, sivár életüket élő, tulajdonképpen szerencsétlen anti-hőseit. A szánalomnál jóval erősebb az irónia, amivel könnyedén kifejezi, hogy tehetetlenségükön és kiszolgáltatottságukon változtathatnának ezek az emberek, ha gondolkodni, és nemcsak nézni, hanem látni is tudnának. Akárcsak Harold Pinter, eszközül hívja a kommunikációt, azaz annak hiányát, a lélek és a helyzet ürességének ábrázolására. Tőmondatok, hiányos mondatok, szavak, vagy még azok se. Szerephez jut a csend. A Kívánsághangversenyben például egyetlen szó sem hangzik el a színpadon. A csend persze amolyan vihar előtti. Hirtelen váratlan esemény történik, a békákat továbbra is lenyelni már képtelenség. A feszültség óriási. Félelmetes! Ahogyan Felső- Ausztria, A fészek lakói vagy Meierék élnek, ahogyan Franz Xaver Kroetz bizonyítja a Maria Magdalénával, meg a További kilátásokkal — kilátástalanul nem lehet élni. Niedzielsky Katalin Mill MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓD 8.27: Rahmaninov: A fösvény lovag. 9.33: Óvodások műsora. 10.05: Képek és jelképek. 10.35: ötven és — Kassák Lajos versel. 10.40: Oláh Viktor népi zenekara játszik. 11.00: Gondolat. 11.45: Grabócz Miklós kórusdalaiból. 12.20: KI nyer ma? 12.35: Hétvégi Panoráma. 13.54: Bécsi vér. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Kóruspódium. 15.27: Dominó. Halak és akváriumok. — 2. rész. 16.05: Magyarország kicsiben. 17.09: Láttuk, hallottuk. 17.34: Népi muzsika. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Homo ludens. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: 20.15: Gazdaság és elmélet. 21.15: Üj nótafelvételeinkből. 21.30: választóvonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Starker János gordonká- zik. 23.11: Richard Strauss operáiból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene — hangszer- szólók. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.23: Otiképek — Brazíliáról. 9.38: Sándor Judit és Udvardy Tibor operett- és daljáték- felvételeiből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Kettőtől ötig .. . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Moszkvából érkezett — zenés összeállítás. 19.03: Dzsesszfelvételekből. 19.27: Tápéi gyékényesek. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Nagyon Nagy Frigyes: Jacques Constant rádiókomédiája. 21.55: Hilde Güden és Ludovis Spiess operettfelvételeiből. 22.25: Kellemes pihenést! IH. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bruckner: III. szimfónia. 10.25: Mario del Monaco operafelvételeiből. II. 05: Barokk szerzők műveiből. 13.07: Thomas Beecham vezényli a Royal Filharmonikus zenekart. 1Í!45: Liljana Bárévá és Gaetano Bardini operaáriákat énekel. 15.15: Kaffka Margit: Képzeletkirályfiak. 15.25: Az új magyar zene a Rádióban' a közönség és a kritikusok 1980. évi díjáért. — XII/9. rész. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 18.30: Rádióhangversenyekröl. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Újdonságainkból — külföldi táncdalok. 20.15: Üj operalemezeinkből. Verdi: Stiffelio. 22.09: Költészet és valóság. 22.39: A zeneirodalom remekműveiből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ami Stewart énekel. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesztő: Pais Judit. 17.30: A törökszentmiklósi Szabó Sándor gitározik. 17.40: Ovi-diszkó. Riporter: Zen- tai Zoltán. 17.50: Gyerekénekesek felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV. BUDAPEST I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. 1—4. oszt.) (f.-f.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 14.15: Iskolatévé. Magyar irodalom. (ism.) (f.-f.) 14,40: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 15.05: Orosz nyelv, (ism.) 15.30: Fizika, (ism.) 16.05: A látás hatalma. A látásmód. (ism.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Egészségünkért! 16.40: Bécsi polgárok. Zielirer- dallamok. ism.) 16.55: Pár-beszéd, (f.-f.) 17.35: Keresztkérdés, (ism.) 18.05: Ablak, (f.-f.) Benne: öt perc meteorológia, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó — 1. 20.00: Delta. 20.25: Randevú. Szegvári Katalin műsora. 21.25: Fotó, ‘ lemez, körben felirattal. Bródy János és Szörényi Levente műsora. 21.45: Luxuseljárás. F. X. Kroetz „Vadászat” c. drámájának tévéváltozata. 23.10: Tv-híradó. — 3. II. MŰSOR 17.55: Elektromos—Metaloplastika Sabáca. KEK férfi kézilabda-mérkőzés. A szünetben: Reklám, (f.-f.) 19.15: Városi park. Jugoszláv rövidfilm. 19.30: Tv-híradó — 1. 20.00: Sanghaj Expressz. (ism.) (f.-f.) 21.20: öt perc meteorológia, (ism.) (f.-f.) 21.25: Tv-híradó — 2. 21.45: Reklám. (MHV) (f.-f.) 21.55: Kertünk — udvarunk, (ism.) (f.-f.) 22.20: Testünk. A terhes nő. BUKAREST 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál — autóvezetőknek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági figyelő. 20.00: „A vadász halála.” — szovjet film. 21.50: Szereti az operát? 22.15: Tv-híradó. SZÍNHÁZ JUTALOMJATEK Békéscsabán, 19 órakor — Jókai-bérlet. MOZI Békési Bástya: Kaliforniai lakosztály. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: 5 órakor: Élve vagy halva — 7 órakor: A nagy álom. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Konvoj — 6 és 8 órakor: Psyché. II. rész. Békéscsabai Terv: Ezüst nyereg. Gyulai Erkel: Apacsok. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Iskolamozi — 5 és 7 órakor: A nyolcadik utas: a halál. Orosházi Béke: Hálózat. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Mackó Misi a világűrben — fél 6 és fél 8 órakor: Psyché. I. rész. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A gyilkos a házban van — 8 órakor: A Scotland Yard vendége. Minek, jöttél, á?
