Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
1981. január 23., péntek iZHÜUlTiTt] * árvíz után Szeghalomban Fotó: Veress Erzsi Szeghalomban nem felejtik el 1980. július 26-át. Azt a szombat délelőttöt, amikor először megroppant, majd déli 12-kor átszakadt a Sebes-Körös jobb parti gátja ott, ahol a Berettyóval ösz- szefolyik. Ezzel kialakult egy terület, amelynek három oldala adott volt: a Sebes- Körös jobb, a Berettyó bal partja és a 47-es úttól párhuzamos Kutas-csatorna. A negyedik oldal volt a bizonytalan, az, hogy meddig ér el a víz. Azután 48 óra múlva az is kiderült. Csökmőtől néhány kilométerre egy nyúl- gáttal fogták meg. Az így bezárt terület 2175 hektár volt, amelyre 35 millió köbméter víz zúdult. Ez valójában a halaspusztai tározó, amelyről azután jó sokáig vifo folyt, de erről majd később. Először a károkról és a helyreállításról. Kozák Sándor, a nagyközségi tanács elnöke már kívülről tudja a számokat. Az összes kár 86 millió forint, ebből az állami gazdaság, a tsz és az egyéniek terméskára 17,3 millió forint. Víz alá kerültek a közintézmények, mint a gimnázium tanműhelye, az úttörőtábor, üzemi épületek, magtár, istálló, juhhodály. Az ezekben, valamint az út-, csatorna- és vízhálózatban keletkezett kár együttesen meghaladja a 60 millió forintot, összedőlt, illetve megrongálódott 56 lakóépület, amelyből 46 személyi tulajdonú. Ezek össz- kára megközelíti a 7, ,a 2 állami lakásé a 2 millió forintot. Mi legyen velük? — Az első kérdés az volt, mi legyen a 155 hajléktalannal? Érthető módon először róluk kellett gondoskod. ni — mondja a tanácselnök. — Sokan rokonokhoz, ismerősökhöz mentek, másokat a tanyai kollégiumokban, iskolákban helyeztünk el ideiglenesen. Nyomban gyorssegélyt kaptak, hogy elemi szükségleteiket fedezni tudják. Biztosítása azonban az 56 család közül csak 16-nak volt. Már akkor láttuk, hogy ez súlyos gondot okoz majd, előbb azonban a helyreállítás megszervezéséhez kezdtünk hozzá. A víz levonulása után vált világossá a kár, az 56 lakásból 51 megsemmisült, 5 pedig megsérült. Ez utóbbiakat gyorsan helyreállítottuk, a többi pótlására pedig alternatív javaslatot tettünk. Az egyik lehetőség az építés a tanács által biztosított telken, ,a másik üresen álló lakóház vásárlása, a harmadik OTP-társasház vétele, a negyedik ,q paneles ház építése, végül pedig állami lakás biztosítása. Am ez mind csak lehetőség volt, hiszen ott állt egy nagy kérdőjel, mi lesz azokkal, akiknek nem volt lakásbiztosításuk egy olyan területen, amelyről vita folyt, árvízi tározó-e vagy sem? Tározó vagy nem tározó? Kanyarodjunk vissza ismét 1980. júliusához Azon a szombati napon, amikor átszakadt a gát. ,q védekezés irányítói úgy ítélték meg, hogy a terület feltöltésével a Sebes-Körös és a Kettős- Körös befogadó szakaszát tehermentesíthetik, gyorsíthatják az ár levonulását. Azért is döntöttek így, mert ezt a térséget már korábban árvizi szükségtározónak jelölték ki. Július 28-án, hétfőre a terület teljesen feltöltődött, ám aznap reggel Békésnél átszakadt a Kettős- Körös gátja is. Ettől azonban még szükségtározó maradt a halaspusztai és be is töltötte szerepét, hiszen a Sebes-Körös további szakaszán és a Hármas-Körösön nem történt nagyobb baj. A békési gátszakadás pedig a Kettős- Körös alsó szakaszán volt, és nem befolyásolta ezt a területet. Hogy mindez miért lényeges? Azért, mert más megítélés alá esik, ha egy területet határozott szándékkal — nagyobb érté-, kék mentése érdekében — árasztanák el és más, ha spontán önti el a víz. Az igaz, hogy nem gátátvágás, hanem gátszakadás történt, a terület feltöltése viszont szükséges és indokolt volt. Ezt ismerte el most hosszas vita után a Pénzügyminisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal, amikor szükségtározónak minősítette az elárasztott területet. Itt már korábban építési tilalmat rendeltek el. Nincs több kérdőjel Ez azt jelenti, — s ezzel el is tűntek ,a kérdőjelek —, hogy a Pénzügyminisztérium tartalékalapjából, 6 millió forintot bocsátott a megye rendelkezésére. Ebből az összegből nemcsak a halaspusztai, hanem az akkor igénybe vett, más tározókban keletkezett személyi károk térítésére is jut. A szeghalmi károsultaknak 4,3 millió forintot folyósított a tanács az OTP-n keresztül. Ismét a tanácselnöké a szó: — Ezzel mód nyílt arra, hogy azok, akiknek nem volt biztosításuk, a lakóépületben keletkezett kár 90 százalékát megkapják, akiknek volt, azoknak a biztosító által megtérített és a ténylegesen keletkezett kár kü- lönbözetét fizessék ki Az így folyósított pénzügyminisztériumi segély kizárólag a lakásproblémák megoldására használható fel. Ami pedig az eredményt illeti, az a következő: A legfrissebb adatok szerint 10- en az építést vállalták, tizenkilencen vásároltak házat és már benne is laknak, hárman visszaköltöztek, ketten állami lakást kaptak, fgy tehát 34 család elhelyezése végleges, a mostani intézkedés révén pedig ,a többi huszonkettőé is megoldódik tavaszra. Ekkorra készülnek el ugyanis a most épülő állami lakások. Ez hát a szeghalmiak árvíz utáni krónikája. Talán még annyit, hogy többször volt már itt árvíz. 1919-ben, azután 1966-ban, majd 70- ben, 74-ben és tavaly is. Ügy hívják ezt a térséget, hogy Koplalókért. A nép adta neki a nevet. Nem véletlenül. Seleszt Ferenc II jövő óraés ékszerkereskedelmi szakemberei A Szász Ferenc Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkás- képző Intézet kultúrcikk szakos tanulói az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat oktatókabinetjében sajátítják el a szakmai fogásokat. Felvételeinken a másodéves tanulók csoportos foglalkozása, nemesfémekkel és ajándék- tárgyak eladásával foglalkoznak a leendő bolti eladók. Szakoktató Kovács Im- réné. A képen: ezüst fémjel vizsgálata. (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Segít a glulénmentes tészta Lisztérzékenyek Horváth Attila helyes kisfiú. Vasgyúró inkább, mint sovány. Szaladgál, nevetgél, olykor civakodik kis nővérével. Nem látszik a kétéves gyermeken, hogy beteg, pedig lisztérzékenységben szenved. * Az ország túlnyomó többsége akkor hallott először erről a betegségről, amikor a sajtó hírül adta: lisztérzékenyeknek szánt gluténmen- tes tésztát gyárt a Békéscsabai Konzervgyár. Hogy mit is jelent egy család életében ez a betegség, hogyan változtatta meg az életmódjukat, erről beszélgettünk Horváth Istvánnal és feleségével békéscsabai, Bartók utcai kis lakásukban. Horváthné, Gabriella a történet elején kezdi: — A második gyerek, Attila 1978 decemberében született. Szépen fejlődött, de én nem bírtam helyre jönni a szülés után. Egyre csak gyengültem. Sokat ettem, mégis fogytam. Most 54 kiló vagyok, hetvenkilenc őszén lefogytam 43 kilóra. Egy hónapig voltam kórházban, nem tudták megállapítani, mi bajom. Azt mondták, semmit nem találtak nálam. Volt egy ismerősöm a szegedi klinikán, minden beutaló nélkül elmentem hozzá. Azonnal felismerték, hogy lisztérzékeny vagyok, és szigorú diétára fogtak. Egy fél év kellett, amíg rendbe jött az egészségem. Az enyém egyébként különös eset, hiszen általában már gyerekkorban jelentkezik a lisztérzékenység, s én felnőttként betegedtem meg. — Ki gondozta a gyerekeket, amíg a kórházban volt? A férj elmosolyodik: — Bizony, sokat kínlódtam velük. Nem tudtam jól mosni, a pelenkák kidörzsölték a kezemet. Az a szerencse, hogy a feleségem főnöke, a kilences általános iskola igazgatója segített a bölcsődébe fel vetetni mind a két gyereket. Így csak este voltunk együtt. Amikor Gabi kijött a kórházból, vásároltunk egy automata mosógépet, mert magamon éreztem, milyen nehéz mosni: Gabriella folytatja az elbeszélést : — Alig, hogy lerendeződött az én sorsom, Attilánál is jelentkezett a betegség. Szegeden mondták, hogy számíthatunk rá, mert örökölhető. Szegény 11 kilóról 7 kilóra lefogyott. Vittük orvoshoz, kórházba, de mintha nem vették volna komolyan. Tavaly augusztusban ismét Szegedre utaztunk. Megállapították, hogy ugyanaz a baja, mint nekem. Sok jóval nem bíztattak, de azt mondták, ne keseredjünk el, tartsuk a lisztmentes diétát. Horváth Istvánnén és a kis Attilán nem látszik, hogy nem ehetnek kenyeret Fotó: Martin Gábor — Így most ketten a családból nem ehetnek kenyeret... — Nemcsak kenyeret — mondja Horváthné —■, semmit, ami lisztet tartalmaz. Most jöttünk rá, hogy szinte minden ételben van. A főzeléket behabarják, rántják, a levesekben van tészta, vagy rántás, a sütemények, édességek és a konzervek is mind tartalmaznak búzalisztet. Az édességek közül egyedül a gesztenyepürét ehetjük meg, a legfőbb ételünk a hús, krumpli, rizs. — Bizony, drága mulatság lehet... — Naponta egy kiló hús elfogy — helyesel a férj. Szerencsére, majdnem ötszáz forinttal megemelték a családi pótlékot, az sokat segít. A csabai Lenin Tsz-ben vagyok sertéstelep-vezető, mint téesztag kedvezményes áron kapok tojást, ez is sokat számít. Ha a feleségemnek délután értekezlete van az iskolában, haza tudok jönni Attiláért. Mert ahol most napköziben van, csak kettőig lehet. Ezer forintot fizetünk érte havonta, és mi etetjük. Gabi minden este főz, úgy, hogy másnapra is legyen ebéd neki és a gyereknek. — Nagy munka minden este főzni — folytatja a feleség —, ha sütök egy kis pogácsát Istvánnak és a kis Gabinak, azt se kóstolhatom meg. Gyakran kétfélét készítek, mert az egészséges ember nem szívesen eszi meg a kukoricadarával pa- nírozott rántott húst. Attila nevelése is sokkal olcsóbb lenne, ha bölcsődébe járna. Még nem akartuk felvetetni, mert a lesoványodás után kellett neki az egyedi gondozás. De látszik rajta, hogy nagyon szívesen menne a többi gyerekhez. Majd megpróbáljuk a bölcsődét, legfeljebb oda is viszem az ebédet, uzsonnát. Közben a fiatalasszony té- rül-fordul, két tál melegszendviccsel tér vissza. Az egyiken zsúrkenyérszeletek, a másikon apró kis kenyérdarabok — ezeket maga sütötte kukoricakeményítőből. — Hogy lehet egy kétéves ayereknek megtiltani, hogy ne egyen a „rendes” kenyérből? — Valósággal fantasztikus — mondja a férj — mennyire megszokta, hogy nem ehet belőle. Nem kell neki, csak a sajátja. Attila, aki érti, miről van szó, a fejét ingatja a zsúrke- nyeres tálca mellett. — Nem kell, fúj — mondogatja. — Mit jelent a családnak a Békéscsabai Konzervgyár új, gluténmentes tésztája? — Nagyon sokat' — feleli a fiatalaszsony. — Attila nagyon szereti. Most már ő is ehet túrós tésztát, mákosat és másfélét is. — Megszoktuk a betegséget, együtt élünk vele — folytatja a férj —, de jó lenne, ha több hasonló családdal megismerkedhetnénk. Debrecenben, Pécsett már van külön óvodai étkeztetés az ilyen beteg gyerekeknek. Talán itt, Békéscsabán is megvalósítható lenne. M. Szabó Zsuzsa Környezetvédelem és felelősségvállalás Komlódi Elek megyei főépítészt, a Hazafias Népfront környezetvédelmi munkabizottságának újonnan megválasztott -elnökét kértük fel arra, hogy a testület összetételével, munkatervével és a küszöbön álló feladatok megoldásával kapcsolatos kérdéseinkre válaszoljon. — Milyen szakemberek kerülnek be a munkabizottságba, és hány tagú lesz a testület? — Mastala Gergely titkárral, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának munkatársával közösen állítottuk össze a 40—45 tagú bizottság névsorát. Arra törekedtünk, hogy az évek óta jól dolgozó, kellő elméleti-gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező aktivistákon kívül olyan szakembereket is felkérjünk, akik megfelelő létszámban képviselhetik majd Békés megye frekventált területeit. Eszerint feladataink ellátásában jelentős segítséget tudnak nyújtani a mezőgazdászok, a nedagógusok, a közegészség- ügyi dolgozók, az erdészek, a halászok, a horgászok mellett az agrokémiában, a hulladékok elhelyezésében, a vízügyi kérdésekben, valamint a természetvédelemben jártas szakemberek. Többnyire közülük kerülnek ki azok is, akik a településfejlesztési, természet- és tájvédelmi, továbbá a propaganda- és nevelési szakbizottságok, valamint a társadalmi őrségek tevékenységét fogják szervezni, illetve irányítani. — Milyen témák szerepelnek majd a környezetvédelmi munkabizottság ülésein? — Az évente két alkalommal tartandó tanácskozásunkra szolidabb, de az eddiginél átfogóbb jellegű programokat dolgozunk ki. Ezenkívül a környezetvédelmi világnappal összefüggő rendezvényeken, pályázatokon, más megyével közösen szervezendő tapasztalatcserelátogatásokon, természet- és tájvédelmi szemléken veszünk részt. Ugyanakkor közreműködünk a rpegyei környezetvédelmi koncepció kidolgozásában, s lehetőségeinkhez mérten támogatjuk szakbizottságaink nevelő, fel- világosító tevékenységét is. Feladataink közé tartozhat például településeink fásítási hónapjának, a madarak és fák napjának megszervezése is. — Milyen célok szerepelnek még az idei programban? — Igaz, csak februárban lesz az első munkabizottsági ülés, de már most is vannak konkrét elképzeléseink a megye ivóvízbázisának védelmével, a talaj és a levegő szennyezésének megakadályozásával kapcsolatban. Alapvető célkitűzésünk az, hogy a meglevő környezeti értékeinket további károsodás ne érje. Ha szakbizottságaink alaposan megismerik egy-egy terület problémáit, akkor a helyi párt-, állami és társadalmi szervekkel, a tömegszervezetekkel, az intézményekkel és a gazdasági egységekkel közösen még hatékonyabban tudunk majd szerepet vállalni lakosságunk tudatformálásában és mozgósításában. Ezért a jövőben is szorgalmazzuk azt a módszert, amely eddig elsősorban a településfejlesztési szakbizottság működését jellemezte. Az eltelt négy év alatt hol Békéscsabán, hol Gyulán, Szarvason, Mezőko- vácsházán és így tovább tartottunk kihelyezett testületi üléseket, s szinte mindenütt egyhangúlag vállaltak felelősséget környezetük tisztaságáért, természeti értékeik megőrzéséért folytatott tevékenységben a résztvevők. Ami pedig a környezetvédelmi munka propagálását és a nevelés színvonalát illeti, Békés megye országos viszonylatban elég jó helyet vívott ki magának. —y—n
