Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
1981. január 23., péntek o Rendelet a közúti áruszállítási szerződésekről Magyarországi bemutató lesz ma este Békéscsabán, a Jókai Színházban. A Brodwayn nagy sikerrel játszott vígjátékot, Bemard Slade Jutalom játékát láthatja a megyeszékhely közönsége Rencz Antal rendezésében. Képünkön Bökönyi Laura és Forgács Tibor a darab egyik jelenetében Fotó: Demény Gyula Bográcstüzek ideje Villamosenergia import a Szovjetunióból Magyarország villamos- energia-igényeinek mintegy 25 százalékát fedezi az idén a Szovjetunióból érkező villamos áram. Az erről szóló szerződést Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt és Vlagyimir Pavlo- vics Pavlov, a szovjet Ener- gomasexport Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója írta alá csütörtökön a Magyar Sajtó Házában. Az aláíráson megjelent kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár, s ott volt Leo- nyid Jagodovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. A megállapodás szerint a KGST-tagországok energetikai együttműködésének keretében ebben az évben 8 milliárd kilowattóra villamos energiát szállít hazánknak a Szovjetunió, 500 millió kilowattórával többet a tavalyinál. A szovjet fél vállalta azt is, hogy a magyar villamos- energia-fogyasztás csúcsidejében a tavalyinál 100 megawattal nagyobb, összesen 1450 megawatt villamosenergia-termelő teljesítménnyel segíti a magyar energiahálózatban bekövetkező nagy terhelés kielégítését. Városi gYermekrajz-kiállítás A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, valamint a városi úttörőelnökség rendezésében január 25-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel rendezik meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban a városi gyermek- rajz-kiállítás megnyitó ünnepségét. A pályázati felhívásra 15 városi és városkörnyéki úttörőcsapatból érkeztek alkotások. A korábbi évekhez képest, az idei érdeklődés rekordot jelentett, hiszen 270 úttörő és 448 kisdobos rajza érkezett be a felhívásra. Mindezek mellett még mintegy harminc másféle alkotás ■— cserép- és faszobor, valamint textilfestés — került a zsűri elé december 19-én. Azt, hogy melyik alkotások érdemesek a bemutatásra, Gaburek Károly, Szereday Ilona és Gubis Mihály képzőművészek döntötték el. így a vasárnapi megnyitón összesen 220 rajzot láthatnak az érdeklődők. Az értékelés — az idén először — két kategóriában történt. Hét úttörőt és 11 kisdobost jutalmaznak majd ügyes munkájáért. Ezenfelül egy kollektíva különdíjat érdemelt ki. Hogy melyik, ez maradjon titok vasárnapig, a megnyitó dél- előttjéig. A kiállítást dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője nyitja meg. A Minisztertanács csütörtöki ülésén — a jogalkotási programnak megfelelően a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére — rendeletet hozott a közúti áruszállítási szerződéskötésekről. A rendelet a húsz esztendővel ezelőtt kiadott gépjármű-fuvarozási szabályzat helyébe lépve korszerűsíti a megbízók és a fuvarozók szerződéses, kapcsolatát. A szabályzat annak idején, kellő tapasztalat hiányában, a vasúti áruszállítás, üzlet- szabályzat mintájára készült, lényegében azt adaptálták az autóközlekedésre. A szabályozás szinte hatósági jelleggel, minden részletre kiterjedő alapossággal írta elő a közúti áruszállítás szerződéses feltételeit, aprólékosan meghatározta például, hogy kinek, mikor, mivel, mit szabad és mit nem fuvaroznia. Azóta a szabályzatot többször is igazították, módosították, lényegét tekintve azonban változatlan maradt. Az elmúlt két évtized alatt viszont jelentősen fejlődött a gépjármű-közlekedés, változott a fuvarpiaci helyzet. A közlekedési munkamegosztásban növekedett a közúti közlekedés részesedése. Időközben új fuvarozási rendszerek alakultak ki, létrejött a darabáru-fuvarozás, az autóközlekedési vállalatok a fuvaroztatók rendelkezésére bocsátanak gépkocsikat, vezetővel vagy anélkül teherautókat adnak bérbe, és számos olyan munkára vállalkoznak, sok olyan új szolgáltatást vezettek be, amelyekkel a szabályozás nem foglalkozott. A két éve érvényes polgári törvénykönyv már sok fuvarozással kapcsolatos ügyet rendezett. Rögzítetté például, ■hogy a szállítási szerződések tartalmát az adott feladatok figyelembevételével a felek szabadon határozhatják meg. A PTK-nak a fuvarozásra, a bérletre, a vállalkozásra vonatkozó általános elveit, rendelkezéseit alapul véve, azokat a közúti szállítás sajátosságainak megfelelő elemekkel kiegészítve a mostani kormányrendelet megteremtette az árufuvarozási szerződések jogi kereteit, felA Magyar Közgazdasági Társaság Békés »megyei Szervezete és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó tegnap, csütörtökön délután könyvankétot rendezett Békéscsabán. Az MKT klubRólunk lesz szó a rádióban Ma, pénteken délután á óra 5 perckor a Kossuth-adó „Magyarország kicsiben” című sorozatműsorban Rapcsányi László, a jól ismert rádióriporter az e héten Békés megyében készült riportját sugározza, amelyben összefoglaló képet nyújt a nyári árvíz következményeiről, a jelenlegi helyzetről „Árvíz után Békésben” címmel. Iskolatiíz Gyulaváriban Tegnap, január 22-én éjfél után a Gyulavári, Béke u. 1. szám alatti 4-es sz. általános iskola épületében keletkezett tűzhöz riasztották a gyulai és a békéscsabai állami tűzoltókat. Égett egy tanterem berendezése, födémé, s fölötte a tetőszerkezet. A tüzet az okozta, hogy meggyulladt a kéménybe épített faszerkezet. A tűz átterjedése miatt a keletkezett kár 310 ezer forint. A tüzet hajnali 3 órára eloltották*. Az ügyben megkezdődött'a vizsgálat. 1982-83-til ötnapos munkahét ötnapos lesz a munkahét az 1982/83-as tanévtől az ország iskoláiban. A tanítás új rendjének kialakítását ezekben a napokban kezdik meg a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályán. Amint az MTI munkatársának elmondták: az Országos Pedagógiai Intézet, a tanácsok művelődésügyi osztályainak munkatársaival, pedagógusokkal, és más szakemberekkel együtt vizsgálják: miként lehetne a jelenleg tanítással töltött szombati órákat pótolni, mert ismeretes, az általános iskolák diákjainak 1979. óta csak minden második szombaton van oktatás, a középiskolákban pedig hasonló célból kísérletek folytak. A tananyagot nem csökkenthetik, hiszen ezt nem is olyan régen a nevelés-oktatás új tantervei szerint dolgozták ki, fokozatosan vezetik be az általános és a középfokú iskolákban. Más módon kell tehát pótolni a kieső, iskolatípustól függően évi 15—30 napot oldva egyben a korábbi szabályozás merev előírásait, megkötöttségeit. Magában foglalja a közúti járművekkel végzett árufuvarozás minden fajtáját, módszerét, de csak néhány olyan alapvető követelményt rögzít, amely feltétlenül szükséges a népgazdasági érdekek védelme és a szerződő felek egyenlő jogainak biztosítása érdekében. Az 1982. január 1-én hatályba lépő minisztertanácsi rendelet végrehajtására, a szerződéskötések egyszerűsítéséhez, megkönnyítéséhez a közlekedés- és postaügyi miniszter — a díjszabások és egyéb rendelkezések kötelező erejű feltételeinek figyelembevételével — irányelveket ad ki. helyiségében megvitatásra került Benet Iván: Mezőgazdaság, élelmiszer-gazdaság, agráripari komplexum című műve. Az ankétot Hanyecz Vince, a BAGE közgazdasági főosztályvezetője nyitotta meg. A szerző bevezetőjében a könyv születésének előzményeit ismertette. Majd Bocsor László, a BARNE- VÁL gazdasági igazgatóhelyettese és Kovács József közgazdász, a maguk gyakorlati tapasztalatainak szemszö géből értékelte a kiadványt. A szűk körű ankét őszinte légkörű vitával zárult. Minden beteget biztonságba helyeztek Veszedelmes tűz keletkezett szerdán éjszaka 22.40- kor Pécsett, a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati épületében. A felső szinten levő nővérszállás és orvosiszemélyzeti szobák égtek. A pécsi tűzoltók segítségére komlói, szigetvári, mohácsi állami tűzoltó egységek is érkeztek. Tizenegy géppel vették fel a küzdelmet a viharos szélben tomboló lángokkal. Ugyanakkor a mentőszolgálat hat kocsija, és a Volán autóbuszai megkezdték a betegek elszállítását. A jól szervezett mentésnek köszönhető, hogy a kórházban tartózkodott 78 felnőtt beteg és 24 gyermek, két óra leforgása alatt, sérülés nélkül más intézménybe került. O z utóbbi néhány esztendőben egyre több felől hallani, hogy napjaink zárszámadásai sokat veszítettek ,a hőskorban még ugyancsak jellemző ünnepélyes jellegükből. Nem élénkítik a zárszámadó közgyűlések hangulatát viharos viták, nem is számítanak igazán társadalmi eseménynek faluhelyen a zárszámadások úgy, mint egykoron. Merthogy minden szabályszerűen, részletekig kidolgo- zottan zajlik ezeken, a közös gazdálkodás mérlegét megvonó, az új esztendő feladatait meghatározó összejöveteleken. A felszínt vizsgálva csupán, ezeknek a megállapításoknak akár igazat is adhatnánk. Tegyünk azonban alaposabb összehasonlítást a kezdetek zárszámadásai és a mostaniak között — máris világos lesz: miről van szó valójában. Tizenöt-húsz éve még azok számítottak a legnagyobb termelőszövetkezeteknek — méretüket és taglétszámukat tekintve —. amelyek ma már legfeljebb Q kicsik között jöhetnének számításba, ha időközben az erők egyesítésének folyamata az „egy község, egy tsz” közkeletű jelszóval végbe nem megy megyénkben is. Százan-százötvenen, olykor még annyian sem alkották egy.-egy közös gazdaság tagságát és ez a tagság ki- sebb-nagyobb ügyekben egyaránt szinte egyre-másra összeült határozatokat hozni. Minden a közgyűléseken dőlt el, ott izzottak fel a szenvedélyek, s h,a valaki elnökként ment fel a pódiumra a beszámolót megtartani, úgy lehet, takarmá- nyosként vagy brigádvezetőként ballagott le egy óra múltán az emelvényről A szövetkezeti demokráciának ez a legközvetlenebb megnyilvánulási formája természetesen szélsőséges hangulatkeltésnek ugyanúgy kedvezett, mint a többségi akarat megfogalmazásának, A bevezetőben jelzett változások okát mégsem kereshetjük az előbbiekre hivatkozva abban, hogy a zárszámadások most tapasztalható szervezettségével — mások szerint túlszervezett- ségével — a késhegyig menő vitáknak akarják elejét venni. Azokban ,q termelőszövetkezetekben, amelyekben — s ma már ez az átlagos — 5— 7 ezer hektárnak, ezer-ezer- kétszáz tagú kollektíva a birtokosa, hovatovább fizikailag is lehetetlen mindent a közgyűlésen megvitatni. Egyszer azért, mert talán helyet sem találnának, ahol ennyi ember egyszerre ösz- szeülhetne, másodszor pedig napokig tarthatna a közgyűlés, hp mindenkinek a véleményét itt akarnák meghallgatni. Mindebből ugyanakkor kár lenne azt ;a következtetést levonni, hogy a termelőszövetkezetek összevonásával a termelésfejlesztés lehetőségeinek növekedésével egy időben a demokratizmus szenved csorbát a közös gazdaságokban. Legyen akármilyen nagy egy üzem, annak kollektívája, a munkát irányítani, eredményt elérni aligha lehet az ott dolgozók —. akik ez esetben egyben tulajdonosok is — véleményének, előremutató javaslatainak ismerete nélkül. Nos, erről még legnagyobb termelőszövetkezeteinkben sem mondtak le. Sőt! Zárszámadásra készülni tsz-einkben ma ugyanakkora izgalmakat jelent, mint akár a kollektivizálás első éveiben, éppen csak a mérlegkészítő munka menete más, másféle gondoktól fő tagok és vezetők feje. Az egy évvel ezelőtt közösen elfogadott tervek alapján, már hetekkel, van ahol hónapokkal a zárszámadást megelőzően latolgatni kezdték: mi növelheti még az eredményt december 31-ig, mi a tanulság az elmúlt gazdasági évből a jövőre nézve? Nemcsak p szövetkezetek üzemi vezetése és a párt .alapszervezet tűzi napirendre ilyenkor ezeket a kérdéseket, hanem valamennyi kisebb egységnek számító munkahelyi terület, köztük a növénytermelés és az állattenyésztés ágazatainak kollektívái is. A munkahelyi közösségek azok, ahol a termelőszövetkezetben dolgozók hangjukat hallathatják, megítélhetik a gazdálkodás egészét épp úgy, mint saját gárdájuk teljesítményét. Itt járulhatnak hozzá a vezetőség által csak főbb pontjaiban összeállított terv kiegészítéséhez, megerősítéséhez, vagy változtatásához. Innen jutnak tovább aztán az elhangzott megállapítások a január végén és februárban megtartott zárszámadásokra. O tóbbiakon azután — lehetőség szerint — vagy ott ül a tagság egésze, (ha kis taglétszámú szövetkezetről van szó), vagy egy időben két-három helyen hangzanak el a beszámolók az úgynevezett részközgyűléseken, vagy pedig cs,ak a tagság küldöttei képviselik a küldöttközgyűlésen a többségi véleményt. Érthető, ha ezen befejező mozzanatban — amelyet, a bemutatottak szerint hetekig tartó véleménycserék, viták előztek meg — már nem következnek be nagyobb horderejű, váratlan események, sorsdöntő fordulatok. Attól még a zárszámadás a közös gazdaság valódi ünnepe marad azzal, hogy végűi is itt teszik a pontott az „i”-re. Ha nehéz esztendőt zárnak azért, ha sikereset, akkor meg azért öltöznek ünneplőbe a közgyűlésre igyekvők, miközben — s ennyi azért még megmaradt a hagyományokból — a tsz-központ udvarán tüzet készítenek a sebtiben felállított bogrács alá. Kőváry E. Péter Zene, zene, zene? Lehet, hogy sokan nem értenek velem egyet. Attól még, amit állítok, igaz lehet. És, hogy állítom, így aztán meggyőződésem is, amit felhozok. Arra kérem a kedves olvasót, hogy kapcsolja be a rádióját este fél 11 körül. A következőt tapasztalja: zene a Kossuthon, zene a Petőfin. Tíz este közül nyolc és félszer. Amikor rosszallóan csóválom a fejem, sietek kijelenteni: lelkes, odaadó híve vagyok a muzsikának, a ko- dályi „énekes Magyarországnak’’, mert tudom, hogy a zene szeretete, élvezete mi minden jóra vezet az ember lelkének formálódásában. Csakhogy más is kell. Például érdekes információs anyag, riport, csevegés késő este is. Mondhatnák kapásból, hogy a Szilágyi telefonügyele- te, meg a Vonalvég, vagy más hasonló — az semmi? Igazuk van, de mégsem ez a jellemző. Vagy azt gondolja a műsorszerkesztőség, hogy este 10 után már mindenki alszik Magyarországon? És senkit sem érdekelnek a világ dolgai? Hogy ez mennyire nincs így, azt csak felméréssel lehetne pontosan bizonyítani, de a megérzés ugyancsak haszonnal alkalmazható. Möndják, hogy a jóból is megárt a sok. A zenéből is, bármennyire furcsa ezt leírni. Főleg, ha mindkét magyar adón csak muzsikálnak. Este 10 után éjfélig. S aztán folytatják ... (sass e.) A Jelmezkölcsönző Vállalatnál is megrendezik évente a Szakma ifjú mestere versenyt. A fiatalok rég múlt korok ruháit, jelmezeit készítik el. A „versenyművekkel” később köl- csönvevőik versenghetnek. A képen: Nagy Eszter versenymunkájával (MTI-fotó: Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) Könyvankét Békéscsabán
