Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Zárszámadás a CITÉV-nél Nyolc és fél millió nyereség a tagszövetkezeteknek Megyénkben elsőként a Dél-Békés megyei Seprűcirok Termeltető és Értékesítő Vál­lalat, a CITÉV tartott zár­számadást tegnap, szerdán Mezőkovácsházán. Ott volt többek között Szabó István, az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottságának első tit­kára, Horváth Pál, a Dél- Békés megyei Tsz-Szövetség titkára, a tagszövetkezeteket általában az elnökök és a főmezőgazdászok képviselték. Az elmúlt év eredményei­ről és az 1981. évi feladatok­ról Sütő Imre igazgató is­mertette az igazgató tanács beszámolóját. Elmondotta: a kedvezőtlen időjárás ellené­re jó eredménnyel zárták az 1980-as esztendőt. Olyan szintet ért el a vállalat, hogy a megtermelt cirokszakáll- ból a hazai és a külföldi igé­nyeket ki tudják elégíteni. összesen mintegy két és fél ezer hektáron termeltek kö­zösben és háztájiban seprű­cirkot. Az értékesítésre ke­rülő mennyiség piaci meg­oszlása: 78 százalék export, 22 belföld. A több ezer ton­na lehúzott cirokmagot a Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat vásárolja meg. Az 1981-re szükséges vető­magot a vállalat megtermel­tette és a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-t bízta meg a kikészítéssel. Egyébként az V. ötéves terv utolsó esztendejében új telepek építésére, gépek, gépjárművek vásárlására 18 millió 860 ezer forintot köl­töttek. Egyebek között öt új tárolót adtak át rendelteté­sének. Igen jó a kapcsolat a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézettel, ahonnan nemcsak új nemesített fajtá­ból kapnak elit vetőmagot, de segítenek új, még fejlet­tebb technológiák kidolgozá­sában is. Az új esztendőben mintegy 2400 hektár seprűcirok ter­melésére rendezkednek be a tagszövetkezetek. Mezőko­vácsházán több mint 13 mil­lió forintos költséggel meg­épül a korszerű telep. Előre­láthatólag mire az új termés betakarításra vár, átadják rendeltetésének a telepet. Ezenkívül jelentős össze­get fordítanak újabb gépek, járművek vásárlására, és a szociális létesítmények bő­vítésére. A jelenlevők meghallgat­ták az ellenőrző bizottság be­számolóját, majd megvitat­ták és elfogadták az igazga­tó tanács beszámolóját. A. Magyar felszólalók az Hiúsági világfórumon Szerdán délelőtt szólalt fel az ifjúsági leszerelési világ­fórum 1. számú bizottságá­ban Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A magyar küldött­ség vezetője kifejtette a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség álláspontját a nemzet­közi helyzet összefüggései­ről. az enyhülés katonai és oolitikai vonatkozásairól. Kedden az esti órákban a 2. számú bizottságban a Nem­zetközi Diákszövetség kül­dötteként felszólalt György Károly. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kato­nai-ipari körök érdekeit szol­gáló fegyverkezési hajsza fo­kozódása, az imperialista erők közvetlen fegyveres beavatkozási kísérletei kö­vetkeztében megromlott a nemzetközi helyzet. Ugyancsak a 2. számú bi­zottságban kapott szót Lo- vassy Tamás, a DÍVSZ kül­dötte. Textilipar Első a hazai ellátás Az idei exporttermékek nagy része már elkelt Sikerek a külföldi piacokon Több korszerű és válasz­tékban is gazdagabb termék­kel járult hozzá a textilipar a belföldi igények kielégíté­séhez 1980-ban — állapította meg a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A textilipari re­konstrukció megteremtette az alapot a korszerű termék- szerkezet kialakítására, s ez­zel együtt, a főként nőket foglalkoztató iparágban, a munkakörülmények jelentős javítására. A szerdán megtartott ülé­sen Szabó Imre miniszterhe­lyettes a textilipar 1981-es feladatairól tartott tájékoz­tatót. Elmondotta, hogy a hazai ipar termékei iránt ör­vendetesen fokozódik az igény, s ez azt jelenti: a ko­rábbi esztendőkre jellemző stagnálás után, ha szerény mértékben is — átlagosan két százalékkal — növelik az ágazat termelését. Ezen be­lül az átlagnál erőteljeseb­ben fejlődik a kötöttáru és a felsőkonfekció termelése. A textilipar elsőrendű feladata a jövőben is a hazai ellátás zavartalan, megfelelő bizto­sítása, mely egyes termék- csoportokban a jelenlegi színvonal megőrzését, má­soknál viszont fejlesztést je­lent. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége ezt követően ál­lásfoglalást fogadott el, mely­ben a VI. ötéves terv, vala­mint az 1981-es gazdasági feladatok megvalósítását elő­segítő szakszervezeti tenniva­lókat határozták meg. Ennek megfelelően az idén az eddi­ginél nagyobb figyelmet for­dítanak a munkafegyelem megszilárdítására, a munka­idő jobb kihasználására, az indokolatlanul magas túlórák számának csökkentésére, a termelésirányítás javítására, a fiatalkorúak éjszakai fog­lalkoztatásának megszünteté­sére, az újítómozgalom fej­lesztésére. Az utóbbi hónapokban több mint száz ország több ezer vállalatának képviselői­vel tárgyaltak a magyar üz­letemberek, hogy piacot ta­láljanak az idei exportter­mékek számára. Különösen nehéz dolguk volt azoknak az üzletkötőknek, akik a lanyhuló kereslet mellett tő­kés országok cégeinek kínál­ták fel termékeiket, s igye­keztek azokért reális árakat elérni. Erőteljes piaci mun­kával is arra törekedtek, hogy a kivitel az idén 7,5—8 százalékkal növekedjék, a ru­bel elszámolású külkereske­delmi mérleg hiánya csök­kenjen, a nem rubel elszá­molású külkereskedelmi mérleg pedig egyensúlyban legyen. A Külkereskedelmi Minisztérium tapasztalatai szerint a vállalatok jelenleg általában valamivel jobban állnak a szerződéskötéssel, mint tavaly ilyenkor, több vállalattól pedig arról érke­zett hír, hogy idei exportter­mékeinek java része máris elkelt. A Gamma Művek nem ru­bel elszámolású exportjának eddig körülbelül kétharma­dát kötötték le szerződések­kel, s a vállalat az idén a tőkés export mintegy 20 szá­zalékos növekedésével szá­mol. Főként a geofizikai mű­szerekből és a nukleáris or­vosdiagnosztikai készülékek­ből szállítanak a korábbinál többet külföldre. Az utóbbi­ak közül a legkeresettebbek az úgynevezett Scanner ké­szülékek, amelyek a beteg szervezetébe jutatott izotóp segítségével mintegy feltér­képezik a szervezet szöveti vagy funkcionális elváltozá­sait. Kelendőek a számítógépes adatfeldolgozó egységgel el­látott Gamma-kamerák is. Ezek az univerzális nukleá­ris orvosi műszerek lényegé­ben minden fontosabb vizs­gálat elvégzésére alkalmasak. Segítségükkel egyebek kö­zött figyelemmel kísérhetik a vérkeringést, az agyban, a tüdőben, a szívben, a vesé­ben, a májban és más szer­vekben észlelt tüneteket vagy akár a csontszerkezet változásait. A tőkés országok közül a Gamma Művek leg­jelentősebb vásárlói az oszt­rák. NSZK-beli, francia, hol­land cégek. Nemrég a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség is jelezte: nagyobb tételben kíván vásárolni a Gamma Művek orvosi mű­szereiből a szegényebb fejlő­dő országok részére. A kohászati termékek vi­lágpiaci ára jelenleg mint­egy 25 százalékkal alacso­nyabb, mint tavaly, ezért a miskolci December 4. Drót- művek termékszerkezetet változtatva értékesebb, új cikkekkel jelentkezett a pia­con. Ezek közé tartozik a gyár három mérnökének szolgálati szabadalma, a kor­rózióálló, márkanevén Ko- rali-kábel, amelynek vezető- képessége is sokkal jobb a korábbi egyszerű acél—alu­mínium kábelénél. Egyéb termékeik, mint például a nagy szilárdságú sodrott­áruk, a horganyzott acélhu­zalok tulajdonságait is olyan mértékben megjavították, hogy azok versenyezhessenek más cégek termékeivel. így akarják elérni, hogy a kohá­szati cikkek árcsökkenése el­lenére idei exportjuk értéke se csökkenjen a tavalyi 16 millió dollár alá. A Kontakta alkatrészgyár számára a korszerű elektro­mechanikai csatlakozók, nyo­mógombos kapcsolók, a vi­lágszerte ismertté vált Kon- tallux kapcsolócsalád, a hő­álló foglalatok, a mosógép­kapcsolók ígérik a legjobb exportüzleteket. A vevő jobb kiszolgálásával sorakoztattak fel hagyományos bolgár, len­gyel, dán és francia vásárló­ik mellé NSZK-beli. svájci és svéd cégeket is. idei ex­porttermékeiknek csaknem 70 százalékát már szerződé­sekkel lekötötték. A most önállóvá vált Aj­kai Üveggyár az idén mint­egy 10 százalékkal növeli ex­portját, s valamennyi termé­kére talált már vevőt. Ólom­kristályaik annyira népsze­rűek, hogy a felkínált áru­nak akár kétszeresére is ve­vőt találnának. Kapacitásuk azonban véges: összesen 15 országba jutnak ej a gyár ólomkristályai, főként Kana­dába, az Egyesült Államok­ba, az NSZK-ba, Franciaor­szágba, Ausztriába és Svájc­ba. Elsősorban a dúsan csi­szolt üvegáruért és ólom­kristály csengőkért kapnak jó árat. Az idén elkészítik a jövő slágerének, a színkö­penyes ólomkristálynak a mintakollekcióját is. A győri Gardénia Csipke- függönygyár, amely nemrég még kizárólag hazai vállala­toknak szállított, felküzdötte magát a sikeres exportra gyártó vállalatok sorába. Az idén már 14 lánckötőgépen készülnek a tetszetős mintá­jú szintetikus függönyök, amelyekből az idén két és fél millió négyzetmétert ex­portálnak, vagyis a' tavalyi­nak kétszeresét. Ennek a nagy mennyiségnek csaknem a felére a szállítási szerző­déseket is megkötötték. Ter­mékeivel különösen az NSZK-ban szerzett jó pozí­ciókat a gyár, de - exportcik­kei az idén első ízben eljut­nak Franciaországba, Svéd­országba és a Közel-Keletre is. Fábián Zoltán, az írószövetség titkára, a Hazafias Népfront által szervezett „Olvasó népért!” mozgalom országos bizott­ságának titkára adta át tegnap délelőtt Békéscsabán, a me­gyei tanács székházában Filadelfi Mihálynak, az Űj Aurora főszerkesztőjének a Hazafias Népfront „Darvas-emlékpla- kettjét”. Az átadáskor dr. Becsei József, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte a kitüntetettet, aki az Űj Aurora című irodalmi folyóiratban sokoldalúan támogatja az „Olvasó népért!” mozgalmat, és kiemelkedő sikereket ért el a békés­csabai szlovák anyanyelvű nemzetiségi táborok szervezésében. Az emlékplakett átadásánál ott volt Maróti István, a HNF Országos Tanácsának munkatársa is. Képünk: Fábián Zoltán átadja a „Darvas-emlékplakettet” Filadelfi Mihálynak Fotó: Gál Edit B vízgazdálkodás VI. ütéves terve Erősítik a Körösök gátjait A hatodik ötéves tervidő­szakban összesen 54—57 milliárd forintot költ az or­szág a vízellátás, a csatorná­zás, a vízkárelhárítás, egy­szóval a vízgazdálkodás fej­lesztésére. A vízügyi ágazat így a korábbinál valamivel nagyobb arányban részese­dik s, népgazdaság beruhá­zásaiból, ám az igények gyors növekedése sok terü­leten meghaladja a fejleszté­si források lehetőségeit, en­nélfogva körültekintőbben, ésszerűbben — sokkal in­kább, mint eddig — kell felhasználni ,a rendelkezésre álló erőforrásokat, szorgal­mazni a víztakarékosságot és a vízkészletek védelmét. Kovács Antal államtitkár­nak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésé­vel ezekről a feladatokról tanácskoztak szerdán a víz­gazdálkodási tudományos kutató központban a víz­ügyi igazgatóságok és válla­latok gazdasági, párt- és tö­megszervezeti vezetői, a me­gyei tanácsok és a Fővárosi .Tanács képviselői. A. vízgazdálkodás hatodik ötéves terve — amelyről Breinich Miklós, az OVH elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket — alapvető feladatként írja elő, hogy a vízkészletek megfelelő előre- tartással tegyék lehetővé a lakosság, az ipar, a mező- gazdaság és az intézményhá­lózat indokolt szükségletei­nek kielégítését. Ezért a fejlesztési források háromnegyedét a vízellátó, szennyvízelvezető és tisztító közművek bővítésére fordít­ják. A tervidőszak végéig a vízművek teljesítményét na­pi 600 ezer köbméterrel nö­velik, s gondoskodnak a há­lózat fokozottabb kiépítésé­ről, hogy a közműves vízel­látásban részesülő lakosok aránya a jelenlegi 75.-ről 81— 83 százalékra emelkedjen. Az ivóvízellátásnál jóval költségesebb szennyvíz-elve­zetési és -tisztítási beruházá­soknál különösen fontos, hogy sorolják a feladatokat és á legfontosabb területe­ken koncentrált fejlesztésről gondoskodjanak. A tervidőszak végéig az előirányzat szerint napi 400 ezer köbméterrel bővítik a közüzemi szennyvíz-tisztító művek teljesítményét. A be­ruházási eszközök legcélsze­rűbb felhasználása érdeké­ben elsősorban a kiemelt vízminőségi területeken, a Balaton vízgyűjtőjében, a Duna felső szakaszán, Tata térségében, a Tiszát szeny- nyező ipari centrumokban, valamint a fővárosban és más nagy városhan építenek korszerű tisztítóműveket. A lakosság és a termelő- ágazatok biztonsága, a ter­mőföld védelme érdekében, ugyancsak fontossági sor­rend szerint, koncentráltan gondoskodnak az árvizek és belvizek kártételeinek meg­előzését, csökkentését célzó fejlesztésekről. A következő 5 évben fő­ként a Tisza és a Körösök völgyében erősítik a gáta­kat. s a belvízöblözetek kö­zül elsősorban Békés, Csong- rád, Szolnok, Borsod és Sza­bolcs megyében valósítanak meg összehangolt, koncent­rált fejlesztést. A vízügyi ágazat szolgálta­tó vállalatainál ebben a terv­időszakban a korábbinál na­gyobb figyelmet fordítanak a meglevő létesítmények, a helyi lehetőségek jobb ki­használására, s tervszerűbb, szervezettebb karbantartás­sal a hálózati veszteségek csökkentésére. Szorgalmazzák, hogy az ipar ahol csak lehetséges, kevesebb ivóvíz-minőségű vizet használjon fel. A következő években sor kerül a közüzemi vállalatok szolgáltatásainak normatív és jogi szabályozására, az ipari és intézményi vízfo­gyasztás, valamint a köz­szolgáltatási szabályzatok korszerűsítésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents