Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

1981. január 21., szerda o nci Vetélkedő a szakközépiskolában Képünk a verseny egy pillanatát ábrázolja: villátnkérdcsre válaszol Madarász László Fotó: Gál Edit Immár hatodik alkalom­mal rendezik meg a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” cí­mű vetélkedőt. A békéscsa­bai Kemény Gábor Szakkö­zépiskolában január 19-én, hétfőn délután 3 órától ver­senyzőkkel és nézőkkel telt meg az ebédlő. Ezen a na­pon rendezték meg az isko­lai döntőt, melyen 6 csapat — összesen 24 fiatal — mér­te össze tudását. A vetélkedés politikai és sport témájú villámkérdé­sekkel kezdődött, melyet a riporterjáték követett. A versenyző fiatalemberek, ha csak néhány percre is, ri­porterekké, illetve neves tu­dósokká, politikusokká vál­tak, és szerepkörüknek meg­felelően készítettek riportot. Am legalább ilyen érdekes volt a „Kié a táska?” vagy a „Kakukkfióka” címet vise­lő játék is. Nem soroljuk to­vább a feladatokat, hiszen a késő délután befejeződött versenyen sok érdekes fel­adatra, játékra jutott idő. A nézők sem unatkoztak, a versenyzők felkészülési ide­je alatt ők is villámkérdé- sekre válaszolhattak. A jó megoldások díja egy-egy cso­koládé volt. A csapatok közül a két legjobb, a II/A és a I®I/B osztály négymégy hallgatója jutott tovább a február 17- én megrendezésre kerülő vá­rosi „Ki tud többet a Szov­jetunióról?” vetélkedőre. Ad­dig is szorgalmasan készül­nek, hiszen ott már nem csupán osztályuk, hanem is­kolájuk színeit is képviselik. Nádaratás a Kis-Balatonon A kemény hideg kedvező mun­kafeltételeket teremtett a nád aratásához. A Balatoni Nádgaz­dasági Vállalat keszthelyi üze­mének dolgozói egymillió kévét gyűjtenek be ezen a télen. Most „száraz lábbal” megközelíthetik azokat a helyeket is, ahol más­kor csak mocsárjáró géppel tud­nak közlekedni. A nádaratók a Kis-Balaton végeláthatatlan nád­tengerében a betakarítás félide­jéhez érkeztek. A kedvező jég­viszonyokat azért is igyekeznek kihasználni, mert bár most még kemény tél van, hamarosan ér­keznek a költöző madarak, ame­lyeket nem szabad elriasztani a nádarató gépekkel. A betakarí­tás után hozzálátnak a kitermelt nád osztályozásához, feldolgozá­sához, ami egész évre munkát ad a nádaratóknak. Palackozott ivóvíz terhes anyáknak Keddtől palackozva kapják az ivóvizet a terhes anyák és a csecsemők azokban a Vas me­gyei falvakban, ahol a KÖJÁL- vizsgálatok alapján a vizet egész­ségre ártalmasnak találták. Bár az ötödik ötéves terv végére a megye lakosságának mintegy 70 százaléka jutott vezetékes ivó­vízhez — ez az arány a felszaba­dulás után mindössze 17 száza­lék volt — még így is jelentős azoknak a kisközségeknek a szá­ma, ahol megoldatlan a lakos­ság egészséges ivóvízzel való el­látása. Azon a hatvankét telepü­lésen, ahol az ivóvíz nitráttar­talma károsíthatja a terhes anyák és a csecsemők egészsé­gét, mostantól ingyenesen palac­kozott ivóvízzel látják el őket. A rendszeresen ellenőrzött vizet a Badacsonyvidéki Pincegazda­ság Vas megyei üzeme palac­kozza, és szállítja az érdekelt falvak vegyesboltjaiba. Egy, a „több dolgok”-ból Hogy is van a János vitézben, mit csinál Iluska? A kis patakban fehér ruháját mossa, mossa. És mit csinál egy elfoglalt háziasszony manapság? Igyekszik úgy szervezni a vasárnap délelőtti munkát, hogy míg süt-főz, közben egy kagylónyi — ha nem is éppen fehér, de gépbe nem való — finom holmit kimosson. Egyszerű, ám praktikus gondolat, csak kevés sikerrel jár, már ami a tisztaságot illeti. Mert hiába mossa, mossa, ha mire hidegelne, nem tiszta a víz. A fölösleges elmélkedés. Ugyan mitől pont vasárnap délelőtt, és éppen amikor öblögetni akar, folyik mindig zavaros, enyhén vagy erősebben rozsdás színű víz a csapból? Miért? Előtte még tiszta volt, utána is az lesz majd. Később ... Míg tűnődik, eszébe jut: „Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mitsem bölcselmetek álmodni képes.” Talán a Hamletben a helyzet kulcsa? És éppen itt? Meg­lehet. Hiszen a szegény dán királyfi annyi mindent is­mert: a zsarnoki bosszút, gőgös ember dölyfét, és sok más idegekre ható tényezőt, egészen a hivatal packázá- sáig, de a vízvezeték huncutkodását nem említi. Talán mert akkor még náluk is a patakban mostak. De lehet, hogy azért, mivel az efféle vízügy szerinte is a felfog-. hatatlan „több dolgok” közé tartozik. V. M. Körösök Vidéke Tsz-Szövetség Ülésezett a nöbizottság Tegnap, január 20-án Bé­késcsabán tartotta ülését a Körösök Vidéke Tsz-Szövet­ség nőbizottsága. Első napi­rendi pontként Tóth Imréné, a bizottság elnöke számolt be a termelőszövetkezetben foglalkoztatott cigány dolgo­zók' helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről. Mint mondotta, a cigány dolgozók nagy többsége még mindig csak alkalmi munkát vállal a téeszekben, ezért a jövő­ben törekedni kell arra, hogy állandó munkaszerződést, tagsági viszonyt létesítsenek. Elsősorban a fiatalokat kell meggyőzni arról, hogy fejez­zék be a nyolc általánost, és lehetőség szerint szakmát is szerezzenek. Hevesi József a veszélyeztetett gyermekek helyzetéről számolt be. Elő­adásában kiemelte, hogy egy­re nő azoknak a gyermekek­nek a száma, akiknek szülei alkoholisták, ezért nevelésük nem biztosított. Javulás az általános kulturális színvonal emelésétől várható; sajnos, ez nagyon hosszadalmas folya­mat. Ezért igyekezni kell a veszélyeztetett gyermekeket kiemelni a családból, és kol­légiumban, nevelőotthonban elhelyezni. A nőbizottság titkára, Csik Anna az 1981-ben tartandó nőbizottsági ülések napi­rendjére tett javaslatot. Az idén hét alkalommal ül ösz- sze a bizottság, a témák kö­zött szerepel a női tsz-tagok számára előírt ezeregyszáz munkaóra felülvizsgálata, ugyanis a nődolgozók kevés­nek tartják ezt, és szükségét érzik1 a teljes foglalkoztatás megszervezésének is. A na­pirendi pontok ismertetése és megvitatása után került sor a TOT által a múlt év­ben meghirdetett „Hogyan lettem tsz-tag” című pályá­zaton részt vett nődolgozók megjutalmazására. A tsz-szö- vetség tárgyjutalmat adott Korcsok Jánosné békéscsabai. Pikó Zsigmondné füzesgyar­mati, Gábor Károlyné körös- tarcsai, Szirony Pálné csa- bacsüdi és Baláti Istvánné bucsai pályázóknak. M. Sz. Zs. Szakmunkások lettek Két éve indított szakmun­kásképző tanfolyamot a Bé­kés megyei Zöldségvetőmag- termesztési Modelltársulás és a szabadkígyósi mezőgazda- sági szakmunkásképző inté­zet. A hallgatói gárd.a a ve­tőmagtársulás tagüzemeinek dolgozóiból tevődött össze, az előadásokat a szakmunkás- képző iskola és a társulás mérnökei tartották Mezőko- Vácsházán A tanulók bioló­giát, géptant, politikai isme­reteket, kertészetet, zöldség- termesztést, tanultak a két év folyamán. Héfőn, január 19-én ,a huszonkilenc végzős a nagybánhegyesi Zalka Tsz fóliasátrában gyakorlati zöldségtermesztési ismeretei­ről, január 20-án pedig el­méleti felkészültségéről adott számot Mezőkovácsházán. -------------------------------------­M int az eredmények bizo­nyítják, kiválóan, hiszen a csoport záróvizsgaátlaga meghaladja a 4-es osztály­zatot. A frissen vizsgázott szakmunkások a medgyes- egyházi Haladás, a magyar- bánhegyesi Egyetértés, a nagybánhegyesi Zalka és a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Termelőszövetkezetben kamatoztatják majd tudásu­kat. A sikeres szakmunkás- vizsga egyben azt is jelenti, hogy a zöldségvetőmag-ter- melési társulás tovább foly­tathatja képzési tervének végrehajtását. A zöldségter­mesztői képesítés megszerzé­se ugyanis a feltétele annak, hogy novemberben egy spe­ciális képzést. a zöldségvető- mag-termesztési tanfolyamot beindítsanak. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál munkába állították a Stereometrograph F—11 típusú NDK gyártmányú gépet, amely automatizálja a térképkészítést, s hasznosítható a kör­nyezetvédelemben, a műemlék épületek helyreállításánál, a lakásrekonstrukcióknál és a nyersanyaglelőhelyek feltárásá­ul 's (MTI-fotó: Weber Lajos felvétele — KS) Gépkocsiátvételi sorszámok 1981. JANUÁR 19-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 312 Trabant Lim. (Bp.) 2 263 Trabant Lim. (Győr) 1 645 Trabant Lim. (Debrecen) 805 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 3 631 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 645 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 704 Trabant Combi (Bp.) 1 221 Trabant Combi (Győr) 906 Wartburg Lim. (Bp.) 3 025 Wartburg Lim. (Győr) 2 718 Wartburg de Luxe (Bp.) 1 939 Wartburg de Luxe (Győr) 2 544 Wartburg de Luxe, tolótetős (Bp.) 524 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 327 Wartburg Tourist (Bp.) 960 Wartburg Tourist (Győr) 1 087 Skoda 105 (Bp.) 2 882 Skoda 105 (Győr) 2 169 Skoda 105 (Debrecen) 2 066 Skoda 120 (Bp.) 2 339 Skoda 120 (Győr) 1109 Skoda 120 (Debrecen) 1 001 Lada 1200 (Bp.) 8 889 Lada 1200 (Debrecen) 8 628 Lada 1300 (Bp.) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1300 (Győr) 338 Lada 1500 (Bp.) 4 814 Lada 1500 (Debrecen) 4 376 Lada 1500 (Győr) 995 Lada Combi (Bp.) 1 637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1600 (Bp.) 1 940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 Moszkvics (Bp.) 10 304 Polski Fiat 126 (Bp.) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1 296 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 228 Zaporozsec (Bp.) 31 368 Nemzetiségi Battonyán két nemzetiségi klub működik, a szerb és a román anyanyelvű, 51, illet­ve 71 taggal. A klubok célja az anyanyelv ápolása mellett a szórakozási lehetőségek megteremtése. A klubtagok havonta egy­szer kötött foglalkozást tar­tanak. Ilyenkor előadókat Nem divat már az olvasás? O érdezhetné címünkkel Gutenberg János, ha föltámadna több mint 500 évvel forradalmi találmányának, a könyv- nyomtatásnak felfedezése után a Statisztikai Évkönyv azon lapjánál, ahol a nyol­cadik osztályt nem végzettek, a kimaradók, s a még min­dig meglevő analfabéták tra­gikus emberi sorsait sűrítet­ték számoszlopokká. S ha csak egyet lapozna, bizony­nyal örömmel vegyes csodál­kozással kiáltana föl: mi az, hogy nem divat már az ol­vasás, hisz a magyar könyv­kiadás fejlődésének statisz­tikai adatai valóban lenyű- gözőek. 1970-ben a könyvkiadók 4793 könyvet jelentettek meg 47 millió példányban, az el­múlt évben közel 9 ezer féle könyv hagyta ei a nyomda­gépeket 97,5 millió példány­ban. Az évi könyvforgalom az elmúlt évben 2 milliárd 300 millió forint volt. s eb­ből 1,9 milliárd lakossági vá­sárlás. Elég volt az elmúlt' héten benézni a könyvesbol­tokba, hogy erről a könyv­éhségről meggyőződhessünk. Tömött szatyrokkal, könyv- csomagokkal igyekeztek az emberek, böngészgették, is­merkedtek az új kötetekkel. A nagy kérdés most már csak az, hogy ez a könyvéh- ség együtt jár-e az olvasás éhségével ?! Itt még jó néhány ellent­mondás feszül. Kezdjük az elején. Tudunk-e olvasni? Oly természetes velejárója-e életünknek a mindennapi be­tű, olvasás, mint a levegő­vétel, az étkezés, vagy uram bocsá’ a televíziózás?! El­lentmondásos korban élünk, s változó világunkban szem­be kell néznünk a mind na­gyobb eredményeinkre söté- tebb árnyékot vető jelensé­gekkel is. Hisz minél maga­sabb csúcsokra jutunk, an­nál riasztóbbak mélységeink. Mert igaz, hogy nálunk kö­telező az általános iskolai oktatás. Öröm és büszkeség tölti ei az embert ha napon­ta látja, első osztályos gye­reke hogy birkózik meg a betűkkel, hogyan nyílik ki számára a könyvekbe szorí­tott világ s a megízlelt örö­mök után hogyan válik szen­vedélyévé az olvasás. Csak­hogy pedagógusok panasz­kodnak, a felső tagozatban megtörik ez a hatalmas ívű lendület, nagyon sok gyerek­nek nehezére esik a folya­matos olvasás és a néma ol­vasással elsajátított .anyag­ban nagyok a hézagok. Ak­kor még nem is beszéltünk a gyenge tanulókról, a kö­zepesek óriási táboráról, akiknek — valljuk bp — nem öröm az olvasás. S mi yan a kimaradókkal, a tíz" húsz-negyven éve végzettek­kel?! Mert tudnunk kell; kí­váncsiság nélkül nem lehet, és öröm nélkül nem érde­mes olvasni! Aki pedig nem tud folyamatosan, némán ol­vasni, akinek gyötrődés és kegyetlen birkózás ,a sorok- ba szedett, betűk megértése, feldolgozása, annak bizony távoi áll az örömtől, a gyö­nyörűségtől az olvasás. Nem véletlenül került éppen az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába ez a kérdés, nem ok nélkül szólt erről jó néhány felelős ember rádió­ban. újságok hasábjain. Ezt tűzte zászlajára .a több mint tízesztendős Olvasó népért! mozgalom. Évtizedek eredményei nem lebecsülen­dők. Soha annyi könyv nem jelent meg, és soha annyi nem talált gazdára, mint az elmúlt esztendőkben. Elmúlt az a néhány év is, amikor gyakran meséltek könyves emberek, hogy sokan színre és méretre vették a kötete­ket új lakásuk frissében vá­sárolt bútorainak polcaira. Hogy többen olvasnak, arra talán a könyvtári adatok szolgáltatják a legfényesebb bizonyítékot a napilapok és folyóiratok keresettsége után. Két és fél millió beiratkozott olvasó évente 6o millió köte­tet kölcsönöz az ország könyvtáraiból. Annak a fel­ismerésnek is lassan egy év­tizede már, hogy a gyerekek olvasóvá nevelése ez irányú fejlődésünk egyik záloga. Nem kis világmegrázkód­tatások után bizonyította ér­tékét és érvényességét a könyv. Volt idő, nem is olyan régen, amikor sokan temetni kezdték Q könyvet, a könyvnyomtatást. Ügy gon­dolták, a világméretű infor­mációrobbanás, ,a rádió és a televízió óriási mértékű el­terjedése visszaszorítja, sőt, meg is szünteti az emberi­ség féi évezredes vívmányát. A Gutenberg-galaxis hirde­tőit hamar megcáfolta az emberiség. Igaz, a hagyomá­nyos nyomdaipar forradalmi változásokon ment keresztül, a kézi szedést felváltotta a fényszedés, a hagyományos eljárásokat az új technikák. De a könyv maradt, s ma is az emberiség szellemi kin­csének — szépirodalmának, tudományának, művészeté­nek — legjavát könyvekben találhatjuk meg. S lehetnek törekvések az egységes vi­lágnyelv megteremtésére, kí­sérletezhetnek gyorsolvasási tanfolyamokkal, programozá­sokkal, s föllelhetjük bár a szakbarbárság számos jelét — a könyv, az emberiség kultúráját magába foglaló könyvlapokr., sűrített érték tartj,a magát. Sőt, soha nem tapasztalt módon virágzik! | arai Gábort idézve: „Azok a jo és hite­les művek, amelyek ihletért ,a múltba vagy a fél­múltba nyúlnak vissza, se­gíthetik és segítik is mai nemzeti-társadalmi önisme­retünk tisztázódását; a lélek belső tájait fürkésző verses és prózai munkák pedig, ha igazak és hitelesek, szemé­lyes önismeretünket gazda­gíthatják ... Mert. a ’"■terme­lési eszközöket odakint« már birtokba vettük, de ~az ösz­tönöket idebent« még nem maradéktalanul... Napja­inkban nemcsak arra való a könyv, hogy a külső világ megismerésében örömet sze­rezve segítsen bennünket, de arra is, hogy belső örö­meinkhez, próbatételeinkhez társul szegődjék.” Tanúi Lajos klubok Battonyán látnak vendégül. Különösen az irodalmi előadások arat­nak nagy sikert, az ilyen ösz- szejövetelekre 80-an, 100-an is összejönnek. A szerb nemzetiségű klub mindezek mellett a múlt nyáron Budapest környékére tapasztalatcsere-utat is szer­vezett. A kiránduláson 38-an ismerkedtek1 testvérklubjaik programjaival, működésével. A klubhelyiségben könyvet is kölcsönözhetnek az érdek­lődők. A nagyközségi könyv­tár nemzetiségi fiókjában több mint 800 román és ha­sonló mennyiségű szerb nyelvű kötetből válogathat­nak az olvasók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents