Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
1981. január 20., kedd o A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége — a budapesti gettó felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából — vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Wesselényi és a Kertész utca sarOmlás a pécsi kán levő iskola falán elhelyezett emléktáblánál. A ke- gyeletes megemlékezésen, amelyen állami, párt-, tanácsi és társadalmi szervek képviselői is jelen voltak, Héber Imre, a MIOK elnöke mondott beszédet, majd koszorúkat helyeztek el. ércbányában Vasárnap hajnalban Pécsett, a Mecseki Ércbánya Vállalat 4. sz. bányaüzemében, a harmadik szint 12~es keresztvágatában, mintegy 10 méternyi szakaszon omlás történt. A baleset észlelése után — reggel hat órakor — azonnal megkezdték a mentést. Két és fél órai megfeszített munka után az omladék alatt holtan találták Söfer György 23 éves vájárlakatos, mohácsi lakost és Jakó Ferenc 31 éves szakvezető vájár, pécsi lakost. Az omlásnak több áldozata, illetve sérültje nincs. A baleset körüfményeit a körzeti bányafelügyelőség vizsgálja. Ülést tartott a MflVOSZ Békés megyei bizottsága Tegnap, január 19-én a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál ülést tartott a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottsága. Az intéző bizottság áttekintette a legfontosabb tennivalóka. Dr. Sin- kovits Miklós, MAVOSZfőosztályvezető tájékoztatta a résztvevőket az új fácántelepek és a keltető beruházásának programjáról. Elfogadták a MA VOSZ Békés megyei Intéző Bizottságának munkatervét, majd az intéző bizottság és a vadásztársaságok 1981. évi költségvetéséről tárgyaltak. FűkSnyvelfik továbbképzése A Körösök Vidéke Tsz-szö- vetség továbbképzést szervezett termelőszövetkezeti főkönyvelők és helyetteseik számára. Az egynapos tájékoztatón a résztvevők a zárszámadásra való felkészülés- hez kaptak útmutatót. így előadást hallottak az adóbevallással kapcsolatos rendeletekről, a hitelekről, forgó- eszköz-feltöltés módjáról, valamint a zárszámadási nyomtatványok kitöltéséről. A szervezők a továbbképzést két részletben rendezték meg. az első csoport tegnap, hétfőn hallgatta meg Békéscsabán a tájékoztatókat, a másodikra szerdán, január 21- én kerül sor. A tatabányai népház galériájában január 8-án megnyílt Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész kamarakiállítása. A megnyitón Fekete Lajos, a tatabányai szénbányák vezérigazgatója mondott beszédet. A képen: a művész és alkotása, az Orfeusz (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Egyesület, rokkantaknak Ez az év a rokkantak nemzetközi éve. A humanitás, és az ENSZ-fel hívás gondolata ezúttal találkozik minden ember, társadalmi szerv, vagy intézmény elképzelésével, segítőkészségével. Megyénkben is sokan élnek olyanok, akik életkörülményeik alakulása, adottságaik korlátozottsága miatt háttérbe szorulnak, nehezen illeszkednek a társadalom életébe. Őket kívánja segíteni, összefogni a megalakulóban levő mozgássérültek Békés megyei egyesülete. Tegnap délután ült össze a szervező bizottság Békéscsabán azért, hogy a közeljövőben megtartandó közgyűlésre felkészüljenek. Terveik szerint az egyesület működéséhez felhasználják a Gyulán már megalakult hasonló szervezet jó tapasztalatait, s az ott dolgozókat is beválasztják majd a megyei vezetőségbe. Az egyesület érdekképviseleti szervként nem kíván tagjainak kiváltságos jogokat biztosítani. Egészségügyi gondjaik, problémáik megoldásában, a munkahelyi lehetőségek felkutatásában, a szabad idős programok megtalálásában segít majd. Az alakuló megyei egyesület közgyűlése január 30-án, pénteken délelőtt 10 órakor lesz Békéscsabán, a MEDOSZ Luther utcai nagytermében. Emelkedik a gépkocsitérítési-díj A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint 1981. február 1-től megváltozik a saját gépjármű belföldi hivatalos kiküldetés, illetve külszolgálat alkalmával történő használata esetén elszámolható térítési díj. A jelzett időponttól kezdődően személygépkocsi használata esetén 3,50 Ft-ra, saját motorkerékpár esetében 125 köbcentiméteres hengerűrtartalomig 0,80 Ft- ra, ennél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpároknál pedig 1 Ft-ra emelkedik kilométerenként a térítési díj. Az új szabályozás arról is rendelkezik, hogy a saját gépjárművet használók részére az 1981. február 1 -ét megelőző időszakban megállapított átalányokat a keretek újonnan történő meghatározása után felül kell vizsgálni, és újra meg kell állapítani. Segítség a mozgássérültek benzinvásárlásához A legkisebb rossz kormánymozdulatra is egyensúlyát veszítheti a kocsi a veszélyessé vált téli utakon. Erdősávok mentén fokozott veszélyt jelenthetnek a keresztülfutó őzek, vadak Fotó: Martin Gábor B tárgyalóteremből Csalásért !0 hónap szabadságvesztés A gépjármüvei közlekedő mozgássérültek üzemanyag-vásárlásaikhoz, az eddigi kedvezményeken túl, további segítséget kapnak: pótlólagos benzinutalványok, illetve rendkívüli szociális segély formájában — közölték hétfőn az Egészségügyi Minisztériumban. A miniszter új rendeleté — amelynek előírásait visszamenőleges hatállyal, január 1-től alkalmazzák — évi 60 liter benzin vásárlásához biztosít pótlólagosan ingyenes utalványt a Trabant Hycomat gépjármüvet használóknak; a Velorex típusú jármüveknél 25 literre szói a plusz utalvány. Akik az említett két típustól eltérő járművel közlekednek és eddig — kérelmükre, egyéni elbírálás alapján — szintén kaptak ingyenes üzemanyag-utalványt, azok számára is pótlólagosan emelkedik a juttatás mértéke, az eddigihez képest legfeljebb évi 60 literrel. (Itt az a mérvadó, hogy mekkora a gépjármű motorjának hengerűrtartalma.) A pótlólag járó üzemanyagutalványt ezekben a napokban kapják meg a mozgássérültek, a január 1-től esedékes egész évi utalvánnyal együtt. Kérelmezni nem kell, az utalványokat hivatalból megküldik. Arról is rendelkezett a miniszter, hogy azok a gépjárművük után korábban adómentességet élvezett mozgássérültek, akiknek 1500 köbcentiméteresnél kisebb a járművük, de benzinjegyet nem kaptak, ezután egységesen évi 10o liter üzemanyagjuttatásban részesülhetnek. Ezt a juttatást kérelmezniük kell a lakóhelyük szerinti járási, városi, fővárosi kerületi, illetőleg megyei-városi kerületi egészségügyi szakigazgatási szervnél. A kérelemhez mellékelni kell a körzeti orvos igazolását a jogosultság — a mozgássérültség — tényéről. Az új rendelkezések értelmében azok a családok, amelyek nem a gépjármű üzemben tartójának, hanem közvetlen hozzátartozójának (házastárs, gyermek) egészségi állapota miatt kaptak átmeneti adókedvezményt, ha jövedelmi helyzetük indokolta: rendkívüli szociális segélyben részesíthetők. Ezt a juttatást kérhetik azok a mozgássérültek is, akik 1500 köb- centiméternél nagyobb lökettérfogatú gépjármüvet üzemeltetnek. A segélyt lakóhely szerint illetékes helyi tanács egészség- ügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervétől lehet kérni. A Békéscsabai városi Bíróság tárgyalta Boros Mihály, Békéscsaba, Axpád sor 90. szám alatti lakos bűnügyét. A 23 éves fiatalember csalás miatt került a vádlottak padjára. A vádlott a múlt év februárjáig Békéscsabán, az Irodagép-technikai Vállalatnál dolgozott. Ezt követően csak szeptemberben állt egy hónapig munkaviszonyban az Utasellátó Vállalatnál. Hogy eltartsa magát, és költséges szórakozásait fedezze, kölcsönöket kért munkatársaitól. Még 1979-ben azzal a kéréssel fordult H. Andráshoz, hogy adjon neki 16 ezer forintot. A pénzt meg is kapta. A kölcsönt azonban határidőben nem tudta visszafizetni. Ezért G. Józseftől kért 50 ezer forintot 1979 augusztusában, mégpedig olyan letétellel, hogy október 1-én 70 ezer forintot fog visszaadni. Ebből a pénzből törlesztette korábbi adósságát, viszont G. Józsefnek nem tudta visszaadni a pénzt. A kölcsönökbe alaposan belebonyolódott. A kiutat abban látta, hogy ismét H. Andráshoz fordult. Elmondta, hogy sertéshizlalásra 80 ezer forintra volna szüksége. Ha megkapja, néhány hónapon belül 110 ezer forintot fog visszafizetni. H. András ráállt az alkura. Odaadta neki a pénzt. Ebből korábbi kölcsönadójának visszatérített 70 ezer forintot. Igen ám, de most már H. Andrásnak tartozott. És egyetlenegy vasa sem volt. Hát ismét felkereste G. Józsefet, és sertéshizlalásra hivatkozva 50 ezer forintot kért tőle, ígérve, hogy néhány hónap múlva 67 ezer forintot térít vissza. G. József még mindig nem fogott gyanút, és átadta neki a pénzt. A vádlott 20 ezer forintot ebből a pénzből törlesztett H. Andrásnak, a többit saját céljára fordította. A bíróságon beismerte a cselekményeket, de azzal védekezett, hogy a kárt hamarosan meg fogja téríteni, mert libatöméssel akar foglalkozni. Védekezését a bíróság nem fogadta el. Boros Mihályt 10 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott enyhítésért fellebbezett. S. J. Tiszteletre méltó gondolat lavaly. az országgyűlés őszi ülésszakán I I megemlítette Kádár János, hogy „az utóbbi években a politikában gyakran találkozunk az emberi jogok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat, de talán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami bennünket illet, készek vagyunk éhhez hozzájárulni”. A szocialista állam történelmi feladata és kötelessége, hogy- az emberi alapérdekek következetes érvényesülésének feltételeit megteremtse, s fokozatosan alapvető állampolgári joggá tegye. A processzus nincs minden nehézség nélkül való! Az emberi jogok gyors változáson mentek keresztül az elmúlt néhány évtizedben, miközben magával a fogalommal, annak a szocializmus viszonyai közötti érvényesülésének elemzésével tudományosan alig, inkább propagandiszti- kusan foglalkoztunk. A munkához való jog esetében például ma már nem egyszerűen valamely munkahelyhez, kereseti lehetőséghez való jogról kell beszélnünk, hanem az egyén képességének, képzettségének, munkabírásának megfelelő munkakör betöltésének jogáról is. Ez azonban csak a kezdet. Egyre inkább elvárják az emberek, hogy a munka érdekes, szép és alkotó is legyen. Igényeik vannak a munka- és a munkakörülmények humanizáltságára, az üzem rendjére, tisztaságára, a munka- és egészségvédelemre, a magas fokú szervs- zettségre. az üzemi szintű társadalmi juttatásokra, az üzem ügyeibe való beleszólásra, a hatékony munkavállalói érdekvédelemre. Ezek az igények reálisak, megvalósíthatók. Észre sem vettük, milyen értelmetlenekké váltak a régi szövegek: „a munkában nem szabad válogatni”; „azt kell csinálni, amit mondanak”; „aki fizet, az dirigál”; „mindenki végezze a maga munkáját, ne szóljon bele másba”. Hiába prédikálnánk a most munkába lépő fiatalnak, hogy mindig ez volt a világ rendje: voltak nehéz és könnyű, fárasztó és lelkesítő, sablonos és alkotó munkák, most sincs másképp. Ilyen szöveg őt nem hatja meg. A munkához való jog tartalmának gyors bővülésével nem bírjuk az iramot. Any- nyi pénzünk egyelőre nincs. Ha éppen valakinek ez szúr szemet, a fejünkhöz is vághatja. Csak azt felelhetjük neki, hogy majd igyekszünk. Köszönjük a bíráló megjegyzéseket. És elmondjuk neki, hogy az élet, a szocialista valóság milyen szédítő magasra emelte a lécet. Itt van például a létbiztonság, az alapvető létfeltételekhez való jog. Az a követelmény, hogy önhibáján kívül senki ne éljen nyomorban. Mindenkinek legyen rendes lakása. tiszta levegője, egészséges ivóvize, villanyvilágítása. Legyen kulturált a tömegközlekedés, kielégítő a bolthálózat, folyamatos az áruellátás. Aztán itt van az állampolgári egyenjogúság. Ez hagyományosan magában foglalja a nemek, fajok, felekezetek, nemzetiségek stb. közötti egyenjogúságot, a törvény előtti egyenlőséget, az aktív és passzív választójogot. Ma már azonban beleértjük a munkajogi egyenlőséget. a mindenkinek egyformán megadott egzisztenciális és jövedelmi biztonságot, sőt: az előbbre jutási, érvényesülési lehetőségek egyenlőségét is. Mindenkinek egyenlő joga és lehetősége legyen a tanulásra, a szakképzettség megszerzésére, továbbképzésre, átképzésre, szakmaváltásra. Bizony még nem tartunk ott, hogy ezek az emberi jogok teljesen érvényesüljenek. Nem elég, ha a falun, tanyán élő ember tudja, hogy gyermekének ugyanolyan jogai vannak, mint a városi gyermeknek. Szükség ván arra is, hogy a tanyaközpontban, a járási székhelyen legyen megfelelő iskola, kollégium, és legyen iskolabusz. Nem elég, ha tudjuk, hogy jogunk van ingyenes és egyenlő egészségügyi ellátásra. Az is kell. hogy a falunak ne csak állatorvosa legyen, hanem emberorvosa is; legyen szülésznője, jó ivóvize; a kórházban legyen elég ágy és személyzet. A jó tanítóhoz, orvoshoz, levegőhöz és ivóvízhez való jog legalább olyan fontos, mint a szavazati jog. Készek vagyunk az emberi jogok fogalmának tisztázásához hozzájárulni, esetleg helyszíni bemutatót tartani. De csak azoknak, akik a témához elfogultság nélkül közelednek, akik tudomásul veszik, hogy az emberi jogok tartalmi bővítése sokkal nehezebb, mint formai bővítése. z alapvető emberi jogok érvényesítése drága dolog, ha a 'feltételteremtés elvén nyugszik. Mondják is nyugaton, hogy a szocializmus egy kicsit drága rendszer. Valóban, nem olcsó. Az alapvétő emberi jogok tárgyi feltételeinek megteremtése és anyagi érvényesítése területén sokat megspórolni nem tudunk. Megtakarítás, reális lehetőségei mindenekelőtt a termelés, a gazdálkodás területén találhatók. Nem romolhatnak a foglalkoztatási, létbiztonsági, oktatási, egészségügyi feltételek. Legyen ez ideológiai ellenfeleink számára tiszteletre méltó gondolat. Dr. Pirityi Ottó Befagytak a Körösök Az elmúlt napok erős lehűlése nyomán a folyók is befagytak, vastagra hízott jégpáncéljuk. A Fehér-Körös 70 százalékán zajlik a 20 centiméter vastagságú 7 jég. A Fekete- Körös határ menti, mintegy 1,5 kilométer kivételével beállt, a jég vastagsága 16—30 centiméter között változik. A Kettős-Körösön, Szana- zugtól a békési duzzasztóig, csaknem összefüggő a jégtakaró, vastagsága 10—12 centiméter. A folyó más részein kisebb jégzajlás tapasztalható. A Sebes-Körös felső szakaszán a foki hídig torlódott a 15 centiméter vastag jég, a folyó 80 százaléka zajlik. A Hármas-Körösön, a tiszai torkolattól a békésszent- andrási duzzasztóig parti jég alakult ki, 20—50 százalékos itt a jégzajlás. Békésszentandrástól 13 kilométernyi hosszon a 30—50 centiméter vastagságú torlódott jég áll. Az árvízkapu térségében zajlik a folyó. A Berettyón a jégtakaró még nem összefüggő. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajói még nem futottak ki a kikötőből, de valamennyit készenlétbe helyezték, hogy szükség esetén a veszélyeztetett szakaszokon bevessék. Egyébként a folyóink medrükben vannak. Az igazgatóság területén mintegy 7 ezer hektár a belvízzel borított terület, amit hó fed. A szivattyútelepek szükség szerint üzemelnek, készenlétben várják az olvadást. Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról
