Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
Közös gondolkodással — jobbító szándékkal Politikai, társadalmi egység a népfrontfórumokon irta: Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára 1981. január 20., kedd 1981. első negyedévében fii össze a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, hogy számot adjon a végzett munkáról, meghatározza a további teendőket, és újjáválassza az országos vezető testületeket. A kongresszust megelőzően 1980. október 15-től kezdődően több ezer magyar településen megválasztották a népfront helyi bizottságait, január 24-vel lezárul a megyei küldöttértekezletek sora is. i:iáÜUI»fiTcl \ j Néhány kisközségben, ahol a lakosság a munkavállalás miatt : eddig sok-sok kilométert volt kénytelen utazni, szövetkezetek ; melléküzemágként házitészta-készítő csoportokat hoztak lét- : re. Képünk is egy ilyen, Szolnok megyei üzemben készült Fotó: Martin Gábor Tolna bemutatkozik Somogynak A népfrontválasztások jó oolitikai légkörben zajlottak, szervesen kapcsolódtak az 1980-as esztendő kiemelkedő politikai eseményeihez. A népfrontfórumokon részt vevők kifejezték egyetértésüket az MSZMP politikájával, azzal, hogy a párt a népért, a nemzetért viselt felelőssége tudatában tölti be vezető szerepét, politikájában érvényre juttatja az egész társadalom érdekeit. A sok tízezer felszólaló felelősen szólt a szocialista építőmunka eredményeiről és gondjairól, az országos és a helyi feladatokról, tervekről, gazdasági építőmunkánk soron levő kérdéseiről, a munka becsületéről, a társadalmi mun. kaakqiókról, életmódról és életkörülményekről, a közéletről, a lakóhelyi mozgalmi munkáról, és sok más, életünket, jelenünket és jövőnket formáló kérdésről. Visszatértek azokra a közérdekű észrevételekre is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és országgyűlési képviselői választásokat megelőző gyűléseken vetődtek fel. A nyílt légkör erősítette a népfronttestületek önállóságát, felelősségét, gazdagodott együttműködésük a tanácsokkal, a társadalmi és a tömegszervezetekkel. A tanácskozások nem egyszerűen véleményt mondtak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának „A szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet” című vitaanyagáról, hanem a szocialista demokrácia alkotóműhelyeivé váltak. Egyöntetű a vélemény/ hogy a demokrácia fejlesztése, a közélet gazdagítása a szocializmus teljesebbé tételét szolgálja, ezért érvényesítésén a mozgalomnak céltudatosabban kell munkálkodnia. Célunk, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében, a. döntések hozásában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Ehhez kialakult a megfelelő oolitikai intézményrendszer, amelyet tartalmilag még gazdagítanunk kell. Szükséges, hogy az állampolgárok ne- csak véleményt mondhassanak, hanem célszerű javaslataikat fogadják is el, vagy érdemileg minősítsék. Az érdemi munka, a tényleges beleszólási és döntési lehetőség, a mindehhez szükséges tájékozottság fejleszti legjobban az egyénben és a közösségben a demokrácia tiszteletét és gyakorlását. A népfront fórumai akkor, és azért élő- ek, elevenek, mert a lakosságot érdeklő, érintő témákat tűznek napirendre, és jelzéseiket, javaslataikat eljuttatják az arra illetékes, megfelelő jogkörrel rendelkező szervekhez, vagy — ha szükséges — mozgalmi akciót szerveznek megoldásukra. E megállapítás vonatkozik a testületi ülésekre, a falugyűlésekre, a városkörzeti tanácskozásokra, a tematikus vitafórumokra egyaránt. Akár gazdasági, akár társadalompolitikai kérdések kerültek napirendre, elmélyültebb lett a közös gondolkodás, erősödött a cselekvési készség, a jobbító szándék. A társadalmi viták és a lakossági összejövetelek hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek jobban megismerjék a gazdasági, a politikai tennivalókat, terveket, s kiegészítsék javaslataikkal, majd sajátjuknak érezzék a végrehajtás folyamatában. A népfront választási fórumai elismeréssel szóltak a törvénytervezetek társadalmi vitáiról is. Az elmúlt ciklusban 24 törvényt alkotott az országgyűlés, és ezek többsége — a társadalmi viták révén — a lakosság javaslatait is tartalmazza. A viták a törvényalkotás szempontjából is hasznosak voltak, és fejlesztették az állampolgárok jogtudatát. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. A szocialista állam jogokkal és kötelességekkel ruházza fel polgárait, hogy ezekkel jól éljenek, azt elősegítik a tájékoztatók, az eszmecserék, a viták, az eltérő érdekek feltárása, a nézetek egyeztetése. Ilyen módon erősödik az állampolgári fegyelem, a kötelességtudat és a szemléleti egység is. A fórumok legfőbb célja, hogy közösen keressük a gyorsabb előrehaladás útját. A népfront testületéi és aktivistái közreműködnek az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatainak erősítésében. Az országgyűlés, a tanácsok, a képviselők, a tanácstagok tevékenysége ennek megfelelő figyelmet kap a mozgalom közjogi tevékenységében. A népfront is szorgalmazza az országgyűlés ellenőrző szerepének további növelését. A képviselőktől azt várjuk, hogy politikusán tevékenykedjenek, ugyanakkor választóik ügyes-bajos gondjaival is törődjenek. A képviselők és a tanácstagok is elkötelezett emberek, akik azonosultak a népfront választási programjával, akik készek áldozatkészen munkálkodni a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldásán, akik érdeklődnek a közügyek iránt. Választóik azt várják tőlük, hogy felelősségteljes munkával, véleménynyilvánítással jól szolgálják a társadalom, a választókerület érdekeit. A népfront szervei a lakosság érdekében, a lakóhelyi demokrácia fejlesztésében együtt dolgoznak a tanácsokkal. A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése kétoldalú és kölcsönös a közérdekű tennivalók meghatározásában és elvégzésében, a lakossági igények feltárásában és egyeztetésében. A nyílt város- és községpolitika is elősegítette a lakóhelyi közélet élénkülését. A tanácstag, mint fontos közéleti ember, elősegíti vagy segítheti a lakóterületi munka fejlesztését. E munkában számíthat a népfrontbizottságok támogatására. Az egészséges lakóhelyi közélet erkölcsi és anyagi értékeket teremt. A sikeres társadalmi munkaakciók, a környezet építése, szépítése, a fejlesztési alapok célszerű felhasználása tanúskodnak erről. Az idősekkel, a fiatalokkal, az egymással való törődés is része a jó közérzetnek. Mindezért szenvedélyesen szót emeltek a községi, a városi, a megyei népfrontértekezletek. Mint ahogy szót emeltek az aprófalvakban, a társközségekben élő emberek jobb ellátásáért, a színvonalasabb szolgáltatásért, és más jellegű gondok megoldásáért. A tapasztalatok alapján a mozgalom méltán számíthat arra, hogy a cselekvő állampolgárok önmagukat, egymást formálják igazi közösségi emberekké. E folyamatban újabb és újabb rétegekhez és emberekhez kell eljutnunk. A mozgalomban együtt munkálkodnak a különböző foglalkozású, világnézetű és anyanyelvű emberek. A népfrontos összefogásnak az alapja a szilárd osztályszövetség és a széles politikai, társadalmi egység. De a nép- frontbizottságoknak az eddiginél nagyobb figyelemmel kell kísérnie a sajátos rétegek helyzetét. Többet kell törődniük a háziasszonyokkal, a gyermekgondozási segélyen levő anyákkal, a tanyákon, a pusztákon élő emberekkel. Jobban kell gondoskodni azokról a fiatalokról, akik nehezen találják meg az utat a közéletbe. Nem mondhatunk le azokról az állampolgárokról sem. akik visszahúzódnak vagy közömbösek. A befelé fordulás oka sokszor a tájékozatlanságban, a kudarcokban, az adott közösség gyengeségében rejlik. Az eredményesebb rétegpolitikai munka feltételezi a mozgalmi munka módszereinek továbbfejlesztését is. A népfrontmunka egészét gazdagították azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyek a papirosmunka helyett az ügyet, az embert, az emberi környezetet, a tudást helyezték középpontba. A népfrontválasztások is kifejezték, hogy hazánkban erős a nemzeti egység, amelyet a szocializmus korszaka teremtett meg, amely ösztönzője további előréhaladá- sunknak is. A Hazafias Népfront sokoldalú politikai munkával, fórumrendszerének tartalmi gazdagításával, a lakóhelyi közélet élénkítésével is hozzájárul ahhoz, hogy ez az egység tovább szilárduljon, és újabb rétegek, állampolgárok vállalják egyre tudatosabban szocialista céljaink teljesítését, azt, hogy a maguk posztján szívósan küzdjenek a jobbért, a korszerűbbért. Vasárnap reggeltől késő délutánig Tolna népművészetével ismerkedtek a kaposvári gyerekek a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban. A január eleje óta nyitva tartó „Tolng élő népművészete” című kiállítás részeként ezen a napon megtanították a kis látogatókat, hogyan készülnek a paravánokon látható szép szőttesek, hímzések. Az egyik teremben például a nyolcvanöt éves özvegy Perity Mihályné, Mári néni irányításával egy sárközi népviseletbe öltözött kislány segített vásznat szőni a szüleikkel, nagyszüleikkel érkező helybeli iskolásoknak, a másik teremben pedig rongy - és csuhébabák születtek. A legtöbben mégis a tánc iránt érdeklődtek. A szekszárdi néptáncegyüttes utánpótláscsoportjának negyven csemetéje ug- róst és csárdást táncolt a kaposváriaknak, akik hamarosan csatlakoztak hozzájuk. Közös énekléstől, muzsikálástól hangzptt a ház, amíg alaposan ki nem fáradt mindenki. Pihentetőül a szomszéd megye életéről vetített filmet nézték a művelődési központ vendégei. Báli szezon Szarvason Ezekben a hetekben már a farsang jegyében készülődnek a szarvasi Árpád Szállóban is a báli szezonra. Az idén a Körös-parti városban három bálát rendeznek: január utolsó napján tartják a már hagyományos Szirén-bálát, majd egy héttel később kerül sor a városban először a megyei sajtóbálra, az ezt követő hetekben pedig a városi bál lesz a szállóban. A díszterem felújítására is sor. kerül addig: a parkettát újra csiszolják és lakkozzák. A bálákra az étterem szakácsai négyféle, tájjellegű menüt készítenek. Évek óta egyik slágermenü a szabadtéren, bográcsban főtt marhapörkölt, valamint a szarvasi betyárszelet. Készítenek ezenkívül még csülköt pékné módra és hidegtálat, melyen lesz kaszinótojás, sonkaro- lád és csabai töltött karaj is. Mindezeket a finom falatokat ki-ki kedve és ízlése szerint zamatos borokkal öblítheti. Valamennyi bálon a békéscsabai Sigma zenekar húzza majd a talpalávalót, a földszinti presszóban, és étteremben diszkózenére táncolhatnak majd a vendégek. Síeltek a gerlai gyerekek A gerlai általános iskola 16 felsőtagozatos diákja január 12. és 18-a között egyhetes sítáborozáson vett részt Bükkszentkereszten. Az üdülésen azok a diákok élvezhették a hegyvidéki tél örömeit, akik a megyei úttörőolimpián szép eredménnyel szerepeltek. Ott-tartózkodásuk ideje alatt megismerkedtek Miskolc és környéke nevezetességeivel, a fő cél azonban a téli sportok megszerettetése, a síelés alapjainak elsajátítása volt. A kirándulók azóta már hazatértek, ám élmény- beszámolóik arról győzték meg az iskola nevelőit, a jövőben érdemes lesz hagyománnyá tenni az ehhez hasonló sítáborozások szervezését. Disznóölés A téli hónapokban országszerte sok tízezer sertést vágnak le és dolgoznak fel a ház körüli kisgazdaságokban, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a falvak húsellátásához. A disznóvágás napján pedig a legtöbb helyen — a néphagyományoknak megfelelően — még ma is küldenek házi készítésű ízes falatokat, kóstolót. Riportunk özvegy' Kiss Istvánné portáján készült, Kiskunfélegyházán (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvételei — KS>
