Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
1981. január 16., péntek o Jelentkezés katonai pályákra Az általános iskolák 8. osztályos fiútanulói, akik a tiszthelyettesi hivatás és a választott szakma iránt vonzódnak, február 20-ig küldhetik ej jelentkezési lapjukat a Szabadszállás községben működő intézetbe. A négyéves időtartam alatt a növendékek gépjárműtechnikai, szerelő (autószerelő) szakmunkásképzésben és ezzel párhuzamosan gépjárműtechnikai, vagy harckocsitechnikai szakos tiszthelyettesképzésben vesznek részt. A jelentkezés feltételével kapcsolatos tudnivalókról az iskola igazgatója, illetve a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság ad részletes tájékoztatót. * * * Ugyancsak az általános iskola 8. osztályát végző fiúk jelentkezését várják február 20-ig a HM középiskolai katonai kollégiumai is. A pályázóknak — szüleikkel egyetértésben — vállalniuk kell, hogy a hivatásos katonatiszti szolgálatot életpályának választva, a középiskola eredményes befejezése után katonai főiskolán folytatják tanulmányaikat. Az intézmények növendékei teljes és ingyenes ellátást kapnak. A Békés megyei tanulók a Nyíregyházán működő középiskolai katonai kollégiumba kérhetik felvételüket. Az általános iskola igazgatójától beszerezhető nyomtatványt — az iskolavezetés véleményezése után — a HM Békés megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon töltik majd ki. (Cím: 5601 Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 67—69. Pf.: 128.) * * * Az általános — de elsősorban a zenei — iskolák 8. osztályába járó fiú tanulói, ha megfelelnek a felvételi követelményeknek, katonai életpályát és zenész tiszthelyettesi hivatást is választhatnak maguknak. Az iskola Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola szervezetében, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskola kihelyezett tagozataként működik. A pályázók csak az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon nyújthatják be jelentkezési lapjukat február 20-ig. Lakáskarbantartás Mezökovácsházán A mezőkovácsházi költség- vetési üzem kertészeti ágazatának elmúlt évi fontos feladata volt a község parkosítása, a zöldnövényzet pótlása. Folyamatosan gondozták a meglevőket, s parkosítottak a vízmű Petőfi utcai központi telepén és a vízműtoronynál. A virágágyakba csaknem 1200 kétnyári palántát ültettek, s ez elég -kevésnek bizonyult. Ebben az évben készül el a hajtatóház, ahonnan már majd több palántát tudnak adni a község szépítéséhez. A település és a közterületek tisztításét is ennek az üzemnek kell ellátnia. Gondoskodnak a szemét elszállításáról és a szennyvíz elhelyezéséről. A kertészeti és köztisztasági doglgozók közösen csinálják a hóeltakarítást, a járdák, utak síkosságának megszüntetését. Négy éve foglalkoznak lakóházkezeléssel, felügyeletük alá 158 lakás tartozik. Felújítottak 27 állami lakóházat, csaknem 3 millió forintért pedig 18 lakást korszerűsítettek. Nagy gondot jelent, hogy az állami lakások felújítása idején nincs hol elhelyezni az ottlakókat. Emiatt nem tudják pontosan megtartani a technológiai folyamatokat, s a munka- szervezés is nehéz. Hosszú a felújítási és korszerűsítési határidő. Megkönnyítené a munkát, ha az átalakítások idején szükséglakásokba költözhetnének a lakók. A szolgálati lakások karbantartása nem feladata a költségvetési üzemnek. Az üzemeltetési hibák javítása esetenként hosszadalmas. Bábosok, rajzosok Dévaványán A dévaványai művelődési házban működő kiscsoportok közül évek óta a bábszakkör, és a képzőművészkör tevékenysége a legkiemelkedőbb. Az általános iskola rajztanára vezeti a képzőművészkört, ahová a rajzolni, festeni szerető gyerekek járnak, s néhányan szép eredményeket érnek el. Küldtek már alkotásaikból hazai és külföldi gyermek- rajzpályázatokra, nemrég például Indiába. A bábcsoport — mint Schwalm Gyula, a művelődési ház igazgatója, és egyben a szakkör vezetője elmondotta — negyedszázada alakult. Jelenleg 11 általános iskolás tagja van a csoportnak, többségük hetedikes, így gondot jelent, hogy hamar elkerülnek a községből. Saját készítésű bábjaikkal az évente négyszer megrendezett mesedélutánokon mutatnak be egy-egy darabot a kicsinyeknek, de ünnepségeken is gyakran fellépnek. Tavaly 17 alkalommal adtak bábműsort, s az érdeklődést mutatja, hogy ezeket mintegy háromezren nézték meg. Meghívásra vidékre is elmennek, ha tudnak szállítóeszközt szerezni, ez azonban gyakran igen nehéz. Az elmúlt évben két békéscsabai fesztiválon szerepeltek sikerrel. Már hagyomány Dévaványán a „Sárréti bábjátékos-találkozó”, amelyet a Sárréti napok keretében áprilisban tizedik alkalommal rendeznek meg. Ezen három járás bábcsoportjai vesznek majd részt, s készül egy kiállítás is „Bábjáték Dévaványán” címmel, amely a csoport több évtizedes múltját mutatja be. Sótakarékosság vagy kényelem? Ügy tűnik, az emberi kényelem mindennél előbbre való. Szerdán érte el Békéscsabát az igazi tél; apró pelyhekben, de szaporán havazott. A belvárosban a házmesterek zöme nem a hólapátot, hanem a friss, puha hó ellen a sózást választotta. Mint egy jókora bányászököl, akkora sógöröngyökkel lett tele az emberezrek taposta aszfalt. Már nem a havat, hanemha sós latyakot kellett tapodni-rúgdalni, kerülgetni... Az elmúlt télen hosszú vita folyt arról a tévében és a rádióban, hogy mennyire veszélyes természeti környezetünkre a túlzásba vitt útsózás. Van jobb megoldás is, bár még nemigen terjedt el. Hát akkor jó, egyelőre maradjunk a kristályos nát- riumkloridnál, de... De miért kell azt így csinálni? Csak a járdák agyonsózásából sok ezres kár keletkezik: könnyű utánaszámolni. Hogy a sóval való takarékosságról ne Is beszéljünk ... Ügy tűnik, az emberi kényelem mindennél előbbre való. Kényelmesebb a sógöröngyöket tucatkilószám szétdobálni, mint fogni a hótolót, a seprűt, a jégvágót... (—silá—) Eredményesek voltak a NEB-vizsgálatok Tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott az orosházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Szabó Ferenc, a bizottság elnöke beszámolt a múlt év munkájáról. 1980-ban az orosházi népi ellenőrök 18 témában 54 vállalatnál, szövetkezetnél és intézménynél tartottak vizsgálatot. Tevékenységüket a vizsgált szervek kedvezően fogadták. Az ellenőrzések se- gítőszándékúak és helyzetfel- táróak voltak. A vizsgálatok után 9 egység nyomban intézkedéseket tett a helytelenségek megszüntetésére, a többi szerv is elfogadta a népi ellenőrök javaslatait és fokozatosan megvalósította azokat. A felhívásokból kettő, a javaslatokból pedig 13 érintette a felügyeleti szerveket. A tanácsok az intézkedések végrehajtását rendszeresen figyelemmel kísérték, és ezzel segítették a vizsgálatok eredményességét. A felügyeleti szervek határidőre tájékoztatták a bizottságot a vizsgálatok során feltárt szabálytalanságok, mulasztások és hibák megszüntetéséről. A NEB nagy gondot fordított arra, hogy a vizsgálatok tapasztalatait minél többen megismerjék. Különböző üzemi fórumokon és más szervek testületi ülésein, valamint a tsz-szövet- ség értekezletein tájékoztatták a dolgozókat a vizsgálatokról, intézkedésekről és az ellenőrzés feladatairól. Nagy figyelmet fordítottak a lakosság közérdekű bejelentéseinek és javaslatainak a vizsgálatára. Tavalyelőtt 26, a múlt évben pedig 13 bejelentés érkezett a járási NEB- hez. Noha számuk csökkent, szembetűnően emelkedett az áruellátással kapcsolatos bejelentések aránya. Több volt az árdrágítással, többletszámlázással és súlycsonkítással kapcsolaots bejelentés, mint a korábbi években. A járási, városi NEB ülése bejelentésekkel ért véget. Kertészeti továbbképző tanfolyam A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés a ^kertészeti ágazatban dolgozó, nyersanyagtermelő, termeltető, forgalmazó és feldolgozó- ipari szakembereknek — január 15-én és 16-án — továbbképző tanfolyamot szervezett. A tanfolyamra az egyesület taggazdaságaiban dolgozók kaptak meghívást. A továbbképzést Nagy Mihály, az agráripari egyesülés igazgatója nyitotta meg. Az előadások megtartására neves szakembereket, egyetemi tanárokat, vezetőket kértek fel. Az intenzív zöldség- termesztésről és öntözésről dr. Cselőtei László akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár tartott vitaindító előadást. Ezt követően a témában szereplő kérdésekről eszmecserére került sor. Pénteken délelőtt öt témában hallhatnak előadást a tanfolyam résztvevői. Délután gazdaságpolitikai fórum lesz, amelyen Balogh János a ZÖLDÉRT, Márton Pál a hűtőház, Kardos Er- nőné, a konaervgyár igazgatója ismerteti: mit várnak a forgalmazók, a feldolgozó- ipari vállalatok a zöldségtermelőktől a VI. ötéves terv időszakában. A zöldségtermesztés fejlesztési törekvéseit Szabó András főkertész ismerteti. ■* Visszavonulóban az Influenza Országszerte tovább csökkent az influenza-megbetegedések száma — közölték csütörtökön az Egészségügyi Minisztériumban. Január második hetében 22 ezer beteget jelentettek, a megelőző héten számuk 27 500 volt. Kevesebb megbetegedés történt a fővárosban is, ahol 5200 a betegek száma, a megelőző heti 5900-zal szemben. Az influenza miatt kórházba utaltak, illetve táppénzbe vettek száma is csökkent. A járvány kezdete óta országosan 342 ezer influenzamegbetegedés történt. A betegek 50 százaléka a fiatal korosztályokból került ki. Megyénk valamennyi Alja járható Szerdán a késő estig lehullott hó nyomán megyénk útjain a forgalom jelentősen lelassult. A KPM Békés megyei Igazgatóság gépei azonnal munkához láttak, tegnap is 19 sószóró és 19 hóeke dolgozott az utakon. Valamennyi főútunk, a 44- es, 46-os, 47-es és a 443-as két nyomon járható. A főutakon 4—5 centiméteres latyak, néhol jégborda lassítja a forgalmat. A' mellékutak többsége két nyomon járható, szinte valamennyi jégbordás. Tegnap a délutáni órákban megyeszerte megkezdődött a havazás. Orosháza, Szarvas és Gyoma térségében 70 ki- lométer/óra sebességű szél fújt, s néhol kisebb hóakadály is keletkezett. Az este a közúti igazgatóság gépeit készenlétbe helyezték, s szükség szerint indítják útnak. Az útrakelőknek egy jó tanács: ha gépkocsival indulnak hosszabb útra előtte feltétlenül érdeklődjenek a szakaszmérnökségeken, vagy a megyei központi ügyeletén az útviszonyok iránt. Beállt a jég a Körösökön Fotó: Martin Gábor Kísérletek az iskolában O ilágszerte mindenütt keresik az újat, a képzés és a nevelés legcelravezetőbb útjait a pe- dagógiában, mivel a világ a tudományos-technikai forradalom következtében gyorsan változik, és az új, a megnövekedett társadalmi igényekkel az iskolának is lépést kell tartania. Napjainkban a szocialista pedagógia is tantervi, módszerbeli, iskolaszerkezeti reformokat sürget. Társadalmi igény, hogy a nevelési gyakorlatot sürgősen meg kell szabadítani a visszahúzó, kölöncként ható örökségtől, mert az iskola csak így lehet alkalmas terepe a szocialista nevelésnek. Igen ám, de a reformok végrehajtásához nem elegendő az elméleti megalapozás és a pedagógusok egyetértése: a korszerű tananyagot, az új módszereket, szervezeti formákat az általánossá tétel előtt a gyakorlatban is ki kell próbálni: életképesek-e? Közvéleményünk évek óta némi gyanakvással, sőt, fenntartással szemléli az iskolákban folyó pedagógiai kísérleteket. Az ellenérzés mögött egyrészt óvatos konzervativizmus, netán a pa- lavesszős hagyományok megőrzésének szándéka rejlik, másrészt egyfajta tájékozatlanság. Nem kevesen élnek ugyanis abban a tévhitben, hogy a pedagógiai kísérletek laboratóriumi körülmények között folynak, holott minden egyes ilyesfajta kísérlet maga az eleven élet, teljes értékű nevelési gyakorlat, melyben a pedagógus nagyfokú felelősségtudattal vesz részt, tehát nem egyszerű megfigyelő, mint egy laboráns. Attól sem kell tartani, hogy a kísérleti osztályokba járó diákok szellemi fejlődése megtorpan, és tudásuk kisebb lesz, mint a régi módon tanuló társaiké. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a kísérletben részt vevő gyerekek tarsolya mindig tö- möttebb a többiekénél. Hogy miért? A kísérleteket minden alkalommal körültekintő szervezés előzi meg. Az irányító szakemberek nem feledkeznek meg a gyerekek érdekeiről, alaposan mérlegelik, hogy a résztvevőknek nem jelent-e megrázkódtatást az új helyzet, például a továbbtanulás, a munkába állás, avagy a környezetükkel tartott kapcsolat szempontjából. A kísérletek nem zilálhatják szét az iskolák mindennapi életét, a gyerekek és a nevelők megszokott munka- ritmusát, ugyanakkor nem vezethetnek az általános pedagógiai normák fölrúgásához, semmibe vevéséhez, a lógáshoz sem. Sok-sok példa igazolja, hogy a kísérleti osztályokban magasabbak a követelmények, mint másutt, és ennek következtében a tanulók tevékenysége is sokkal gazdagabb. A kísérletben részt vevő pedagógusnak azonban tehertétel, ugyanis jóval többet dolgoznak, mint mások. A fölkészülés rengeteg időt vesz igénybe, a tanórai munka intenzitása is megnő, munkaigényesebb a tanulók teljesítményének ellenőrzése, nem is szólva a tapasztalatok rendszeres elemzéséről, földolgozásáról. Itt is érvényes a régi pedagógiai igazság: a siker első számú tényezője mindig a pedagógus. Ma még — pedagógusok és kívülállók körében egyaránt — él a hiedelem, mely szerint a kísérleteknek okvetlenül, minden körülmények között sikerülniük kell, akár a valóság eltorzítása árán is. Szerencsére nem így van, mivel minden reform eleve kétesélyes: vagy beváltja a hozzáfűzött reményeket. vagy nem. És emiatt nem szabad elcsüggedni, lemondani a kezdeményezésekről, mert voltaképpen a kudarc is eredmény, bármennyire meghökkentőnek látszik is az első pillantásra; hiszen egy utat sorompóval zár le: nem haladhatunk tovább rajta, más irányba kell elindulnunk. O ísérletekre a jövőben is szüksége lesz a magyar oktatásügynek. A nagy horderejű, több százezer tanuló szellemi fejlődését érintő reformokba kipróbálás nélkül felelőtlenség volna belekapni. Az alaposan megszervezett kísérletek haszna kézenfekvő. Fényesen igazolja ezt az új matematikatanítás eredményessége. P. Kovács Imre Galamb- ós nyúlkiállítás Kótegyházán A kétegyházi művelődési házban az elmúlt hét végén galamb- és nyúlkiállítást rendezett a kisállattenyésztő szakcsoport, a galambtenyésztő egyesület, valamint a galambtenyésztő klub. Az érdeklődőknek a két nap alatt 150 galambot, illetve 40 nyulat mutattak be. Emellett a szerencsés látogatók tombolán is nyerhettek a bemutatott állományból. A kiállítást, amelynek megrendezése már hagyomány a községben, csaknem 200 érdeklődő nézte végig. Mustár mint vadriasztó A mezőgazdasági üzemek és a vadásztársaságok között örök vitatéma az erők, mezők vadjai által okozott kár. A mustármagtermesztés nemcsak jövedelmező, hanem a Zalaegerszegi Állami Gazdaság tapasztalatai szerint kitűnő természetes vadriasztó is: illatától és ízétől szinte irtóznák a vadak. A gazdaságban a múlt évben szándékosan azokon a vadveszélyes területeken termesztettek mustárt, ahol a vadak rendszeresen dézsmálták a termést. Számításuk bevált, az őzek, szarvasok, vaddisznók messze elkerülték ezeket a területeket. A mustár így kétszeresen is hasznos ipari növénnyé lett. A gazdaság növénytermelési ágazatának másik újdonsága, a madáreleségként ismert fénymagtermesztés. Az idén tavasszal száz hektáron vetik, s a termést teljes egészében az NSZK-ba exportálják. Négyborjas elles Nem mindennapi borjú- szaporulat történt egy ormánsági faluban: a Gyöngyösmelléken lakó Szabolcsi József egyik tehene négy egészséges borjút hozott a világra, közülük kettő üsző, kettő bika. Fejlettek, elevenek, étkesek. Anyjukat — a Zsuzsa névre hallgató magyartarka tehenet — azonban érthető módon megviselte a rendkívüli szaporulat. A mesterséges megtermékenyítésből származó borjak együttvéve mintegy hetven kilót nyomnak. A borjúikrek számát tekintve egyébként is Baranya tartja a rekordot. Tavaly hatos ikreket hozott világra egy tehét Kétújfalu- ban, tavalyelőtt pedig ugyancsak négyes borjúiker született Somberekén.
