Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
1981. január 16., péntek Hogyan kerülhető el az Arpád-hid? Forgalomkorlátozás Budapesten Mindig megbízatásban A jövő héttől megkezdődik Budapesten a több éves Árpád-hídi program. A tervek szerint a már meglevő pillérekre a jelenlegi híd mellé mindkét oldalon háromsávos új hídszerkezetet építenek, így az új Árpád- híd 35 méter széles lesz. Az öt évig tartó munkák alatt átépítik a Flórián tecet-.és. a pesti hídfő környékét is. A nagyszabású program idején előreláthatólag mindvégig biztosítják az Arpád-hídon valfS áthaladást, legalább 2x1 sávon. Bizonyos irányokban azonban korlátozzák a személygépkocsi-forgalmat és terelőútvonalakat ajánlanak. Miként érintik ezek az ország különböző részéből Budapestre érkezőket? Az Ml, M7-es, valamint a 6-os számú út felől Észak- Buda, Duna-kanyar irányába tartó autósok a budai alsó rakparton, majd az Árpád fejedelem útján a Kórház utcán át tudnak legkönnyebben eljutni a 11-es, a Szentendrei út felé. Február végére várhatóan elkészül az új Duna-parti út — az alsó rakpart folytatása —, így a Petőfi-híd hídfőjétől a fővárosi forgalom elkerülésével közvetlenül juthatnak el a 11-es útig. Ugyanebből az irányból Észak-Pest, és Nóg- rád megye felé a Petőfi- és az Erzsébet-hidat, valamint a pesti alsó rakpartot ajánlják. Az Esztergom, Dorog irányából a 10-es úton érkezők Észak-Pest és az M3-asautó_ pálya irányába igénybe vehetik' az Árpád-hidat is, de előnyösebb a Bécsi út, a Lajos utca felé a Margit-hídon át továbbhaladniuk. Az Észak-Pest megye, a Duna-kanyar felől a 11-es úton érkezők déli irányban tartva elkerülhetik a forgalmas Flórián teret a Raktár utca, Váradi út és Bécsi út felé. Ellenkező irányban az Árpád fejedelem útja, Korvin Ottó tér, Kórház utca, és február végétől az új Duna- parti utat vehetik igénybe a fővároson áthaladók. A Szentendre—Esztergom irányából észak felől érkező autósok továbbra is átmehetnek az Árpád-hídon a 2- es út (Vác) és az M3-as (Hatvan) irányában. Az Észak-Pest és Nógrád megye felől érkezők szintén átmehetnek az Árpád-hídon, de csak Esztergom és Szentendre irányában. A Flórián téri körforgalom ugyanis a jövő héttől megszűnik, így Dél-Buda felé nem haladhatnak. Ebben az irányban ajánlatos a pesti rakparton, majd az Erzsébet-, illetve Petőfi-hídon áthaladni. Az 5-ös, 4-es út felől érkezők a Petőfi-hídon, budai alsó rakparton, a 3-as út felől jövők pedig az Erzsébét- hídon és ennek budai hídfőjéből kialakított új leka- nyarodási lehetőséggel a rakparton juthatnak Észak-Buda és a Duna-kanyar felé. A gyalogosokat két változás érinti: megszűnik a 33- as villamos, helyette V jelzésű autóbusz közlekedik, s ugyancsak megszűnik a 11- es, melyet az azonos irányban haladó autóbusz járatok bővítésével pótolják. Még az idén várhatóan megkezdődik a Hungária körút átépítése is, amely tovább bonyolítja a helyzetet. Az ajánlott útvonalak között ezért is nem szerepelt az M3-as irányában a Róbert Károly körút, a Hungária körút. Az új Árpád-híd 921 méter hosszú déli része jövő októberben, északi része pedig 1984-ben kerül átadásra. Várhatóan ekkor szűnik meg a forgalomkorlátozás. Tőke Péter — Régen volt 1937, amikor, mint 13 éves gyereklány a békéscsabai Such—Wagner téglagyárba mentem dolgozni. Nagyon szegények voltunk, és az a kevéske pénz is számított, amit én tavasztól őszig megkerestem. Alig értem el a cserépgyári forgódobos prést, ahol csapó voltam, de csináltam, s csak később jöttem rá, mennyi veszély között. Ám itt fizettek legjobban. Ezekkel a szavakkal kezdte visszaemlékezését Bargel Tiborné, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat nyugdíjasa, és hosszú időn keresztül volt szb-titkára; több ciklusban az építők szakszervezetének megyei és központi vezetőségi tagja. Jelenleg a megyei bizottság elnöke. Bizalmiként kezdte — Igen, életem összefonódott a gyárral és a szakszervezettel. A felszabaduláskor lettem szakszervezeti tag, és mindjárt bizalmi is, ami akkor ugyanolyan fontos megbízatás volt. mint mostanában. S talán még nehezebb, hiszen az idők voltak akkor nehezebbek. És harcosak persze. Eleinte még a munkáról, bérfizetésről, no meg az ellátásról is gondoskodni kellett. Követeltük is az akkor még ott levő tulajdonosRendeletek a tehergépjárművek üres futásának csökkentéséről Kilométerenként három forint térítést fizetnek ezentúl a vállalatok, az üzemek a 100 kilométert meghaladó szállítási távolságon üresen közlekedő öt tonnánál nagyobb tehergépjárművek után. Ez a lényege a közlekedés- és postaügyi miniszter január 1-től érvényes rendeletének, amely a teherkocsik üres futásának csökkentése érdekében született. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, hogy a térítés lényegében nem minden üres kilométerre vonatkozik. Csak akkor kell fizetni, ha 100 kilométeren felül az egyik irányban rakodtan közlekedő jármű visszaútban legalább 70 kilométert fut üresen. A rendelet viszont a különleges felépítményű vagy speciális célokat szolgáló, fertőző anyagokat szállító járművek kivételével minden öt tonnán felüli teherkocsira érvényes. A rendelet szerint üresjáratnak számít az, ha a kocsi rakomány nélkül vagy teherbírásának 10 százalékát el nem érő szállítmánnyal közlekedik. Az elszámolás önbevallással, mintegy „becsületkassza” rendszerben történik. Minden öttonnás kocsit üzemben tartó vállalat köteles összesíteni, mennyit ment üresen járműve. Az üres kilométerekért járó térítés összegét a iKPM-autófelügyelet számlájára kell befizetni. Az így befolyat összegeket az autófelügyelet az energiafogyasztás és -felhasználás korszerű ellenőrzését szolgáló berendezések, műszerek beszerzésére fordíthatja. A rendelet végrehajtását is az autófelügyelet ellenőrzi, s az ellene vétőket büntetéssel sújthatja, a felelős ellen eljárást indít. Amennyiben megállapítják az üres futást, amelyet a vállalat nem jelzett, a büntetés a térítési díj tízszerese, vagyis kilométerenként 30 forint. Az új rendelet a nagy teljesítményű járművek jobb kihasználására, gazdaságos energiafelhasználására ösztönöz azzal, hogy lényegében drágítja a kocsik „haszontalan” üres járatását, amelynek elkerülésére egyébként több lehetőségük is adódik a vállalatoknak. Az öt tonnán felüli járművek útnak indítását ilyen nagy távolságokra ugyanis nem egyik óráról a másikra határozzák el. Közlekedésüket megszervezik, így van idő arra, hogy megszervezzék részükre a visszafuvart is. A Közlekedésügyi Értesítő legutóbbi számában közlemény jelent meg a miniszteri rendelet végrehajtásához. Eszerint a Volán-vállalatoknál működő autóközlekedési menetirányító irodák — minden megyében három-öt van — továbbra is igénybe vehetők a teherkocsik jobb kihasználása érdekében, költségtérítés nélkül vállalják a közületi távolsági fuvarfeladatok egymás közötti koordinálását. A Volán üzleti alapon vállalkozott arra is, hogy a közületéktől átveszi a megyéken kívüli egy irányú fuvarokat, amelyekre attól függően, hogy egy-kettő vagy három-négy napon belül teljesíthetők — 5—10 százalékos fuvardíjkedvezményt is ad. Ugyanígy a Volántól vállalhatnak egyirányú távolsági fuvarozást a közületek is, amelyek ilyen esetben a hivatalos fuvardíj 85 százalékát megkapják, így üresjárat helyett még kereshetnek is a szállítással. tói többek közt, hogy szerezzen be a munkásoknak lisztet, krumplit, olajat stb. De ugyanígy harcoltunk azért is, hogy időben megkapja mindenki a fizetését. Fizikai munkakörben dolgozott — később már a gerincprésnél — 1954-ig. Ez szintén nehéz munka volt, mutatja az is, hogy annyit keresett nő létére, mint a kemencei kihordó. Közben szaporodtak a mozgalmi tapasztalatai, a bizlmiság jó iskola volt. Képviselte a csoportját, intézte a kéréseket, problémákat. Azután 1954- ben az szb kultúrosa és a gyári művelődési otthon vezetője lett. S először került szakszervezeti iskolára. 1958- ban függetlenített munkatársa az szb-nek, aztán 1960- ban titkára, egészen a két évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig. De azóta is tisztségviselő. Ésszel és szívvel — Sokféle funkciót láttam ei a szakszervezetben, volt úgy, hogy többet is egyszerre. Akár a termelőmunka mellett, akár függetlenítettként szolgálatnak tekintettem, olyannak, amit ésszel és szívvel lehet csak igazán csinálni. És politikai felkészültséggel. Magam is sokat tanultam, és mások képzésére is gondot fordítottam. Az első idők, mint utaltam is rá, a gyakorlati munkában folytak főként, aztán már mindnyájunk általános műveltségének és politikai tudásának a növelése lett a gond. S ezzel együtt kellett megoldani mindig az aktuális politikai, mozgalmi tennivalókat. A nagy létszámú vállalattól ma már talán össze sem lehetne számolni, az évek során hány aktívát küldtek iskolára és a különböző tanfolyamokra, a helyi oktatáson kívül. Azokból is egyre több fiatalt, akik fokról fokra nagyobb feladatokat kaptak. S a szakszervezetnek is döntő része volt abban, hogy egy teljesen új generáció, egy olyan gárda nőtt föl körülöttünk, amely szakmailag és politikailag megállta és megállja a helyét. — Aki állandóan egy munkahelyen dolgozik, az egy- szercsak azt veszi észre, hogy a lassú változások szinte kézzelfoghatóan érzékelhetővé válnak. Beérik a vetés, ami végül is a kollektív munka eredménye. S a jó összmunka mellett az önállóság biztosításáé. Vagyis, segítettük, betanítottuk a fiatalokat, de hagytuk is önállóan dolgozni őket. S vigyáztunk, hogy munkájuk után megbecsülést kapjanak, reszortosok, bizalmiak, főbizalmiak, mert nálunk akkor i$ voltak ez utóbbiak is. Érezte a megbecsülést Húsz évig volt egyfolytá- tában szb-titkár. ö maga is érezte a megbecsülést, aminek része volt az is, hogy partnerei mindig számoltak a véleményével, amit közösen a testülettel alakítottak ki, néha parázs vita után. De ha döntött az szb, egységesek voltak a végrehajtásban, még akkor is, ha ez nem mindenkinek tetszett akár lent, akár fent. Presztízsből viszont sohasem ragaszkodott semmihez, mert úgy vélte, ez csak hibához vezethet, és a tekintélynek sem használ. Bármely szinten. A megyei bizottságban is ezt tanulta. — A megyei bizottságunk mindig jó kollektíva volt, ma is az. Szeretünk együtt dolgozni, és együtt örülünk minden sikernek. Mint nyugdíjas, nemcsak az elnöki teendőket látom el, hanem bármit, amivel megbíznak. Ha kell, kimegyek az üzemekbe, ha kell, bent tartok ügyeletet. Szívesen segítek az új mb-tagoknak, s adom át tapasztalataimat, hiszen engem is hányán, de hányán segítettek. Meg aztán ennyi év után, hogy is tudnám abbahagyni a szakszervezeti munkát... Vass Márta-Televíziós műsor az infarktusról A Magyar Televízió háromrészes filmsorozatot készített Közellenség címmel a szívinfarktusról. Az adások az infarktus kialakulásáról, lefolyásáról, a rehabilitációról és a megelőzésről szólnak'. A film sugárzására február 9-én és az azt követő hétfői rendkívüli adásnapokon kerül sor 18 és 19 óra között. A harmadik rész után — a későbbiekben meghatározott időpontban — egy negyedik adásban stúdióbeszélgetés lesz, amelyben szakemberek válaszolnak' a nézőktől beérkezett kérdésekre, részletesen kifejtik a téma részleteit, hazai vonatkozásait. Az infarktus korunk' népbetegsége, és világszerte a vezető halálokok között szerepel. Ezért fontos és időszerű ez a műsor. A filmben a téma legjobb hazai és külföldi szakemberei fejtik ki az orvostudomány álláspontját a problémáról. Az egészséges életmódra nevelés során így jutnak el a nézők a szívinfarktus prevenciójához szükséges ismeretekhez, s a műsor vetítése kapcsán felmerülő kérdéseikre az érdeklődők választ is kapnak. Az Országos Egészségnevelési Intézet, valamint a vele együtt működő KÖJÁL egészségnevelési osztálya, a Vöröskereszt megyei és helyi szervezetei, a TIT és az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének' megyei bizottsága programtervet dolgozott ki a televíziós sorozat bemutatásának előkészítéséről. A megyei kardiológus és belgyógyász főorvosokat is tájékoztatják a filmről, s felkészítik őket a tévénézők várható kérdéseire, felvilágosításának különböző módszereire. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat 302. számú békéscsabai telepén érdeklődtünk a tüzelőanyag- ellátás jelenlegi helyzetéről. Megtudtuk, hogy az ünnepek óta ismét jelentős mennyiségű szenet és fát kaptak * Fotó: Martin Gábor
