Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

a 1980. december 14., vasárnap Irházi Lajosné hozzászólása NÉPÚJSÁG Történelmünk harminc éve Derűs, napfényes délelőtt. A hóborította földeken erőgé­pek dolgoztak. A kövesúton autók suhantak. Gádoroson, a modern áruházban nagy volt a sürgés-forgás. A község ha­tárában a November 7. Termelőszövetkezet 2. sz. üzemegysé­gének majorjában ezen a délelőttön visszapergették a múl­tat. Jelképnek is beillett, hogy a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából az orosházi járási tanács, és a já­rás községi tanácsainak1 első tisztségviselői éppen az egykori Wemer-majorban tartották az emlékülést. Azért jöttek ösz- sze, hogy a történelem sorsfordulójára emlékezzenek, azok­ra a napokra, amikor végérvényesen a nép vette kezébe sor­sának irányítását. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Az SZMT egyik fő funk­ciója az ellenőrzés, vagyis a gyakorlati tevékenység mé­rése, vizsgálata, sőt több an­nál. Az ellenőrzés egyben se­gítés, érdekvédelem és ér­dekképviselet. Segítés: mert feladata megértetni a hatá­rozatok lényegét, tanácsokat adni a végrehajtáshoz, a jó módszereket elterjeszteni. Ér­dekvédelem, mert célunk az ellenőrzéssel minél előbb el­érni, hogy a határozatok, törvények, rendeletek érvé­nyesüljenek a megye üzemei­ben, és ezzel 130 000 szerve­zett dolgozó érdekeit védjük. Megyei küldöttértekezle­tünk megerősítette, hogy el­lenőrzéseink fő bázisa csak az alapszervezet lehet. Csök­kenteni, esetenként kerülni kell a különböző középszintű testületek egymásnak való beszámoltatását. Ez az ön­mozgatásnak olyan eleme, mely felemészti az appará­tusok energiájának jelentős részét. Ezen lehet és kell vál­toztatnunk. Ezért az ellen­őrzést közelebb visszük az élethez, így reálisabb lesz, kevésbé kozmetikázott, és azt ellenőrizzük, segítjük, aki változtatni tud a helyzeten a legrövidebb időn belül: le­gyen az igazgató, szb-titkár, vagy szakszervezeti bizalmi. Azért van erre szükség, mert a határozattervezet is jól is­meri fel; a -vállalati önálló­ság növelésével nő az üzemi szakszervezeti szervezetek szerepe, jelentősége, tehát őket szükséges minden esz­közzel erősíteni. Ugyanakkor az ellenőrző funkció betölté­sekor is szem előtt kell tar­tani azt a lenini tételt, hogy „a tömegekkel, vagyis a munkások óriási többségével való kapcsolat minden né­ven nevezendő szakszerveze­ti tevékenység sikerének legfontosabb, legfőbb feltéte­le”. Az SZMT ezt a funkciót úgy kívánja még teljesebbé tenni, hogy tovább erősítjük tevékenységünket az alap­szervezetek felé; a testületi tagok nagyobb bevonásával, a megye számára is jelentős munkahelyek kiemelt segíté­sével, az ágazati megyei bi­zottságokkal való tartalma­sabb, összehangoltabb ellen­őrzésekkel. Az ellenőrzések módszerei — melyeket a testületi tagok bevonásával végeztünk, a MB-kal, a megyei NEB-bel, a KISZ mb-vel együtt — igen sokrétűek. Egy lényeges vonást szeretnék kiemelni, melynek minden módszer meg kell hogy feleljen. Az ellenőrzés ne önmagért le­gyen, hanem a feltárt hiá­nyosságok megszüntetését szolgálja. Ennek révén erő­södhet a Szakszervezetek Megyei Tanácsának is az eseményekre gyakorolt hatá­sa. Az SZMT-nek tehát han­gosabbnak, ha kell kemé­nyebbnek kell lenni, ha a megyében dolgozók jogos ér­dekei azt kívánják. Jelzése­Harry Tisch, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövet­ségének elnöke csaknem 9 millió szervezett NDK-beli dolgozó baráti üdvözletét tolmácsolta. Zombori Ildi­kó (Franklin Nyomda) a tö­megkommunikációs eszkö­zök szerepét hangsúlyozta. Pekka Oivio, a Finn Szak- szervezetek Központi Szö­vetségének elnöke méltatta Magyarország és Finnország szilárd és baráti kapcsolatát. Heinz Oskar Vetter, a Né­met Szakszervezeti Szövetség elnöke mindenekelőtt a ma­gyar—NSZK szakszervezeti kapcsolatok elmélyüléséről szólt. Kriston István (Salgó­tarján) felhívta a figyelmet a közlekedésben meghatározó műszaki és forgalmi értel­miség fokozottabb érdek- képviseletére. Hamied Dzsal- lud, az Arab Szakszerveze­tek Nemzetközi Szövetségé­nek főtitkára kiemelte, hogy a szervezett arab dolgozók fontosnak tartják a magyar szakszervezetekkel folyta­tott kapcsolatot. Jacques Vit­ink a jövőben következete­sebben eljutnak az illetéke­sekhez, bízunk benne, hogy a válaszok sem késlekednek. Kedves Elvtársak! Nem mulaszthatom el, hogy ellenőrzési tapasztala­taink egy lényeges gondját ne jelezzem itt is. Békés megye iparosodása az utób­bi 15—20 évben indult fejlő­désnek. Kevesebb önálló gyár, több gyáregység tele­pült megyénkbe. Az iparban dolgozók 31 százaléka gyár­egységben, 75 telephelyen dolgozik. Több év óta jelez­zük, eddig még kevés ered­ménnyel, kapjanak nagyobb önállóságot gyáregységeink. Ha nem lesznek önállóak, mert a központnak Buda­pesten kell lenni, ám le­gyen, de legalább önelszá­moló egységként kezeljék őket. Mi nem a trösztök, nagyvállalatok ellen emelünk szót, hanem azért, hogy kap­janak nagyobb önállóságot a megyékbe települő gyárak, gyáregységek. Hogy magya­rázzuk meg az ott dolgozók­nak, hogy hatékonyabban dolgozzanak, takarékosabb megoldásokat keressenek, ha ezeket a tényezőket nem tud­juk kimutatni jelenlegi mun­kájukról? Az üzemi demok­rácia lényeges tartalmi fej­lődésen ment keresztül. Ezt a kérdést azonban legtöbb­ször nagyvállalati szinten ér­telmezik a központi vezető­ségek és az iparági testüle­tek is. A gyáregységi mun­kás beleszólását saját sor­sának alakulásába még hiá­nyosan sikerült megteremte­ni. Egy példával támasztom alá: a tervek nagyvállalati szinten készülnek, és kerül­nek megvitatásra a bizal­mi testület elé. A gyáregy­ségek lebontott tervet kap­nak, melyet végre kell hajta­ni. Beleszólás ebbe már alig­ha lehet. A gyáregység bizal­mija is ott van a testületi ülésen, miért nem mondja a véleményét! — szinte hal­lom az azonnali választ. Mon­daná ő, ha a tervben előre látná a számok mögött, mi lesz abból az ő telepük fel­adata, a szociális tervből va­jon mi jut az ő fejlesztésük­re, a fejlesztési alapból va­jon ők is kapnak-e új gépet? Erre a kérdésre még kevés vállalati előterjesztés ad vá­laszt. Meggyőződésem pedig, hogy enélkül soha nem lesz aktív és tulajdonosi szemlé­lettel gondolkodó munkás a falvak, községek munkásai­ból. Kedves Elvtársak! Mindezeket a feladatokat, melyek a határozattervezet­ben jól, egyértelműen, vilá­gosan kifejezésre jutnak, ak­kor tudjuk megoldani, ha maradéktalanul valamennyi­en a határozat szellemében dolgozunk: vagyis „elkötele­zetten szolgáljuk a- munkás­hatalom, a dolgozó nép, a szocializmus ügyét”. A kong­resszus dokumentumait elfo­gadom, küldött-társaimnak elfogadásra javaslom! A---------­A z emlékülést — melyen részt vett többek között Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács nyugalmazott elnöke, országgyűlési képviselő — Dumitrás Mihály, az oroshá­zi járási tanács nyugalma­zott elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében felso­rolta mindazokat, akik a ta­nácsok megalakulása idején tisztségviselők lettek. Szeg­vári Péterné dr. Tóth Rozá­lia mondott ünnepi beszédet. Hangja olykor meg-megcsuk- lott az emlékektől. Aktív ré­szese volt a nagy átalakulás­nak. Ma Orosháza tanácsá­nak vb-titkára, 1950-ben kap­csolódott be az államigazga­tási munkába, amikor Pusz­taföldvár vb-titkára lett. Nem volt könnyű az út 1944. októberétől, amikor felsza­badult Békés megye. A há­ború sok szenvedést, nagy károkat okozott. A felszaba­dulással azonban remény és erő költözött a népbe. Na­gyok voltak a feladatok. Meg kellett oldani a betakarítást, meg kellett szervezni a köz­élelmezést, a közbiztonságot. Ugyanakkor fel kellett ven­ni a harcot a régi rend hí­veivel. A közigazgatásba is igyekeztek beférkőzni, vtsz- szaszerezni a régi pozíciókat. A belpolitikai harc végered­ményben nem volt más, mint a régi és az új harca. Törté­nelmi eredmény volt, hogy a párt vezetésével földhöz ju­tottak az agrárproletárok. Tegnap, szombaton Békés­csabán, a megyei rendőr-fő­kapitányságon dr. Haraszti János rendőr ezredes, a me­gyei rendőr-főkapitány nyi­totta meg az önkéntes rend­őrök megyei küldöttértekez­letét. Az elnökségben helyet foglalt dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, a Belügyminisz­térium képviseletében Fodor Pál rendőr ezredes, a forra­dalmi rendőrezred parancs­noka, Hajnal Károlyné, a megyei tanács elnökhelyette­se, Mihalik György, a rend­őr-főkapitányság pártbizott­ságának titkára. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Sajti Imre rendőr ezredes, a megyei rendőr-fő­kapitányság helyettes veze­tője mondott beszédet. Meg­emlékezett az önkéntes rend­őri szolgálat megalakulásá­nak 25. évfordulójáról. Hang­súlyozta, hogy az elmúlt két és fél évtized alatt az ön­kéntes rendőrök önzetlen munkájukkal kivívták a tár­sadalom elismerését. A szo­cialista közrend védelmében a hivatásos szervek és testü­letek mel ett nagy számban vesznek részt a dolgozók ön­kéntes szervei, így a mun­kásőrök, az önkéntes rend­őrök, az ifjúgárdisták és az önkéntes társadalmi segítők. Az eredményes rendőri mun­ka nem képzelhető el a dol­gozók részvétele nélkül. Az elmúlt évtizedekben az ön­kéntes rendőri szervezet nagy fejlődésen ment át. Napjainkban megyénkben 180 csoportban 2205 önkéntes rendőr tevékenykedik. Min­den városunkban és közsé­günkben működik önkéntes '•endőrl csoport. Az önkéntes rendőrök közül 172-en köz­lekedésrendészeti, 129-en társadalomtulajdon-védel- mi, vízrendészeti, ifjúságvé­delmi feladatokat látnak el, 1903-an pedig a közbiztonság Megindult a hároméves terv az ország újjáépítésére. 1950- ben pedig Kádár János, aki akkoriban belügyminiszter volt, az országgyűlés elé ter­jesztette az első tanácstör­vényt. Hamarosan megala­kult a megyei tanács, majd a járási tanács. A választások után, november 22-én létre­jönnek a városi és a községi tanácsok. Orosházának 91, Gerendásnak 51, Gádorosnak 81 tanácstagja volt. Nemcsak hatalmi és államigazgatási feladatokat kell megoldani­uk, hanem meg kell szer­vezniük a gazdasági életet. El kell látniuk a szociális és kulturális feladatokat. A ta­nácsi vezetők legtöbbjének semmiféle gyakorlata nem volt, mégis helyt tudtak áll­ni. Maczák András, Csor- vás nyugdíjas tanácselnöke így emlékezett vissza ezek­re az évekre. — Üjgazda lettem a fel- szabadulás után, azelőtt bé- reskedtem, cselédeskedtem. Sokadmagammal összefog­tunk, hogy megszervezzük a szövetkezetét. Egyszercsak kiszóltak a járási pártbizott­ságtól, hogy maradiak benn az irodában, mert beszédük van velem. Fogalmam sem volt, hogy miről akarnak ve­lem beszélni. Megdöbben­tem, amikor elmondták, hogy tanácselnöknek javasolnak. Egész éjszaka nem tudtam aludni. Hat elemimmel területén teljesítenek szolgá­latot. Elmondta, hogy áldo­zatkész helytállásuk példa­mutató. Havonta munkaidő után három-négy alkalom­mal teljesítenek szolgálatot társadalmi munkában. Több­ségük a közép-, illetve az idősebb korosztályhoz tarto­zik. Az önkéntes rendőrök közül 22-en huszonöt éve, 47-en húsz éve, 119-en pedig tizenöt éve teljesítenek szol­gálatot. Kulturáltan és szak­szerűen látják el feladatu­kat. Megyénk önkéntes rend­őrei évente több mint 10 ezer óra szolgálatot végez­nek, dacolva az időjárás vi­szontagságaival, éjszaka és ünnepnapokon egyaránt se­gítik az állam- és a közbiz­tonság fenntartását. A 25 éves szolgálati idővel ren­delkező elvtársak — átlag­ban évi 96 óra szolgálatot alapul véve — az eltelt idő alatt 2400 órán át voltak szolgálatban, ami 8 órás munkanapra átszámítva, csaknem másfél éves folya­matos szolgálatot jelent. Megyénkben a közrend és közbiztonság szilárd. Ebben nem kis része van az önkén­tes rendőrök munkájának. Közülük sokan derítettek fényt egy-egy bűncselek­ményre, illetve megakadá­lyozták intézkedésükkel az elkövetést. Dr. Sajti Imre beszédét azzal fejezte be, hogy a főkapitányság pártbi­zottsága és vezetése nevében köszönetét mondott az ön­kéntes rendőröknek áldozat­kész munkájukért. Az értekezlet hozzászólá­sokkal folytatódott. Tizen­négy önkéntes rendőrnek át­adták a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést. Vége­zetül megválasztották a kül­dötteket a Belügyminisztéri­um önkéntes segítőinek má­sodik országos értekezletére. S. J. ugyan hogy tudok majd megbirkózni a községi fel­adatokkal? A lelkesedés, s az őszinte akarás átsegítette a nehéz­ségeken. Akárcsak Hrivnák Mátyásáét. 28 évesen lett Tótkomlós tanácselnöke. Hogy ki kerül a tanács élé­re, az hatalmi kérdés volt. A fiatalasszony édesapja vörös­katonaként harcolt a Tanács- köztársaság idején, ömaga 1945-ben lett párttag. A köz­ség egyik nagy kérdése volt, hogy minél hamarabb szer­vezzék meg a szövetkezetét. A lakosság többsége alig ta­lált megélhetést odahaza, hi­szen egy-egy lakosra csu­pán egy katasztrális hold jutott. Ebből a munkából is kivette a részét. 1950-ben ta­nácselnöknek javasolták. — Mikor ezt megtudtam, forogni kezdett velem a szo­ba, azt sé tudtam, hogy néz ki belülről a tanácsháza. Hogy mégis meg tudtam bir­kózni a feladattal, azzal ma­gyarázható, hogy sok segítsé­get kaptam a párttól. Jó kap­csolatom volt a község la­kosságával, mindenkit is­mertem. Képeztem maga­mat. Elvégeztem a 8 általá­nost, majd a tanácsakadé­miát, mégpedig színjelessel. — Milyenek voltak akkori­ban a tanács- és a vb-ülé- sek? — Minden héten tartot­tunk végrehajtó bizottsági ülést, de csak este, munka után. Tanácsülésekre pe­dig havonta, vasárnaponként került sor. Akkoriban még szó sem volt az ötnapos mun­kahétről. — Milyen témák szerepel­tek az üléseken? A tanács a legkülönfé­lébb témákkal foglalkozott. A mélyszántástól kezdve a tej elosztásáig. Sohase felej­tem el, egy ízben azt kellett A családtagokra, ismerő­sökre különösen nagy fele­lősség nehezedik, valahány­szor idős hozzátartozóik útra kelnek. Ilyenkor legszíve­sebben elkísérnénk őket, de a rohanó világban erre nincs lehetőség Ezért hívják fel a figyelmüket az adott útvonal veszélyes helyeire, a legbiz­tonságosabb átkelési szaka­szokra. ősszel és télen, zuho­gó esőben és hótól síkos út­testen még az ereje teljében levő járókelő is figyelmet­lenné válik, nehezebben bo­torkál az úttesten, ezért ha csak lehetséges, tehermen­tesítsük idős szeretteinket a felesleges közlekedéstől. Ma is mindennapos lát­vány sajnos, hogy autósok, motorosok türelmetlenül reagálnak a tétovázó, bizony, talankodó, lassan áthaladó idős járókelők láttán, s siet­tetésükre a gázadástól a du­daszóig minden eszközt fel­használnak. Ezek a megnyil­vánulások azt tükrözik, hogy egyesek még elég tá­vol állnak a kulturált köz­lekedéstől. A közlekedési morál és segítségnyújtás nemcsak a gépjárművezetőknek szól, hanem valamennyi közleke­dőnek. Kisebb emberi fi­gyelmeztetés humánus mó­don, a figyelmesebb sze­mélyektől elhangozhat, mert ezek a jóindulatú jelzések megelőzhetnek sok balesetet. A rutinos cselekvő gyorsan felismeri és gyorsan reagál az események tipikus sor­rendjére, valamely helyzet megértésekor kiválasztja a lényegesebb vonásokat, így gyorsan segítséget tud nyúj­tani. Az öregedéssel járó elemi fizikai károsodások hatásai legjobban a maximális tel­jesítményekkel kapcsolato­megtárgyalnunk, hogy mi­képpen osztjuk el a tejet a rászorulók között. Mivel ke­vés volt, bizony nagy gondot okozott. Sokszor éjfél után értem haza. Arra töreked­tünk, hogy helyben megte­remtsük a lakosság megélhe­tésének feltételeit, hogy a tótkomlósiaknak ne kelljen máshová járni dolgozni. — Óriásiak voltak a fel­adatok — emlékszik vissza Sinkó Sándor, az orosházi Városi Tanács első elnöke — én kubikoscsoládból szárma­zom. Hittünk abban, hogy amit teszünk, a népért tesz- szük. Ez a hit adott erőt. Dr. Kertész Márton, a Bé­kés megyei Tanács vb-titká- ra mindössze 24 évesen ke­rült a békéssámsoni tanács­hoz. Akkoriban még nem voltak rendeletek, jogszabá­lyok, amelyek a tanácsi tiszt­ségviselőket eligazították vol­na. A mindennapi élet dol­gaiban a politikai elkötele­zettség volt a legfontosabb iránytű. Fiatalon azzal a gondolattal inspirálva küld­ték Békéssámsonba, hogy ol­vassa nap mint nap a Sza­bad Nép vezércikkét, ha van ideje, olvassa el az egészet, s munkáját ahhoz igazítsa. Az emlékülésen részt vett Gyulavári Pál országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnöke. Pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a taná­csok akkor is, és most is a nép ügyét szolgálják. Nagy történelmi pillanat volt, ami­kor 30 évvel ezelőtt ország­szerte megalakultak a nép hatalmát megtestesítő taná­csok. Társadamunk fejlődése ékesen igazolja az akkori döntés helyességét. Népkép­viseleti, önkormányzati rend­szerünk azóta nagy utat tett meg. Napjainkban is tovább korszerűsödik, hogy a fel­adatokhoz igazodva, minél jobban szolgálja népünk bol­dogulását. Az emlékülés egy­ben tisztelgés volt azok előtt, akik a nehéz, kezdeti lépé­seket megtették ezen az úton. san figyelhetők meg. A tel­jesítő képesség egyenetlensé­gei valószínűleg szintén fo­kozódnak' az életkor előre­haladásával. Az idősebbek hajlamosak arra, hogy lassabban és gondosabban dolgozzanak. Ebben a korban károsodhat az észlelés és mozgató funk­ció, rosszabb a látás a sö­tétben, lassúbb a reakció vakító fényben, továbbá ki­mutatható hallás-rosszabbo­dás, figyelem-beszűkülés és rövid lejáratú emlékezet. Az idős emberek lassab­ban nyerik vissza testhely­zetüket egyensúlyuk elvesz­tése után, és lassabban tér­nek ki egy mozgó tárgy út- jából. A gyorsan változó for­galomban a „döntés terhe” megközelíti, vagy meghalad­ja az információk feldolgozá­sára szolgáló képességüket. Az idős személy lassúbb reakcióit számos fizikai és élettani tényező okozza — a rövid, vagy gyenge jelzések iránti érzékenység, a rájuk zúduló információ raktáro­zására és feldolgozására va­ló képtelenség, a túlzott óva­tosság. A lassúbb reakció közvet­lenül, vagy közvetve min­denféle változást okoz a személyi beilleszkedésben, az intelligenciában, a telje­sítményben stb. Ezért foko­zottabban nyújtsunk védel­met a közlekedésben az idős korúaknák. Mindannyiunk feladata a harmonikus, egészséges idős korra felkészülni. Tudomá­sul kell venni, hogy a köz­lekedő embernek célzott, tu­datos, fegyelmezett, humá­nus magatartást kell tanúsí­tani úgy n mindennapi élet­ben, mint a közlekedésben. Dr. Baly Hermina Serédi János Az önkéntes rendőrök megyei küldöttértekezlete Ősz emberek az öszi-téli közlekedésben tori, a Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal munkáscsoport­tal foglalkozó osztályának európai felelőse átadta a kongresszusnak a hivatal ve­zetőinek és munkatársainak üdvözletét. Rákli Lajosné (Zalaegerszeg) üzem- és munkaszervezési tanulsá­gokról számolt be. Krauth Pálné (Pamutfonóipari Vál­lalat) elmondotta, hogy a kollektív szerződések rend­szere jól bevált vállalatuknál. Tóth János építőipari szak­munkástanuló elmondotta, hogy a tanulói alapszervezet működését jelentősen javí­totta az egységes szabályzat. Flórián Gyuláné (Győr m.) arról beszélt, hogy jelentő­sen megnőtt az egészségügyi ellátás társadalmi elismeré­se. Juhász András, a KISZ KB titkára megállapította, hogy határozottabbá, ered­ményesebbé vált az ifjúság körében végzett szakszerve­zeti munka. Délután a kongresszus négy szekcióban folytatta munká­ját.

Next

/
Thumbnails
Contents