Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-14 / 293. szám
a 1980. december 14., vasárnap Irházi Lajosné hozzászólása NÉPÚJSÁG Történelmünk harminc éve Derűs, napfényes délelőtt. A hóborította földeken erőgépek dolgoztak. A kövesúton autók suhantak. Gádoroson, a modern áruházban nagy volt a sürgés-forgás. A község határában a November 7. Termelőszövetkezet 2. sz. üzemegységének majorjában ezen a délelőttön visszapergették a múltat. Jelképnek is beillett, hogy a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából az orosházi járási tanács, és a járás községi tanácsainak1 első tisztségviselői éppen az egykori Wemer-majorban tartották az emlékülést. Azért jöttek ösz- sze, hogy a történelem sorsfordulójára emlékezzenek, azokra a napokra, amikor végérvényesen a nép vette kezébe sorsának irányítását. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Az SZMT egyik fő funkciója az ellenőrzés, vagyis a gyakorlati tevékenység mérése, vizsgálata, sőt több annál. Az ellenőrzés egyben segítés, érdekvédelem és érdekképviselet. Segítés: mert feladata megértetni a határozatok lényegét, tanácsokat adni a végrehajtáshoz, a jó módszereket elterjeszteni. Érdekvédelem, mert célunk az ellenőrzéssel minél előbb elérni, hogy a határozatok, törvények, rendeletek érvényesüljenek a megye üzemeiben, és ezzel 130 000 szervezett dolgozó érdekeit védjük. Megyei küldöttértekezletünk megerősítette, hogy ellenőrzéseink fő bázisa csak az alapszervezet lehet. Csökkenteni, esetenként kerülni kell a különböző középszintű testületek egymásnak való beszámoltatását. Ez az önmozgatásnak olyan eleme, mely felemészti az apparátusok energiájának jelentős részét. Ezen lehet és kell változtatnunk. Ezért az ellenőrzést közelebb visszük az élethez, így reálisabb lesz, kevésbé kozmetikázott, és azt ellenőrizzük, segítjük, aki változtatni tud a helyzeten a legrövidebb időn belül: legyen az igazgató, szb-titkár, vagy szakszervezeti bizalmi. Azért van erre szükség, mert a határozattervezet is jól ismeri fel; a -vállalati önállóság növelésével nő az üzemi szakszervezeti szervezetek szerepe, jelentősége, tehát őket szükséges minden eszközzel erősíteni. Ugyanakkor az ellenőrző funkció betöltésekor is szem előtt kell tartani azt a lenini tételt, hogy „a tömegekkel, vagyis a munkások óriási többségével való kapcsolat minden néven nevezendő szakszervezeti tevékenység sikerének legfontosabb, legfőbb feltétele”. Az SZMT ezt a funkciót úgy kívánja még teljesebbé tenni, hogy tovább erősítjük tevékenységünket az alapszervezetek felé; a testületi tagok nagyobb bevonásával, a megye számára is jelentős munkahelyek kiemelt segítésével, az ágazati megyei bizottságokkal való tartalmasabb, összehangoltabb ellenőrzésekkel. Az ellenőrzések módszerei — melyeket a testületi tagok bevonásával végeztünk, a MB-kal, a megyei NEB-bel, a KISZ mb-vel együtt — igen sokrétűek. Egy lényeges vonást szeretnék kiemelni, melynek minden módszer meg kell hogy feleljen. Az ellenőrzés ne önmagért legyen, hanem a feltárt hiányosságok megszüntetését szolgálja. Ennek révén erősödhet a Szakszervezetek Megyei Tanácsának is az eseményekre gyakorolt hatása. Az SZMT-nek tehát hangosabbnak, ha kell keményebbnek kell lenni, ha a megyében dolgozók jogos érdekei azt kívánják. JelzéseHarry Tisch, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke csaknem 9 millió szervezett NDK-beli dolgozó baráti üdvözletét tolmácsolta. Zombori Ildikó (Franklin Nyomda) a tömegkommunikációs eszközök szerepét hangsúlyozta. Pekka Oivio, a Finn Szak- szervezetek Központi Szövetségének elnöke méltatta Magyarország és Finnország szilárd és baráti kapcsolatát. Heinz Oskar Vetter, a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke mindenekelőtt a magyar—NSZK szakszervezeti kapcsolatok elmélyüléséről szólt. Kriston István (Salgótarján) felhívta a figyelmet a közlekedésben meghatározó műszaki és forgalmi értelmiség fokozottabb érdek- képviseletére. Hamied Dzsal- lud, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkára kiemelte, hogy a szervezett arab dolgozók fontosnak tartják a magyar szakszervezetekkel folytatott kapcsolatot. Jacques Vitink a jövőben következetesebben eljutnak az illetékesekhez, bízunk benne, hogy a válaszok sem késlekednek. Kedves Elvtársak! Nem mulaszthatom el, hogy ellenőrzési tapasztalataink egy lényeges gondját ne jelezzem itt is. Békés megye iparosodása az utóbbi 15—20 évben indult fejlődésnek. Kevesebb önálló gyár, több gyáregység települt megyénkbe. Az iparban dolgozók 31 százaléka gyáregységben, 75 telephelyen dolgozik. Több év óta jelezzük, eddig még kevés eredménnyel, kapjanak nagyobb önállóságot gyáregységeink. Ha nem lesznek önállóak, mert a központnak Budapesten kell lenni, ám legyen, de legalább önelszámoló egységként kezeljék őket. Mi nem a trösztök, nagyvállalatok ellen emelünk szót, hanem azért, hogy kapjanak nagyobb önállóságot a megyékbe települő gyárak, gyáregységek. Hogy magyarázzuk meg az ott dolgozóknak, hogy hatékonyabban dolgozzanak, takarékosabb megoldásokat keressenek, ha ezeket a tényezőket nem tudjuk kimutatni jelenlegi munkájukról? Az üzemi demokrácia lényeges tartalmi fejlődésen ment keresztül. Ezt a kérdést azonban legtöbbször nagyvállalati szinten értelmezik a központi vezetőségek és az iparági testületek is. A gyáregységi munkás beleszólását saját sorsának alakulásába még hiányosan sikerült megteremteni. Egy példával támasztom alá: a tervek nagyvállalati szinten készülnek, és kerülnek megvitatásra a bizalmi testület elé. A gyáregységek lebontott tervet kapnak, melyet végre kell hajtani. Beleszólás ebbe már aligha lehet. A gyáregység bizalmija is ott van a testületi ülésen, miért nem mondja a véleményét! — szinte hallom az azonnali választ. Mondaná ő, ha a tervben előre látná a számok mögött, mi lesz abból az ő telepük feladata, a szociális tervből vajon mi jut az ő fejlesztésükre, a fejlesztési alapból vajon ők is kapnak-e új gépet? Erre a kérdésre még kevés vállalati előterjesztés ad választ. Meggyőződésem pedig, hogy enélkül soha nem lesz aktív és tulajdonosi szemlélettel gondolkodó munkás a falvak, községek munkásaiból. Kedves Elvtársak! Mindezeket a feladatokat, melyek a határozattervezetben jól, egyértelműen, világosan kifejezésre jutnak, akkor tudjuk megoldani, ha maradéktalanul valamennyien a határozat szellemében dolgozunk: vagyis „elkötelezetten szolgáljuk a- munkáshatalom, a dolgozó nép, a szocializmus ügyét”. A kongresszus dokumentumait elfogadom, küldött-társaimnak elfogadásra javaslom! A---------A z emlékülést — melyen részt vett többek között Klaukó Mátyás, a megyei tanács nyugalmazott elnöke, országgyűlési képviselő — Dumitrás Mihály, az orosházi járási tanács nyugalmazott elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében felsorolta mindazokat, akik a tanácsok megalakulása idején tisztségviselők lettek. Szegvári Péterné dr. Tóth Rozália mondott ünnepi beszédet. Hangja olykor meg-megcsuk- lott az emlékektől. Aktív részese volt a nagy átalakulásnak. Ma Orosháza tanácsának vb-titkára, 1950-ben kapcsolódott be az államigazgatási munkába, amikor Pusztaföldvár vb-titkára lett. Nem volt könnyű az út 1944. októberétől, amikor felszabadult Békés megye. A háború sok szenvedést, nagy károkat okozott. A felszabadulással azonban remény és erő költözött a népbe. Nagyok voltak a feladatok. Meg kellett oldani a betakarítást, meg kellett szervezni a közélelmezést, a közbiztonságot. Ugyanakkor fel kellett venni a harcot a régi rend híveivel. A közigazgatásba is igyekeztek beférkőzni, vtsz- szaszerezni a régi pozíciókat. A belpolitikai harc végeredményben nem volt más, mint a régi és az új harca. Történelmi eredmény volt, hogy a párt vezetésével földhöz jutottak az agrárproletárok. Tegnap, szombaton Békéscsabán, a megyei rendőr-főkapitányságon dr. Haraszti János rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitány nyitotta meg az önkéntes rendőrök megyei küldöttértekezletét. Az elnökségben helyet foglalt dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a Belügyminisztérium képviseletében Fodor Pál rendőr ezredes, a forradalmi rendőrezred parancsnoka, Hajnal Károlyné, a megyei tanács elnökhelyettese, Mihalik György, a rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Sajti Imre rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője mondott beszédet. Megemlékezett az önkéntes rendőri szolgálat megalakulásának 25. évfordulójáról. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt két és fél évtized alatt az önkéntes rendőrök önzetlen munkájukkal kivívták a társadalom elismerését. A szocialista közrend védelmében a hivatásos szervek és testületek mel ett nagy számban vesznek részt a dolgozók önkéntes szervei, így a munkásőrök, az önkéntes rendőrök, az ifjúgárdisták és az önkéntes társadalmi segítők. Az eredményes rendőri munka nem képzelhető el a dolgozók részvétele nélkül. Az elmúlt évtizedekben az önkéntes rendőri szervezet nagy fejlődésen ment át. Napjainkban megyénkben 180 csoportban 2205 önkéntes rendőr tevékenykedik. Minden városunkban és községünkben működik önkéntes '•endőrl csoport. Az önkéntes rendőrök közül 172-en közlekedésrendészeti, 129-en társadalomtulajdon-védel- mi, vízrendészeti, ifjúságvédelmi feladatokat látnak el, 1903-an pedig a közbiztonság Megindult a hároméves terv az ország újjáépítésére. 1950- ben pedig Kádár János, aki akkoriban belügyminiszter volt, az országgyűlés elé terjesztette az első tanácstörvényt. Hamarosan megalakult a megyei tanács, majd a járási tanács. A választások után, november 22-én létrejönnek a városi és a községi tanácsok. Orosházának 91, Gerendásnak 51, Gádorosnak 81 tanácstagja volt. Nemcsak hatalmi és államigazgatási feladatokat kell megoldaniuk, hanem meg kell szervezniük a gazdasági életet. El kell látniuk a szociális és kulturális feladatokat. A tanácsi vezetők legtöbbjének semmiféle gyakorlata nem volt, mégis helyt tudtak állni. Maczák András, Csor- vás nyugdíjas tanácselnöke így emlékezett vissza ezekre az évekre. — Üjgazda lettem a fel- szabadulás után, azelőtt bé- reskedtem, cselédeskedtem. Sokadmagammal összefogtunk, hogy megszervezzük a szövetkezetét. Egyszercsak kiszóltak a járási pártbizottságtól, hogy maradiak benn az irodában, mert beszédük van velem. Fogalmam sem volt, hogy miről akarnak velem beszélni. Megdöbbentem, amikor elmondták, hogy tanácselnöknek javasolnak. Egész éjszaka nem tudtam aludni. Hat elemimmel területén teljesítenek szolgálatot. Elmondta, hogy áldozatkész helytállásuk példamutató. Havonta munkaidő után három-négy alkalommal teljesítenek szolgálatot társadalmi munkában. Többségük a közép-, illetve az idősebb korosztályhoz tartozik. Az önkéntes rendőrök közül 22-en huszonöt éve, 47-en húsz éve, 119-en pedig tizenöt éve teljesítenek szolgálatot. Kulturáltan és szakszerűen látják el feladatukat. Megyénk önkéntes rendőrei évente több mint 10 ezer óra szolgálatot végeznek, dacolva az időjárás viszontagságaival, éjszaka és ünnepnapokon egyaránt segítik az állam- és a közbiztonság fenntartását. A 25 éves szolgálati idővel rendelkező elvtársak — átlagban évi 96 óra szolgálatot alapul véve — az eltelt idő alatt 2400 órán át voltak szolgálatban, ami 8 órás munkanapra átszámítva, csaknem másfél éves folyamatos szolgálatot jelent. Megyénkben a közrend és közbiztonság szilárd. Ebben nem kis része van az önkéntes rendőrök munkájának. Közülük sokan derítettek fényt egy-egy bűncselekményre, illetve megakadályozták intézkedésükkel az elkövetést. Dr. Sajti Imre beszédét azzal fejezte be, hogy a főkapitányság pártbizottsága és vezetése nevében köszönetét mondott az önkéntes rendőröknek áldozatkész munkájukért. Az értekezlet hozzászólásokkal folytatódott. Tizennégy önkéntes rendőrnek átadták a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést. Végezetül megválasztották a küldötteket a Belügyminisztérium önkéntes segítőinek második országos értekezletére. S. J. ugyan hogy tudok majd megbirkózni a községi feladatokkal? A lelkesedés, s az őszinte akarás átsegítette a nehézségeken. Akárcsak Hrivnák Mátyásáét. 28 évesen lett Tótkomlós tanácselnöke. Hogy ki kerül a tanács élére, az hatalmi kérdés volt. A fiatalasszony édesapja vöröskatonaként harcolt a Tanács- köztársaság idején, ömaga 1945-ben lett párttag. A község egyik nagy kérdése volt, hogy minél hamarabb szervezzék meg a szövetkezetét. A lakosság többsége alig talált megélhetést odahaza, hiszen egy-egy lakosra csupán egy katasztrális hold jutott. Ebből a munkából is kivette a részét. 1950-ben tanácselnöknek javasolták. — Mikor ezt megtudtam, forogni kezdett velem a szoba, azt sé tudtam, hogy néz ki belülről a tanácsháza. Hogy mégis meg tudtam birkózni a feladattal, azzal magyarázható, hogy sok segítséget kaptam a párttól. Jó kapcsolatom volt a község lakosságával, mindenkit ismertem. Képeztem magamat. Elvégeztem a 8 általánost, majd a tanácsakadémiát, mégpedig színjelessel. — Milyenek voltak akkoriban a tanács- és a vb-ülé- sek? — Minden héten tartottunk végrehajtó bizottsági ülést, de csak este, munka után. Tanácsülésekre pedig havonta, vasárnaponként került sor. Akkoriban még szó sem volt az ötnapos munkahétről. — Milyen témák szerepeltek az üléseken? A tanács a legkülönfélébb témákkal foglalkozott. A mélyszántástól kezdve a tej elosztásáig. Sohase felejtem el, egy ízben azt kellett A családtagokra, ismerősökre különösen nagy felelősség nehezedik, valahányszor idős hozzátartozóik útra kelnek. Ilyenkor legszívesebben elkísérnénk őket, de a rohanó világban erre nincs lehetőség Ezért hívják fel a figyelmüket az adott útvonal veszélyes helyeire, a legbiztonságosabb átkelési szakaszokra. ősszel és télen, zuhogó esőben és hótól síkos úttesten még az ereje teljében levő járókelő is figyelmetlenné válik, nehezebben botorkál az úttesten, ezért ha csak lehetséges, tehermentesítsük idős szeretteinket a felesleges közlekedéstől. Ma is mindennapos látvány sajnos, hogy autósok, motorosok türelmetlenül reagálnak a tétovázó, bizony, talankodó, lassan áthaladó idős járókelők láttán, s siettetésükre a gázadástól a dudaszóig minden eszközt felhasználnak. Ezek a megnyilvánulások azt tükrözik, hogy egyesek még elég távol állnak a kulturált közlekedéstől. A közlekedési morál és segítségnyújtás nemcsak a gépjárművezetőknek szól, hanem valamennyi közlekedőnek. Kisebb emberi figyelmeztetés humánus módon, a figyelmesebb személyektől elhangozhat, mert ezek a jóindulatú jelzések megelőzhetnek sok balesetet. A rutinos cselekvő gyorsan felismeri és gyorsan reagál az események tipikus sorrendjére, valamely helyzet megértésekor kiválasztja a lényegesebb vonásokat, így gyorsan segítséget tud nyújtani. Az öregedéssel járó elemi fizikai károsodások hatásai legjobban a maximális teljesítményekkel kapcsolatomegtárgyalnunk, hogy miképpen osztjuk el a tejet a rászorulók között. Mivel kevés volt, bizony nagy gondot okozott. Sokszor éjfél után értem haza. Arra törekedtünk, hogy helyben megteremtsük a lakosság megélhetésének feltételeit, hogy a tótkomlósiaknak ne kelljen máshová járni dolgozni. — Óriásiak voltak a feladatok — emlékszik vissza Sinkó Sándor, az orosházi Városi Tanács első elnöke — én kubikoscsoládból származom. Hittünk abban, hogy amit teszünk, a népért tesz- szük. Ez a hit adott erőt. Dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács vb-titká- ra mindössze 24 évesen került a békéssámsoni tanácshoz. Akkoriban még nem voltak rendeletek, jogszabályok, amelyek a tanácsi tisztségviselőket eligazították volna. A mindennapi élet dolgaiban a politikai elkötelezettség volt a legfontosabb iránytű. Fiatalon azzal a gondolattal inspirálva küldték Békéssámsonba, hogy olvassa nap mint nap a Szabad Nép vezércikkét, ha van ideje, olvassa el az egészet, s munkáját ahhoz igazítsa. Az emlékülésen részt vett Gyulavári Pál országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnöke. Pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tanácsok akkor is, és most is a nép ügyét szolgálják. Nagy történelmi pillanat volt, amikor 30 évvel ezelőtt országszerte megalakultak a nép hatalmát megtestesítő tanácsok. Társadamunk fejlődése ékesen igazolja az akkori döntés helyességét. Népképviseleti, önkormányzati rendszerünk azóta nagy utat tett meg. Napjainkban is tovább korszerűsödik, hogy a feladatokhoz igazodva, minél jobban szolgálja népünk boldogulását. Az emlékülés egyben tisztelgés volt azok előtt, akik a nehéz, kezdeti lépéseket megtették ezen az úton. san figyelhetők meg. A teljesítő képesség egyenetlenségei valószínűleg szintén fokozódnak' az életkor előrehaladásával. Az idősebbek hajlamosak arra, hogy lassabban és gondosabban dolgozzanak. Ebben a korban károsodhat az észlelés és mozgató funkció, rosszabb a látás a sötétben, lassúbb a reakció vakító fényben, továbbá kimutatható hallás-rosszabbodás, figyelem-beszűkülés és rövid lejáratú emlékezet. Az idős emberek lassabban nyerik vissza testhelyzetüket egyensúlyuk elvesztése után, és lassabban térnek ki egy mozgó tárgy út- jából. A gyorsan változó forgalomban a „döntés terhe” megközelíti, vagy meghaladja az információk feldolgozására szolgáló képességüket. Az idős személy lassúbb reakcióit számos fizikai és élettani tényező okozza — a rövid, vagy gyenge jelzések iránti érzékenység, a rájuk zúduló információ raktározására és feldolgozására való képtelenség, a túlzott óvatosság. A lassúbb reakció közvetlenül, vagy közvetve mindenféle változást okoz a személyi beilleszkedésben, az intelligenciában, a teljesítményben stb. Ezért fokozottabban nyújtsunk védelmet a közlekedésben az idős korúaknák. Mindannyiunk feladata a harmonikus, egészséges idős korra felkészülni. Tudomásul kell venni, hogy a közlekedő embernek célzott, tudatos, fegyelmezett, humánus magatartást kell tanúsítani úgy n mindennapi életben, mint a közlekedésben. Dr. Baly Hermina Serédi János Az önkéntes rendőrök megyei küldöttértekezlete Ősz emberek az öszi-téli közlekedésben tori, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal munkáscsoporttal foglalkozó osztályának európai felelőse átadta a kongresszusnak a hivatal vezetőinek és munkatársainak üdvözletét. Rákli Lajosné (Zalaegerszeg) üzem- és munkaszervezési tanulságokról számolt be. Krauth Pálné (Pamutfonóipari Vállalat) elmondotta, hogy a kollektív szerződések rendszere jól bevált vállalatuknál. Tóth János építőipari szakmunkástanuló elmondotta, hogy a tanulói alapszervezet működését jelentősen javította az egységes szabályzat. Flórián Gyuláné (Győr m.) arról beszélt, hogy jelentősen megnőtt az egészségügyi ellátás társadalmi elismerése. Juhász András, a KISZ KB titkára megállapította, hogy határozottabbá, eredményesebbé vált az ifjúság körében végzett szakszervezeti munka. Délután a kongresszus négy szekcióban folytatta munkáját.
