Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-10 / 289. szám
1980. december 10., szerda Inlerpress Nyomda és kiadó Budán, egy csendes kis utcában családi házra emlékeztető épületben található az Interpress Nemzetközi Újságíró Szervezet Kiadó és Nyomdavállalata. Az elnevezés talán nem mond túl sokat, bár az Interpress Magazin révén nem is cseng teljesen ismeretlenül. Az Interpress tevékenységéről beszélgettünk dr. Pollák Miklóssal, a vállalat igazgatójával. — Az Interpress Nyomda- és Kiadóvállalat mintegy tíz évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy segítse a Nemzetközi Újságíró Szervezet társadalmi célkitűzéseinek megvalósítását — mondja dr. Pollák Miklós. — Ez az egyetlen magyarországi vállalat, mely egyszerre nyomdai és kiadói tevékenységet is ellát. Ezenkívül sok más dologgal is foglalkozunk, így többek között reklámszolgáltatással, rendezvények megszervezésével, valamint kiadványaink külföldi értékesítésével. Képviselőhálózatunk Európa* csaknem minden országára kiterjed. — Milyen lapokat adnak ki? — Legnépszerűbb és leginkább ismert kiadványunk az Interpress Magazin, és ennek gyermekváltozata, az Interpress Alfa. Két évvel ezelőtt indult a Junior Alfa újságunk, amelyet elsősorban a hét-, tizennégy éves gyermekek számára ajánlunk, szeretnénk hozzájárulni esztétikai, vizuális kultúrájuk fejlesztéséhez. Meg szeretném említeni még az Interpress Expo és az Inter- pressgrafik című, negyedévenként megjelenő kiadványunkat. Az Interpress-. Expo az egyetlen szocialista országbeli gazdasági folyóirat, mely, hogy úgy mondjam „főprofilban” foglalkozik a KGST-integráció, valamint a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok kérdéseivel. Orosz és angol nyelven jelenik meg, akárcsak' az In- terpressgrafik, mely a reklámgrafikával, plakáttervezéssel és a legmodernebb nyomdai eljárásokról közöl ' cikkeket. Speciális kiadványunk az APN Interpress Képes Híradó. Ez a kiadvány évente 25—27 alkalommal jelenik meg — magyar, illetve a latin-amerikai országokban spanyol nyelven —, tulajdonképpen a Szovjetunió életét bemutató, népszerűsítő plakátsorozat. E kiadványok közül az Interpress Magazin mintegy 150—160 ezer, de a többi is több tízezer példányban jelenik meg. — Említette a nyomdai tevékenységet .., — Igen, ofszeteljárással működő korszerű nyomdánk van, s mivel kiadók is vagyunk egyszerre, az anyagokat nemcsak kinyomtatjuk, hanem — saját grafikusaink, szerkesztőink, fordítóink közreműködésével — a kiadványt a megrendelők kívánságára el is készítjük. Nyomdánk a legegyszerűbb kiadványoktól a legbonyolultabb technikát igénylő termékekig képes előállítani. Sok vállalattal kötöttünk együttműködési "megállapodást, s az ő részükre elvégezzük a szerkesztési, nyomdai, s az ezzel összefüggő valamennyi feladatot. S bár a mi áraink úgy hiszem, nem túlságosan magasak, mégis sok vállalat működtet saját „mini nyomdát”, amelyek fenntartása nem mindig gazdaságos. — Milyen reklámszolgáltatásaik vannak? — Gondolom, sokan találkoztak már — akár a metró állomásain, akár máshol — a kerek, piros színű, Dia- press feliratú vetítő automatákkal, melyek különböző termékeket hirdetnek, vagy más szolgáltatásokat látnak el. Ezenkívül az úgynevezett multivíziós képernyő segítségével igen hatásosan tudjuk — például a nemzetközi vásáron — bemutatni egy-egy vállalat életét, tevékenységét, fontosabb gyártmányait. Ez a technika még nem eléggé ismert idehaza, de reméljük, a jövőben egyre többen fogják majd tevékenységükhöz felhasználni. — Mit takar a rendezvényszolgáltatás elnevezés? — Az úgynevezett Interpress szerviz néhány hónapja működik, azzal a céllal, hogy a hazánkban sorra kérülő nemzetközi sajtókonferenciákat, bemutatókat megszervezzük, s az ezzel kapcsolatos nyomdai termékeket elkészítsük. Ezek lebonyolításához megfelelő technikai berendezésekkel — mint például szinkron konferenciatolmács-berende- zésekkel — rendelkezünk. Ami az exporttevékenységünket illeti, önállóan exportáljuk az általunk készített nyomtatványokat, és egyéb anyagokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy vállalatunk nem végez ügynöki tevékenységet : mind külföldön, mind belföldön csak saját — vagy általunk előállított — termékek értékesítésével foglalkozunk. Föld S. Péter Síoktatás Szanazugban Az Ezermester és Úttörő- bolt Vállalat ifjúsági turisztikai kölcsönzőboltja Békés megyében sikeresen végzi feladatát. November 10-én teljesítették éves bevételi tervüket. Nyáron sátrakat, sportfelszereléseket, vízi- sporteszközöket kölcsönöztek, most télen pedig sífelszereléseket, túrazsákokat, sí- és faszánkókat tudnak a kirándulóknak biztosítani. Erre a télre 70 sílécet készítettek fel, amelyekre igen nagy igény mutatkozik. December végén, januárban szinte alig tudnak már sílécet kiadni, mert az időközben visszaérkezett lécekre is újabb jelentkezők számítanak. A felszereléseket a kölcsönző egyik dolgozója tartja karban, és a hibákat kijavítja. Ebben a karbantartó munkában segít a Körösvidéki Cipész Szövetkezet KISZ-szervezete is társadalmi munkában. Most télen a sátrakat javítják, míg a nyáron a síbotok bőrrészeit pótolták hulladékanyagból. A kölcsönző szolgáltatásait főként középiskolások, vállalati KISZ-szervezetek, más megyék utazási irodái veszik Még teljes a választék a kirakat tanúsága szerint igénybe. Az idei sízők között vannak szentesi, szegedi, gyulai, békéscsabai iskolások, egészségügyi dolgozók és tanulók, akik a hazai és a csehszlovákiai tájakon síelnek több napig vagy egy hétig. A síszezon alatt évek óta tartanak síoktatást Szanazugban, Doboz mellett az erdei tisztáson. A megyei tanács sportosztálya 1975 óta foglalkozik hasonlóval, most a kölcsönzővel közösen oktatják a jelentkezőket. Tavaly hétvégeken több mint 100-an vettek részt az oktatásban. Az idén is hasonló érdeklődésre számítanak. A kölcsönző 500 ezer forintot kapott budapesti központjától, hogy szolgáltatásait bővítse. Ebből az ösz- szegből a nyári és téli felszerelésekből nagyobb választékot szeretnének biztosítani. Fotó: Martin Gábor Hózápor Körösladányban Sikeres évet zárt az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ Nagyszénáson tartotta küldöttgyűlését az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ. A három negyedév szövetkezetmozgalmi és gazdasági eredményeit összegező beszámolók bizakodásra okot adó kilenc hónap munkájáról adtak számot. Mindenekelőtt arról, hogy a vezetés és a végrehajtás egymásra talált. Ez abban jutott kifejezésre, hogy az új és nehezebb köz- gazdasági feltételek közepette is meg tudott felelni a szövetkezet a népgazdasági elvárásoknak, s javult a lakosság áruellátása. Az idei háromnegyed évben a szövetkezet kollektívája 951 millió forintos forgalmat teljesített, ami csaknem 7,5 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Külön is figyelmet érdemel a felvásárlási tevékenységben bekövetkezett fejlődés, melyet a kisgazdaságok termeltetésében kialakított szerkezeti változtatással értek el. Már nem volt veszteséges az ipari tevékenység sem. Az írásos beszámoló és dr. Tóth Sándor ÁFÉSZ-el- nök szóbeli kiegészítője a céltudatos árubeszerzésben, a takarékos költséggazdálkodásban, az élőmunka hatékonyságában látta ennek magyarázatát. S abban, hogy a kiskereskedelmi ágazat 15,5 százalékos termelékenység-növekedést ért el a korábbinál kevesebb létszámmal. így érthető, hogy az egy főre jutó forgalom a megye ÁFÉSZ-ei közül itt a legmagasabb. De költség- gazdálkodásban is az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ a legjobb a megye szövetkezetei között. Kiegyensúlyozottabb lett e szövetkezetnél a pénzgazdálkodás is, mely alapvetően az átgondolt árukészletezésből következett. Mindez — és persze, még sok más tényező — vezetett oda, hogy e nagy ÁFÉSZ kilenc hónap alatt 27,7 millió forintos nyereségről adhatott számot. Ez azt jelentette, hogy ez idő alatt túlteljesítette az 1980-ra előirányzott nyereségtervét, melyet üzletpolitikai tervükben 24 millió forintban jelöltek meg. Közben nagy gondot fordított az igazgatóság a bolthálózat fejlesztésére is. így az Orosházán műszaki átadáshoz közeledő és 100 millió forintos költséggel épülő Alföld Szálloda és Vendéglátó Kombinátra. Befejezéshez közeledik (nyolcmillió forintos költséggel) a központi felvásárlótelep építése is. Gádoroson vendéglőfelújításra, Orosházán, az ÁFÉSZ-központban üzemorvosi rendelő létesítésére került sor. Pusztaföldváron folyamatban van egy presszó, Gádoroson egy üzemanyag- töltő állomás, Csorváson az üzletközpont kialakítása, illetve e munkálatok előkészítése. De elkészült az orosházi Csillag Áruház bővítésének tanulmányterve is. Dr. Tóth Sándor ÁFÉSZ- elnök javasolta a küldött- gyűlésnek a tagsági részjegyek összegének 500 forintra emelését. Továbbá kérte a küldötteket: szorgalmazzák a tagsági kölcsönök je- gyeztetését, mert az elkövetkező években jórészt csak így képzelhető el a bolthálózat folyamatos korszerűsítése, új egységek létesítése. A küldöttek mindkét javaslatot elfogadták. Az eredmények mögött a gondokról is szó esett e küldöttgyűlésen. Ezek ismeretében is az öt évvel ezelőtt végbement egyesülés óta most a legsikeresebb év zárására készülhet az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ. Ezt bizonygatta felszólalásában Bagi Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. Balkus Imre Belga divatbemutató Budapesten Az 1981—-82-es évekre tervezett kötött, hurkolt ruhamodelleket mutatott be a belga Mon- santo-cég a Duna Intercontinentalban. A modellek sikeresen egyesítik az olasz és francia irányzatokat. Az általános vonal elegánsan sportos és mindig nőies. Derékban megkötött ruha, plasztron nyakkal, diszkrét jacquard a vállrészen és gyűrűnyak (MTI-fotó: Potzmann János felvételei — KS) áruvizsgálat Edzőcipők — nem edzésre A tavaszi—nyári szezon gyorsan elterjedt divat-újdonsága, a fiatalok (és kevésbé fiatalok) divatja — az edzőcipő. Szokás szabadidőcipőnek is nevezni ezeket a bőrből, vagy műbőrből készülő, gumitalpú, rugalmas sportcipőket. Bár aligha hihetjük, hogy a divatban meghallgatásra találnak az effajta figyelmeztetések, szabad legyen megjegyezni: az edzőcipők nem rendszeres (utcai) használatra valók, hiába a rugalmasságukból eredő látszólgos kényelem, főképp a műbőrből készültekbe hamar belefülled a láb. A Nagyító augusztusi számában ötféle edzőcipő minőségét vizsgálja. Mindegyik magyar gyártmányú, három Tiszfl Cipőgyár terméke, a másik' kettő a szövetkezeteké. A tesztben a Hajdúsági Cipőipari Szövetkezet „400”- as sportcipője győzedelmeskedett, egyedül érdemelve ki a KIVÁLÓ minősítést. (Ára 233—283 Ft, ami minőségéhez képest kedvező!) Talpa mikrocellás gumi; felsőrésze korrigált marhabox. Viselési. higiéniai és tartóssági jellemzői kiválóak. Csupán a járótalp kopása nagyobb mértékű némileg, miután mikrocellás gumiból készült. Három cipő minőségítése: JÓ. Vezet közülük a Hungária Cipőipari Szövetkezet M 1010 sportcipője. Kicsiny gyermekméretben is készül, ára ettől függően 102—200 Ft. Felsőrészét műbőrből készítik, de a láb jobb szellőzését a műbőr perforálásával javítják. A teszt megállapítását idézve: „A cipő lábra illősége és felépítése jó, kényelmes... a láb a cipőben nem fárad, nem izzad”. A talp szintén mikrocellás gumiból van, a nagyobb kopási hajlammal tehát itt is számolni kell. A Tisza Cipőgyár bőr edzőcipője ugyancsak Jó minősítésű. Viselési kényelmét rontja, hogy a nyelv is, a talp bélése is műbőrből készül. s ezért a 3—4 órai folyamatos viselés után a láb kissé befülled. (Ára: 358— 400 Ft). Műbőr felsőrésszel készül az előbbiek olcsóbb ikertestvére (261—285 Ft), a műbőr felsőrészű Tisza edzőcipő. Egyébként viselési és higiéniai tulajdonságait illetően, nem sokkal marad bőrből készült társa mögött. Mind a bőr, mind a műbőr felsőrészű Tisza-edzőcipő tömör gumitalppal készül. A „nehezebb járásúak” inkább a tömör gumitalpú edzőcipők közül válasszanak. A tesztben szereplő egyetlen gyermek edzőcipő is ezért. KÖZtEPEs minősítésű. Ugyancsak a Tisza terméke, talpának anyaga azonban mikrocellás gumi. 31—34-es méretekben készül, ára 96 Ft. Műbőr felsőrészű, tehát ha a gyerek állandóan viseli, nem tesz jót a lábának! Az említettektől függetlenül a divatnak inkább a Tisza sportcipői felelnek meg, v mint a minőségükben valamivel jobb. de meglehetősen konzervatív formaterv alapján született szövetkezeti sportcipők. Szűcs István
