Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-10 / 289. szám
1980. december 10., szerda liHilUKTllc} A Híradástechnika Szövetkezet az osztrák televízió részére egy hónap alatt felépített egy állomásazonosító jelgenerátort, amely az intervíziós adások úgynevezett inzert jelét tudja venni (MTI-fotó:« Balaton József felvétele — KS) A kistermelés ösztönzése Ipari szövetkezetek — év vége előtt Megyénk ipari szövetkezetei jól alkalmazkodtak a sza- * bályozórendszer megváltozott követelményeihez. A kezdeti bizonytalanságok után ütemesen termeltek, és sikerült elérniük, hogy félévkor már egyetlen veszteséges sem volt közöttük. Bár az idei végleges eredményekre természetesen még várni kell, már most is látható, hogy ipari szövetkezeteink túlnyomó többsége nyugodtan kezdheti a VI. ötéves tervidőszakot. Gyakran felvetődik a kérdés, meddig lesz szükség a háztáji és egyéb kistermelésre, milyen helye van, s milyen jövője lesz a kistermelésnek a népgazdaságon belül? Anélkül, hogy sok számot felsorolnánk, feleletül idekívánkozik néhány adat. A lakosságnak több mint a fele közvetlenül érdekelt valamilyen formában a kistermelésben. A mezőgazdasági termelés mintegy harmadát adják a kisgazdaságok. A sertésállomány 53, a baromfi-törzsállomány 70, a tehénállomány 30, a házinyúl 95 százaléka a háztáji és más kisegítő gazdaságban található. Ugyanígy jelentős arányt képvisel az az árumennyiség, amely a kistermelőktől kerül az üzletekbe. Az összes tojás 60, a zöldség 40, a tej 40, a szőlő 50, a gyümölcs 50 százaléka a háztájiból és a ház körüli kiskertekből kerül az asztalunkra. Nyilvánvaló tehát, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését a jövőben sem nélkülözhetjük', a népgazdaság hosszú távon számít termékeikre. Ezt fejezi ki az is, hogy a mezőgazdaság pénzügyi szabályozó rendszerének 1981. évi módosítása a kistermelés fejlődését egyértelműen segíteni kívánja. Ennek a szabályozásnak, az 1981 januárjában életbe lépő változtatásokkal együtt az a célja, hogy ösztönözzön a jövedelmező, versenyképes termelés fejlesztésére, serkentse a gyorsabb alkalmazkodást a külső és belső gazdasági feltételek változásaihoz. A kívánt ösztönző hatást elsősorban az árak változása közvetíti a termelőkhöz, így a kistermelőkhöz is. Melyek ezek az árak? Egyrészt a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anyagok ára, másrészt A körösladányi Magyar- Vietnami Barátság Tsz vezetői az év elején több mint 2 és fél millió forint gépvásárlási hitelt kértek a Kukorica- és Iparinövény-ter- melési Együttműködéstől. Ezt megtoldották 1,3 millió forint saját pénzzel, és kombájnokat, talajművelőket vásároltak az összegből. A nyári betakarításkor, atnikor a szakemberek látták, hogy nagyon nehéz aratásnak néznek elébe, újabb hitelt kértek és kaptak a banktól, összesen 3 milliót. Ezzel együtt, és a KITE-től kapott hitellel lehetőségük nyílt rá, hogy tíz E—516-os és három rizskombájnt vegyenek. Az őszi munkák kezdetekor, a a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az 1981-től érvénybe lépő új mezőgazda- sági felvásárlási árak már szeptemberben meghirdetésre kerültek, jól ismertek’. Az ipari eredetű anyagok, eszközök árváltozásának mértéke is köztudott. Mit jelent hát a kistermelőknek a szabályozórendszer január 1-i változása? Minthogy hangsúlyozottan számít a népgazdaság a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, ennek megfelelően továbbra is fennmaradnak az egyes kiemelt ágazatoknál jelenleg érvényesülő támogatási formák. így változatlan mértékkel és feltételekkel részesül támogatásban a fólia alatti zöldségtermelés. Tehát, ha szocialista vállalattal vagy mezőgazdasági nagyüzemmel legalább három évre szerződést köt a kistermelő, akkor 40 százalékos támogatással csökkentett áron vásárolható fólia, és előre gyártott váz- szerkezet. Továbbra is 20 százalékkal csökkentett áron «vásárolhatnak a fizikai munkát megkönnyítő és a munkaidőt megtakarító egyes gépeket a kistermelők, és a gépkölcsönzésre jogosult szervezetek. Az új szabályozás jelentős könnyítést ad a bogyós gyü- mölcsűek telepítésének támogatásában. A támogatás feltételeként előírt legkisebb telepítési területet 1000 négyzetméterről 500 négyzetméterre csökkenti, és megszünteti azt a támogatási feltételt is, hogy a nagyüzemi ültetvényhez kell csatlakoznia a kistermelői parcellának. Ezzel újabb, kertészkedéssel foglalkozó rétegek termelésbe való kapcsolódásának' teremt lehetőséget, hiszen az újabban épülő családi házak kertjei kisebbek, szerződéses betelepítésükre eddig nem volt lehetőség. munkák gyorsítása érdekében újabb 5 millió forinthitelt kapott a gazdaság, öt" éves visszafizetésre. Ebből a szövetkezet nehéz földjein jól dolgozó lánctalpasokat, Rába-Steiger traktort és munkagépeket vettek. A nagyarányú géppark fejlesztésére az idén összesen 12 millió forintot használt fel a termelőszövetkezet. Ez azt jelenti, hogy kombájnállományuk 40, egyéb gépeiknek pedig harminc százalékát cserélték újabb, jobb típusokra. Nagy szükség is volt erre, hiszen mint ismert, kötött, nehezen művelhető földeken dolgoznak a Magyar —Vietnami Barátság Tsz munkásai, gépei. A szaporítóanyagot forgalmazó vállalatok a jövő évtől, amennyiben a kistermelők legalább 3 évre értékesítési szerződést kötöttek', a bogyós gyümölcsű szaporítóanyag után 100 darabonként a következő támogatást számolhatják el: szamóca 80 Ft, málna 120 Ft, fekete- és pi- pirosribiszke-bokor, köszmétebokor 800 forint, pirosribiszke- és küszméteoltvány 1200 forint. A mezőgazdasági kistermelőket a tulajdonukban levő tehénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első tehén után 2500 Ft, a második és minden további tehén után az eddigi 5000-ről 6000 forintra emelkedik. Ezt a támogatást a kistermelő továbbra is megkaphatja előre 4 évre, ha a meglevő tehénállományát saját nevelésű vagy vásárolt előhasi üsző tenyésztésbe állításával növeli, és arra 4 éves tartási szerződést köt. A kistermelői szarvasmarhatartás támogatási rendszerébe új feltétel került. Eszerint, ha a kistermelő már egy tehénnel rendelkezik, és egy második tehén beállításával állományát 4 éves szerződés alapján növeli, akkor, ha az első tehén tartása valamilyen oknál fogva meghiúsul, és azt nem pótolja, úgy a második tehén visszaminősül első tehénné. A szerződésben vállalt tartási idő hátralevő részére eső támogatás különbözeiét ebben az esetben vissza kell fizetni. A háztáji és kisegítő gazdaságokban levő több millió állatférőhely, a gyümölcs- és szőlőültetvények, a szántóföld és a házikertek kihasználására. és az itt előállítható termékekre népgazdaságunknak szüksége van. ezért fejlesztését a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja. D. Szekeres Agnes Üi vadriasztó A sikeres kísérleti gyártást és alkalmazást követően a Budalakk vállalkozott a Nehézvegyipari Kutató Intézetnél kifejlesztett új vadriasztó szer, a Nevibes gyártására. Az intézetben több éves kutatómunka során olyan íz- és illatkompozíciót állítottak össze, amely kellemetlen a vadaknak, elriasztja őket a fiatal facsemeték, bokrok kérgétől, s ezzel csökkentheti a minden évben tetemes vadkárt. Az új szer kísérleti gyártója maga a kutatóintézet. Évente mintegy 60 tonnát állítottak elő, s több ezer hektáros területen sikerrel végezték el a nagyüzemi kísérleteket. A BÉKÉSI START SPORTSZERGYÁRTÓ SZÖVETKEZETBEN elsősorban már a jövővel foglalkoznak. Termelőmunkát csak december 22-ig végeznek, utána a. készárut csomagolják, és elvégzik a szokásos év végi leltárakat. Ebben a hátralevő időben még mintegy 3 ezer szétszedhető szánkót adnak át a kereskedelemnek, így összesen 10 ezer kisméretű ródli kerül Békésről a boltokba. Még az idén befejezik a rendkívül hiányzó faszárító szerelését, és januárban már üzembe is helyezik a mintegy egymillió forintba kerülő új létesítményt. Ennek a berendezésnek a kapacitása akkora, hogy várhatóan a VI. ötéves tervidőszak során kielégíti a szövetkezet igényeit. Előre látható, hogyan alakul a szövetkezet gyártási tevékenysége a következő esztendőben. A koncepció marad: a sportszergyártás fokozatosan túlsúlyba kerül, és már 1981- ben 25 százalékkal növekszik ezeknek a cikkeknek a termelése. A tervidőszak végére, 1985-re az éves termelés 50 százalékát teszik már ki a sporteszközök. Erre a nagyarányú felfutásra többek között az ad lehetőséget, hogy a KGST- sportszerszakosítás keretében a vívóíelszereléseket és az erőfejlesztő sporteszközöket a Magyar fakanál exportra Még a legmodernebb, gépesített háztartásban is megtalálható a főzés egyik ősi eszköze, a fakanál. Helyette- síthetetlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a technika századában sem tudta semmi más kiszorítani a konyhából. A kézre álló, jó fogású- formájú magyar fakanálról — mely eddig jószerével csak a háziasszonyok szemében jelentett komoly értéket — kiderült, hogy keresett exportcikk is. A Hungarocoop Magyar Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat ugyanis fakanálvevőkre talált, két NSZK-beli céggel 2 millió 700 ezer darab eladására kötött szerződést. A géppel készített magyar fakanalak nyolcszázezer márkát hoznak a népgazdaságnak. A Hungarocoop eddig is adott el háztartási faárut az NSZK piacán, de ebből az árucikkből korábban, a mostaninak csak 30—40 százalékát értékesítette évente. Á fakanálüzlet méreteit jellemzi, hogy a szállítandó meny- nyiség a Magyarországon évente gyártott összes fakanálnak 50 százalékát jelenti. Ez egyben annak is bizonyítéka, hogy látszólag jelentéktelen, apró cikkekkel is lehet gazdaságosan, jól kereskedni. Start Szövetkezet gyártja. Ez módot njrnjt a nagy sorozatú gyártás megszervezésére, úgy, hogy közben magas minőségi igényeket is kielégítenek. A sportszerek arányának növekedése természetesen profiltisztítással is együtt jár. Csökken az egyedi vasszerkezetek kooperációs gyártása és több más hagyományos termékükből is fokozatosan egyre kevesebbet készítenek. Ennek ellenére továbbra is „két lábbal” kívánnak állni a földön: meghagyják a könyvtári berendezések és a többi hasonló termék gyártását is. AZ ENDRÖDI CIPÉSZSZÖVETKEZET munkáját nagyban befolyásolták a termelői árváltozások. Áraik többnyire lényegesen a tavalyi szint alatt maradtak, de még így is 428 millió forint lett várható teljes termelési értékük, és ez az elmúlt évi 99 százaléka. Mérleg szerinti nyereségük viszont több mint kétszerese az átárazott adatok szerint számított 1970. évi értéknek: 28 millió forint lesz ebben az évben. Ez egyrészt azért nőtt, mert kevesebb a költségvetési befizetés, de jelzi a munka hatékonyságának javulását is. Az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték ugyanis 96 ezer forintról 117 ezer forintra nőtt, és ez 22 százalékos emelkedés. Egy értekezleten összeakadtam volt egyetemi évfolyamtársammal, aki külkereskedelmi vállalatnál, tervosztályon dolgozik. Megkérdeztem, hol tart a vállalat a középlejáratú terv elkészítésében. Büszkén közölte, hogy a vállalat a VI. ötéves terv kidolgozásában már nagyon elöl jár. „Kiadtuk az üzletkötőknek feladatul, hogy dolgozzák ki exporttermékeikre a VI. ötéves tervre vonatkozó számaikat termék és piaci bontásban, természetesen meny- nyiségben és értékben egyaránt”. Megkérdeztem, hogy érté- kelték-e már az V. ötéves tervet, s mennyiben különbözött a tervezés módszere a mostanitól? Elmondta, hogy az V. ötéves terv értékelésére még nem volt idejük, hiszen a VI. ötéves terven most keli munkálkod- niok. Nem bocsátkoztam vitába vele, úgy érzem, hogy mégis egy-két megjegyzést kell fűznöm e pár mondathoz. A népgazdasági tervezés új vonása a VI. ötéves terv irányainak kialakításakor, hogy a középlejáratú terv nyitott jellegű. Ez azt jelenti, hogy csak a legfontosabb irányokat jelöli ki, és ezzel rugalmasságot biztosít a tervezésben. Ez helyes módszer, mert a világgazdasági bizonytalanságok korunkban A hatékonyság javulása jól lemérhető azon is, hogy kevesebben, többet termeltek. Csaknem nyolcvan fővel csökkent a szövetkezet állományi létszáma, ugyanakkor az anyagmentes termelési érték 15 százalékrá emelkedett. Ez és a növekvő nyereség arra is lehetőséget adott, hogy tetemes bérfejlesztést hajtsanak végre. Csaknem hét százalékkal nőtt a bér- színvonal, és az átlagbérszint 39 ezer forint fölé emelkedett. AZ OROSHÁZI VAS-, MŰANYAG IPARI SZÖVETKEZET termelése némileg elmaradt a tervezettől, 148,5 millió forintos értékkel zárják várhatóan az évet. Ezzel a termelés gyakorlatilag a tavalyi szintet éri el. Ennek oka, hogy az értékesítés főleg az év első felében nem úgy alakult, ahogy azt előzetesen várták. A szövetkezet KGST- szakosítás keretében vákuumformázó gépeket gyárt, és a belföldi keresletcsökkenéssel egy időben részint kontingensproblémákból adódóan exportgondjai is voltak. E nehézségek ellenére több mint 41 millió forint értékben exportáltak különféle gépeket, ebből egymillió forintnyi a nem rubel elszámolású értékesítés. Bár a termelés a bázisszinten maradt, mégis tapasztalható javulás, mert az azonos értéket kevesebb emberrel érték el. Létszámuk 3,5 százalékkal csökkent, így javultak a hatékonysági, termelékenységi mutatók. A szövetkezet várható nyeresége is jobb lesz a tervezettnél. Mindez lehetőséget nyújt az eredetileg elképzelthez képest. magasabb bérfejlesztés megvalósítására, a fokozottabb anyagi érdekeltség érvényesítésére. olyan nagy mértékűek, hogy egy aprólékosan meghatározott terv valószínűleg kudarcot eredményezne. ■ Ezért nem találom okos dolognak, hogy e vállalat ilyen „pontos” adatokat kér az üzletkötőktől. Az üzletkötők — sajnos —, nem tehetnek mást, mint „hasra ütéssel” határozzák meg a tervszámokat. Pedig a vállalati középlejáratú tervnek inkább arra kellene választ adnia, hogy a termelő vállalatok várható termékszerkezeti változásai miként fogják befolyásolni a rendelkezésre álló árualap nagyságát, választék és minőség szerinti összetételét. A tervezőknek arra is gondolniuk kell, hogy az általuk exportált termékeknél a nemzetközi irányzatok az elkövetkező öt évben miként alakulhatnak: hogyan változik a minőség, a választék, a különböző árarányok és az árszintek. Tudom, ezek nagy kérdőjelek, hiszen még nem lehet tudni, hogy a jövőben miként alakul a nemzetközi inflációs folyamat, s hogy egyes anyagoknál nem következik-e be újabb árrobbanás? E fő kérdéseket azonban nem lehet megkerülni. Ezekre választ kell adni, s ennek megfelelő rugalmassággal kell a vállalat piacpolitikáját, s az azt tükröző középlejártú tervet kialakítani. Wiesel Iván Fejlesztették a gépparkot Lónyai László Formális tervezésre nincs szükség
