Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

1980. december 10., szerda o Télapó-ünnep és ankét az iskolában A Békéscsabai 11-es számú Általános Iskolában Miku­lás-ünnepséget rendeztek december 8-án, hétfőn este fél 6-kor. Gondolhatja erre az olvasó: ebben az időpont­ban óvodák, iskolák egész sora rendez ilyen, és ehhez hasonló ünnepséget. Hogy mégis miért ezt választot­tuk? Nos, mert ez valamiben különbözött a többitől... A kémiai előadó felé ha­ladva egyenruhás fiúkkal, lányokkal találkoztunk. Nagy- izgalommal várták a kezdés időpontját. A termek csu­kott ajtajai mögül ének-, szavalatfoszlányok szűrődtek át. A műsor résztvevői még- egyszer, utoljára elpróbálták számaikat. Aztán a zsúfolásig meg­telt teremben, a szülőket, s a vendégeket Somogyi Jó­zsefné nevelő köszöntötte — szlovák nyelven. S a nyitó­szavakat követő kedves, szí­nes műsor: a dalok, a mese- és bábjelenetek, a szavala­tok, mind szlovák nyelven hangzottak el. A legnagyobb tapsot talán a legkisebbek énekes, táncos zárószáma kapta... Ám ezzel még koránt sem ért véget a rendezvény, hi­szen az est vendégei — Balkó János, a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­ségének munkatársa és Kon- dacs Pál, a Lúdove Noviny főszerkesztője — ankétot tar­tottak a résztvevőknek. Kon- dacs Pál tájékoztatót tartott a szövetség tevékenységéről, és a szlovák nyelvű lapról, majd a jelenlevők kérdéseire válaszolt. Fotó: Gál Edit Kedvezmény — árvízkárosultaknak Sűrűn fordultak a fogatok, a szállításban segítettek a ter­melőszövetkezet dolgozói Fotó: Veress Erzsi Növekedett a tsz-ek termelése Az árvízkárosultak meg­segítésére a BÚTORÉRT Vál­lalat és a Vöröskereszt Bé­kés megyei vezetősége száz­hat árvízkárosult családnak 60 százalékos kedvezménnyel biztosít vásárlási lehetőséget. A két és fél millió forint ér­tékű bútorokat a békési Egyetértés Termelőszövetke­zet központjában választhat­ták ki a békési, tarhosi és szeghalmi családok. A tsz-ek termelése az utób­bi öt évben 40 százalékkal növekedett — állapította meg a TOT elnöksége keddi ülésén, amelyen Szabó Ist­ván elnökletével egyebek kö­zött a közös gazdaságok öt­évi fejlődését elemezte. A tsz-ek a vetésterület csökke­nése ellenére 50 százalékkal fokozták a kalászos gabona termelését. Az elmúlt öt év­ben a nagyüzemi kukorica- termesztés is fellendült, a hektáronkénti hozam tartó­san öt tonna körül alakul. Ingadozó volt viszont a zöld­ség-, valamint a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Az állattenyésztés hozamai egyenletesen emelkedtek, de a termelés nem nőtt olyan mértékben, hogy megválto­zott volna a termelőszövet­kezetekben a növénytermesz­tés, illetve az állattenyésztés hat a négyhez — számított aránya. Az ülésen hangsúlyozták: összességében a termelés csaknem teljes többlete az átlag feletti földminőséggel, és jövedelmi körülményekkel rendelkező üzemekből szár­mazott. Ez azt mutatja, hogy a közös gazdaságok egy része még nem nőtt fel a követel­ményekhez. Csaknem egy- harmaduk — 350 gazdaság — nehéz helyzetben van már hosszú évek óta. Miután ezek a gazdaságok 1,3 millió hektár földdel rendelkeznek, szerepük nem lebecsülendő, s ezért fokozott gondoskodást érdemelnek. Nem végleges adatok sze­rint az 1980. évi termelés — változatlan áron számítva — 4,7 százalékkal múlja felül a tavalyit. A pénzügyi hiá­nyos szövetkezetek száma, és a hiányok összege várhatóan mérséklődik. A veszteséges tsz-ek főleg az ár- és a bel­víz miatt kerültek nehéz helyzetbe, mindenekelőtt Bé­kés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében. Ezzel szemben Győr-Sopron, Fe­jér, Komárom, Nógrád és Veszprém megyékben idén sem lesz veszteséges szövet­kezet. flz utóbbi öt év tűzeseteiről Sajtótájékoztató a Május 1. Ruhagyár termékeiről Hazánkban az elmúlt öt év­ben 48 ezer 54 tűzeset fordult elő, ezek 72 százaléka kárral végződött. Az esetek száma évente általában 10—15 százalék­kal növekedett ezekben az évek­ben. Az okok között szerepel a dohányzás, az elektromos áram, a sugárzó hő, és a gyermek- játék okozta tűz. Az egyéb ok­ból keletkezett tüzek száma is igen jelentős, az öt év alatt 6608 összesen. Az okokra jellemző, a tüzelőberendezés szabálytalan használata, a berendezés mű­szaki hibája, és a technikai elő­írások megszegése. Gépkocsiátvételi sorszámok 1980. DECEMBER 8-ÁN Trabant Hyk. Lim. (Bp.) 10 141 Trabant Lim. (Budapest) 2 203 Trabant Lim. (Győri 1354 Trabant Lim. (Debrecen) 677 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 3 631 Trabant Lim. Spec. (Győr) 3 870 Trabant Lim. Spec. (Deb.) 1893 Trabant Combi (Bp.) 1001 Trabant Combi (Győr) 747 Wartburg Lim. (Budapest) 2 677 Wartburg Lim. (Győr) 2 111 Wartburg de Luxe (Bp.) 1939 Wartburg de Luxe (Győr) 2 259 Wartburg de Luxe tolt. (Bp.) 524 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 281 Wartburg Tourist (Budapest) 884 Wartburg Tourist (Győr) 916 Skoda 105 (Budapest) 2 545 Skoda 105 (Győr) 1915 Skoda 105 (Debrecen) 1 973 Skoda 120 (Budapest) 1871 Skoda 120 (Győr) 1001 Skoda 120 (Debrecen) 941 Lada 1200 (Budapest) 8 889 Lada 1200 (Debrecen) 8 394 Lada 1300 (Budapest) 5 517 Lada 1300 (Debrecen) 4 312 Lada 1500 (Budapest) 4 789 Lada 1500 (Győr) 970 Lada 1500 (Debrecen) 4 376 Lada Combi (Budapest) 1637 Lada Combi (Debrecen) 573 Lada 1600 (Budapest) 1940 Lada 1600 (Debrecen) 1 015 ­Moszkvics (Budapest) 9 949 Polski Fiat 126 (Budapest) 4 336 Polski Fiat 126 (Győr) 452 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 1296 Dácia (Budapest) 3124 Dacia (Debrecen) 1 228 Zaporozsec (Budapest) 30 586 Az Elegant Sport és az Exkluzív után jön az Ele­gant Junior. A Május 1. Ru­hagyár az idén két új ter­mékcsaláddal bővítette vá­lasztékát. A termékszerkezet­átalakítás következetes foly­tatásaként jövőre a fiatalok számára is kialakítják a di­vatosságban és minőségben a legválasztékosabb igényeket kielégítő Elegant Junior márkajelzésű termékcsaládot, amely a tervek szerint mint­egy 12—15-féle ruhadarab­ból áll — jelentették be kedden a Gundel étterem­ben megtartott sajtótájékoz­tatón. A hazai ruhaipar termelési értékének 20 százalékát elő­állító Május 1. Ruhagyár 1981-ben 160 felsőruhamo­dellt kínál belföldi és külföl­di vevőinek. A legújabb di­vatirányzatoknak megfelelő, sportos és elegáns öltözékek A Magyar Nemzeti Bank ki­bővítette a7 egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kivite­li tilalmáról szóló jegyzékét. Az eddig is tilalom alá eső . cikkek — szalámi és kolbászáru, nyers és füstölt hús, füstölt szalonna, zsír, zsirszalonna, étolaj, cukor, liszt, rizs, kávé, kakaó, fűszer­paprika-őrlemény, egés7 vagy őrölt bors, mosó és mosogató szer (mosó- és mosogatópor, folyékony mosó- és mosogató- szer, mosókrém, és mosópaszta), gyermeklábbeli, szőnyeg, gyógy­szerek — mellett postaforga­lomban, illetve utasforgalom­ban ajándékként, devizahatósági többsége nem viseli magán a nagyszériás konfekciótermé­kek jegyeit. A magas minőségi igénye­ket kielégítő termékek egy részét a Skála és a Centrum Áruházzal kötött megállapo­dás alapján monopolcikként hozzák forgalomba. Ezenkí­vül a gyár tíz saját üzlettel is rendelkezik, jövőre Pécsett és Szegeden is létesítenek Május 1. Elegant mintabol­tot. A Május 1. Ruhagyár ter­mékei — amelyek Deés Eni­kő divattervező vezetésével a gyár saját tervezőgárdájának munkája alapján születnek — külföldön is egyre kere­settebbek. Amellett, hogy az idén a belkereskedelem szá­mára a tervezettnél 6,5 szá­zalékkal többet szállítottak, a nem rubel elszámolású pia­cokra 13 millió dollár értékű terméket gyártottak. engedély nélkül a jövőben a következő árucikkek sem küld­hetők, illetve vihetők külföldre: csokoládé, szaloncukor, tehén­tejből készült sajtfélék, marga­rin, burgonya, szárazbab, fok­hagyma, babaápolási termékek, habszifonkészülékek, papír zsebkendő, egészségügyi papír, Lego-játékok, függöny, csecse­mőruházati cikk, beleértve a pelenkát Is, fényképezőgépek, filmfelvevő- és vetítőgép, bar- kácsgépek, rozsdamentes evő­eszközök. Ez a rendelkezés nem vonatkozik^ az engedélymente­sen, személyes útiholmiként ki­vihető tárgyakra. Rz operatív bizottság felhívása A rendkívüli időjárás kö­vetkezményeinek elhárításá­ra létrehozott országos operatív bizottság kedden ülést tartott a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban. Az ülésen áttekintették a közlekedés és az ellátás je­lenlegi helyzetét. Megállapí­tották, hogy a korábban helyreállt személy, és áru­forgalmat, a posta- és táv­beszélő-szolgálatot, az alap­vető energia- és élelmiszer- ellátást az évszaknak meg­felelő kisebb-nagyobb zök­kenőkkel ugyan, de rendben fenntartják. Ezért rendkívüli központi intézkedésekre to­vábbra sincs szükség. A bizottság felhívta a sze­mély- és áruszállításban érintett szervek figyelmét, hogy folytassák a felkészü­lést az ünnepi forgalomra, és minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsák annak zavartalanságát. Megyei közúti információ Kedden hajnalban megyeszer- te mínusz 14 és mínusz 12 Cel­sius fokos hőmérsékletet mér­tek. A nagyfokú lehűlés az utak­ra kiszórt só olvasztó hatását megakadályozta, így a havas burkolatok továbbra is síkosak, az utak jegesek. A főutak többségén fekete burkolaton autózhatnak, a mel­lékutakon hókása, letaposott hó, jégborda lassítja a forgalmat. Az útrakelőknek javaslat, hogy korábban induljanak és jármű­veiket lassabban és óvatosabban vezessék. Egyes árucikkek kiviteli tilalmáról Megrendelés — válasz nélkül Ö z idén, kilenc hónap alatt, majdnem öt­ven százalékkal több kötbért vasaltak be a keres­kedelmi, vállalatok szállító- partnereiken — azaz agyár­tókon —, mint amennyit a tavalyi év hasonló időszaká­ban. Az ok: a szerződésben foglalt határidők, minőségi jellemzők . stb. megsértése, gyakran teljes mellőzése. A szakmabeliek azonban azt mondják az előbbi, meghök­kentő tényre, hogy — bár a kötbér nem áru, azaz a fel­használói igények kielégítésé­ben vajmi keveset ér — ezekben az esetekben leg­alább volt szerződés ... ! Nem számít ugyanis ritka­ságnak, hogy a megrende­lésre se elutasító, se igenlő válasz nem érkezik; hallga­tás a felelet. Ilyen idegesítő csend miatt nemcsak a ke­reskedők nyugtalanok, ha­nem azok a termelők is, akik másik termelőtől várnak vá­laszt, mert ők csak akkor nyilatkozhatnak megrendelő­iknek. Nem áttörhetetlen bűvös körről van szó, sokkal in­kább a vállalatközi kapcsola­tok lazaságáról, az értékesí­tés szervezetlenségéről, a monopolhelyzetből fakadó túlzott magabiztosságról, s arról, hogy a termelési, szál­lítási, együttműködési fe­gyelem — mit összefoglalóan szerződéses fegyelemnek is nevezhetünk — jó néhány cégnél még nem tartozik az erények, a pozitív jellemzők közé. Furcsa, sőt elképesztő ese­teket tárt föl az a népi el­lenőri vizsgálat, amely a szerződéses fegyelemről folyt. Az objektív okok mellé — mint amilyen bizonyos im­portszállítmányok késedelme, elmaradása — olyanok is se­reglettek, amelyek miatt nem szabadna fölborulnia a szer­ződéses fegyelem rendjének. Milyen rend lehet azonban ott, ahol a megrendelő cég­nek adandó válasz — ráadá­sul ez a megrendelés nagy összegű exportszállításhoz kapcsolódott — azért vára­tott magára több mint négy hónapot, mert az ügyintéző a papírokat véletlenül rossz iratgyűjtőbe tette?! Milyen becsülete lehet ott a szerző­désnek, és milyen lehet a munka szervezettségének színvonala, ahol a hatodszo- ri sürgetésre is azt válaszol­ják a panaszkodó vevőnek, hogy szállítási határidőt nem tudnak megjelölni, ám szinte ezzel egy időben, a megrendelő céghez odazúdít­ják — minden előzetes érte­sítés nélkül! — a teljes évi árumennyiséget ?! Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termé­keknek a köre, amelyek szál­lítására szerződéskötési köte­lezettséget írnak elő a jog­szabályok. Így jó, így helyes, hiszen a vállalati önállóság­nak fontos eleme a vállalko­zási készség tágítása, legyen e vállalkozás tárgya komp­lett gyárberendezés szállítá­sa, tömegáru rutinszerű to­vábbítása. Ebből azonban ko­rántsem következik az a gyakorlat, amit napjainkban tapasztalhatunk: a válasz nélkül hagyott megrendelé­sek sorozata. A termelők egy része azonban úgy gondolko­dik: önálló vagyok, azt csi­nálok, amit jónak látok. Elég, ha egyetlen, kulcshely­zetet elfoglaló vállalat hatá­roz így, mert magatartása következményei úgy keltik a messzire gyűrűző hullámo­kat, mint a vízbe dobott kő! Valahol, a sokadik hullám peremén levő fölhasználónál, kereskedőnél már nem is tudják, valójában ki és hol hajította el a követ, ám ők is érzik hatását; nem tudnak eleget tenni kötelezettségük­nek. Pénzügyi elemzések arra mutatnak, hogy a részben vagy egészben be nem tar­tott szerződéseknek csupán egyharmada az, aminél a magyarázat a szerződő felek valamelyikén kívül álló ok. A meghiúsulás, a szerződés­szegés kétharmada az érin­tettek szervezetén belül levő tényezőkre vetethető vissza! Sokatmondó arányok. Kiala­kulásukban, fennmaradásuk­ban a monopolhelyzet adta kényelemnek éppúgy része van, amint a piaci szükség­letek rossz fölmérésének, a gyártóképesség le- vagy túl­becsülésének szintén, s a rö­vid távú érdekek előtérbe tolakodásának ugyancsak. Említhetnénk a sokszor idézett népgazdasági érde­keltséget — hiszen a válla­latközi kapcsolatok összege­ződése már népgazdasági ha­tások keltője —, ám marad­junk sokkal szűkebb körben. Ott, hogy a megváltozott gazdasági környezetben egy vállalat megbízhatóságának, szavahihetőségének, pontos­ságának, korrektségének — azaz: üzleti hitelének — fo­kozatosan megnő a jelentő­sége. Elég itt utalni a ko­rábban feltételeket diktáló, a megbízások között válogató építőipari vállalatok mai készségeskedésére, mint még ritka, de korántsem folyta­tást nem ígérő példára. A maga jövőjét kockáztatja az az üzem, amely a partneri kapcsolatoknak nem tulaj­donít döntő fontosságot, ahol csak azt nézik, ma mit adunk el, ma miből élünk. □ válasz nélkül hagyott megrendelések azt mutatják, hogy so­kan űzik ezt a kockázatos já­tékot, holott tudni illik: min­den játékban nemcsak nyer­ni, hanem veszíteni is lehet. S ha ráadásul a játék csu­pán látszatra az, akkor a vesztes — mivel a tét ko­moly — előbb vagy utóbb mindenképp ráfizet. Veress Tamás Ismeretterjesztés fiataloknak A Tudamányos Ismeretter­jesztő Társulat előadásain igen sok a fiatal, de ritkán fordul elő, hogy kizárólag a tizen- és huszonéveseket ér­deklő témák szerepeljenek a társulat programjában. Ho­gyan lehetne jobban fel­mérni az igényeket és szer­vezettebben bevonni a fiata­lokat az ismeretterjesztő programokba? — erről volt szó tegnap Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában az ifjúságpolitikai szakosz­tály vezetőségi ülésén. El­hangzott, hogy a KISZ-szel és az úttörőszövetséggel az eddiginél szorosabb munka- kapcsolatot építsenek ki. Olyan témajavaslatot kell el­küldeni az ifjúsági és a KlSZ-kluboknak, amely a fiatalok érdeklődési körének figyelembevételével készült, és segíti az ifjúsági mozga­lom céljainak megvalósulá­sát. Olyan előadásokra van szükség, amelyek nemcsak a fiatalok1 egyes rétegeit ’ér­deklik. Az értelmiségi klu­bok is több ifjúsági témát tűzzenek műsorra. A TIT részt vállalhat a jövő évi KISZ-kongresszusra való fel­készítésben, az ifjúsági vita­körök munkájában és a fó­rumok megszervezésében. A vezetőségi ülésen több témajavaslatot felvetettek' az 1981/82-es évre. Ezek figye­lembevételével készül majd el a munkaterv, amelyet ja­nuárban tárgyal meg a bi­zottság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents