Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

1980. december 9., kedd e Gyakornokok nyomában 6yomán A hír igaznak bizonyult. Eszerint a gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben hat, felső fokú képzettségű szak­ember tölti gyakornoki ide* jét. Nemcsak ez a tény, a szövetkezet utóbbi időben szépen növekvő szakember- gárdája, az ehhez kapcsoló­dó személyzeti munka is megérdemli a figyelmet. Tízből ketten mentek el A Győzelem Tsz 1974-ben a szanálás sorsára jutott. Az anyagi helyzet megjavítását célzó intézkedések szerves részévé lépett elő akkbr a személyzeti munka, a terv­szerű „szakemberszerzés”. Annál is inkább, mert a si­kertelen év nyomot ha­gyott sok szakember lelkén, többen elkedvetlenedtek, és máshol keresték a boldogu­lást. Az akkori vezetés és a sze­mélyzetis Gyoma és Endrőd környékén kereste az után­pótlást. A módszeres mun­ka meghozta eredményét. Je­lenleg 9 egyetemet és főis­kolát végzett dolgozója van a szövetkezetnek. A szak­munkások száma 320, és a két kategória együtt közelít az optimumhoz. Külön emlí­tést érdemel, hogy az utób­bi két évben tíz diplomás ér­kezett a szövetkezetbe. S hogy nemcsak megszerezni, megtartani is tudják a dip­lomást, arra megint egy szám szolgál bizonyítékul. Eddig csak ketten mentek el közülük. Hogy minek köszönhető ez? Van a tsz-nek négy szolgála­ti lakása és bérelnek is né­hányat a községben. A közeli jövőben újabbakat vásárol­nak az Endrőd felőli részen épülő új lakótelepen, hogy megkönnyítsék a letelepedést, és részben ezzel a szövetke­zethez kössék az ifjú szak­embereket. A kialakult szakemberel­látás nem jelent megálljt. Mostanában is szerződést kö­tött a tsz egyetemi hallga­tókkal, szakmunkásokkal, hi­szen a, növekvő feladatok mind több kiművelt elmét követelnek. Részvétel a döntés-előkészítésben A helyzet ismertetésénél nem lehet kihagyni a sze­mélyzetis munkájának is­mertetését. Ez, a közvéle­mény szemében rejtélyesnek tűnő beosztás nagyon sokré­tű tevékenységet fed. Mint Botos Sándor, a szövetkezet személyzeti vezetője elmon­dotta, egészen az iskolától a beilleszkedésig, a mindenna­pi munka végzése közben is figyelemmel kísérik a szak­emberek sorsának alakulá­sát. Kezdjük az elején. Az üzem vezetői jelzik igényü­ket, hogy kellene egy állat- tenyésztő, vagy egy növény- termesztő mérnök. A sze­mélyzetis megkeresi a kép­zéssel foglalkozó egyetemet, főiskolát. Elsősorban a kör­nyékre való diákot keres, hiszen így nagyobb az esély, hogy meg is marad a téesz- ben. Vagy jelentkezik egy szülő, akinek gyermeke va­lamely intézmény hallgatója, és szeretné, ha végzés után a faluban találna munkát. A „megtalálást” megbeszélések követik, ajánlatok és ígére­tek hangzanak el. Jó eset­ben létrejön a megállapodás: a szövetkezet szerződést köt a diákkal, aki vállalja, hogy a záróvizsgák után ott dol­gozik. Ez egyben a kapcso­lat kezdete, amely akkor igazán jó, ha a téesznél tölti a'hallgató a nyári gyakorla­tát, és az üzemhez kapcsoló­dó témát választ diploma- dolgozata megírásakor. Kicsit hosszadalmasnak tű­nik a leírás, de úgy érzem, felfed valamit abból a ho­mályból, ami a személyzeti munka körül lebeg. A foly­tatás maga a termelőmun­ka. Gyomán, a Győzelem Tsz-ben hat hónapig tart a gyakornokság. Ennyi idejük van a kezdőknek, hogy meg­találják' a nekik legjobban tetsző munkakört. Ezalatt több helyet is kipróbálnak, s a szakvezetők véleményéből készíti a személyzetis és a vezetőség az összegzést. Jó esetben azt, hogy a kezdő megállta helyét, s a szövet­kezettel kölcsönösen szük­ségük van egymásra. Párhuzamosan a minőséggel Ugyanez vonatkozik a szakmunkásokra is, akiknek száma szépen gyarapodott az utóbbi időben. Nagy szükség is van rájuk, mert a szövet­kezet alaptevékenységén kí­vüli tevékenységéhez egyre több szakértelem kell. Ezért szorgalmazza a tsz vezetősé­ge a szakmunkás-bizonyít­ványok megszerzését is. Az idén például kevésnek talál­ták a traktorosokat. A bé­kési szakmunkásképzőVtel tanfolyamot szerveztek, s ti­zenöten szerezték meg a traktorozáshoz szükséges pa­pírokat a tanulmányi idő végeztével. De képeztek már hasonló együttműködéssel hegesztőket, s a jövőben is éltetni kívánják ezt a mód­szert. Ezzel elérkeztünk a sze­mélyzeti munka egy másik fontos feladatához, a szak­emberképzések megszervezé­séhez, a tanfolyamokon való részvétel megtervezéséhez. Természetes, hogy a terme­lés ebben a meghatározó, hi­szen a termelési feladatok­hoz kell igazítani, hogy mi­kor, hány, és milyen képzett­ségű ember kell az egyes munkákhoz. Ezért a személy­zetis a szakvezetéssel szo­ros kapcsolatban felméri az igényeket, lehetőségeket, és megpróbál egyenlőséget ten­ni köztük. Úgy, hogy újabb szerződéseket szorgalmaz, vagy úgy, hogy személyes beszélgetésekkel igyekszik rá­venni egy-egy dolgozót, iskola, tanfolyam elvégzésére. Nagy szerepe van ebben a személyes, emberi kapcsola­toknak. Annak, hogy a sze­mélyzetis jól ismerje az em­bereket, és hogy kölcsönö­sen bízzanak egymásban. Ez egyben az alapja a káder­utánpótlási terveknek is, amelyek készítése ugyancsak nagy körültekintést kíván. Gondoljunk* csak arra, hány ifjú vált „magas lóról beszé­lővé”, aki megtudta, hogy milyen beosztás vár rá. Bi­zony, kényes munka ez, sok türelmet és tapintatot kí­ván. 8 A cikk elején említett hat gyakornok, a jó szakember- ellátás kapcsán jutottam el a személyzeti munka né­hány mozzanatának felvil­lantásához. Nem véletlen ez, hiszen jelentős része van abban, hogy ilyen kedvező helyzet alakult ki a gyomai Győzelem Tsz-ben. A jelen­legi személyzetis, Botos Sán­dor egy éve van ezen a poszton, azzal, hogy munká­járól beszélt, nem magát di­csérte. Inkább a feladatokat sorakoztatta fel. Azt, hogy a továbbiakban a szakember- ellátásban is a minőség ja­vítása a cél. Hogy minden­ki arra a posztra kerüljön, amire alkalmas. M. Szabó Zsuzsa Kevesebb, de jobb II termőtalaj ereje Három-négy évtizeddel ez­előtt a növények tápanyag­utánpótlása jóformán csak szerves trágyázással történt. A műtrágyák használata csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése után vált általá­nossá. Növénytermesztésünk jelenlegi intenzív szakaszá­nak egyik fontos jellemzője a műtrágyák nagymértékű használata. Műtrágyák nél­kül nem érhettük volna el a jelenlegi nagy termésátlago­kat. Mégis: most, amikor a nö­vényi tápanyagok mintegy 80 százalékát műtrágyában ad­juk, a szerves trágyák hasz­nosítása talán még nagyobb jelentőségű, mint bármikor korábban volt. Nemcsak azért, mert drágult a műtrá­gya, s valószínűleg továbbra is drágulni fog. A szerves trágyák, elsősorban az istál­lótrágya használatát a mű­trágyák hatásfokának jobb érvényesülése követeli meg. Műtrágyával csak nitrogént, foszfort, káliumot, s még né­hány egyéb elemet viszünk a talajba. Az istállótrágyában viszont megtalálható minden, a növények számára nélkü­lözhetetlen elem. Az egyol­dalú NPtK-trágyázással a ta­lajban levő növényi tápelé- mek aránya megváltozik. A növények táplálkozása szem­pontjából viszont lényeges, hogy a különféle tápelemek megfelelő arányban, hozzá­férhető állapotban legyenek a talajban. Rendszeres is- tállótrágyával elkerülhető, ihogy valamely fontos elem, különösen az ún. mikroele­mek hiányozzanak a talaj­ból. A nagy adagú NBK-mű­trágyáknak kedvezőtlen ha­tásaként jelentkezhet a talaj elsavanyodása. Az istállótrá­gya rendszeres használata meggátolja ezt a folyamatot. Mindenképpen célszerű te­hát a kétféle trágyát együtt alkalmazni mindenütt, ahol csak mód van rá. Az istálló­trágya a benne levő, a talaj termőerejét növelő tápanya­gok miatt nagy értéket je­lent. Az üzemek általában 100 forinttal számolják ton­nánkénti értékét. A sok labo­ratóriumi vizsgálat szerint azonban rendkívül változatos képet mutat az istállótrá­gyák tápanyagtartalma. A jól kezelt trágyák ton­nánkénti értéke — műtrá­gyaárakon számolva — 200 forintnál is több lehet. Saj­nos, sok helyen előfordul az is, hogy a trágya beltartal- mi értéke — a hanyag keze­lés miatt — kevesebb, mint az elszámoló, ár. Arra intenek ezek a vizs­gálatok, hogy érdemes job­ban, gondosabban kezelni az istállótrágyát, úgy, hogy ne menjen kárba értékes táp­anyagtartalma. Annál is in­kább szükség van erre, mert a rosszul kezelt trágya rend­szerint a környezetet is szennyezi, s különösen a fel­színi és a talajvíz szennyezé­se okoz nem egy helyütt köz­egészségügyi problémákat.* Jól ismert azonban, hogy az istállótrágya nemcsak táp­anyagtartalma miatt hasznos melléktermék. Igen kedve­zően hat a talaj fizikai álla­potára, s így vízgazdálkodási tulajdonságaira. Különösen az ún. „szélsőséges” talajo­kon. A tömött agyagtalajokat lazábbá, porhanyósabbá te­szi, s így ezek a csapadékot könnyebben befogadják. Könnyebben is művelhetők. A kevés szerves anyagot tar­talmazó homoktalajok víz­tartó képessége javul a rend­szeres szerves trágyázás hatá­sára. A szerves trágyákat szinte bármely növény alá adhat­juk. S ha az időjárás miatt több gazdaságnak módosítani kellett a vetéstervet, a szer­ves trágyázás terve sem te­kinthető változhatatlannak. Egy a lényeg: minden arra alkalmas szerves trágyát ér­demes összegyűjteni, és mi­előbb a talajba juttatni. Dr. Abrahám Lajos, MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Az előző ötéves tervhez ké­pest csökkent a megyében a felhizlalt és vágóállatként ér­tékesített szarvasmarhák szá­ma. Ennek oka, hogy keve­sebb megyénkben a tehén, mint korábban volt; keve­sebb tehéntől természetesen kevesebb utód is várható. A felvásárolt hízómarhák 10 százalékos csökkenését ma­gyarázza az a tény, hogy mezőgazdasági üzemeink az elmúlt öt év alatt kevesebb borjút vásároltak a szomszé­dos megyékből. Mégpedig azért, nehogy tbc-s állatok kerüljenek be és megfertőz­zék a megye egészséges ál­lományát. Tehát ilyen szem­pontból kedvező, hogy keve­sebb marhahúst termeltek a nagyüzemek, hiszen így jobb minőségű és biztosan egész­séges a szarvasmarha-állo­mány. Az Országos Piackutató Intézet bemutatótermében november 19. és 28. között a Fővárosi Kézműipari Vállalat kül- és bel­kereskedelmi partnereinek mutatja be termékeit. Képünkön: egy „illetékes” a játékok között (MTI-fotó: Pintér Mária felvétele — KS) Létrával a Holdra? Szem- és fültanúja vol­tam, hogy a. közös gazda­ság korszerű rizstelepeire, szokatlanul jó termésátla­gaira joggal büszke szeghal­mi tsz-elnök őszinte szívből gratulált a versenytársnak. Akinek kezét nyújtotta, a mezőberényi Aranykalász Tsz elnöke, szerényen csak annyit mondott: nektek kö­szönhetjük. Nos az igazság az, hogy a rekordot — és országosan is kimagasló hozamot — adó mezőberényi rizstelepeket valóban a szeghalmi Sárréti Tsz gépei és emberei készí­tették elő a termelésre, mégpedig az országban ez- idő szerint élenjáró módsze­rekkel és eszközökkel. A két elnök diskurzusá­nak további ismertetésétől nyugodtan eltekinthetünk, hiszen ők kölcsönösen a partner javára írták a szak­mai körökben is feltűnően szép eredményt. Nem ez a magatartás ragadott meg, s késztetett írásra, hanem az a gondolat, amelyre a be­szélgetés során együttesen jutottak. Abban „állapod­tak” meg végül is, hogy a magas színvonalú technika, a gondos és pontos telepítés, a jó rizsfajta, az előírássze­rű talajművelés és növény- ápolás, a lelkiismeretes be­takarítás összességében nyerte itt el jutalmát. Vagyis arról van szó, hogy célhoz csak valamennyi fel­tétel szükség szerinti egy­idejű megteremtésével jut­hatunk. A költségtakarékos­ság időszerű követelményé­re hivatkozva nem lehet kö­vetkezmények nélkül éssze­rűtlenül spórolni. Létrával nem lehet a Holdra jutni — jegyezte meg a szeghalmi el­nök, s ebben a beszélgetésü­ket hallgatók valamennyien egyetértettek, azonnal a példák és ellenpéldák soka­ságát sorolva bizonyítékul. Természetesen a közmon­dásnak is beillő kiszólás nem szorul különösebb igazolás­ra, érdemes azonban felidéz­ni, kiváltképp akkor, amikor az azonos körülmények és feltételek közepette gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek indokolatlanul eltérő telje­sítményeiről esik szó. Tarta­lékok után kutatva vizsgál­juk mostanában: miért te­rem egy hektáron ugyanaz a búzafajta, ugyanolyan föl­dön az egyik gazdaságban jóval 5 tonna felett, a má­sikban meg alatta? Miért fejnek az egyik telepen ha­sonló fajtájú tehéntől négy ezer liter tejet egy évben, másutt meg S—6 ezret? Magyarázat persze' mindig van, de ettől a tények még tények maradnak. Legtöbb­ször kiderül, hogy az inten­zív búzafajtához — pénz­szűkében, vagy egyéb okból — nem társul a fajtát meg­illető színvonalú tápanyag­gazdálkodás vagy technoló­gia. A korunk gyakorlati bio­lógiáját fémjelző, nagy ho­zamú szarvasmarha-egyede- ket itt is, ott is ugyanazok az emberek — s ami a fő baj — ugyanazzal a felké­szültséggel és takarmányo­zási gyakorlattal gondozzák, mint a kevésbé igényes ma­gyar tarkát, megelőzőleg. E történetek tárházát bár­ki tovább gazdagíthatja sa­ját tapasztalatai alapján, anyagot hozzá sajnos nem­csak a mezőgazdaság szol­gáltat. Hallottunk automata gépről, ami az ipari üzemben hosszú hónapokig állt pony­vával letakarva, mert nem volt, aki megfelelő képzett­séggel „megszólaltassa", vagy beszéltek egyébként okos masináról, amely csak negyedkapacitással dolgo­zott, mert kiegészítő részeit „takarékosságból” nem vá­sárolták meg. Befejezésül még egy dol­got: amikor azt állítjuk — csatlakozva a szeghalmi tsz- elnökhöz —, hogy létrával nem jutunk a Holdra, nem­csak a technika és az em­beri szaktudás egymásnak megfelelő színvonalát kér­jük számon. Ebbe a körbe tudniillik a termelői kapcso­latok és együttműködések olyan korszerű rendszere is beleértendő, amely ez alka­lommal a mezőberényi tsz rizstermesztésében hozott eredményt. (kőváry) Eredményes év a szarvasi vasipariban Már egy hónap sincs hát­ra az idei esztendőből, és így kellő pontossággal előre lát­ható, hogy jó évet zár a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet.,.Tervezett árbe­vételüket valamivel túltelje-1 sítik, de ezen belül is dina­mikusan növekedett az egyik legfontosabb mutató, a tőkés export értéke. A tavalyinál mintegy 15 millió forinttal többet adnak el a nyugati or­szágokba, és várhatóan 65 millió forintnyi lesz dollár- bevételük. Ez a tetemes emelkedés a megbízható, korszerű termé­keken túl a jó piaci munká­nak is köszönhető. Export­áraikat 8—10 százalékkal tudták emelni, és a külföldi partnerek elfogadták az anyagár-emelkedésből szár­mazó többletköltségeket is. A terveknek megfelelően ala­kul az idén a szocialista ex­port értéke és a tavalyinál lényegesen kedvezőbb képet mutat a belföldi értékesítés. A jó eredmények azt is le­hetővé tették, hogy átlagosan 4 százalékkal növeljék a bé­reket. Ebben az esetben kü­lön hangsúlyozni kell, hogy csak átlagosan van négy szá­zalékról szó, mert a béreme­léseket •differenciáltan haj­tották végre. Azok a dolgo­zók, akik az átlagosnál töb­bet tettek a termelési sikere­kért, vagy azok, akik külö­nösen nehéz munkát végez­nek, lényegesen többet kap­tak, mint mások. Ez a kü­lönbségtétel ösztönző hatású, mintha mindenki megkapta volna a négy százalékot. Röviddel az év vége előtt kezdték el a szövetkezetben az új termékek gyártását. NSZK know-how alapján kétlapos villanyrezsó, gőzö­lős vasaló és elektromos to­jásfőző gyártását indították el. Valamennyi termék még ebben az évben forgalomba kerül. Korszerűségükre jel­lemző, hogy NSZK cégek hajlandók lennének a szövet­kezet teljes termelését ezek­ből visszavásárolni, de ter­mészetesen csak a belföldi ellátási kötelezettségen felüli mennyiséget adják el. L. L. Bővül a teaválaszték Nagy kávékultuszunk az utób­bi években háttérbe szorította a teafogyasztást, jóllehet vala­mikor ez volt a kedveltebb az élvezeti cikkek közül. Az utób­bi időben azonban egyre több családban kerülnek elő a teás­csészék, sok helyen visszatért a teafogyasztás. Valamelyest nö­vekedett a kereslet, az idén 1100 tonna tea került forgalomba. Az üzletek 10—15-féle grúz, in­diai, kínai, vietnami teát és tea­keveréket kínálnak. A Compack rendszeresíti a márkás teák választékát. A kül­kereskedelem közreműködésével tárgyal a jövő évi beszerzésről, szállításról. A lehetőségek sze­rint az ideinél többet vásárol­nak a folyamatsabb ellátás ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents