Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
1980. december 9., kedd Kiállítás nyílt Orosházán Mintegy százan jöttek ösz- sze december 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Orosházán, a Szántó Kovács János Múzeumban. Ekkor rendezték meg a „Régi Orosháza — új Orosháza” című kiállítás megnyitó ünnepségét. A vendégeket Nagy Gyula múzeumigazgató köszöntötte, majd átadta a szót Szegvári Péterné dr.-nak, az orosházi Városi Tanács vb-titkárának, aki a kiállítást megnyitotta. Az ünnepségen .közreműködött a helyi József Attila Általános Iskola énekkara. Végül a résztvevők megtekintették a jövő év március 1- ig nyitva tartó, gazdag kiállítást. Negyvenéves találkozó A találkozó résztvevőinek egy csoportja Négy évtizeddel tanulmányaik befejezése után találkoztak Békéscsabán a volt Polgári Leányiskola A és B osztályos növendékei. Csaknem 30-an jöttek össze ismét — sokan az ország távol eső településeiről —, hogy beszélgethessenek egymással és volt tanáraikkal. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a találkozó rendezője, Ancsin Mária köszöntötte a résztvevőket. A névsort Rácz' Györgyné, „Piri néni” olvasta fel. Az eltelt 40 esztendő alatt sok minden történt. Sorsuk alakulásáról tanárok s diákok egyaránt beszámoltak. Miután az iskolában körülnéztek, a Körös étteremben közös ebéden vettek részt, többen a volt igazgatónőt, özv. Mokos Józsefnét is meglátogatták lakásán. 1981. február: mezőgazdasági könyvhónap 1981. februárjában ismét megrendezik a mezőgazda- sági könyvhónapot. Az ünnepi megnyitót január 30- án, Túrkevén tartják. A szervező bizottság tájékoztatása szerint a könyvhónapra hat kiadó gondozásában negyvennégy új mű jelenik meg, több mint 400 ezer példányban. A legtöbb új szakkönyv kertészeti témákat dolgoz fel, hiszen az ágazat nagyüzemi fejlesztésének meggyorsulásával párhuzamosan a kiskerttulajdonosok is jobban érdeklődnek a korszerű módszerek iránt. Az országos megnyitót követően első ízben rendeznek majd területi megnyitókat és programokat. Ezeknek a rendezvényeknek, kiállításoknak Szeged, Eger és Bábolna ad otthont. A könyvhónap alatt az ország valamennyi megyeszékhelyén, nagyvárosában, a nagyobb gazdaságokban, szövetkezetekben író-olvasó találkozókat, is szerveznek. A szervező bizottság azt is bejelent tte, hogy az 1979- ben megjelent mezőgazda- sági, élelmiszeripari, erdészeti és fagazdasági szakkönyvek közül tíz mű nívódíjat kapott. Sikeres szerepekben: Pitti Katalin A színpadon királynői jelenség. Szép arcú, telt hangú. Máskor elesett asszony, meggyötört, szenvedő. Kurtizán és nagyvilági dáma, majd a hűség megtestesítője és fájdalmába beleőrülő hősnő. Színes, sokoldalú színésznő, jelentős szerepek meg- formálója operaszínpadunkon. szeretem legjobban, amelyiket éppen énekelem. Sok újat fedezek fel minden alkalommal egy-egy szerepben, zeneileg és színészileg is. Sajnos, egyik-másik mű igencsak ritkán kerül színpadra. Az Otellót tavaly egyszer énekeltem. Pedig én minden előadásra annyi energiával készülök. Pitti Katalin pályája elején már sikeres énekes. — Énekelni mindig szerettem. A gimnáziumi énektanárom figyelt fel a hangomra. Hallás után tanultam, s több iskolai, budapesti és országos énekversenyt is megnyertem. Az egyik zsűriben ott volt Borgulya András — aki az opera kottatárában dolgozik —, s azt mondta: .„Kislány, magának énekelni kell tanulnia.” Az első énektanára Sik Olga volt. Harmadik gimnazistaként az egész nyarat szolfézs- és énektanulással töltötte. A következő évben felvették a konzervatóriumba. Simán ment minden. Felvették a főiskolára, az akadémián harmadik év után az opera tanszakot választotta. Már a diploma évében Des- demonát énekelte — Melis Györggyel, Simándyval, Fe- rencsik vezetésével — egy televíziós operafelvételen. — Zenekari próba nélkül, csupa nagyhírű énekes mellett, nekem, a kis kezdőnek nem volt könnyű, Ferencsik is nagyon keményen bánt velem. A sírás fojtogatta a torkom, de azt mondtam magamban: Pitti, ezt ki kell bírnod! És sikerült. Később már Ferencsik János is kedvesen segített. A nyár sem jelentett szünetet, pihenést Pitti Katalin számára. 1978 nyarán Egerben a Vidróczki Kis Annáját személyesítette meg. Tavaly a Margitszigeten Liu volt a Turandotban. A nemzetközi hírű énekesgárdában forró tapsot kapott. Az idén a nagyoperett területére rán- dult ki. Ugyancsak a Margitszigeten lépett fel a Víg özvegy című Lehár-operett címszerepében. — Nagyszerű ez a zene, technikailag nagyon egységes. S nem is könnyed feladat az enyém. Nagy operaénekesek is vállalták ezt a szerepet, énekelte Schwarzkopf, nálunk Házy Erzsébet is. Korábban nem ismertem ezt a művet. De most nagyon élveztem. Szép díszletben, szép ruhákban, nagyszerű partnerekkel, és Seregi László rendezővel, aki-nagyon érti a dolgát — élvezet volt dolgozni! Pitti Kati arca a televízióból is ismerős. Az első emlékezetes Otelló-beli fellépés óta sokszor gondolnak rá a tévérendezők. Szerepelt élő adásokban. Sikeres operai < szerepekben. Az Anyegin tévéopera keresztmetszetében Melinda, a Bánk bánban (MTI-fotó — KS) is láthattuk. S elkészült már gyönyörű környezetben, a keszthelyi Festetich-kastély- ban a Traviata opera keresztmetszete, Violetta itt is Pitti Katalin. A közelmúltban az Arany meg az asz- szony című operafilmben forgatott. Megismerem Pitti Katit .anyaszerepben, hétéves kislánya, Barbara mellett. — Szeretnék sokkal többet együtt lenni vele. Sok a restanciám. Ha olykor van egy szabad estém, szívesen főzök, törődöm a lakással, olvasok, vagy lemezt hallgatok, szeretnék többet színházba járni, zenét hallgatni. De nem panaszkodom. Jó ez a sok elfoglaltság. — S a most következő évadban? — Már próbálok a Puccini Triptichonban és Antónia leszek a Hoffmann meséiben. S viszem tovább eddigi szerepeimet Kádár Márta Diploma után felvették az Operába. Sorra kapta a szerepeket. Az első nagy alakítása az Anyeginben Tatjána: „Nagyon szeretem ezt a lírai és drámai szálakból szőtt nőalakot.” Énekelte Desde- monát az Otellóban, egyszer beugrott a Traviata Violetta szerepébe, olyan sikerrel, hogy véglegesen meg is kapta ezt a feladatot. „Technikailag, hangilag olyan gazdag ez a szerep. Bemutatni azt, hogyan válik a nagyvilági kurtizánból tiszta, önfeláldozó asszonnyá Violetta.” Mozart Idomeneójában Ileát énekelte. „Nehéz, fárasztó próbák előzték meg”. S az évad végén nemzeti operánkban, a Bánk bánban énekelte Melindát. — Mindegyik szerep a szívemhez nőtt. S mindig azt Az Alföld első artézi kútja száz évvel ezelőtt készült el Hódmezővásárhelyen. A centenárium alkalmából felavatták a Lenin utcában a város új díszkútját, Kiss Kovács Gyula szobrászművész alkotását. Képünkön: az új díszkút (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) KÉPERNYŐ Fel a fejjel, Latyi! Ahogy az évek múlnak, úgy leszünk egyre többen, akik személyesen már nem találkozhattunk Latyival. Ami Fernandel volt a franciáknak, ami Chaplin az amerikaiaknak és a világnak, ami Zoro és Huru az északiaknak, az nekünk ő: a páratlan, és soha nem helyettesíthető Latabár Kálmán. Már csak a sercegős mozifilmekről, a megmattult, és kezdetleges technikájú, régi tévéfelvételekről bólint ránk. S ne vegye senki szentségtörésnek, de éppen őmiatta tudtam különösen örülni a Keleti Márton rendezői sorozatnak is, hiszen Keleti a felszabadulást követő első filmjeiben szinte kivétel nélkül játszatta Latyit. Vasárnap délután az egyik legutolsónak számító nagyfilmjét, a Fel a fejjel! címűt nézhettük meg — ki tudja, hányadszor már. Ez a film „magyar filmnek” is jó. A megannyi ok közül a legfontosabb talán éppen az, hogy professzionistának számító írók, művészek működtek közre elkészítésénél. Gáspár Margit szellemes novellájából Nóti Károly és a fiatal Szász Péter készítette el a forgató- könyvet Keleti Mártonnak. De ott volt az „utánpótlás”, Bacsó Péter, mint dramaturg. A meglehetősen kozmopolitának is tűnő történet mégis az akkori Magyarországon is mai tudott lenni. Talán azért, mert a profi színvonalú mesefűzés, a pergő cselekmény, a kiváló fo- tografálás (Illés György operatőr fényképezte a filmet) találkozni tudott az örök emberivel, a humor ragyogó köntösébe öltöztetve. Ettől érték még ma is a Fel a fejjel! Ez az „örök emberi” a síró clown, azaz a saját környezetéből kiszakított bohóc személyének már sokszor és sokat megénekelt, szánalmas és megható, mégis mulatságos figurája. Gyerek voltam, amikor először láttam és végigkacagtam Latabár és színésztársainak alakítását. Most már valami nagyon szorította a torkomat. Főleg annál a jelenetnél, amikor a három katonaszökevénynek ítélt férfit (Petit, a Szakállast és Jánost) a nyilasok ki akarják végezni, de Peti utolsó kívánságaként bemutathatja a Nagy Számot... Még talán annál is sűrűbben kellett pislogni, mint amikor Chaplin az Aranylázban egy- egy villára egy-egy kis ci- pócskát szúr, és táncol velük ... Mint minden Fel a fej jel [-előadás után, most is búcsút vettem Latyitól. De csak a legközelebbi filmelőadásáig ! Nemesi László Mill MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: 'Eszmék faggatása. 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kamaramuzsika. 11/40: Szép remények. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. 13.40: Verbunkosok, nóták. 14.23: Kóruspódium. 14.43: Arcképek a bolgár irodalomból. 15.10: Mario Lanza operettdalokat énekel. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Mai dalok. 16.22: Magyar előadóművészek. 17.07: Tanár és diák — együtt vagy egymás ellen? 17.32: Hollós Lajos fúvósműveiből. 17.45: A Szabó család. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Josef Greindl operafelvételeiből. 10.54: vonzások és változások. 20.24: Népzenei hangos újság. 21.04: Apám, Szindbád. 22.20: Tíz. perc külpolitika. 22.30: Zongoristák nevelője. Köszöntjük a 80 éves Máthé Klárát — 23.15: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 0.10: Dzsesszfelvételekből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet operettekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00: Kettőtől hatig .. . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Afrikai slágerek. 19.04: Sanzonok. 19.20: Szociobiológia és viselkedés. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: A hamu alatt. 20.58: A rádió dalszínháza. Maya. 23.15: Nóták. in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Purcell-művek.' 10.30: A drezdai nemzetközi dixielandfesztivál műsorából. 11.05: Katedra. 11.40: Századunk zenéjéből. 12.36: Operakórusok. 13.10: Szabadpolc. 13.40: Wilhelm Backhaus zongorázik. 14.30: Zenekari muzsika. 15.46: XIX. századi operákból. 16.45: Labirintus. 17.00: Katedra. 17.35: Harminc perc alatt a föld körül. 18.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Hangverseny Schumann műveiből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Külföldi tudósoké a szó. 19.50: Claudio Abbado vezényel. 21.23: Leontyne Price operaáriákat énekel. 22.00: Eszmecsere. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A Mantovani zenekar játszik. 17.15: Mennyit ér a diploma? Riporter: Merza Jenő. 17.35: Szolnoki kórusok énekelnek. Részletek a szovjet kultúra napjai keretében november 9-én rendezett hangversenyből. Közben: Az újságíró noteszéből. Dalocsa István jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Boney M. együttes énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) 8.30: Óvodások filmműsora. 1. Plim. (ism.) 2. Esőcsinálók. (ism.) (f.-f.) 9.05: Földrajz. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.30: Környezetismeret. (Ált. isk. l. oszt.) (f.-f.) 9.50: Röpsuli. (ism.) 10.05: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) 10.50: Stop! 10.55: Idesüss! (ism.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism.) (f.-f.) 14.30: Stop! (ism.) 14.40: Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt. Ism.) 15.00: Földrajz. Ált. isk. 5. oszt. (ism.) (f.-f.) 15.35: Napköziseknek — szakköröknek. (ism.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: A nyelv világa. 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.00: Dél-alföldi krónika. 17.30: Mindenki iskolája. Matematika. (f.-f.) 18.05: Történelem, (f.-f.) Közben: Reklám, (f.-f.) 18.35: Kincses sziget. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Verne Gyula: Sándor Mátyás. 21.00: Stúdió ’80. 22.00: Küszöbök, (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.30: Tv-hangverseny a Zene- akadémián. Mozart-est. A szünetben, kb. 20.20: Antal Imre beszélgetése, (f.-f.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Autó-Motor, Sport. 22.00: A rajz, mint fegyver. BUKAREST 16.00: Iskolatévé. 16.30: Angol nyelvű adás. 16.50: Hírek a szocialista országokból. 17.15: Üttörőhíradó. 17.40: Fiatalok klubja. 18.25: Haladó gondolatok. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági híradó. 19.40: Tv-ankét. 20.25: Színházi est: Alfrédé Dias Gomes — Harc az örökségért. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Akarni kell, merni kell. 18.15: Irodalom: Laza Kostic. 18.45: Zöld kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Nyitott képernyő — belpolitika. 20.55: Játékfilm. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Két év a gyermek életében. 19.15: Dokumentumfilm. 20.00: John Denver és Frank Sinatra szórakoztatja önöket. 20.45: Huszonnégy óra. 21.05: Dokumentumműsor. 21.55: Költői színház. SZÍNHÁZ JÁNOSIK IGAZSÁGOT TESZ Békéscsabán, 15 órakor, Kincskereső-bérlet. SZERELEM Gyulán, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Konvoj. 8 órakor: Mozi diszkó. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: A szultán fogságában. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A versenyló elrablása, fél 8 órakor: Skalpvadászok. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő, I. II. rész. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Vadember. 7 órakor: Mozi diszkó. Orosházi Partizán: Már ez is probléma. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Pokoli torony, I. H. rész. 22 órakor: Gondviselés.
