Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

1980. december 9.. kedd HHiluraid Együtt az ifjúság kommunista neveléséért L enini gondolat: az if­júság szükségszerűen másképpen kényte­len eljutni a szocializmus­hoz, mint elődei. Ha jól meg­gondoljuk, semmivel sem könnyebb azonosulni azok­nak a szocializmus ügyével, „ akik „beleszülettek” ebbe a társadalomba. A mai tizen- és huszonévesek látszólag ké­szen kaptak egy emberibb, igazságosabb társadalmi ren­det. Ugyanakkor egy ré­szük értetlenül áll a taní­tott elvek és a mindennapok valósága közötti számos el­lentmondás előtt. Tapasztala­ti tény, hogy a fiatalok több­sége maga akar utánajárni az igazságnak, s ezt jól is te­szi, hiszen a felismert igaz­ság ereje sokszorosa a ké­szen kapott, betanult formu­lákénak. Arra természetesen szükség van, sőt, még in­kább, mint a korábbi évek­ben, hogy a felnőttek, a kommunisták gazdag életta­pasztalataik birtokában, együtt élve a fiatalokkal, az ő nyelvükön, az élőszó és a személyes példamutatás esz­közeivel segítsék őket az esz­méink igazságát elfogadó meggyőződés kialakításában. Akik ismerik a forradalmi Viharsarok gazdag agrárszo­cialista és munkásmozgalmi múltját, azok tudják, hogy ezen a vidéken rrtár a múlt­ban is, a nehéz esztendőkben vállvetve küzdöttek apáikkal a fiatalok legjobbjai. Nem volt olyan haladó-mozgalom, amely tapasztalatlanságra vagy éretlenségre hivatkozva nélkülözte volna, a hátsó so­rokba küldte volna az ifjú­ságot. A közös harcokban edződött, formálódott a béké­si ifjúkommunisták serege olyanná, hogy az elődök mindig nyugodt szívvel bíz­hatták rájuk nemcsak a for­radalmi örökség megőrzését, hanem annak továbbfejlesz­tését is. Amikor a hetvenes évek elején a fejlett szocia­lizmus építésének minőségi­leg új és bonyolultabb sza­kaszához érkeztünk, szükség­szerűen vetődött fel az ifjú­ság kommunista nevelésének hatékonyabbá tétele is. És megyénk kommunistái a Központi Bizottság ifjúság­politikai állásfoglalásával tel­jes mértékben azonosulva jól ismerték fel ez irányú fel­adataikat.- Tíz esztendő tapasztalatai alapján ma már megállapít­hatjuk, hogy a pártszervek és a pártszervezetek az ifjú­ság nevelésének ügyét a jele­nért és a jövőért érzett fele­lősséggel irányítják, koordi­nálják és végzik. Békés me­gyében kialakult az ifjúság- politika intézményrendszere, s ma már a társadalmi és tömegszervezetek, tömegmoz­galmak többségében az ifjú-' Sággal való törődés szerve­sen integrálódott sajátos te­vékenységükbe. A megyei pártbizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelésében a fő szerepet továbbra is a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek kell betöltenie, de világosan látta azt is, hogy részben ebben a tevékeny­ségben, részben más nevelé­si feladatok ellátásában a családnak, az iskolának, a munkahelynek, a tömegszer­vezeteknek és tömegmozgal­maknak a korábbinál tuda­tosabb és nagyobb részt kell vállalniuk. ' Az ifjúsági szervezet párt­irányításának fő politikai tartalmát mindenkor a párt által társadalmunk elé tűzött célok, valamint a helyi fel­adatokból az ifjúságra háru­ló teendők meghatározása adja. A KISZ pártirányítása részben a párthatározatok­kal, részben az egyre fejlet­tebb politikai irányítás mód­szereivel : mozgósító párt­megbízatásokkal, a kommu­nisták példamutatásával, meggyőzéssel, a fiatalok ön- tevékenységének fokozásával történik. A középtávú fel­adatokat, a KISZ tevékeny­ségének fő irányát öt évre szólóan a megyei pártérte­kezletek szabják meg. A me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság és a megyei pártbizott­ság ifjúsági bizottsága tanul­mányozza és elemzi az ifjú­ság helyzetét, a párt-, álla­mi és társadalmi szervezetek ifjúságpolitikai munkáját. A pártbizottság apparátusa se­gítséget nyújt a megyei KISZ-bizottság tervezőmun­kájához, figyelemmel kíséri az ifjúsági szövetségben fo­lyó kádermunkát, politikai képzést, az ifjúsági termelési mozgalmakat. Üj vonása a pártmunka gyakorlatának, hogy a megyei pártbizottság illetékés titkárai — mint az ún. tanácsadó testületek el­nökei — személyesen irá­nyítják a megyénkben szer­vezett központi rendezvé­nyek, illetve a megyei ifjú­sági rétegtalálkozók politikai előkészítését. A pártbizottság tisztségviselői és munkatár­sai rendszeresen részt vesz­nek a megyei KISZ-bizottság ülésein, észrevételeikkel, ja­vaslataikkal elősegítik a he­lyes döntések meghozatalát. A párthatározatok megismer­tetésének és értelmezésének megyénkben jól bevált fóru­mai a megyei KlSZ-bizott- ság ülései, a járási-városi KISZ-titkárok és a munka­társak értekezletei, a KISZ- apparátus és a pártbizottság egyes osztályainak munka- megbeszélései, a pártbizott­ság munkatársainak a me­gyei KISZ-vezetőképző isko­lán tartott előadásai, konzul­tációi. E sősorban a megyei pártbizottság színvo­nalas irányító mun­kájának köszönhetően a me­gyei szintű állami, gazdasá- sági és tömegszervezetek he­lyesen értelmezik az ifjúság- politikai állásfoglalásból rá­juk háruló feladatokat. A sajátosságaiknak leginkább megfelelő feladatmeghatáro­zást a KISZ megyei bizott­sága is elősegíti azáltal, hogy az ifjúság nevelésében érin­tett szervezetekkel és moz­galmakkal középtávú együtt­működési megállapodások és ezen belül éves együttműkö­dési munkaprogramok elké­szítését szorgalmazza. A me­gyei tanács bevonja a me­gyei KISZ-bizottságot a terü­letfejlesztési koncepciók, ter­vek kidolgozásába. A mun­kára nevelés fontos eszközé­nek tekinti az általános és középiskolai tanulók évközi és szünidei foglalkoztatását, részt vesz ezeknek és a KISZ önkéntes ifjúsági épí­tőtáborainak szervezésében. Fokozottabban gondoskodik arról, hogy a fiatalok meg­ismerkedjenek állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel. Az illetékes tanácsi osztályok cselekvő részesei az ifjúsági termelési mozgalmak és ak­ciók előkészítésének, szerve­zésének és értékelésének. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a KISZ együttmű­ködik a szocialista munka­verseny szervezésében, a dol­gozók munka melletti tanu­lásának elősegítésében, a szakmunkástanulók és az üzemek kapcsolatainak fej­lesztésében. Közösen végzik a fiatalok jogos érdekeinek képviseletét és védelmét. A Szövetkezetek Békés megyei Koordinációs Bizottsága tá­mogatja a fiatalok számára szervezett politikai és szak­mai előadásokat, a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom és a tömegsportmozgalom ki- szélesítését. A Hazafias Nép­front megyei bizottsága fon­tos szerepet tölt be a család és az iskola kapcsolatának erősítésében, az ifjúság haza­fias és internacionalista ne­velésében. A fegyveres erők és testületek, valamint az MHSZ a fiatalok honvé­delmi előképzésében vállal feladatot. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat me­gyei Szervezetének ifjúság- politikai munkabizottsága or­szágosan úttörő munkát vé­gez az ifjúsági közösségek körében folytatott tudatos és irányított ismeretterjesztés­ben, amelynek tematikáját az ifjúság kommunista neve­lése időszerű feladatai alap­ján állítja össze. Az Edzett Ifjúságért megyei tömeg­sport koordinációs értekezlet összefogja és segíti a megyé­ben folyó tömegsport- és tu­risztikai tevékenységet. A Vöröskereszt megyei szerve­zete eredményes munkát vé­gez a fiatalok egészséges élet­módjának kialakításáért. Az ifjúság nevelése terén elért számottevő eredmények mellett természetesen vannak hiányosságok és még kiakná­zatlan lehetőségek is. Pár­tunk XII. kongresszusa pél­dául hangsúlyozottan szólt a család szerepéről. Való igaz, hogy a korábbi években a család szerepét a felnövekvő nemzedék személyiségének kialakításában és formálásá­ban nem hangsúlyoztuk elég­gé. Nem szabad elfogadnunk azt a véleményt, hogy a mai rohanó világban a szülők egyre kevésbé érnek rá gyer­mekeikkel foglalkozni. Mint ahogy korábban az ifjúság- politikai intézményrendszer más elemeinél sem fogadtuk el azt, hogy csupán anyagi­akkal letudják kötelezettsé­geiket, még kevésbé nyugod­hatunk bele abba a családok vonatkozásában. Ahogy a kisgyermek az édesanyjától tanulja meg a szavak értel­mét, szülei segítségével ta­nul meg járni, úgy elsősor­ban az ő felelősségük az is, hogy a gyermek a tágabb közösséggel megismerkedjen. Nevelésközpontú család "ki­alakítására kell törekednünk, ahol a mindennapok során alakulnak ki a fiatalokban a kor társadalmának megfelelő magatartásformák és társa­dalmi értékorientáció. Ehhez a pártszervezeteknek olyan tudatformáló tevékenységet kell kifejteniük, amely során a kommunisták számára egy­értelművé válik; a párt előtt felelősek saját gyermekeik neveléséért. Szükséges, hogy a párttagok megítélésénél kapjon szerepet a gyerme­keik neveléséért végzett te­vékenységük, s ehhez a fel­merülő problémák megoldá­sával a pártszervezetek is já­ruljanak hozzá. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek is meg kell találnia a szü­lőkkel való kapcsolatok ki­építésének lehetőségét, és nemcsak a tanulófiatalok, hanem a dolgozók esetében is. Egyre égetőbb probléma megyénkben a fiatalok sza­bad idejének tartalmas eltöl­tése. Nem elsősorban az ut­cákon céltalanul lődörgő „csövesekre” gondolok, ha­nem azokra, akik részben a lehetőségek, részben azok is­meretének hiányában nem tudnak szabad idejükkel mit kezdeni. A közművelődési in­tézményeknek és a vendéglá­tással foglalkozó szerveknek összehangolt és felelősségtel­jes munkájára lenne szükség ahhoz, hogy a fiatalok meg­találják azokat a szórakozási és művelődési lehetőségeket, amelyek kielégítik és fejlesz­tik érdeklődésüket. Sürgető feladat ez annál is inkább, mert a XII. kongresszus ha­tározata értelmében a követ­kező években bevezetésre ke­rül az ötnapos munkahét. Annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék fizikai­lag is érett legyen, további erőfeszítések kellenek a tö­megsport és turisztika vonat­kozásában is. Nem elég csu­pán kinyitni a sportlétesít­ményeket, a sportolni vágyó fiatalok számára vonzó prog­ramokat kell szervezni. B Begyénk kommunistái­nk nak, a jelenért és a if B jövőért felelősséget érző valamennyi felnőttnek — és természetesen az ifjú­ságnak önmagának is — to­vábbi fontos feladatai van­nak az ifjúság kommunista neveléséért. Ez a munka nem könnyű, de szépségét az ad­ja meg, hogy a szemünk előtt izmosodik, okosodik, vá­lik egyre cselekvőbbé az a generáció, amely tevékeny részese országépítő mun­kánknak ma is, s egyben holnapi fejlődésünk ígérete. Kibédi-Varga Lajos, az MSZMP Békés megyei Bizottság politikai munkatársa Méz — valutáért — Több, mint másfél év­tized,» bíbelődök velük — mondja Kiss Imre füzes­gyarmati munkásőr, főfog­lalkozású méhész —. és most is csodálkozom a méhcsaládok munkamegosz­tásán. Rend. szervezettség mindenben. Tisztában van­nak munkájukkal, köteles­ségükkel, és soha semmit nem csinálnak összevissza. Még a takarítást is akkor végzik, amikor kell, s tud­ják, mikor, melyik nemze­déknek milyen élelemre van szüksége. Meg még sok mást is. Szavai szinte ünnepélye­sek, mint az olyan emberé, aki a pusztán nőtt fel, so­káig pásztorkodott, sokat volt egyedül a természettel. S aki a munkáját nagyon szereti és figyelő szemmel végzi, elmélyed benne. — Az álcák az első há­rom napban pempőt kap­nak, majd fele virágport, s fele más keveréket. Amikor meg kikelnek a méhek, két napig csak takarítanak, ki­tisztogatják maguk után a sejtet, úgy fognak hozzá az idősebb álcák etetéséhez. Ötödnap már a garatmiri­gyük megkezdi a pempő- termelést a náluk fiatalab­bak részére. De az anyane­velés sém kevésbé érdekes. Hát még az, hogy a föllelt nektárt tánccal adják a töb­biek tudomására. q oda is mennek, meg is találják, mert a' jelzés tartalmazza az irányt és a távolságot. Vagy­is a szükséges adatokat. A méhészet nemcsak szép, de hasznos tevékenység is, különösen hazánkban, ahol a leghíresebb akácméz te­rem. Kapós is itthon, kül­földön egyaránt, mert a ma­ga nemében olyan, mint a borok közt a tokaji. Zamata, meg az összetétele teszi az­zá, és soha nincs annyi be­lőle, amennyit, el ne lehetne adni. Így is nagy exportő­rök vagyunk a mézből, s kemény valutát hoz az or­szágnak, beruházási költség, no meg egy fia dollárbefek­tetés nélkül. A munkát vi­szont jócskán megkívánja, főleg ott, ahol nem hobbiból vagy keresetkiegészítés mi­att foglalkoznak vele, ha­nem megélhetésből. S itt már a rizikó is nagyobb. — A siker meg a kudarc váltakozik, mert a szaksze­rű és jó munka önmagában nem elég, a jó vagy rossz időjárás nagyban befolyásol­ja a termést. Ha akácvirág­záskor sok az eső, tönkre­mennek a virágok, s nincs honnan hordani, gyűjtöget­ni a méheknek. A pergetés a termés „betakarítása” az akáccal kezdődik májusban és a napraforgóval fejeződik bP augusztus végén. Utána már a telelés előkészítése folyik a méhészetben, majd a teleltetés. — A 160 családdal renge­teg a tennivaló, hát még ha egyedül csinálja valaki. Sokszor jól jönne a segítség, legfőképp a pergétések ide­jén. A felesége és legidősebb lánya is házon kívül dolgo­zik, a középső iskolás. a ki­csi meg óvodába jár. Tőlük inkább megértést kér, mint segítséget. Aztán a szakcso­port ügyét is intézni kell, mert annak meg a vezetője, és ott van a munkásőrszol­gálat, amely nála mindent megelőz, amelyhez minden mást igazít. Miért? Erről már szűk­szavúbban beszél. A régi emlékekről, a máig megdöb­bentő élményekről, ötven­hatban volt sorkatona, ek­kor lett párttag és soha nem felejti el, amit az ellenfor­radalom alatt átélt. Ez hoz­ta később a Munkásőrség soraiba. Az elkötelezettség. Ezért előz meg nála mindeh mást a szolgálat. Mert való­ban sokszor rangsorol, s in­kább a méhészet alkalmaz­kodik a gyakorlathoz, foglal­kozáshoz. mint fordítva. — Ez természetes, hiszen magamnak dolgozom, s ma­gam osztom be az időmet. Egyébként olyan a munkám, hogy sokat, vagyok egyedül, s épp ezért esik olyan jól közösségben lenni. S még­hozzá a mienk olyan, ahol mindenki jól érzi magát, ahol az első az egymás se­gítése és mindenkit aszerint értékelnek, ahogy teljesít. Vass Márta A Békési megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet szabó­részlegében a szőnyegszegéstől az átalakításokig sokrétű sza- bászati munkát végeznek Fotó: Martin Gábor Csendben, észrevétlenül... A Budapest felé vezető fő­útvonal mentén fekvő al­földi kisváros kellős közepén találni a legzajosabb cuk­rászdát. Napközben be-be- térnek különböző korú át­utazó vendégek, esténként azonban a helyi ifjúság ve­szi birtokába a tágas, jó íz­léssel berendezett helyiséget. Fülsüketítő hangossággal szól a modern zene, és az énekes igyekszik túlharsogni a mu­zsikaszót. A fiatalok táncol­nak, dalolnak, vidáman, fel­szabadultan énekelnek, be­szélgetnek. Fiatalok,.. Egyetlen öregasszony tele­pedett le estéről estére a fiatalok cukrászdájába. Az ifjúság olyannyira tisztelte, hogy a megszokott asztalnál fenntartották a helyét. Nap­közben is betért piaci bevá­sárlásból hazamenőben, de este soha el nem maradt a cukrászdái látogatás. Korát meghazudtoló fris­seséggel érkezett. Galambősz haját divatos sapka vagy kalap takarta. A ruháját a kor divatjának, és saját élet­korának megfelelően vá­lasztotta meg. Tiszta, nagyon pedáns volt mindig az öreg­asszony. Ügy hozzátartozott már a cukrászdához, mint a kávé­főző gép. A pincérek és a vendégek nagyon szerették. Szíves szóval köszöntötték, érdeklődtek: hogy szolgál az egészsége. És az öregasszony­nak nagyon jólesett a fi­gyelmesség, egyáltalán az emberi szó. Mint megtudtam, egyedül élt, özvegyen, hosszú évek óta. Férje banktisztviselő volt, szépen éltek, nevelték együtt a gyermekeket. De az apát korán elszólította a ha­lál. A gyermekek megnősültek, férjhez mentek, szétszéled­tek az ország különböző tá­jára. Hívták, csalogatták jó­ságos édesanyjukat: válasz- szón, kihez akar költözni. Ne éljen egyedül, hiszen ő nem szokta meg a magányt. De az öregasszony hajthatatlan volt. Nem és nem! Nem megy egyik gyerek nyakára sem. Mindenkinek megvan a saját családi életében a gondja, baja, öröme. Inkább időnként meglátogatja mind­egyiket, de az önállóságát nem adja fel. Amíg a kar­ját fel bírja emelni, ellátja a háztartást. Így maradt magányosan az alföldi kisvá­rosban a halk szavú, öreg­ségében is nagyon szép, na­gyon tiszta öregasszony. Csakhogy ember lévén ő is, nem bírta a nap 24 órá­ját egyedül eltölteni. Em­berek közé, közösségbe vá­gyott, ahol láthatja a cse­lekményeket, hallgathatja a beszélgetéseket. És édes is­tenem! Mennyire imádta az ifjúságot. Az ő fülét soha nem sértette a hangos zene, a vidám kacagás, a jó kedély, örült, hogy a fiúk-lányok jól érzik magukat, s ő szemta­núja lehet boldogságuknak. Órák hosszat elüldögélt egy feketekávé, vagy egy üdí­tő ital mellett. A pincérek olyan nagy figyelmességgel és kedvességgel szolgálták ki, mintha százasokat fizetett volna. Lesték érkezését esté­ről estére. Készséggel lesegí­tették kabátját, pillanatok alatt kiszolgálták, és kelle­mes szórakozást kívántak számára. Az öregasszony boldog mosollyal köszönte meg a jókívánságokat. Ült, üldö­gélt magányában, de úgy érezte: még sincs egyedül. Olykor-olykor leült mellé egy pincérlány és elbeszélj gettek. Az öregasszony élj mondta: mennyire jólesik látni a sok jól táplált, szépen öltözött fiatalt. Az ő unokái is így élnek távoli városok­ban. De hát ő itt született, itt élt nagy megértésben fér­jével, itt szülte és nevelte gyermekeit. Minden emlék ehhez a városhoz, a szülővá­roshoz köti. Dehogyis menne el innen. A napokban a kisvárosban jártam. Betértem a cukrász­dába, és meglepődve láttam: üres az öregasszony széke. Érdeklődésemre elmondották, hogy oly csendben „szende- rült” át a másvilágra, ami­lyen szerényen élt. Este még a cukrászdában volt, olyan jó kedvű, mint máskor. Reg­gel a szomszédok csodálkoz­tak, hogy ég a villany, de az öregasszony nem nyit abla­kot, nem szellőztet, nem megy bevásárolni. Csenget­tek, de senki nem felelt. A legközelebb lakó leányának telefonáltak, feltörték az aj­tót, és az öregasszony úgy feküdt patyolatfehér ágyá­ban, hímzett hálóingében, mintha mosolyogna. Ez a mosoly azonban örök­re az ajkára fagyott. Csend­ben, észrevétlenül, hogy senkinek ne okozzon gondot. A cukrászda meghitt sarká­ban sokáig hiányozni fog az öregasszony. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents