Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
1980. december 9.. kedd HHiluraid Együtt az ifjúság kommunista neveléséért L enini gondolat: az ifjúság szükségszerűen másképpen kénytelen eljutni a szocializmushoz, mint elődei. Ha jól meggondoljuk, semmivel sem könnyebb azonosulni azoknak a szocializmus ügyével, „ akik „beleszülettek” ebbe a társadalomba. A mai tizen- és huszonévesek látszólag készen kaptak egy emberibb, igazságosabb társadalmi rendet. Ugyanakkor egy részük értetlenül áll a tanított elvek és a mindennapok valósága közötti számos ellentmondás előtt. Tapasztalati tény, hogy a fiatalok többsége maga akar utánajárni az igazságnak, s ezt jól is teszi, hiszen a felismert igazság ereje sokszorosa a készen kapott, betanult formulákénak. Arra természetesen szükség van, sőt, még inkább, mint a korábbi években, hogy a felnőttek, a kommunisták gazdag élettapasztalataik birtokában, együtt élve a fiatalokkal, az ő nyelvükön, az élőszó és a személyes példamutatás eszközeivel segítsék őket az eszméink igazságát elfogadó meggyőződés kialakításában. Akik ismerik a forradalmi Viharsarok gazdag agrárszocialista és munkásmozgalmi múltját, azok tudják, hogy ezen a vidéken rrtár a múltban is, a nehéz esztendőkben vállvetve küzdöttek apáikkal a fiatalok legjobbjai. Nem volt olyan haladó-mozgalom, amely tapasztalatlanságra vagy éretlenségre hivatkozva nélkülözte volna, a hátsó sorokba küldte volna az ifjúságot. A közös harcokban edződött, formálódott a békési ifjúkommunisták serege olyanná, hogy az elődök mindig nyugodt szívvel bízhatták rájuk nemcsak a forradalmi örökség megőrzését, hanem annak továbbfejlesztését is. Amikor a hetvenes évek elején a fejlett szocializmus építésének minőségileg új és bonyolultabb szakaszához érkeztünk, szükségszerűen vetődött fel az ifjúság kommunista nevelésének hatékonyabbá tétele is. És megyénk kommunistái a Központi Bizottság ifjúságpolitikai állásfoglalásával teljes mértékben azonosulva jól ismerték fel ez irányú feladataikat.- Tíz esztendő tapasztalatai alapján ma már megállapíthatjuk, hogy a pártszervek és a pártszervezetek az ifjúság nevelésének ügyét a jelenért és a jövőért érzett felelősséggel irányítják, koordinálják és végzik. Békés megyében kialakult az ifjúság- politika intézményrendszere, s ma már a társadalmi és tömegszervezetek, tömegmozgalmak többségében az ifjú-' Sággal való törődés szervesen integrálódott sajátos tevékenységükbe. A megyei pártbizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelésében a fő szerepet továbbra is a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek kell betöltenie, de világosan látta azt is, hogy részben ebben a tevékenységben, részben más nevelési feladatok ellátásában a családnak, az iskolának, a munkahelynek, a tömegszervezeteknek és tömegmozgalmaknak a korábbinál tudatosabb és nagyobb részt kell vállalniuk. ' Az ifjúsági szervezet pártirányításának fő politikai tartalmát mindenkor a párt által társadalmunk elé tűzött célok, valamint a helyi feladatokból az ifjúságra háruló teendők meghatározása adja. A KISZ pártirányítása részben a párthatározatokkal, részben az egyre fejlettebb politikai irányítás módszereivel : mozgósító pártmegbízatásokkal, a kommunisták példamutatásával, meggyőzéssel, a fiatalok ön- tevékenységének fokozásával történik. A középtávú feladatokat, a KISZ tevékenységének fő irányát öt évre szólóan a megyei pártértekezletek szabják meg. A megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei pártbizottság ifjúsági bizottsága tanulmányozza és elemzi az ifjúság helyzetét, a párt-, állami és társadalmi szervezetek ifjúságpolitikai munkáját. A pártbizottság apparátusa segítséget nyújt a megyei KISZ-bizottság tervezőmunkájához, figyelemmel kíséri az ifjúsági szövetségben folyó kádermunkát, politikai képzést, az ifjúsági termelési mozgalmakat. Üj vonása a pártmunka gyakorlatának, hogy a megyei pártbizottság illetékés titkárai — mint az ún. tanácsadó testületek elnökei — személyesen irányítják a megyénkben szervezett központi rendezvények, illetve a megyei ifjúsági rétegtalálkozók politikai előkészítését. A pártbizottság tisztségviselői és munkatársai rendszeresen részt vesznek a megyei KISZ-bizottság ülésein, észrevételeikkel, javaslataikkal elősegítik a helyes döntések meghozatalát. A párthatározatok megismertetésének és értelmezésének megyénkben jól bevált fórumai a megyei KlSZ-bizott- ság ülései, a járási-városi KISZ-titkárok és a munkatársak értekezletei, a KISZ- apparátus és a pártbizottság egyes osztályainak munka- megbeszélései, a pártbizottság munkatársainak a megyei KISZ-vezetőképző iskolán tartott előadásai, konzultációi. E sősorban a megyei pártbizottság színvonalas irányító munkájának köszönhetően a megyei szintű állami, gazdasá- sági és tömegszervezetek helyesen értelmezik az ifjúság- politikai állásfoglalásból rájuk háruló feladatokat. A sajátosságaiknak leginkább megfelelő feladatmeghatározást a KISZ megyei bizottsága is elősegíti azáltal, hogy az ifjúság nevelésében érintett szervezetekkel és mozgalmakkal középtávú együttműködési megállapodások és ezen belül éves együttműködési munkaprogramok elkészítését szorgalmazza. A megyei tanács bevonja a megyei KISZ-bizottságot a területfejlesztési koncepciók, tervek kidolgozásába. A munkára nevelés fontos eszközének tekinti az általános és középiskolai tanulók évközi és szünidei foglalkoztatását, részt vesz ezeknek és a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborainak szervezésében. Fokozottabban gondoskodik arról, hogy a fiatalok megismerkedjenek állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel. Az illetékes tanácsi osztályok cselekvő részesei az ifjúsági termelési mozgalmak és akciók előkészítésének, szervezésének és értékelésének. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ együttműködik a szocialista munkaverseny szervezésében, a dolgozók munka melletti tanulásának elősegítésében, a szakmunkástanulók és az üzemek kapcsolatainak fejlesztésében. Közösen végzik a fiatalok jogos érdekeinek képviseletét és védelmét. A Szövetkezetek Békés megyei Koordinációs Bizottsága támogatja a fiatalok számára szervezett politikai és szakmai előadásokat, a szocialista munkaverseny-mozgalom és a tömegsportmozgalom ki- szélesítését. A Hazafias Népfront megyei bizottsága fontos szerepet tölt be a család és az iskola kapcsolatának erősítésében, az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésében. A fegyveres erők és testületek, valamint az MHSZ a fiatalok honvédelmi előképzésében vállal feladatot. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei Szervezetének ifjúság- politikai munkabizottsága országosan úttörő munkát végez az ifjúsági közösségek körében folytatott tudatos és irányított ismeretterjesztésben, amelynek tematikáját az ifjúság kommunista nevelése időszerű feladatai alapján állítja össze. Az Edzett Ifjúságért megyei tömegsport koordinációs értekezlet összefogja és segíti a megyében folyó tömegsport- és turisztikai tevékenységet. A Vöröskereszt megyei szervezete eredményes munkát végez a fiatalok egészséges életmódjának kialakításáért. Az ifjúság nevelése terén elért számottevő eredmények mellett természetesen vannak hiányosságok és még kiaknázatlan lehetőségek is. Pártunk XII. kongresszusa például hangsúlyozottan szólt a család szerepéről. Való igaz, hogy a korábbi években a család szerepét a felnövekvő nemzedék személyiségének kialakításában és formálásában nem hangsúlyoztuk eléggé. Nem szabad elfogadnunk azt a véleményt, hogy a mai rohanó világban a szülők egyre kevésbé érnek rá gyermekeikkel foglalkozni. Mint ahogy korábban az ifjúság- politikai intézményrendszer más elemeinél sem fogadtuk el azt, hogy csupán anyagiakkal letudják kötelezettségeiket, még kevésbé nyugodhatunk bele abba a családok vonatkozásában. Ahogy a kisgyermek az édesanyjától tanulja meg a szavak értelmét, szülei segítségével tanul meg járni, úgy elsősorban az ő felelősségük az is, hogy a gyermek a tágabb közösséggel megismerkedjen. Nevelésközpontú család "kialakítására kell törekednünk, ahol a mindennapok során alakulnak ki a fiatalokban a kor társadalmának megfelelő magatartásformák és társadalmi értékorientáció. Ehhez a pártszervezeteknek olyan tudatformáló tevékenységet kell kifejteniük, amely során a kommunisták számára egyértelművé válik; a párt előtt felelősek saját gyermekeik neveléséért. Szükséges, hogy a párttagok megítélésénél kapjon szerepet a gyermekeik neveléséért végzett tevékenységük, s ehhez a felmerülő problémák megoldásával a pártszervezetek is járuljanak hozzá. A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek is meg kell találnia a szülőkkel való kapcsolatok kiépítésének lehetőségét, és nemcsak a tanulófiatalok, hanem a dolgozók esetében is. Egyre égetőbb probléma megyénkben a fiatalok szabad idejének tartalmas eltöltése. Nem elsősorban az utcákon céltalanul lődörgő „csövesekre” gondolok, hanem azokra, akik részben a lehetőségek, részben azok ismeretének hiányában nem tudnak szabad idejükkel mit kezdeni. A közművelődési intézményeknek és a vendéglátással foglalkozó szerveknek összehangolt és felelősségteljes munkájára lenne szükség ahhoz, hogy a fiatalok megtalálják azokat a szórakozási és művelődési lehetőségeket, amelyek kielégítik és fejlesztik érdeklődésüket. Sürgető feladat ez annál is inkább, mert a XII. kongresszus határozata értelmében a következő években bevezetésre kerül az ötnapos munkahét. Annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék fizikailag is érett legyen, további erőfeszítések kellenek a tömegsport és turisztika vonatkozásában is. Nem elég csupán kinyitni a sportlétesítményeket, a sportolni vágyó fiatalok számára vonzó programokat kell szervezni. B Begyénk kommunistáink nak, a jelenért és a if B jövőért felelősséget érző valamennyi felnőttnek — és természetesen az ifjúságnak önmagának is — további fontos feladatai vannak az ifjúság kommunista neveléséért. Ez a munka nem könnyű, de szépségét az adja meg, hogy a szemünk előtt izmosodik, okosodik, válik egyre cselekvőbbé az a generáció, amely tevékeny részese országépítő munkánknak ma is, s egyben holnapi fejlődésünk ígérete. Kibédi-Varga Lajos, az MSZMP Békés megyei Bizottság politikai munkatársa Méz — valutáért — Több, mint másfél évtized,» bíbelődök velük — mondja Kiss Imre füzesgyarmati munkásőr, főfoglalkozású méhész —. és most is csodálkozom a méhcsaládok munkamegosztásán. Rend. szervezettség mindenben. Tisztában vannak munkájukkal, kötelességükkel, és soha semmit nem csinálnak összevissza. Még a takarítást is akkor végzik, amikor kell, s tudják, mikor, melyik nemzedéknek milyen élelemre van szüksége. Meg még sok mást is. Szavai szinte ünnepélyesek, mint az olyan emberé, aki a pusztán nőtt fel, sokáig pásztorkodott, sokat volt egyedül a természettel. S aki a munkáját nagyon szereti és figyelő szemmel végzi, elmélyed benne. — Az álcák az első három napban pempőt kapnak, majd fele virágport, s fele más keveréket. Amikor meg kikelnek a méhek, két napig csak takarítanak, kitisztogatják maguk után a sejtet, úgy fognak hozzá az idősebb álcák etetéséhez. Ötödnap már a garatmirigyük megkezdi a pempő- termelést a náluk fiatalabbak részére. De az anyanevelés sém kevésbé érdekes. Hát még az, hogy a föllelt nektárt tánccal adják a többiek tudomására. q oda is mennek, meg is találják, mert a' jelzés tartalmazza az irányt és a távolságot. Vagyis a szükséges adatokat. A méhészet nemcsak szép, de hasznos tevékenység is, különösen hazánkban, ahol a leghíresebb akácméz terem. Kapós is itthon, külföldön egyaránt, mert a maga nemében olyan, mint a borok közt a tokaji. Zamata, meg az összetétele teszi azzá, és soha nincs annyi belőle, amennyit, el ne lehetne adni. Így is nagy exportőrök vagyunk a mézből, s kemény valutát hoz az országnak, beruházási költség, no meg egy fia dollárbefektetés nélkül. A munkát viszont jócskán megkívánja, főleg ott, ahol nem hobbiból vagy keresetkiegészítés miatt foglalkoznak vele, hanem megélhetésből. S itt már a rizikó is nagyobb. — A siker meg a kudarc váltakozik, mert a szakszerű és jó munka önmagában nem elég, a jó vagy rossz időjárás nagyban befolyásolja a termést. Ha akácvirágzáskor sok az eső, tönkremennek a virágok, s nincs honnan hordani, gyűjtögetni a méheknek. A pergetés a termés „betakarítása” az akáccal kezdődik májusban és a napraforgóval fejeződik bP augusztus végén. Utána már a telelés előkészítése folyik a méhészetben, majd a teleltetés. — A 160 családdal rengeteg a tennivaló, hát még ha egyedül csinálja valaki. Sokszor jól jönne a segítség, legfőképp a pergétések idején. A felesége és legidősebb lánya is házon kívül dolgozik, a középső iskolás. a kicsi meg óvodába jár. Tőlük inkább megértést kér, mint segítséget. Aztán a szakcsoport ügyét is intézni kell, mert annak meg a vezetője, és ott van a munkásőrszolgálat, amely nála mindent megelőz, amelyhez minden mást igazít. Miért? Erről már szűkszavúbban beszél. A régi emlékekről, a máig megdöbbentő élményekről, ötvenhatban volt sorkatona, ekkor lett párttag és soha nem felejti el, amit az ellenforradalom alatt átélt. Ez hozta később a Munkásőrség soraiba. Az elkötelezettség. Ezért előz meg nála mindeh mást a szolgálat. Mert valóban sokszor rangsorol, s inkább a méhészet alkalmazkodik a gyakorlathoz, foglalkozáshoz. mint fordítva. — Ez természetes, hiszen magamnak dolgozom, s magam osztom be az időmet. Egyébként olyan a munkám, hogy sokat, vagyok egyedül, s épp ezért esik olyan jól közösségben lenni. S méghozzá a mienk olyan, ahol mindenki jól érzi magát, ahol az első az egymás segítése és mindenkit aszerint értékelnek, ahogy teljesít. Vass Márta A Békési megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet szabórészlegében a szőnyegszegéstől az átalakításokig sokrétű sza- bászati munkát végeznek Fotó: Martin Gábor Csendben, észrevétlenül... A Budapest felé vezető főútvonal mentén fekvő alföldi kisváros kellős közepén találni a legzajosabb cukrászdát. Napközben be-be- térnek különböző korú átutazó vendégek, esténként azonban a helyi ifjúság veszi birtokába a tágas, jó ízléssel berendezett helyiséget. Fülsüketítő hangossággal szól a modern zene, és az énekes igyekszik túlharsogni a muzsikaszót. A fiatalok táncolnak, dalolnak, vidáman, felszabadultan énekelnek, beszélgetnek. Fiatalok,.. Egyetlen öregasszony telepedett le estéről estére a fiatalok cukrászdájába. Az ifjúság olyannyira tisztelte, hogy a megszokott asztalnál fenntartották a helyét. Napközben is betért piaci bevásárlásból hazamenőben, de este soha el nem maradt a cukrászdái látogatás. Korát meghazudtoló frisseséggel érkezett. Galambősz haját divatos sapka vagy kalap takarta. A ruháját a kor divatjának, és saját életkorának megfelelően választotta meg. Tiszta, nagyon pedáns volt mindig az öregasszony. Ügy hozzátartozott már a cukrászdához, mint a kávéfőző gép. A pincérek és a vendégek nagyon szerették. Szíves szóval köszöntötték, érdeklődtek: hogy szolgál az egészsége. És az öregasszonynak nagyon jólesett a figyelmesség, egyáltalán az emberi szó. Mint megtudtam, egyedül élt, özvegyen, hosszú évek óta. Férje banktisztviselő volt, szépen éltek, nevelték együtt a gyermekeket. De az apát korán elszólította a halál. A gyermekek megnősültek, férjhez mentek, szétszéledtek az ország különböző tájára. Hívták, csalogatták jóságos édesanyjukat: válasz- szón, kihez akar költözni. Ne éljen egyedül, hiszen ő nem szokta meg a magányt. De az öregasszony hajthatatlan volt. Nem és nem! Nem megy egyik gyerek nyakára sem. Mindenkinek megvan a saját családi életében a gondja, baja, öröme. Inkább időnként meglátogatja mindegyiket, de az önállóságát nem adja fel. Amíg a karját fel bírja emelni, ellátja a háztartást. Így maradt magányosan az alföldi kisvárosban a halk szavú, öregségében is nagyon szép, nagyon tiszta öregasszony. Csakhogy ember lévén ő is, nem bírta a nap 24 óráját egyedül eltölteni. Emberek közé, közösségbe vágyott, ahol láthatja a cselekményeket, hallgathatja a beszélgetéseket. És édes istenem! Mennyire imádta az ifjúságot. Az ő fülét soha nem sértette a hangos zene, a vidám kacagás, a jó kedély, örült, hogy a fiúk-lányok jól érzik magukat, s ő szemtanúja lehet boldogságuknak. Órák hosszat elüldögélt egy feketekávé, vagy egy üdítő ital mellett. A pincérek olyan nagy figyelmességgel és kedvességgel szolgálták ki, mintha százasokat fizetett volna. Lesték érkezését estéről estére. Készséggel lesegítették kabátját, pillanatok alatt kiszolgálták, és kellemes szórakozást kívántak számára. Az öregasszony boldog mosollyal köszönte meg a jókívánságokat. Ült, üldögélt magányában, de úgy érezte: még sincs egyedül. Olykor-olykor leült mellé egy pincérlány és elbeszélj gettek. Az öregasszony élj mondta: mennyire jólesik látni a sok jól táplált, szépen öltözött fiatalt. Az ő unokái is így élnek távoli városokban. De hát ő itt született, itt élt nagy megértésben férjével, itt szülte és nevelte gyermekeit. Minden emlék ehhez a városhoz, a szülővároshoz köti. Dehogyis menne el innen. A napokban a kisvárosban jártam. Betértem a cukrászdába, és meglepődve láttam: üres az öregasszony széke. Érdeklődésemre elmondották, hogy oly csendben „szende- rült” át a másvilágra, amilyen szerényen élt. Este még a cukrászdában volt, olyan jó kedvű, mint máskor. Reggel a szomszédok csodálkoztak, hogy ég a villany, de az öregasszony nem nyit ablakot, nem szellőztet, nem megy bevásárolni. Csengettek, de senki nem felelt. A legközelebb lakó leányának telefonáltak, feltörték az ajtót, és az öregasszony úgy feküdt patyolatfehér ágyában, hímzett hálóingében, mintha mosolyogna. Ez a mosoly azonban örökre az ajkára fagyott. Csendben, észrevétlenül, hogy senkinek ne okozzon gondot. A cukrászda meghitt sarkában sokáig hiányozni fog az öregasszony. Ary Róza
