Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

1980. december 9.. kedd o Ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács II gazdaság állami irányításának korszeríisítésérSI A nehezebb feltételek kö­zepette is folytatódtak az idegenforgalomban a múlt évben elkezdődött pozitív tendenciák — állapította meg az Országos Idegenforgalmi Tanács hétfői ülésén Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter. A tanácskozás az ÓIT elnökének vezetésével értékelte nemzetközi forgal­munk alakulását, s külön foglalkozott a turistaházak ügyével. Az előzetes számítások sze­rint — figyelembe véve a még hátralevő heteket — eb­ben az évben 14 millió kül­földi vendéget fogadunk, ami 8 százalékkal kevesebb a ta­valyinál. Kedvező viszont, hogy a külföldiek magyaror­szági tartózkodási ideje nö­vekedett. Idegenforgalmi de­vizabevételünk 1Ó százalék­kal lesz több a múlt évinél, ezen belül jelentősen növe­kedett a konvertibilis devi­zabevételünk. Az idén 700- zal nőtt a szállodai helyek száma, s a terv szerint osztrák együttműködéssel négy további szálloda épül. Bővültek a kulturális, a szó­rakozási és a sportolási lehe­tőségek is az idegenforgalmi területeken. A tanács megállapította, hogy a turistaszállások, az üdülőházak, a kempingek és a fizetővendég-látóhelyek száma a tervidőszakban 26 százalékkal növekedett. Je­lenleg a szociálturisztikai szálláshelyeken kívül 210 ezer viszonylag olcsó keres­kedelmi szálláshely áll a ha­zai lakosság rendelkezésére; nagy részük egész esztendő­ben nyitva tart, így alkalma­sak' a téli sportok kedvelői­nek fogadására is. A széles közvélemény előtt általában nem ismert, hogy ilyen sok olcsó szállást vehet igénybe a belföldi turizmus. Az elmúlt időszakban sok szó esett a mintegy 1500 szálláshelyes turistaházak A hét végén is folyamato­san dolgoztak a KPM Köz­úti Igazgatóság gépei közút­jainkon. Munkájuk nyomán megyénk valamennyi útja, ha nehezen is. de járható. A 44-es úton Szarvas, valamint a 47-es úton Szeghalom tér­ségében az útra fagyott jég lassítja a forgalmat. A mellékutak tegnaptól két nyomon járhatók, a burkolatra taposott hó elje­gesedett, ezért síkosak. Teg­nap 18 sószóró dolgozott Sorra megvalósultak a Balaton zalai partszakaszán és a Zala folyó vízgyűjtő területén a ma­gyar tenger vízvédelmét szol­gáló Idei tervek, s eredménye­sek voltak azok az akciók is, amelyeket a helyi tanácsok kezdeményeztek a tópart és az üdülőterületek tisztasága, kul­turáltságának növelése érdeké­ben — állapították meg hétfőn azon a zalaegerszegi tanácsko­záson, amelyen a vízügyi és ta­nácsi vezetők a Balaton védel­mében folytatott munkát érté­kelték. sorsáról. A tanács megállapí­totta, hogy a turistaházak irányításában 1975-ben be­következett szervezeti válto­zások összességében elérték céljukat; azt, hogy korábban a turistaellátó vállalat által üzemeltetett házakat felújít­sák, illetve komfortosítsák. A házak új gazdái 37 épület karbantartására 59 millió fo­rintot költöttek, enélkül leg­többjük már nem működhet­ne. A turistaszállások főleg a hétvégeken, illetve az ün­nepnapokon zsúfoltak, egyéb­ként, a hét többi .napján ál­talában kevés a vendégük. Az ÓIT szükségesnek tart­ja, hogy a különféle egyéb olcsó szállástípusokat foko­zottabban kapcsolják be a természetjárásba, a belföldi turizmusba. Egyebek között állást foglalt amellett, hogy a szálláshelyek értékesítési rendszerét is korszerűsítsék, s a kereskedelmi szálláshely céljára alkalmatlan épülete­ket úgynevezett kulcsosház formájában üzemeltessék. ,Az olcsó szálláshelyek további bővítése érdekében az ÓIT felkérte az érdekelteket, hogy vizsgálják meg, milyen hasz­nálaton kívüli épületek — erdészház, iskola, gazdasági épület — hasznosíthatók kulcsosházaknak az ifjúsági turizmus és a természetjáró mozgalom céljaira. Megvizs­gálják egyébként a munkás- szállások bevonásának lehe­tőségét is a hétvégi belföldi turizmusban. Az ÓIT végül megtárgyal­ta és jóváhagyta az idegen- forgalmi fejlesztési-alap 1980. évi felhasználásáról készített jelentést, s hangsúlyozta, bogy jövőre az alapot első­sorban az idegenforgalmi te­rületek további közművesíté­sére, higién- és környezetvé­delmi fejlesztésére, valamint a kulturális, a szórakozási és a sportolási lehetőségek to­vábbi bővítésére kell fordí­tani. megyeszerte, s a hóekék az útpadkákról távolították el a havat. A hideg tovább ne­hezítette az utak tisztítását, a kiszórt só az esti órákban hatástalan maradt. Az autóbuszok kisebb-na- gyobb késéssel közlekednek, a vonatok Békéscsabáról pontosan indulnak, Békés­csabára viszont késéssel ér­keznek. A megye szárnyvo­nalain is kisebb késéssel járnak a vonatok. Elkészült többek között a za- lalövői szennyvízcsatorna és tisztítómű, a várakozásnak megfelelő hatásfokkal működik Keszthely új szennyvíztisztítója, amelynek utolsó, 2000 köbméte­res szakaszát néhány hete he­lyezték üzembe. Bővült a hé­vízi tisztítórendszer, s a kelet­kező szennyvizek nagyobb ré­szét csatorna gyűjti össze a tó­part másik két jelentős üdülő­telepén, Balatongyörökön és Vonyarcvashegyen Is. Emlékezés Mezé Imrére 1 Mező Imre. a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­sége születésének közelgő 75. évfordulója tiszteletére meg­emlékezések lesznek Buda­pesten. December 11-én délelőtt 10 órakor a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő sírjánál koszorúzási ünnepséget tar­tanak. Ezt követően a bu­dapesti pártszékházban em­lékhelyet avatnak Mező Im­re élete, munkássága előtt tisztelegve, majd forradalmi életútját bemutató fotódo­kumentációs kiállítást nyit­nak meg az MSZMP buda­pesti bizottságának Villányi úti oktatási igazgatóságán. Megalakult a Mohácsy- emlékbizottság Jövőre ünnepeljük a bé­késcsabai tudós kertész, Mo- hácsy Mátyás születésének 100. évfordulóját. Hogy ez méltóképp megtörténjen, tegnap, december 8-án em­lékbizottság alakult Békés­csabán. Az alakuló ülés résztvevői elfogadták a mű­ködési szabályzatot és a jö­vő évben sorra kerülő ren­dezvénysorozat programját. Egyúttal munkacsoportokat alakítottak, amelyek a ren­dezvények közvetlen meg­szervezését, irányítását vég­zik majd. Az emlékbizott­ság elnöki teendőit Araczki János, a városi tanács elnö­ke látja el. Kiskunsági napok Szolnokon Bács-Kiskun megyei na­pok kezdődtek hétfőn Szol­nokon, a megyei művelődé­si és ifjúsági központban. A szomszédos megyék kapcso­latainak kölcsönös erősíté­sét, művészeti hagyományai­nak megismerését szolgáló sorozat keretében bemutatót rendeztek a kecskeméti Nemzetközi Zománc-alkotó­telep anyagából, s kiállítot­ták a világhírű halasi csip­kéket. A kecskemétiek sereg­szemléjén ezenkívül szocio- fotó-tárlat, zoológiái és nép­művészeti gyűjtemény lát­ható. A Bács-Kiskun megyei napok szolnoki műsorát ze­nei program egészíti ki. Ün­nepi hangversenyt ad a kecskeméti szimfonikus ze­nekar, amelyen közreműkö­dik Kodály Zoltánná Péczely Sarolta énekművésznő is. Karácsony előtti fácánvadászat Sikeres volt a hagyomá­nyos karácsony előtti fácán­vadászat a Balatonnagybere- ki Állami Gazdaság rezervá­tumában. NSZK-beli, oszt­rák és angol vendégek csak­nem 10 00o fácánkakast ke­rítették puskavégre. Egy-egy nap alatt 1500—1600 szár­nyas sorakozott egymás mel­lett a terítéken. A sikeres vadászat a céltudatos szár- nyasvad-tenyésztésnek kö­szönhető. A gazdaság évente több mint harmincezer fá­cáncsibét keltet ki, amelye­ket előnevelés után nyár elején helyeznek ki a sza­badba. A most véget ért fá­cánvadászat januárban foly­tatódik. (Folytatás az 1. oldalról) adott határozat, azaz a kí­vánt irányban befolyásolja-e a gazdasági folyamatokat. Mi indokolja a három ipa­ri minisztérium egy szerve­zetbe való összevonását? Mindenekelőtt hangsú­lyozni szeretném, hogy az intézkedés lényege nem a szervezeti változás, hanem az iparirányítás tartalmának, színvonalának fejlesztése. Alapvető érdekünk, hogy a magyar ipar, népgazdasá­gunk vezető ága, egységes, hosszú távú — a hazai szük­ségletekkel és a külpiaci igé­nyekkel egyaránt számoló koncepció alapján fejlődjön, s ez a koncepció szervezet­ten, összehangoltan valósul­jon meg. E fontos feladat eddiginél magasabb szintű megoldását szolgálja az Ipa­ri Minisztérium létrehozása. A gazdaságirányítás szem­szögéből az Ipari Minisztéri­um létrehozása kettős célt szolgál. Részint erősíti a köz­ponti irányítást, javítja az iparirányítás egységességét, koordináltságát, s ezáltal az egységes minisztérium tevé­kenysége szervesebben il­leszkedik a kormányzati munkába. Részint pedig nö­veli a vállalatok önállóságát és felelősségét. A vállalatok abban kapnak több segítséget és iránymutatást a minisz­tériumtól, amiben eddig is joggal többet és jobbat vár­tak: fejlesztési koncepciók kialakításához, nemzetközi kapcsolataik fejlesztési irá­nyainak megválasztásához. Ugyanakkor nő önállóságuk és felelősségük abban, ami­hez nekik jobbak a feltéte­leik : termelési szerkezetük és értékesítési irányaik meg­választásában, a színvonalas gazdálkodásban. Az Ipari Minisztérium lét­rehozása nem egyszerűen a három minisztérium egybeol­vasztását jelenti — habár ez önmagában is javítja a haté­konyságot — pusztán azáltal, hogy egy sor párhuzamos tevékenységet végző osztály összevonása jelentős létszám- és költség-megtakarítást eredményez —, hanem új minisztérium létrehozását, új tartalommal, kisebb, de kva­lifikáltabb létszámmal,. Az új minisztérium körülbelül fele­annyi dolgozót foglalkoztat majd, mint a három jelenle­gi. Az Ipari Minisztérium válto­zatlanul el fogja látni az ága­zati, hatósági és vállalatfel­ügyeleti funkciókat. Ennek megfelelően részt vesz az ál­tala irányított gazdasági ága­zatokban érvényesülő gaz­daságpolitikai célok kidol­gozásában, és megvalósításá­ban, összehangolja az általa irányított ágazatok fejleszté­sét egymással, illetve a nép­gazdaság többi gazdasági ágazatává'. Kiemelten foglalkozik a műszaki fejlesztés, a tudomá­nyos kutatás és a nemzetközi együttműködés ágazati fel­adataival. Hatósági jogköré­ben érvényesíti az ágazati, szakmai követelményeket. Az ipari miniszter gyakorolja a vállalatfelügyeleti jogokat mindazon állami vállalat és gazdálkodó szervezet felett, amelyekre nézve az államot illető tulajdonosi, alapító jo­gokkal rendelkezik. Az Ipari Minisztérium egyik alapvető feladata, hogy az ipar nemzetközi szakosítá­si és kooperációs tevékeny­ségét az iparpolitikával ösz- szehangoltan irányítsa és szervezze. Feltétlenül számítunk ar­ra, hogy az Ipari Miniszté­rium a vállalatfelügyeleti te­vékenységét — beleértve a kádermunkát is — hatéko­nyabban látja el. Elsősorban azért, mert a vállalatok te­vékenységét fokozottabban az iparpolitikai követelmények függvényében, nem pedig a vállalati gazdálkodás rövid távú szempontjai alapján ítéli meg. Nagyrészt mentesül viszont a termékforgalmazási és el­sődleges árhatósági feladatok alól, amelyet az Országos Anyag- és Árhivatal vesz át. Ez nem egyszerű feladat­átcsoportosítás, hanem az egész irányítási rendszerün­ket érintő tartalmi változás. Megszűnik az a jelenlegi helyzet, hogy az ipari ter­melés és anyagellátás rövid távú egyensúlyáért felelős szerv feladatai megoldása ér­dekében kénytelen legyen a felügyeleti jogköréből faka­dó vállalatvezetői függelmi viszonyt is felhasználni, óha­tatlanul keresztezve ezáltal a nyereségérdekeltségen alapu­ló vállalati önállóság gya­korlati érvényre jutását. Hogyan érinti az Ipari Mi­nisztérium létrehozása a töb­bi irányító szerv munkáját? Bővül az Országos Anyag- és Árhivátal feladatköre, mi­vel az ipar területén átveszi a termékforgalmazási és el­sődleges árhatósági funkció­kat, amelyeket eddig átruhá­zott hatáskörben az ágazati minisztériumok láttak el. Eh­hez a tevékenységhez az Ipari Minisztérium szakmai segítséget nyújt az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A vállalati önállóság gya­korlati kiterjedésével egyide­jűleg hatásosabbá tesszük az irányító szervek piacfelügye­leti tevékenységét, hogy min­den területen — fogyasztási cikkek, termelőeszközök, kül­kereskedelmi áruforgalom -r rövid távon is kiegyensúlyo­zott, a népgazdasági tervnek megfelelő kereslet-kínálati viszonyok érvényesüljenek. A piacfelügyelet központi szerve az Országos Anyag- és Árhivatal, de' meghatáro­zott felelőssége van igen fon­tos részterületeken — a bel­kereskedelemben, a mező- gazdaságban, a külkereskede­lemben — más szerveknek is, amelyek között az Országos Anyag- és Árhivatal koordi­náló és irányító funkciót is betölt. Az Ipari Minisztérium fo­kozottabban részt vesz első­sorban a KGST-együttműkö­dés, az ipar nemzetközi kap­csolatainak alakításában. En­nek megfelelően bizonyos módosulások következnek be a Külkereskedelmi Miniszté­riummal és a Munkaügyi Mi­nisztériummal kialakított m unkamegosztásban. Ezen túlmenően szükségesnek lát­szik, hogy a vállalati érde­kek közvetítésében, egyezte­tésében kibővített feladatot és hatáskört kapjon a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara. Hol tartanak az új minisz­térium létrehozásának előké­születei? Részletes, pontos terv sze­rint halad a szervező munka, miközben még a régi szerve­zetek is folytatják tevékeny­ségüket. A rövidre tervezett átmeneti időszakban a válto­zatlan keretekben dolgozó funkcionális szervek és a gazdasági kormánybizottsá­gok egyaránt fokozottan részt vállalnak a folyamatok kéz­ben tartásában. Az átmene­tet mindenképpen megköny- nyíti, hogy a vállalatok már ismerik az 1981. évi népgaz­dasági tervet, a szabályozó- rendszer változásait, s részle­tesen tájékoztatták őket a hatodik ötéves terv terveze­téről is. Az új minisztérium felállításának előkészületei december végéig befejeződ­nek, s az január elsején hi­vatalosan is megkezdheti működését. Hogyan történik a szerve­zeti intézkedésekkel kapcso­latos munkaerő-átcsoportosí­tás? Az Ipari Minisztérium ve­zetői és munkatársai nagy­részt a három ágazati mi­nisztérium káderállományá­ból kerülnek kiválasztásra, szoros összhangban a felada­tokkal és a minisztérium szervezeti tagozódásával. A minisztériumok közötti feladatok átcsoportosításának megfelelően az ágazati mi­nisztériumok számos mun­katársa más irányító szer­vekhez kerül. A káderkérdé­seket a oárt- és a társadal­mi szervekkel szoros együtt­működésben folyamatosan rendezik. A három megszűnő minisztérium valamennyi dolgozójával személy szerint foglalkoznak, hogy képzett­ségüknek, képességüknek és a népgazdasági érdekeknek megfelelő munkahelyekre ke­rüljenek. Egzisztenciális gondokkal senki sem kerül szembe, de a változások ter­mészetszerűleg felszínre hoz­hatnak egyéni problémákat. Ezeket nagy türelemmel kell megoldani. Itt szeretnék rámutatni ar­ra, hogy minden, egyébként helyes intézkedés sikeres végrehajtása döntően függ attól, hogy a dolgozók mi­lyen felelősséggel, áldozat- vállalással és eredményesen tudnak, illetve akarnak tevé­kenykedni. Joggal számítunk ebben az esetben is arra, hogy a minisztérium dolgo­zói munkájukat a szükséges felelősséggel és odaadással fogják végezni. Sietünk és... Sietünk, kapkodunk. Gyorsan beszélünk, egyszerű­sítjük a mondanivalót is. Gyakran ebből egészen furcsa dolgok sülnek ki. A minap az egyik buszon mögöttem ült két férfi. Harsányan társalogtak a kiskertjükről; nem kellett hallgatózni, hogy megtudjam, miről szól a dis­puta. Közben az egyik témát váltott, és megkérdezte is­merősét: — És mondd csak, van vérnyomásod? — Nincs nekem — felelte a másik. Meglepődve hátrakaptam a fejem. Délceg, 65 körüli férfi volt a „vérnyomásnélküli”. Ahhoz képest egész jól tartotta magát. — m. szabó — A szombathelyi Bartók Béla Terem új orgonát kapott. Az ezerhatszáztizennégy sípos, hu­szonhárom regiszteres, Drezdában gyártott orgonát az NDK-ból érkezett szakemberek már összeállították. Lehotka Gábor orgonamüvész ünnepi hangversenyen „avatta fel” az új hangszert. Franke Gottfried, az orgona egyik építője (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Megyénk valamennyi útja járható Kezdődhet a kis-balatoni tározó rendszer kialakítása

Next

/
Thumbnails
Contents