Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
V \ Mindannyiunk érdeke 1980. december 7., vasárnap Mennyit költünk nyugdíjakra? Mennyit fordítunk szociális segélyekre? Miből telik egészségügyi, kulturális célokra, lakásépítésekre, új beruházásokra? Közismert, hogy milliárdokról van szó. Ezeknek a milliárdoknak a forrása, fejlődésünk alapja a társadalmi tulajdon. Okkal vetődik fel a kérdés, hogyan gazdálkodunk vele, hogyan védjük? Ez volt a té~ mája az üzemrendészek megyei értekezletének, amelyet a megyei rendőr-főkapitány- sáe népgazdasági és társa- dalmitülajdon-védelmi osztálya tartott a közelmúltban. ■z „üzletet” kifundálták A statisztika szerint évék óta az összbűnözés 56 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények képezik. Egy- harmaduk a társadalmi tulajdon, kétharmaduk pedig a személyek javait károsítja. A múlt évben a társadalmi tulajdonban okozott kár 241 millió forintott tett ki. Olyan adat ez, amely a tennivalókra is utal. Okkal hangsúlyozta a rendészeti értekezleten Pikó János rendőr alezredes, a rendőr-főkapitányság osztályvezetője, hogy a népgazdaságunk érdekét, életszínvonalunk fenntartását, gazdálkodásunk rendjét, a népgazdasági és a vállalati érdek összhangjának érvényesítését, továbbá árpolitikánkat, valamint beruházási rendszerünket közvetlenül zavaró, vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése kiemelt feladat. Az elmúlt években elterjedtek a jövedelemelosztást torzító, a közéletet károsan befolyásoló jelenségek. így a csúszópénz, a borravaló adása, a vesztegetés, a fiktív mellékállások létesítése. Gyakran előfordul a külföldi áruval való üzérkedés is, amely leginkább a deviza- gazdálkodást sértő más bűn- cselekményekkel párosul. A közelmúltban jól jövedelmezett egyeseknek a díszcserje is. Két ÁFÉSZ felvásárlóinak a közreműködésével mintegy 5 millió forint értékű díszcserjét forgalmaztak az ügyeskedők, mégpedig engedély nélkül. Az eddigi adatok szerint több millió forint adócsalást követtek el. A kereskedelemben elég gyakori az árdrágítás és a vásárlók megkárosítása. - Az idegenforgalommal kapcsolatos visszaélések sem csökkentek. Ezek a cselekmények elsősorban a tervszerű devizagazdálkodásunkat veszélyeztetik. fl páncélszekrény kulcsa Ebben az évben megyénkben 789 esetben indult nyomozás társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. Csökkentek a lopások és a betörések. A vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények nagyobb figyelmet fordítottak a pénz őrzésére. Nem mindenhol gondoskodtak azonban riasztókészülékről. Előfordult hanyagság is. Az év elején betörtek a me- zőberényi ÁFÉSZ élelmiszer- boltjába. A tettes több mint 110 ezer forintot vitt el. Nem volt nehéz dolga. A páncél- szekrény kulcsa ott lapult az íróasztal fiókjában. Emelkedtek viszont a sikkasztások és a csalások száma. Ezeket a cselekményeket gyakran bűnszövetségben folytatólagosan, más bűntettekkel — vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel, árdrágítással, a vásárlók megkárosításával — együtt követik el. Az orosházi ÁFÉSZ-tól —nyers- bőrfelvásárlója úgy csalt, hogy a felvásárolt anyagot olyan létező személyek nevére adta le, akik soha nem értékesítettek sem nyersbőrt, sem tollat. A magasabb vételár feltüntetésével félmillió forintot tett zsebre. Csalás miatt indult eljárás a batto- nyai Petőfi, a Gorzsai Állami Gazdaság anyagbeszerzői és az orosházi ÁFÉSZ vas", műszaki boltjának eladói ellen. Fiktív közületi blokkok kiállításával mintegy 300 ezer forint kárt okoztak. A közúti és vasúti szállítás bűnügyi helyzetére elsősorban a lopások, a sikkasztások, a rongálások elkövetése a jellemző. Vasútállomásokon nemegyszer fordult már elő, hogy a vagonokat meg- dézspiálták, s az őrizetlenül hagyott anyagot ellopták. Az elkövetések mögött sok esetben hanyagság és felületesség húzódik meg. A békéscsabai vasútállomásról 16 autógumit loptak el, melynek elkövetését elősegítette az is, hogy nem számolták meg pontosan az autógumikat. A lökösházi állomáson 70 ezer forint értékű dézsmálás történt. Az illetékesek az esetet csak megkésve, több nap után jelentették a rendőrségnek. Talán arra számítottak, hogy az elkövetők meggondolják magukat, és. visszaviszik az ellopott holmit. Követendő példa A gyorsan fejlődő és átalakulásban levő gazdasági rendszerünk változásai befolyásolják a bűncselekmények elkövetési formáit. Mindez a gazdálkodó szerveket is nagyobb követelmények elé állítja. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ezzel számolva több figyelmet fordítanak a korábbi évekhez képest a társadalmi tulajdon védelmére. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál az utóbbi időben folyamatosan csökkent a bűncselekmények száma. Hasonló a helyzet a Dél-Alföldi Tégla és Cserépipari Vállalatnál. Kifogásolható viszont,. hogy a megelőzés érdekében a fegyelmi jogkört nem gyakorolják kellő következetességgel. A vállalat 22 gyárában mindösz- sze két fegyelmi eljárást folytattak le társadalmi tu- . lajdont károsító cselekmények miatt. Az Orosházi Üveggyárban sem jelentős a bűncselekmények által okozott kár. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, aa erdőgazdaságokban javult a rendészeti és a belső ellenőri tevékenység. Megyénkben több országos jelentőségű nagyüzem működik, ahol a társadalmi vagyon megóvása is fokozott felelősséget jelent. Ennék szervezeti keretei az utóbbi években sokat fejlődtek. Különösen kiemelkedő a Gyulai Húskombinátnál a rendészeti és a belső ellenőri tevékenység. Emelkedett a vagyonőrzés személyi és technikai színvonala. Megszigorították és rendszeressé tették az ellenőrzéseket. Jelentősen javult a kombinátban a munkafegyelem. A vagyonvédelmi munka társadalmasítására való törekvés meghozta a kellő eredményt. Ebbe a rendkívül fontos tevékenységbe bevonták a szocialista brigádokat és a tömegszervezeteket is. Ezzel kapcsolatban éves programot is készítettek, és meghatározták az aktuális feladatokat. Ez a szervezett, szakszerű és céltudatos, szinte a vállalat valamennyi dolgozóját átfogó tevékenység példamutató eredménnyel járt. Tanácsos lenne, ha ezeket a tapasztalatokat megyénk más vállalatai és szövetkezetei is hasznosítanák. 8 Vitathatatlan, hogy a gazdálkodó egységek vezetői felismerték a társadalmi tulajdon védelmének fontosságát. Az sem kétséges, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre. Támaszkodnak a rendészekre, s több helyen ebbe a munkába a dolgozókat is bevonják. A közvagyon gyarapítása és védelme azonban nemcsak egyes szervek feladata, hanem valamennyiünk érdeke. Serédi János Papa volt a bíró Még nem esett a hó, napsütéses télelő volt, amikor Bazsali Józsefet és nejét Orosházán felkerestük. A közelmúltban ünnepelték 60- házassági évfordulójukat. Ismét megelevenedett előttük az a novemberi nap, amikor egy szüreti mulatság után sorsuk egy életre összefonódott. — Szüreti mulatságot rendeztek. A Papa volt a bíró és én szedtem a legtöbb gyümölcsöt. Huncut lány voltam, el is csábítottam akkor — meséli Bazsali Jó- zsefné, aki 81 éves lesz január 1-én. Lányuk sem hagyja szó nélkül: — Ha a mama idejében divat lett volna a biztosítás, ő is szép összeget nyert volna, mert éppen az új év első perceiben született. A papa pedig nemrég töltötte be a 93. életévét, ő már nehezebben mozog. A lányuk, Margó nagyon vigyáz rájuk, hiszen legfontosabb feladatának tartja az idősek gondozását- Ritka példája a szeretetnek, amelyben ez a kis család él. Régen saját földjükön gazdálkodtak, majd azt eladva, megtakarított pénzükből élnek. Hogy megismerjük az Bőség és hiány a karácsonyi vásárban A legtöbb kirakat már karácsonyi díszbe öltözött, és akik nézegetik az áruválasztékot, szintén többnyire azt kutatják', kinek, mit ajándékozhatnának. Első pillantásra minden eddiginél gazdagabbnak ígérkezik az ünnepi vásár, a bőség hangulatát árasztják az áruházak, a boltok, de a határozott, konkrét kívánsággal jelentkező vevőt mégsem tudják mindig kiszolgálni. Bőség és hiány valóban egyidejűleg jellemzi most az áruellátást. Rengeteg a ruhanemű, a gyermekjáték, a lákásfelszerelési cikk, sokféle rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó, hanglemez és könyv kapható — bizonyos fajtákat, márkákat, típusokat ennek ellenére is csak nehezen talál, vagy hiába keres a vásárló. Karácsonyi ajándéknak általában valami különlegeset szeretnénk, valami igazán meglepőt, addig nem látottat, és ilyet jobbára a külföldi áruk közt találunk. Ismerve ezt az igényt, a kereskedelem úgy időzíti az importot, hogy a szállítmányok java az év végére érkezzen az országba. Így van ez az idén is: az ünnepre szánt ajándéktárgyaknak több mint egyötöde külföldi eredetű. Még sincs minden, amit szeretnénk1, mert a behozatalnak is vannak akadályai. A szocialista országok szállítókészsége korlátozottabb, a dollárért történő import .lehetőségei csak csekély mértékben nőttek. Az itthon gyártott termékek' között is akad olyan, amiből nem jut elegendő a fenyőfák alá: például a világsikert aratott bűvös kocka, vagy a Siesti betétes gyermekcipő, hogy ne is említsük mondjuk, a herendi porcelánt, amelyből néhány szerény tányér sem lelhető fel a bolthálózatban. De lássuk inkább a reális lehetőségeket! A vágyva vágyott különlegességek között életüket, a belső fűtött szobában ülünk, Józsi bácsi a régmúltról mesél. — A frontról amikor hazatértem, megnősültem, s az öröklött 3 holdon gazdálkodtunk, amíg bírtuk erővel. Jószágot neveltünk, ápoltuk a kertet, a feleségem pattogatott kukoricát árult a piacon és én minden évben vándorméhészkedtem- Volt év, hogy 16 mázsa mézet termeltem. Aztán egy évben 572 liter pálinkát főztem. Sokat dolgoztunk mindig. Később a téeszesítés idején mi valahogy kimaradtunk. Nem keresett meg minket egy szervező sem, de mi sem mentünk, hogy be akarunk lépni. Nyugodtan éltünk, saját magunk urai és dolgozói voltunk — folytatja csendesen Józsi bácsi. Csendesen, állát botjára támasztva keresi a gondolatokat, élete jellemző fordulatait, hiszen több hónap estéje kevés lenne, hogy minden élményét szóba hoz- hassaA mama jó mesélő. Néha kéri Margó segítségét: ez hogyan volt? — erre emlékszel? — ilyenformán. Margó pedig készségesen válaszol. Meggyőző, ahogyan sürög az idősek körül, feltéve erre az életét. — Az életem úgy alakult, hogy amikor a Dunántúlról hazajöttem, kellett a segítségem a földön, s közben megöregedtek a szüleim- Itt maradtam mellettük. Most- már annyi elfoglaltságot jelent a velük való törődés, hogy nem is tudok munkát vállalni, amíg ők élnek, én is csak így tudok élni. S ezek nem nagy szavak. Könny gördül a szemébe az örömtől annak láttán, hogy így ragaszkodnak az öregek hozzá, és megható, ahogyan ő is szeretettel, rajongással körülveszi őket. Mindent vállal, hogy szüléi minél hosszabb, teljesebb életet élhessenek. ~ Sz. Jtalán megérdemli az első helyet a kvarcóra, amely végre nemcsak az utcán, a csempészektől vásárolható. Árusítanak többfélét már a szaküzletek is, jobb minőségűt, igaz, drágábban. Ám amit boltban veszünk, annak alkatrész-utánpótlásáról, javításáról is gondoskodnak, garanciát vállalnak' érte. A zsebszámológép sem elérhetetlen, különleges automata, elektronikus fényképezőgépek, filmfelvevők, vakuk szintén kaphatók a karácsonyi vásárban. Javult, színesedett a gyermekjátékok választéka is, import magnó, hordozható rádió, sőt, végre az automata mosógép is lekerült a hiánycikkek listájáról. A háztartási kisgépek, konyhagépek között is találhatunk számos ügyes, praktikus jószágot. Az elegánsabb ajándéknak számító kozmetikumok között megtalálhatók a hazai ipar jó minőségű, folyamatosan kapható termékei mellett az olyan külföldi márká- júak is, amilyen a Max Factor, a Rimmel vagy a Givenchy, illetve férfiaknak a Shulton. Az arc- és testápoló szerek, a kölnik, rúzsok, szemceruzák, szempillaspirálok, szemhéjpúderek kínálata általában gazdag, de a teljes választékot csak a szaküzletekben, illetve a nagyobb áruházakban láthatjuk. A prózaibb ruhaneműk közül az irha- és bőrkabátok emelkednek ki, nemcsak’ szépségükkel, hanem árukkal is. Tavaly még hiányoztak, most, hogy megdrágultak, több jut belőlük az üzletekbe. Szerencsére, hagyományos szövetbabátokból és sportos, fiatalos dzsekikből szintén van elegendő, akárcsak divatos női csizmákból, amelyeket már többféle szárbőséggel is árusítanak. A pulóverek, harisnyanadrágok között sok az importeredetű, így a választék' is gazdagabb, mint a múltban. Sál, sapka, kalap, táska, kesztyű szintén rengeteg fazonban, színben látható a kirakatokban, ami annak köszönhető, hogy ezeket a kiegészítő cikkeket nemcsak nagyüzemek, hanem helyiipari vállalatok, szövetkezetek is gyártják — s mind mást és mást kínál. Amikor a hiány és a bőség egyszerre jellemzi a karácsonyi piacot, akkor az tud jól vásárolni, aki időt, energiát is szán az ajándékok beszerzésére. Még ha fárasztó is, érdemes sokfelé, alaposan körülnézni, mert a különböző vállalatok, áruházak önállóan szerzik be áruikat, így kínálatuk is eltérő, összességében a kereskedelem árualapjai jóval bőségesebbek, mint amennyit az ország lakossága karácsonyig megvásárolhat, de azzal is számolni kell, hogy a legkelendőbb áruk általában már hetekkel az ünnepek előtt elfogynak. Gál Zsuzsa Oltás közben a Mezőhegyesi Állami Gazdaság silójánál Tűz, tűz, tűz! Huszonnyolc tűzeset történt megyénkben november-' ben. Ezek következtében több mint 223 ezer forint kár keletkezett. S a tényleges kár ennél is nagyobb, mivel a tűz után csak az elégett, használhatatlanná vált, többnyire éghető tárgyak értékét számítják a kárösszeg megállapításánál. A füzeknek csaknem 80 százaléka lakóházakban keletkezett, és itt minden második tűz oka közvetve-közvetlenül a szabálytalan fűtés, az olajtüzelésű berendezések nem előírás szerinti használata volt. Gyoma új lakótelepén gyakori az olajtüzelésű vízmelegítő bojlerek okozta tűz. A rossz idő ellenére 3 esetben játszó gyerekek miatt lobbant fel a láng, és tetemes kár keletkezett. Több tűz történt dohányzzás miatt is, és az egyik halálos áldozatot is követelt. Egy fiatalember erősen ittasan, égő cigarettával feküdt le, elaludt, s a cigaretta tüzet okozott. Bár nem novemberben, hanem még október 30-án történt, de ezúttal szólunk a Mezőhegyesi Állami Gazda- ásg 57-es majorjában keletkezett tűzről is, melynek okát kivizsgálták. Eszerint a nagy teljesítményű serleges felvonó súrlódása volt a tűz közvetlen oka. A tűzoltók hosszú órákon át küzdöttek a lángokkal, a silóban tárolt termény nagy részét megmentették, de a kár így is több mint 2,5 millió forint. Sárjáré madarak Pusztaszeren Csongrádban, a 22 000 hektáros pusztaszeri tájvédelmi körzetben és a Dél- Alföld más rezervátumaiban, hosszú ideig vendégeskedtek az Észak-Európából és Észak-Ázsiábói érkezett sárjáró madarak: a havasi partfutók, a pólingok, a szürke cankók. A vadvizek és a lehalászott halastavak hetekig tartották bőséges élelemmel a hazánkon átvonuló, megpihenő szárnyas vándorokat. A váratlanul érkezett zord időjárás, a tartósnak bizonyult fagyok beköszöntése azonban elűzte az iszapból és sárból táplálkozó madárseregeket. Még az északi hideg tengerek mentén költő, az Alföldre nemrég érkezett halászmadarak, az ezüstsirályok és danka sirályok egy része is délebbre, melegebb tájakra tette át székhelyét. Ugyancsak szinte egy csapásra kerekedtek fel a dar- vak és a vadlibák, amelyekből egy héttel ezelőtt még csaknem 40 000 tartózkodott a Dél-alföldi vadvizeken, főleg a Szegeddel határos fehértói és a Békés megyei kardoskúti rezervátumokban-
