Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
1980. december 7., vasárnap o fl békési Egyetértés Tsz-ben Újjáépítés kommunista felelősséggel A\C1 A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet férfiszabó-részlegének havi forgalma mintegy 200—250 ezer forint. Képünk a varrodai részben készült Fotó: Martin Gábor Több húsf tej Békés megyéből Beszélgetés Murányi Miklóssal, a megyei tanács osztályvezetőjével Ezekben a hónapokban történetének legkritikusabb időszakát éli a békési Egyetértés Tsz. A szövetkezet kommunistái pénteken este tartották beszámoló párttaggyűlésüket a szövetkezet központjában. A 78 tagú alapszervezet őszinte légkörű munkájában részt vett Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság munkatársa is. Az első napirendi pont keretében Mészáros Sándor, a párta!apszervezet titkára adott számot egy esztendő munkájáról, az újjáválasztott vezetőség tevékenységéről. Beszámolója bevezetőjében emlékeztetett azokra a célkitűzésekre, melyeket a közös gazdaság kommunistái a tagság és maguk elé tűztek a gazdálkodási eredmények javítására. Az utóbbi évtizedekben mezőgazdaságunkban ' kevés ágazat fejlődését kisérte any- nyi ellentmondás, mint az állattenyésztést. Volt időszak, amikor egyik évről a másikra 20—30 százalékkal csökkent, majd nőtt újra a hús-, a tejtermelés. Előbb nagyfokú beruházásokkal, hatalmas telepek építésével, majd rekonstrukciókkal, a meglevő férőhelyek jobb kihasználásával akarták megoldani a termelés növelését. Mígnem kialakult a mai helyzet. Erről és Békés megye mezőgazdasági üzemeinek állattenyésztéséről beszélgettünk Murányi Miklóssal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével. — Korábban a mezőgazdasági termelésből — termelési értéket számolva — a növénytermesztés adta a nagyobb hányadot. Hogyan változtak az arányok az ötödik ötéves tervben? — Békés megyében a mezőgazdasági termelés az ötödik ötéves tervben várhatóan 17 százalékkal nő. Ezen belül az állattenyésztés termelésének növekedési üteme húsz százalék. Ennek következtében megváltoztak az arányok is. Ma már az állattenyésztés a termelésből 52 százalékos arányt képvisel. Ebben az ágazatban a fejlődés a tervezettnél gyorsabb volt. Fontos szerepet tulajdonítottunk a közgazdasági szabályzók kedvező változásának. Az ösztönzés hatására a telepeken a férőhely-kihasználtság megközelítette a száz százalékot. Tovább folytatódott az üzemen belüli, üzemek közötti szakosodás. A telepek egy részénél ugyanakkor rekonstrukcióra, bővítésre került sor. Ez a munka különösen nagy hangsúlyt kapott a tervidőszakban, hiszen a tervezettnél jóval kevesebb pénz állt az üzemek rendelkezésére, új telepek építéséhez. Említést érdemel az is, hogy a térv- ciklus második felében egyre nagyobb hatást gyakorolt a háztáji állattartásra a nagyüzemek termelést szervező tevékenysége. — Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a nyereség képzésében? — A férőhelyek jobb kihasználása, a szakosodás, a kedvező takarmányhasznosulás, és egy sor más tényező hatására az állattenyésztésben a gazdaságok a korábbinál több nyereséget állítottak elő. Változatlanul igaz azonban, hogy az állat- tenyésztési ágazatok még ott is, ahol azok a termelés érték nagyobb hányadát adják, szerényebb nyereséget állítanak elő, mint a növénytermesztés. A nagy befektetés, a lassúbb megtérülés következtében és amiatt, hogy itt a munka termelékenysége is alacsonyabb, gyors változásra aligha számíthatunk. A mezőgazdasági üzemek egyébként is előbb a gyorsan megtérülő beruházásokra fordítják pénzüket. Kedvezőtlen jelenségként tarthatjuk számon, hogy az állat- tenyésztésben nem honosodtak meg eddig a valóban korszerű tartási technológiák. Azt viszont semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hazánk a hízóállatok több mint egyharma- dát külföldön értékesíti. Az előnyös értékesítési lehetőségek miatt több- területen a termelés további növelésére lesz szükség. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha szélesebb körben terjednek el a jó módszerek. Elgondolkoztató például, miért, nem képesek mások a szarvasi Dózsa Tsz tehenészetéhez hasonló eredményeket elérni. Ott az ágazatban évente 8 millió forint nyereséget állítanak elő. — Mi jellemezte az egyes ágazatok fejlődését? 1975 előtt igen sok gondot okozott az üzemekben a szarvasmarhatartás... — Az V. ötéves tervben a mezőgazdasági üzemek csaknem 10 ezer új férőhely építését tervezték. Ennek alig fele volósult meg. Üj telepet építettek viszont a szarvasi Dózsa, a bucsai Üj Barázda Tsz-ben, a hidasháti, a békéscsabai és a Mezőhegyesi Állami Gazdaságokban. Ebben az ágazatban erőteljes szakosodási folyamatot figyelhettünk meg. Több helyen — elsősorban gazdaságossági okok miatt — a szétszórt, elavult telepeket felszámolták. Ma Békés megye tizenhét mezőgazdasági üzemében nem foglalkoznak szarvasmarhatartással. Ennek ellenére a tejtermelés dinamikusan nőtt. Míg 1975- ben lényegében hasonló tehénlétszám mellett 68 millió litert termeltek a megyében, 1980-ban már 144 millió litert. A keresztezések eredményeként a tehénállomány jelentős része már intenzív tejtermelő fajta. Ennek is köszönhető, hogy gyors ütemben, 1975 óta 2700-ról 3800 literre nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Nem hallgathatjuk el azt sem,, hogy a tejprémium bevezetése kedvezően befolyásolta az eredményességet is. — A IV. ötéves tervben ciklikusság jellemezte a sertéstenyésztést. Változott-e a helyzet? — Valóban volt rá példa, hogy rövid idő alatt 20—30 százalékkal nőtt, vagy éppen csökkent a termelés. Ez az ingadozás az V. ötéves tervben megszűnt. Egyenletes fejlődés volt jellemző, s ma már évente 120 ezerrel több hízott sertést értékesítenek a megyében, mint öt évvel ezelőtt. Mindez úgy valósult meg, hogy időközben új telepet nem építettek. Felújításokra, bővítésekre viszont 88 millió forintot fordítottak, ilyen jellegű munka 15 mezőgazdasági üzemben volt. Javult a rendelkezésre álló eszközök kihasználtsága, a takarmányfelhasználás, csökkent az elhullás. A jövőre nézve biztató, hogy a termelési kedvvel nincs különösebb gond. — Megyénk mezőgazdasági üzemei még ma is nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkeznek. A hasznosítást sok helyen az igénytelennek tartott juhval kívánták megoldani. — A juhtenyésztés az V. ötéves tervben a legdinamikusabban fejlődő állattenyésztési ágazat volt. A vá- gójuh-felhasználás 70 százalékkal haladta meg az 1977 előttit. A juhtenyésztés még gyorsabb fejlődését azonban sok tényező akadályozza. Egyetlen új férőhely létrehozása 3 ezer forintba kerül, és a legelőgazdálkodás feltételeinek megteremtése is sok pénzt emészt fel. Ráadásul itt-ott a szemlélettel is baj van. Az állat igénytelenségére hivatkozva elfeledkeznek arról, hogy az intenzív tartási módszer körültekintő munkát igényel. — A baromfitenyésztés igen sok ellentmondással küszködött az elmúlt években. — Mindezt nem tarthatjuk véletlennek, ha figyelembe vesszük a piacon végbemenő keresletingadozást. Arról sem feledkezhetünk meg persze, hogy mint a legintenzívebb körülmények között tartott állatfaj, igen sok importenergiát, gázt, olajat, fehérjét használ fel. Egyébként 1980-ban 7 százalékkal nőtt a baromfiértékesítés. Igaz, ebben jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a feldolgozó üzemek a szerződésben foglalt árakon felül kilogrammonként 4 forintot fizettek. így javult az ágazat eredményessége. Békés megyében az orosházi és a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat . társulásos formában termelteti meg az alapanyagot. — Mi jellemezte a háztáji állattartást? — A tehénlétszám egyetlen év alatt — 1979 szeptemberétől — 1400 darabbal, vagyis 10 százalékkal csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy ma már egyre kevesebben vállalják a tehéntartással járó vesződséget. A sertés- tenyésztésben ugyanakkor dinamikus fejlődést figyelhetünk meg. A háztájiból 15 százalékkal több sertést értékesítettek 1980-ban, mint öt évvel ezelőtt. Kepenyes János A gazdag program megvalósulása a nyár végéig szép eredményeket sejtetett, az aratás kezdetén a szakemberek véleménye szerint kiemelkedő évnek ígérkezett 1980. Az ismert okok, vagyis az árvíz miatt a termelő- szövetkezet tagjainak évtizedes, kemény munkája vált szinte semmivé. Igen jó búzatermésre számítottak, a betakarított részterületen a szövetkezet életében eddigi legnagyobb hektáronkénti hozamokat hordtak szérűre a szállítójárművek. Az árvíz által nem károsított területen napraforgóból hektáronként csaknem 3 tonna termést vágtak a kombájnok. A szövetkezet közvetlen és közvetett kára 630 millió forint, a helyreállítás több évet vesz igénybe. Az előterjesztésből kitűnt: a tagok, a szövetkezet kommunistái érzik annak súlyát, hogy milyen feladatokat kell az elkövetkezendő esztendőkben megoldaniuk. Ahhoz, hogy e nagy feladatot végrehajtsák, valóraváltsák, ágy kell dolgozniuk, mint azt a mentés, majd a helyreállítás során egymást segítve fegyelmezetten tették, magas . fokú politikai öntudattal. A beszámoló további része taglalta az alapszervezet munkáját. A 78 párttagból 28-an nyugdíjasok, állandó pártmegbízatással ötvenket- ten rendelkeznek, mely megbízatást valamennyien becsülettel teljesítették. Ezt követően a párttitkár hangsúlyozta : visszatérően jelentkezik, hogy sem a párttagok számával, sem pedig a tudatos, folyamatos párttaggá neveléssel nem lehetnek elégedettek, a pártépítés nem tudatos, a tagfelvételeket a spontaneitás jellemzi. Az elmúlt években a pártcsoportok munkája hagyott kívánnivalót. A pártvezetőség több esetben foglalkozott a pártcsoportok tevékenységének javításával, több javaslattal, átszervezéssel segítette tevékenységüket. Az Kétségtelen, hogy az állat- tenyésztés sarkalatos pontja a takarmányozás, hiszen a nevelési, hizlalási költségek 70—75 százalékát a takarmányárak teszik ki. Érthető, hogy nem mindegy, milyen áron, mennyire gazdaságosan állítják elő a gazdaságok a végterméket, például a sertéshúst. Ez a felismerés vezette három évvel ezelőtt a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakembereit arra, hogy garanciát vállaljanak takarmányaik gazdaságos felhasználásáért. Az ötlet röviden így fogalmazható meg- A vállalat szakemberei olyan takarmányozási technológiát alakítottak ki, amely jól illeszkedik az adott állattartótelep termelésébe. Kötelezték magukat, hogy saját járműveikkel szállítják a megrendelt takarmányokat. A felhasználó vállalja, hogy any- nyi és olyan fajtájú takarmánnyal eteti az állatokat, amelyet a technológia éppen előír. A már említett garancia arról szól, hogy az egy kilogramm élősúly előállítására felhasznált takaridén mindezek már kedvezően éreztették hatásukat, s az élet igazolta: indokolt és eredményes volt a pártcsoportok fokozottabb segítése. A beszámolási időszakban a szövetkezet párttagjai továbbra is fontos feladatuknak tekintették az emberek tudatának fejlesztését, a szocialista építőmunka segítését. Az idén öt oktatási formában több mint 120 tsz-tag — kommunisták és párton- kívüliek — ismerkedtek párt- politikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdésekkel. A vezetőség fontosnak tekintette a munka becsületének növelését, a figyelmet a közérdek, a közösségi szellem erősítésére összpontosította. A pártalapszervezet a szövetkezetben működő tömegszervezetekkel összehangoltan, munkaterv szerint tartja a kapcsolatot, a beszámoltatásuk rendszeres. Az előterjesztés szerint a komHatáridő előtt Határidő előtt üzembe helyezték az Üvegipari Művek legfiatalabb gyárának olvasztókemencéjét Vásárosna- ményban, s ezzel teljessé vált az üzem technológiai sora. Korábban csupán a más gyárakból érkező üvegtermékek csiszolását, további feldolgozását végezték a TiszaGuruló melegedő házakkal látott el minden erdei munkahelyet a Mecseki Erdő- és Faleldolgozó Gazdaság, s ezzel megvalósította ötödik ötéves tervi szociális programjának egyik legfontosabb feladatát. A dolgozók munkakörülményeinek javítására évente több mint húszmillió forintot fordítottak. Ennek eredménye, hogy a fakitermelő, erdőművelő és csemetetermelő brigádok kilencszáz dolgozója ma már terepjáró gépkocsikon utazik szabadtéri munmány költsége a telep korábbi eredményeihez képest csökkenjen. A partnerek a szerződésben megállapodnak abban, hogy eredményes együttműködés esetén a keletkező többletnyereségen osztoznak. A veszteséget a GMV megtéríti. Mindezek feltétele, hogy a telepen dolgozók betartsák a technológiai utasításokat- Jelenleg négy sertéshústermelő vállalattal, a tót- komlósival, a gerendásival, az elekivel és a gádorosival van ilyen megállapodása a GMV-nek. Érdemes kiemelni a tótkomlósiak eredményeit. A gabonaforgalmi vállalat kötelezte magát, 1978-ban, hogy az általa szállított tápból 3,98 kilogramm elég lesz arra, hogy egy kiló húst termeljenek, telepi szinten. A jó együttműködést bizonyítja, hogy az idén év végére ez a szám már csak 3,87 kilogramm lesz- Önmagában is szép ez az eredmény, mégis érdemes megemlíteni, hogy már az első évben csökkentek a felhasznált takarmányok átlagárai is. Pénzben kifejezve ez azt jelenti, hogy a munisták tömegbapcsolatát nagyban elősegítette, hogy a politikai oktatáson is együtt vesznek részt a pártonkí- vüliekkel. A párttagok politikai munkája kedvező hatással volt a pártonkívüli- ek gondolkodásának fejlődésére. A beszámoló befejező ré- részben az újjáépítéssel, a másodszori újrakezdéssel, a napi feladatokkal foglalkozott. A konkrét, kritikus, önkritikus, előremutató beszámoló feletti vitában kilencen mondták el véleményüket, javaslatukat. A hozzászólók az emberi {kapcsolatok fontosságát, a segítőszándékot hangsúlyozták. Persze munkájukhoz segítséget is kértek. Ezek közül csak kettő: az alkatrészellátás nem zökkenőmentes, az erőgépek, fűtőberendezések üzemeltetéséhez a Szajolból kapott gázolaj vizes, szinte használhatatlan. Az egyik hozzászóló felvetette, hogy a párttagok sorában kevés a fiatal, az ifjúság körében szélesebb körű, tudatosabb politikai nevelésre lenne szükség. Mások az újjáépítésről beszéltek szenvedélyesen. Valamennyi hozzászólásból a tenni- és segíte- niakarás csendült ki. A tagság tudja: a rendkívüli helyzet nyomán az elkövetkezendő esztendő a helyreállítás, a teljes újrakezdés éve lesz, ekkor szeretnék biztonsággal megalapozni az 1982-es évet. Szekeres András parti városban. Ezentúl azonban már a helyben olvasztott anyagból is készülhet üvegáru. Az új gyár létesítését alig egy esztendeje kezdték meg, a leendő kollektíva tagjai a salgótarjáni és az Ajkai Üveggyárban ismerkedtek a szakma fogásaival. kahelyére, s ott a tél hidege elől is biztonságos menedéket talál a mozgó melegedőházakban. A hőszigetelt kocsik nyolc ember öltöző-, mosdó- és étkezőhelyéül szolgálnak. A Mecsek vidékén a csikorgó hóban-fagyban is szorgosan dolgoznak a favágó brigádok. Bár eredeti — ötvenezer tonnás — évi tűzifatermelési tervüket már teljesítették, a lakosság ellátásának biztonsága érdekében további tizenhatezer tonna tüzelőt értékesítenek még az év végéig. tótkomlósiak 1 millió 600 ezer forint többletnyereséghez jutottak, a felhasznált GMV-tápok és az alkalmazott takarmányozási technológia révén. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mindenki jól járt, hiszen mind a négy sertéstartó többletjövedelemhez jutott. Az együttműködés kiterjed a GMV-n keresztül a Gabonatrösztre és annak kutatóintézetére is, ahonnan a kísérleti takarmányozás után a minél jobb, nagyobb hozamot biztosító starter, és hizlaló takarmány recepteket adják. A megyei gabonaforgalmi vállalat a jövőben több, elsősorban baromfival foglalkozó telepnek kínál hasonló lehetőséget és szerződést. Törekvéseik várhatóan követőkre találnak. Annál is inkább, mert gazdasági vita eddig senkivel sem fordult elő- Bizalomra épülő, jő munkakapcsolat alakult ki a négy SERKÖV-vel. Ez a bizalom lehet a legjobb alapja a további együttműködésnek, a partneri kör bővítésének. S az anyagi hasznon kívül éppen ez a bizalom a közös vállalkozás másik nagy haszna. — m. szabó — A garancia haszna Guruld melegedöházak a Mecsekben
