Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

1980. december 5., péntek o IgHsiUkfiTrf Laboratórium a vízminőség védelmére Világviszonylatban, így Magyarországon is napirendi feladat a környezetvédelem, ezen belül is fontos a vizek tisztaságának védelme. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízminőség-vé­delmi laboratóriumában évek óta rendszeresen vizsgálják a Körösök, a Berettyó, a holt­medrek, az öntöző- és belvíz- csatornák vizének minőségét. A vizsgálatok alapján mutat­ták ki a vízszennyeződések megelőzését, a szennyeződé­sek elhárítását. A jelenlegi laboratóriumi vizsgálatokhoz már korszerűtlenné vált la­borhelyiségekből új helyre költözik a vízminőség-véde­lem. Ez év augusztusában kezd­ték meg Gyulán, a Nagyvá­radi úton az új, korszerű, háromszintes vízminőség-vé­delmi laboratórium építését, melynek munkálatait az elő­zetes programnak megfele­lően, határidőre, november 30-án fejezték be a kivitele­zők. Az építés részben házi, részben vállalati kivitelezés­sel készült el. A beruházás­ban részt vett a KÖVIZIG gyulai szakaszmérnöksége, az ÉPSZER Vállalat, a Gyulai Vízművek, valamint a DÉ- GÁZ. A laboratórium teljes beruházási költsége 12,5 mil­lió forint. December 1-én megkezdő­dött a költözködés, ami mint­egy két hetet vesz igénybe, utána pedig a laboratórium tovább folytatja munkáját, most már korszerű, modern helyiségekben és műszerek­kel felszerelve. alapítvány Langtet Waldemár Tízezer svéd korona ösz- szegű alapítványt, tett hang­let Waldemár özvegye férje emlékére, a nevét viselő új­pesti általános iskola javára, jelentették be tegnap az is­kolában megrendezett ün­nepségen. Langlet Waldemár svéd ál­lampolgár 1931-től tizenkét évig élt Magyarországon, dol­gozott tanárként az Eötvös- kollégiumban, majd munka­társként a budapesti svéd nagykövetségen, később a kö­vetség kulturális attaséja volt. A háború alatt ment­levéllel segítette a baloldali személyiségeket és más ül­dözötteket — ezért a nyila­sok elől bujkálnia kellett. Nevéhez fűződik a Svéd Vö­röskereszt magyarországi te­vékenységének megszervezé­se. A háború után tért visz- sza hazájába, ahol a romok­ban heverő Budapest lakos­ságának segítésére jelentős adományozó akciót szervezett — a szállítmányokat a ma nevét viselő újpesti iskolá­Úszva vagy repülve? Mostanában csak a címben jelzett módon lehet közlekedni Békés­csabán, a Szerdahelyi utca végi vasúti átjáró­ban. Hogy hó esett, még csak hagyján- A fagy ezen segített volna. A szomszédos ÄFOR be­tonkerítése alól azonban kis, olajtól fénylő szennyvízpatakocska csordogál, épp az ala­csonyabban fekvő alul­járóban gyűlve tenger­ré. Akinek az a merész gondolata támadna, hogy itt átkel, törheti a le­jét: szárnyat növesszen, vagy netán vásároljon egy csónakot? Esetleg a felelősök költségére? — gubucz — Novemberben, a fogászati hónap alkalmából a fogorvosok az iskolákban előadásokat tartot­tak, vetélkedőket rendeztek, hangsúlyozva a megelőzés és a rendszeres fogorvosi felülvizs­gálat fontosságát Fotó: Martin Gábor Kiegyensúlyozott a tüzelőellátás Megjött az igazi tél, a hő­mérő higanyszála jóval a nulla fok alatt tanyázik. Va­jon milyen a tüzelőellátás: van-e elegendő fa, szén, bri­kett, koksz, kazánszén, tüze­lőolaj? Erre kerestük a vá­laszt megyénk néhány álla­mi és szövetkezeti tüzelőte- legén, az ÁFOR-nál. A békéscsabai vasúti TÜ- ZÉP-re a mostoha időjárás miatt 3-4 napja nem érke­emlékére ban gyűjtötték össze, majd innen osztották szét. Hosszú ideig ebben az iskolában ka­pott csaknem 500 gyermek ingyenes ebédet. Még életé­ben nevezték el róla Újpes­ten az utcát, ahol ez az is­kola áll, s ezért kapta ép­pen ez az intézmény az ala­pítványt. Az alapítvány az iskola ta­nulóit illeti: kamatát az 5—8. osztályosok közül minden évben 2 tehetséges, munkás­családból származó gyermek kaphatja meg, azaz két olyan tanuló, aki valamilyen tárgyból — esetleg vala­mennyiből — kimagasló eredményeket ér el. Az éves kamatból (mintegy 4 ezer forint) a gyerekek számára könyveket vásárolnak. Olyan emblémát terveznek, ame­lyet az alapítványból része­sülő tanulók viselhetnek majd. Az adományozó okmányt Torsten Hylander, a Svéd Királyság budapesti nagykö­vete adta át. Itt a kocsonyaidény Megkezdődött a karácso­nyi, újévi ünnepeket meg­előző, . kocsonyaidény a a Székesfehérvári Hűtőház­ban. Ezekben a hetekben naponta 1500—2000 kilo­gramm megtisztított, dara­bolt, konyhakész ■ kocsonya­húst csomagolnak- A nép­szerű téli étel alapanyagá­ból az év végéig 100 vagon­nyit szállítanak az ország minden részébe. A háziasz- szonyok év végi gondját enyhíti majd a székesfehér­vári mirelitüzem hamarosan az üzletekbe kerülő újdon­sága, a párolt káposzta is. zett szállítmány. A régebbi készletből tudnak adni. kok­szot, lignitet, tűzifát, és van 600 mázsa daraszén. A ka­zántulajdonosok kaphatnak lengyel lángborsót. Nincs vi­szont dió- és darabos szén. Gyulán egész évben kiegyen­súlyozott volt a kínálat. A lakosság az első 10 hónap­ban 2520 vagon tüzelőt vá­sárolt meg. Brikettből 600, kokszból több mint 500, tű­zifából csaknem 400 vagon­nal értékesítettek. Természe­tesen jutott a téli hónapokra is. Jelenleg tűzifából 50, bri­kettből 70, berentei szénből 30 és iszapból 25 vagon a készlet. A gyomai telepre szintén akadozva érkezik a tüzelő. Nagyobb baj azonban nincs, hiszen tűzifával tudnak szol­gálni, lehet vásárolni iszapot és berentei darabos szenet. Szerencsére a lakosság nagy része a nyáron és az ősszel beszerezte a tüzelőt, így a mostani igényeket folyamato­san kielégítik. Szeghalmon az idén több tüzelőanyagot hoz­nak forgalomba, mint ta­valy. Ezekben a napokban November 24-ről 25-re virradó éjszaka Békéscsabán, az MHSZ Partizán utcai lő- terének lőszer- és fegyver­raktárába ismeretlen tette­sek hatoltak be. Kibontották a falat, s a raktárból nagy mennyiségű lőszert, vala­mint emberi élet kioltására alkalmas sportfegyvereket és egyéb használati tárgyakat vittek magukkal. A lőszer, a fegyverek és más tárgyak értéke mintegy 130 ezer fo­rintot^ tett ki. A Békés megyei Rendőr­főkapitányság azonnal szé­les körű nyomozásba kez­csupán a tűzifa beszerzése- okoz némi gondot. Van 2 ezer mázsa komlói iszap. Aki egyéb szenet akar vásárolni, kaphat berentei diót, dara­bosat és kockát,, hazai kok­szot, s lengyel lángborsóból is tárolnak 700 mázsát. Kon-' doroson az ÁFÉSZ tüzelő- és építőanyag-telepén elmon­dották, hogy összességében kielégítő a tüzelőkínálat. Igaz. tűzifából és egyes szénfélék­ből nem kapták meg a kért mennyiséget. Rugalmas áru- beszerzéssel viszont elérték, hogy javult az áruellátás. Az egyik erdőgazdaságtól példá-, ul 2 ezer mázsa lágy tűzifát, szereztek. A rossz időjárás késlelteti a szállítást. így je­lenleg nincs a telepen bri-, ketf, de tudnak adni beren­tei diót és darabost, s hal-' dexből is kaptak ezer má­zsát. Tüzelőolajból nincs hiány. Az ÁFOR mindent megtesz, hogy a kutaknál és a telepe­ken állandóan legyen elegen- i dő áru. Ezt azonban befolyá­solja a vasúti szállítás, az utak állapota. dett, melyhez a lakosság is segítséget nyújtott. Ennek eredményeként elfogták és előzetes letartóztatásba he­helyezték Izsó Sándor 23 éves mezőberényi, Sinkovits Jó­zsef 23 éves ajkai és Szé­kely László 38 éves békés­csabai lakost. Mindhárom személy büntetett előéletű. Megkerült valamennyi sport- fegyvere, továbbá a lőszer és más eltulajdonított tárgy is. A bűnözőcsoport tevékenysé­gének teljes feltárása érde­kében tovább folytatja a rendőr-főkapitányság a nyo­mozást. iS.. tliiir—WTH -vT A mezőkovácsházi Cj Alkotmány Tsz üzemi konyhát és ét­kezőt épít. A létesítményben szociális helyiségek is lesznek Fotó: Martin Gábor Rendőrkézen a fegyverraktár betörői Folytatás és kezdés O formális logika sze- szerint valójában fordítottan lenne helyes a cím: kezdés és folytatás. Ténylegesen azon­ban mégis úgy helyes, aho­gyan megfogalmaztuk, hi­szen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága december 2-i ülése — a nemzetközi helyzet átte­kintése mellett — az 1981. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelvei­nek elfogadásával folytatta a november 13-i ülés mun­káját, ahol jóváhagyásra ke­rültek a hatodik ötéves terv irányelvei. Folytatta azt, s egyben megadta a kezdés, a hatodik középtávú terv első esztendeje fő irányait, fel­adatait. Mind a hatodik ötéves terv, mind a jövő évi program beleépül logikus láncként abba a gazdaságpolitikai cél­rendszerbe, amelyet a Köz­ponti Bizottság 1978. de­cemberi ülése jelölt ki, s amelynek magvában a nép- gazdasági egyensúly elsőbb­sége áll. Ha ugyan erős le­egyszerűsítéssel is, de a té­vedés kockázata nélkül ki­mondhatjuk: a hetvenes és a nyolcvanas évek között nincs éles határvonal, céljaink, teendőink’ nem most, rövid idő alatt lettek ismertek, hanem — amint azt a vezető párttestület ülésén, illetve az arról kiadott közlemény­ben megfogalmazták — fo­lyamatosan alakultak ki, s ezzel párhuzamosan végre­hajtásuk is megkezdődött. Éppen ezért a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő irányelveiben szereplő teendők — így a nemzeti jövedelem két, két és fél százalékos gyarapodá­sától elmaradó belső fel- használás, a viszonylag sze­rény beruházási lehetősé­gek, a kivitel további erőtel­jes növelése senkit sem ér­nek meglepetésként, azaz fölkészületlenül, örvendetes, hogy az idei tapasztalatok túlnyomó része azt mutatja: a termelőüzemek, a gazdál­kodó szervek egyre inkább fölismerik a megváltozott követelményeket, s ehhez igazítják — bár a lehetsé­gesnél, s még inkább a szük­ségesnél lassabban — gaz­dálkodói magatartásukat. A kezdő időszak a hatodik ötéves terv első esztendeje sok mindenre hatással lehet a későbbiekben. Az adott le­hetőségeken belüli jó indulás nemcsak a gazdasági ered­mények szemszögéből ítélhe­tő lényegesnek, hanem lélek­tani hatását nézve sem mel­lékes. Különösen most van ez utóbbinak megkülönbözte­tett fontossága, hiszen sok termelőhelyen föllelhető a kétkedés, a kishitűség, a bi­zonytalanság. Amiben közre­játszanak azok az objektív gazdálkodási, környezeti té­nyezők, amelyeket a szá­munkra kedvezőtlenül meg­változott külpiacok teremtet­tek, de része van benne a fejlődés mennyiségi tényei- hez kötött gondolkodásmó­dunknak. Idén például az ipari ter­melés stagnálását — egészé­ben nem mérhető, de terüle­tenként erőteljesen diffe­renciálódott csökkenését — sokan vélték negatív jelnek. Nem vették észre — vagy a fejlődést a mennyiségi töb­bel azonosítva nem tudták észlelni —, hogy a termelés átmeneti megtorpanása je­lentős átrendeződéssel kap­csolódik össze. Valójában ez a kényszerű visszafogottság vezet oda például a gépipar­ban, hogy ami évek óta ha­lasztódott, az most dűlőre jusson — a termékszerkezet fölgyorsított átalakítására, az új gyártmányok mielőbbi ki­bocsátására utalunk —, hogy a vállalatoknál erősödjék a piacra orientáltság, azaz, hogy háttere legyen az ipari termelés jövő évre tervezett három, három és fél százalé­kos növekedésének. Figyelmesen olvasva a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt, valójá­ban az ilyen és hasonló tö­rekvések sokaságának szük­ségességét, helyeslését és sürgetését érezzük ki a testü­let állásfoglalásából, bár természetesen számadatok­hoz, haladási irányokhoz kö­tötten, mint például a me­zőgazdasági termelés három- százalékos gyarapítása, a ho­zamok emelése párhuzamo­san a ráfordítások mérséklé­sével. Nem marad az sem homályban, hogy a gazdasági munka hatásosabbá tételé­nek vannak szervezeti, sze­mélyi » következményei, il­letve hogy a hatásosabb ter­melőmunka nemcsak szüksé­ges, hanem egyenesen elen­gedhetetlen a még olyan sze­rénynek látszó lépésekhez is az életkörülmények javításá­ban, az életszínvonal megőr­zésében, egyebek között a nominálbérek 4,5—5, a reál- jövedelem egyszázalékos gyarapításához. Folytatni kell a már az új irányba tett lépéseket, ame­lyek hatása némileg érezhe­tő az 1980. évi eredmények­ben, így a népgazdaságnak a tervben megfogalmazott cé­lokkal megegyező fejlődésé­ben, a külkereskedelmi for­galom tervezettnél kedve­zőbb alakulásában. S ugyan­akkor meg kell kezdeni vál­toztatások sorozatát, vala­mint az új irányok, módsze­rek véglegesítését. Rendkívül bonyolult munkáról van szó tehát, mind az irányítás fel­sőbb szerveinél, mind a ter­melőhelyeken. A Központi Bizottság ülé­séről kiadott közlemény is utal rá: valójában olyan tár­sadalmi program a terv, minek gerincét gazdasági, gazdálkodási feladatok alkot­ják, s amiért mindenki tehet, mindenkinek tennie kell. En­nek a társadalmi program­nak az egésze szerény célo­kat jelöl meg, ám hozzátesz- szük: korántsem szerény erőfeszítéseket követel! Ott végképp nem, ahol reális le­hetőség van a népgazdasági érdekekkel egyező „túltelje­sítésre”, azaz a hatékonyság átlagosnál gyorsabb javításá­ra, a gazdaságos kivitel fo­kozására, a kedvező vállal­kozások kamatoztatására. Ö jövő évi terv és ál­lami költségvetés irányelvei a realitá­sok tiszteletét tükrözik; csak elérhető célokat szabad meg­jelölni. A nyíltság, a gon­dok néven nevezése, a nehéz­ségek takaratlan fölmutatá­sa, mint módszer példás, mint eszköz tömegeket moz­gósít. Jövő esztendei, ke­mény próbákat tartogató fel­adataink ezt a mozgósítást elengedhetetlenné teszik. Bánfi-hajszesz Angliában A Bánfi-hajszesz, a gyérülő hajúak és kopaszok reménysége megjelent Angliában is és ki­tűnő népszerűsítőre lelt a négy­milliós példányszámú Daily Mir­ror hasábjain. A szigetország legnagyobb tömeglapja a csoda­szerért sorban álló budapestieket ábrázoló fénykép kíséretében elmondja, hogy saját ellenőrző kísérletet végzett öt férfival. Az angol férfiak tapasztalata meg­egyezett a magyar kísérletek eredményével: a haj hullása mind az ötnél csökkent, s kettő fején a csecsemőkéhez hasonló pelyhes új haj is nőtt. Az egyik kísérleti alany erre szertelen örömében az előírásoknak fity- tyet hányva mindjárt befestette és napozni ment vele — ki is hullott a büszke új szőrzet. A másik jobban vigyázott rá és neki megmaradt. A Daily Mirror népszerűsítő cikke bizonyára jó szolgálatot tesz a Bánfinak, mert a hajnö­vesztő szer terjesztését itt egye­lőre csak egy postán küldő cég vállalta — amelynek címét kö­zölte a lap — és ugyancsak borsos áron, palackonként 13 fontért (kb. 700 Ft) hozza for­galomba. Az angol kopaszodók azonban ennél sokkal nagyobb áldozatoktól, szenvedéstől és ki­adástól sem riadnak vissza, amikor némelyik „klinika” ke­zébe adják magukat hajzatuk visszavarázsolására.

Next

/
Thumbnails
Contents