Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-05 / 285. szám
1980. december 5., péntek Eredmények a HVDSZ kongresszus után Két község „kézfogása” (ALLITERACIÓ ÉS PÁRBESZÉD) Az irodalomban az allite- ráció a szavak kezdő hangjainak ismétlését, összecsen- gését jelenti. Hallgassuk csak: két község „kézfogása”. Megyénkben szinte mindenki tudja, hogy Gyomáról és Endrődrői van szó. A földrajzi közelség, a rokoni, baráti kapcsolatok, a két. szom. szédvár közös fejlesztése, az egymásrautaltság az idők folyamán megérlelte az egyesítés gondolatát. Eleinte ellenzők is akadtak. Ki így, ki úgy érvelt. Ma már egészen másként vélekednek az emberek. Egy gyomai asszonyt kérdezek: — Megszavazná Gyoma és Endréd egyesítését? * — Természetesen. — Miért? — A fiam Endrédre nősült. az unokám a gyomai szakközépiskolában tanul. Csak az a baj... — Mondja bátran — Ügy vesszük észre, hogy most már a vezetők nem akarják az „egybekelést”. (RANG NÉLKÜL, FELFELÉ) Mielőtt tovább mennénk, érdemes egy csöppet visszatekinteni. Ugyanis a kormány 1966-ban megszüntette a gyomai járást. Sokan ösz- szeroppanástól, hosszú sorvadástól tartottak. Szerencsére nem így történt. Mert ugyanaz a kéz, amelyik elvette a rangot, segített is. És volt jónéhány ember, aki vezetőként vállalta e nehéz korszakban, hogy mindent megtesz a felfelé vezető út egyengetéséért. Nemsokára előtérbe került az iparfejlesztés- Ide települt a vegyesipari vállalat gázkazán- gyára, az építőipari szövetkezetben megkezdték a bútorgyártást, korszerűsítették a Kner Nyomdát, a háziipari szövetkezet felújítására 85 millió forintot fordítottak, fejlesztették a sütőipari vállalatot. Figyelemre méltó, hogy az emberek nem költöztek el, még gyarapodott is a község: 15 év alatt mintegy ezerrel. Mindehhez hozzájárult, hogy megoldották a foglalkoztatást, az otthonteremtés lehetőségeit. Felépült és bővült a Mező Imre lakótelep, családi házak nőttek ki a földből. Az egykori járási székhelyen az egészségügyi ellátás alapjai adottak voltak, csak tovább kellett lépni. Jelenleg bel-, nő- és gyermekgyógyász, valamint tüdő-, szemész- és fog- szakorvos látja el a betegeket. Van szülőotthon, mentőállomás. Kiszélesedett a középfokú oktatás. A gimnáziumban cipőipari szakembereket is képeznek, a mezőgazdasági szakmunkás- képzőbe az ország minden részéből jönnek fiatalok, az ipari szakmunkásképzőben pedig cipész, szabó, lakatos és kőműves szakmát lehet tanulni. (BESZÉLGETÉS AZ ÖSSZEFOGÁSRÓL, A POLITIKAI MUNKÁRÓL) Járom Gyoma és Endrőd utcáit. A különbséget alig lehet érzékelni- Jól öltözött felnőttek, gyerekek, ABC- áruházak, autók, többszintes házak. — A távolság valóban nem nagy a két község és lakói között — mondja Jenéi Bálint, a gyomai nagyközségi pártbizottság titkára. — Az összefogás már évekkel ezelőtt polgárjogot nyert. A közös vízmű 100 kilométer hosszan hálózza be a két települést. A szennyvízcsatorna gerincvezetékét 1977-ben kezdtük el építeni, amely a tisztítóművel együtt jövőre lesz kész. Segített a megyei tanács, az endrődi és a gyomai üzemek, szövetkezetek, az Országos Víz- * ügyi Hivatal. — Hogyan sikerült a fogyasztási szövetkezetek egyesítése? — Ez nem nélkülözte a politikai meggyőzést sem — vélekedik Kenyeres István, az endrődi nagyközségi párt- bizottság titkára. — Végül is 1975-ben megtörtént a „kézfogó”. Jellemző, hogy a 6 ezer tagból mindössze 15- en ellenezték az összevonást. De úgy gondolom, ők sem bánták meg. Nálunk azóta nőtt a kereskedelmi munka színvonala. ABC-áruház, cukrászüzem, bisztró, mező- gazdasági szakbolt épült- Az iparcikk-szaküzletek alapterülete a duplájára emelkedett. Gyomán számottevően fejlődött a vendéglátás, az idegenforgalom. — Mit szólnak mindezekhez az emberek? — Véleményem., szerint a legjobb politizálás a konkrét meggyőzés. Felmutatjuk: nézzétek, ezt csináltuk, erre volt pénzünk és erőnk. Nem szabad elhallgatni az eredményeket. Falugyűléseken, pártértekezleteken és egyéb fórumokon hangoztatjuk, hogy hosszú távon a várossá fejlesztést szorgalmazzuk, amelyet csak együtt, a két település lakosságával, vezetőivel, megyei segítséggel oldhatunk meg — hangsúlyozza Jenei Bálint. (AZ ÚJSÁGÍRÓ KÖZBESZÓL: A GYOMAI ASSZONYNAK MÉG NEM ADTUNK VÁLASZT) Állításával nincs egyedül, amikor azt mondja: a két község vezetői elodázzák a döntést, az egyesítést. Ez egyáltalán nincs így! A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1979. márciusában úgy határozott, hogy reális alapokon nyugszik az ösz- szevonás. A nagyközségi pártbizottságok és tanácsok, a népfrontok ugyancsak megvitatták a közeledés lehetőségeit és egyetértettek abban, hogy az objektív és a szubjektív feltételek adottak. Akkor miért nem teszik fel az i-re a pontot? Nos, a magyarázat egyszerű. Az idén sok politikai, társadalmi esemény kötötte le az energiát, s a közigazgatási átszervezés országosan sem került napirendre. A következő esztendőt a további előkészítésre szánják, hogy az egyesítés valameny- nyi feltételét megteremtsék. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának és az ÉVM-nek a szakemberei szerint is Gyoma és Endrőd az országos településfejlesztési tervbe beleillik. Mihelyt lehető-; ség lesz rá — a nem távoli jövőben — újra napirendre tűzik az egyesítést, megkérik az engedélyt. (ÉS ADDIG?) Az élet. nem áll meg, tovább szükséges munkálkodni. A megye vezetői a fejlesztéseknél megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nagyközségre. A leendő központ körvonalai már alakulnak. A VI. ötéves tervben állami lakások is épülnek a közös lakótelepen. Művelődési házakat szeretnének létrehozni, fejleszteni, a szolgáltatásokat, korszerűsíteni az úthálózatot, bővíteni a gyermekintézményeket. Társadalmi összefogással is! Egy percig sem engedve el egymás kezét Seres Sándor Az elmúlt napokban Bé" késcsabán a HVDSZ megyei bizottságának titkára, Va- lentinyi Mártonné kongresz- szusi beszámolót tartott az alapszervezetek aktíváinak. Ismertette, hogy a kongresz- szust megelőzően a helyiipari és városgazdasági vállalatoknál és üzemeknél 38 szak- szervezeti bizottságot választott a tagság, 23 főbizalmit, 455 bizalmit és ugyanennyi helyettest. Ugyanakkor mindenütt kiértékelték az elmúlt évek munkáját, s ez egyben jó előkészület volt az országos számvetésre. Ezután az ágazat sok profilú összetételéből eredő gondok és eredmények alapos megtárgyalása után hozott kong- resszúsi határozatokról beszélt, mert ezek végrehajtása lesz most már a feladat. Az értekezleten felszólalt dr. Kócsó Illésné, a központi vezetőség titkára, s elmondta, hogy a munka jegyében tartott kongresszus érdemi kérdésekkel foglalkozott, nyílt vitában zajlott, és a küldöttek őszinte választ kaptak problémáikra, mind a szakszervezeti, mind az állami vezetőktől. A felvetések egyébként annyira indokoltak voltak, hogy egy részüket máris rendezték, például a patyolatvállalatok helyzetét 1980-ra visszamenőleg. Január elsejétől pedig a szolgáltatások bérkedvezménye módosul az előbbi három százalékról négyre, és az árrendszer is változik. A csökkent munkaképességűeket érintő dotáció húsz százalékról harmincra emelkedik, ugyancsak újévtől kezdődően. És még számos intézkedés történt már eddig is az október közepén tartott kongresszus óta. A felszólalás több lényeges kérdés után a helyi tennivalók mielőbbi meghatározására hívta föl a figyelmet, s hogy ez a szakszervezeti kettős funkció jegyében történjék, vagyis a termelés és szolgáltatás mind nagyobb segítése és a dolgozók érdek- védelmének területén. Mindkettő sokoldalú és részletes meghatározásával, a vállalati jellegnek megfelelően és a jelenlegi állapotból adódó követelmények szerint. V. M. A téli, hűvös időszakban a náthás, influenzás megbetegedések a leggyakoribbak. Nagy a sorban állás az orvosi rendelők előtt, sokszor indokolatlanul, hiszen az egyszerű megfázások gyógyításához a gyógyszertárak recept nélkül is adnak gyógyszereket, és tanácsot a gyógymódhoz. Képünk Békéscsabán, a Lenin úti gyógyszertárban készült Fotó: Martin Gábor Népszámlálási előzetes a megyéről A Központi Statisztikai Hivatal az 1980. évi népszámlálás kiadványsorozatának a közelmúltban megjelent első kötetében tette közzé az összeírás előzetes adatait. E kötet az ország közigazgatási egységeinek népességére és lakásállományára vonatkozóan csak a főbb adatokat tartalmazza, mivel a személyi kérdőívek és a lakásösszeíróívek részletes adatainak gépi feldolgozása még folyamatban van. A végleges eredményeket tartalmazó kiadványok 1981-től folyamatosan jelennek meg. A megyének 1980. január 1-én 436 ezer 987 lakosa volt, 4094-gyel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Békés megyében lakott az ország népességének 4,1 százaléka. A 19 megye^iakosságszámát figyelembe véve, Békés megye 8. a rangsorban. A megye lakosságszámának változását elsősorban a lakóhely-változtatás határozta meg: a lakónépesség száma 1970. január 1-én 441 ezer 081; természetes szaporodás 1970 —1979-ben 9 ezer 169; együtt 450 ezer 250; lakóhely-változtatás különbözete 1970— 1979-ben — 13 ezer 263; a lakónépesség száma 1980. január 1-én 436 ezer 987. A megyében az összeírás időpontjában 212 ezer 664 férfi és 224 ezer 323 nő volt. 1000 férfire 1055 nő jutott (1970-ben 1061), országosan 1064. A megye lakosságának 41,4 százaléka az öt városban lakott az összeírás időpontjában. A városokban lakók száma 10 év alatt 18 ezer 131 fővel, 11,1 százalékkal emelkedett. A városok népességének száma a két nép- számlálás időpontja között a következőképpen alakult: Lakónépesség száma 1980. január 1-én Békés 22 287 Békéscsaba 67 266 Gyula 34 514 Orosháza 36 243 Szarvas 20 598 Városok együtt 180 908 A városok népességének növekedésében — Gyula kivételével — kisebb részt a természetes szaporodás, nagyobb részt a bevándorlási (lakóhely-változtatási) többlet játszott szerepet. Gyula népességének növekedését kizárólag a bevándorlási többlet határozta meg, mivel a városban 10 év alatt a halálozások száma meghaladta az élve születésekét, ami természetes fogyást okozott. E jelenség az ország városai közül csak három kisvárosra és Budapestre volt jellemző. A megye 71 községében összesen 256 ezer 079-en éltek, 0,8 százalékkal, 22 ezer 225 fővel kevesebben, mint tíz évvel korábban. A községek többsége — a többi alföldi megyéhez hasonlóan — a közepes, illetve a nagy falvak kategóriájába tartozik. Egy községre átlagosan Növekedés százalékban 5.3 15,6 12,9 8.4 6,1 11,1 3600 lakos jutott. 18 község lakónépessége meghaladta az 5000 főt. A legnagyobb községek: Mezőberény, Sarkad, Gyoma és Szeghalom, ahol a lakosság száma meghaladta a tízezer főt. A megyében csak 10 olyan település van (Csárdaszállás, Kardoskút, Kertészsziget, Kisdombegyház, Körösnagy- harsány, Körösújfalu, Ma- gyardombegyház, örménykút, Űjszalonta és Puszta- ottlaka), ahol a lakónépesség száma nem éri el az 1000 főt. Ezekben a népességfogyás az átlagosnál nagyobb mértékű volt, esetenként meghaladta a 20—30 százalékot is. A megye legkisebb községe — mintegy 200 főnyi lakosával — Űjszalonta. A jelentősebb lakosságszámmal rendelkező községek népessége a két népszámlálás között a következőképpen alakult: Lakónépesség száma Növekedés vagy 1980. január 1-én csökkenés (—) százalékban Mezőberény 11852 —6,3 Sarkad 11 794-1,8 Gyoma 10 807 3,7 Szeghalom 10 707 12,9 Dévaványa 9700 —9,1 Vésztő 8567-8,7 Tótkomlós 7991 —12,8 Battonya 7968 —15,0 Mezőhegyes 7411 —12,6 Mezőkovácsháza 7219 —0,9 Endrőd 7000 —10,4 A felsorolt községek közül csak Szeghalom és Gyoma, továbbá Szabadkígyós, Újkígyós, Gerla és Méhkerék népessége gyarapodott tíz év alatt, a többi településé ki- sebb-nagyobb mértékben csökkent. Az összeírás másik jelentős részét képezte a lakás- állomány számbavétele. A megyében 1980. január 1-én, ugyancsak előzetes adatok alapján, 153 877 lakást írtak össze. A lakásállomány — figyelembe véve az új építkezéseket, átalakításokat és a megszűnéseket — tíz év alatt , a megyében 5,6 százalékkal, ezen belül a városokban együttesen 15,3, a községekben összesen 0,2 százalékkal emelkedett. Tekintetben véve a lakónépesség számában bekövetkezett — a fentiekben ismertetett — változásokat, a megyében a lakással való ellátottság összességében és hosszabb távon javult. A városi népesség számának növekedése, és általában lakáshelyzetének javítása indokolta a lakásállomány több mint 15 százalékos növekedését. Az elmúlt 10 év alatt a nagyobbrészt magánerőből, és kisebbrészt állami erőforrásból épített lakások nagyban javították az állomány összetételét. 1970-hez viszonyítva az 1 szobás lakások aránya 55-ről 32 százalékra csökkent, a 2 szobás lakásoké 39-ről 51-re, a 3 és több szobásoké 6-ról 17 százalékra emelkedett a megyében. A lakásállomány-gyarapodás és a kis mértékű népesség- fogyás folytán 100 lakásra a megyében 284 lakos jut, a tíz évvel ezelőtti 303-mal szemben. A városok közül legjobban Békéscsabán (23 százalékkal, a községek közül pedig Szabadkígyóson (29 százalékkal), Szeghalomban (21 százalékkal), Újkígyóson és Gerlán (13-13 százalékkal) gyarapodott a lakásállomány. Az 1980. január 1-i nép- számlálás — mint köztudott — kiterjedt a család, a háztartás, a kormegoszlás, az iskolai végzettség és a foglalkozás, továbbá a lakóépületek műszaki jellemzőinek és a lakások kommunális jellegű felszereltségének az ösz- szeírására is. Ezen részletes adatok, a feldolgozás menetétől függően, ugyancsak 1981-től állnak majd rendelkezésre. Tótlí Károly
