Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
1980. december 29., hétfő o A hódmezővásárhelyi Apolló Cipőipari Szövetkezet nagyszénás! részlegében az idén kezdték osztrák megrendelésre készíteni a Scholl-papucsokat. A 42 fős kollektíva naponta 1500—2000 pár papucs talpbélésragasztását és sarokbehúzását végzi el. Cves tervezett termelési értékük 6 millió forint volt, de ezt már most jóval túlteljesítették Fotó: Veress Erzsi Hó, eső, vendégjárás Magyar konyha és kulturális programok Minden főútvonal és alsóbbrendű közút -két nyomon járható — jelentette szombaton az ŰTINFORM — annak ellenére, hogy az északkeleti országrészben a karácsonyi ünnepek utolsó napján megindult a havazás. Hullt a hó Baranyában, a Mecsekben, de különösen a Mátra és a Bükk magasabban fekvő részein. A hó vastagsága elérte a 20—30 centimétert, így aztán síelők tucatjai keresték fel a lesikló- pályákat. Főként a Bükk tetején, a bánkúti sípályán volt élénk a forgalom, ahol az araszos hó beborította a korábbi napokban eljegesedett pályákat, amelyek így ismét alkalmassá váltak a síelésre. Nem a hó, hanem az ünnepi nagy jövés-menés okozott a szokásosnál nagyobb forgalmat a nyugati országrész határátkelőhelyein, elsősorban természetesen Hegyeshalomnál, ahol több mint tízezren lépték át a karácsonyi ünnepek alatt a magyar—osztrák határt. Csaknem négyezer személygépkocsin érkeztek, illetve távoztak a vendégek, legtöbben karácsony estéjén és éjszakáján. Szombaton már csak azért sem csökkent a forgalom, mert kétnapos szünet után újra megindultak a kamionjáratok. Az útlevél- és vámkezelőszolgálatok — akárcsak Sopronnál és Rá- bafüzesnél — már korábban felkészültek a forgalomra, így nem kellett sokat várakozni. Nemcsak a rokonság, s az ünnepi magyar konyha vonzotta a külföldi vendégeket, hanem jó néhány kulturális program is. Szombaton délután például két alkalommal is megtelt a pannonhalmi vár bazilikája, ahol Baróti István orgonaművész hangversenyén a Magyar Rádió és Televízió világhírű gyermekkórusa lépett fel Botka Valéria és Csányj László vezetésével. A Bach-, Kodály-, Liszt-művek utolsó taktusaival véget is ért az idei pannonhalmi koncertprogram. Jó évet zárt az ezeréves vár, hiszen az idei 82 hangversenyét több mint tízezren hallgatták végig. A főváros a szokásosnál sokkal csöndesebb karácsonyt zárt. Igaz, ebben az időjárás is közrejátszott, a szombat délelőtti esőzés a szobákban marasztalta az embereket. A csöndes utcák, szórakozóhelyek azt jelezték, hogy az ünnep utolsó napja a televíziózás jegyében zajlott. Talányos utasítás Több és jobb cikket adott a kereskedelem I Az utolsó hónap adatainak hiányában is megállapítható, hogy a belkereskedelem összességében teljesítette a népgazdaság ötödik ötéves tervében meghatározott fő feladatát: több és jobb közszükségleti cikkekkel látta el a lakosságot. Az utolsó két évben is megfelelt a követelményeknek, vagyis tartotta, ahol lehetett javította, az ellátás színvonalát. A társtárcákkal közös erőfeszítések — valamint olyan központi intézkedések, mint a termelés bővítése, átcsoportosítása, az import növelése — eredményeként kedvezően változott az ellátás helyzete, a kereslet és a kínálat közelített egymáshoz. Az előzetes számítások szerint a kiskereskedelem áruforgalma, folyóáron, az 1975. évi 218,4 milliárd forintról 1980-ra mintegy 346 milliárd forintra emelkedett, öt év alatt összesen 1648,8 milliárd forintot tett ki. A tervidőszakban a lakosság 520,7 milliárd forintért vásárolt élelmiszereket és élvezeti cikkeket, amelyekből — eltekintve néhány terméktől — szinte egész idő alatt folyamatosan, kiegyensúlyozott, színvonalas ellátást nyújtott a kereskedelem. Ezen belül főleg a korszerű táplálkozási szokásokat erősítő termékek forgalma növekedett. A lakosság 220,5 milliárd forintot költött el a vendéglátóiparban, igaz, az utolsó két évben, az áremelés hatására, kevesebbet az előző évieknél. Ruházkodásra 238,3 milliárd forint jutott, a szakkereskedelem mennyiségben kielégítette az igényeket. A ruházati cikkek közül az átlagosnál jobban növekedett például a férfi- és a fiúingek, a harisnya és a zokni, a gyermekcipő, a bútorszövet és a szőnyegek kereslete, s egészen a legutóbbi árcsökkentésig mérsékeltebb volt a gyapjú és a gyapjú típusú szövetek, a kötött felsőruházati termékek értékesítése. A tervidőszakban legjobban a tartós fogyasztási cikkek forgalma növekedett. A o tervidőszakban a jobb áruellátás mellett — annak ellenére, hogy a fővárosban némi elmaradás mutatkozik a hálózatfejlesztésben — sokat javultak a vásárlási körülmények is. Az üzletek év végi nyitva tartása A megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint az élelmiszer-, ruházati, valamint az iparcikkboltok és a vendéglátóipari egységek az év végi ünnepek miatt a következő időpontokban fogadják a vásárlókat: December 31-én, szerdán minden élelmiszerüzlet, ABC-áruház’ csarnok és piac 19 óráig tart nyitva. A ruházati, az iparcikküzletek és áruházak 17 óráig, a vendéglátóipari üzletek a szokásos szilveszteri rend szerint lesznek nyitva. 1981. január 1-én, csütörtökön és 2-án, pénteken minden nyílt árusítású üzlet, csarnok és piac egész nap zárva lesz. A vendéglátóipari, az édesség-, a dohány- és a virágboltok vasárnapi rend szerint tartanak nyitva. Január 3-án, szombaton a másfél és a két műszakos élelmiszerüzletek, ABC-áru- házak, csarnokok és piacok 8—12 óráig tartanak nyitva. Az egyéb üzletek egész nap zárva lesznek. A vendéglátóipari, az édesség-, a dohány- és a virágüzletek vasárnapi rend szerint fogadják a vevőket és a vendégeket. Kozmetikum Dorogról Az idén a tavalyinál húsz százalékkal többet, csaknem 160 millió forint értékű testápolószert gyártottak a Kőbányai Gyógy szerárugyár dorogi üzemében. Ebben az évben is, csakúgy, mint korábban — beruházás igénybevétele nélkül hövel- ték a keresett termékek előállítását. Kisebb átalakításokkal tették alkalmassá a rendelkezésre áUó berendezéseket, gépeket a több áru termelésére, s üzemen belüli átszervezésekkel is növelték a termelékenységet. Bővítették a választékot is: nemrég kezdték meg a Fabulon- termékcsalád legújabb tagjának, a tusfürdőnek a gyártását. I A Kalapgyár negyvenfajta „mókás kalapot” hoz forgalomig ba a szilveszteri és farsangi mu- Ilatságokra. Íme, egy a sok kö- : züi ; (MTI-fotó: Horiing Róbert fel- ; vétele — KS) A tárgyalóteremből Rablásért három év szabadságvesztés Ha jól tudom, rendelet írja elő, hogy minden termékhez, iparcikkhez használati, illetve rendeltetési utasítást, leírást kell mellékelni. Csodálatosak ezek a papírfecnik! Például egy férfi alsónadrághoz ilyen szövegűt adnak: rendeltetése fehérnemű. Naná, majd fejfedőnek fogom használni, ha nem írják oda... De amit a gyerekjátékokhoz adnak, az már meghalad minden emberi képzeletet! A tatabányai Mikrolin Műanyag-, Fém- és Műszeripari Szövetkezet készíti a Minifon elnevezésű játéktelefont. Végeredményben primitív, de érthetetlen ok miatt borsos árú kis papírdobozban. S ott a stencilezett cetli, áz a bizonyos kezelési utasítás. Aszongya: Telefon L (Ez a neve!) Anyaga: polisztirol — ütésálló sztirol. Jellemzői: hőre lágyuló, törékeny — kevésbé törékeny. (így, egymás mellett a kétféle, majdhogynem ellentétes dolgok. De egyvalami közös, mégpedig:) Kezelése: Langyos szappanos vízzel mosható! Tehát akkor: most törékeny, vagy sem? Lágyul hőre, vagy a gyerek ráteheti a konvektorra? Lehet rúgdosni, vagy ha rugdossa az olvasni sem tudó srác, és mégis összetörik, balesetveszélyt jelent-e? Nem derül ki ebből a cetliből. Hát akkor minek mellékelik? Ezt is, sok ezer hasonlóval együtt! (—silá—) A Battonyai Járásbíróság tárgyalta Rafael Péter és élettársának, Jakab Erzsébet Nagykamarás, Dankó út 18. szám alatti lakosok, bűnügyét. Mind a ketten voltak már különböző visszaélések miatt büntetve. A büntetésekből azonban nem okultak Ez év június 22-én ismét súlyos bűncselekményt követtek el. Rafael Péter este 7 óra körül betért Nagykamaráson a kisvendéglőbe. Záróráig italozott. Közben bejött Be- senyei Mihály és egy üvegbe bort vásárolt, majd hazafelé indult. Rafael Péter az Ady Endre utcában érte utói a sértettet. Kirántotta kezéből a borosüveget. Be- senyei kérte, hogy adja vissza, s majdnem 40o méteren keresztül követte a vádlottat, akit lakásánál élettársa, Jakab Erzsébet várt. Kezében vasvilla volt. Besenyei elé ugrott. Rafael felszólította, hogy adja át iaz óráját és a pénzét. Jakab Erzsébet vasvillával tartotta sakkban. Mivel Besenyei nem csatolta le az órát és a pénzt sem adta át, Rafael a borosüveggel leütötte. Ekkor vették el tőle az órát. és a pénzét. A járásbíróság Rafael Pétert rablás miatt 3 évi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Jakab Erzsébetet 2 évi szabadságvesztéssel, mellék- büntetésként pedig 3 évre a közügyektő.i való eltiltással sújtotta. Az ítélet jogerős. Értelem és érzelem a vezetésben O z igazgató egyike volt a legképzettebb, a leggyakorlottabb, egyszersmind a legismertebb vezetőknek. Annak idején a vállalatát — és vele őt — is elérte a nagy átszervezési hullám. Nem értette ugyan, hogy végül is mi miért történik, de mert a határozat az határozat, ő vitá nélkül végrehajtotta azt. Anélkül, hogy tudta volna: vele mi lesz. Az utolsó pillanatban ez is kiderült. Telefonáltak „föntről”, hogy döntse el: helyettesként dolgozik'-e, vagy — mert lassan úgy is itt az ideje — a nyugállományt választja? Az igazgató kapásból válaszolt: nyugdíjazása mellett döntött." Szíve szerint pedig maradt volna. Tudta, hogy szükség is lett volna rá. Azt még csak elfogadta volna, változik a helye, a szerepe, hogy az új „fölállásban” a beosztása! De ez a kurta- furcsa telefon?! Ez szíven ütötte. Ez volt az a pont, amikor érzelmileg már képtelen volt azonosulni az ügygyei, s amikor az érzelmi motívumok az értelem érveit is semlegesítették. Más: A nagyvállalat néhány részlegében új munkaszervezési módszert vezettek’ be. Ez több és fegyelmezettebb munkát követelt, kedvezőbb munkafeltételeket kínált, azoknak pedig, akik valóban akartak és tudtak dolgozni, vastagabb borítékot ígért! A módszert szakemberek dolgozták ki, hosszan, elemezték a szakmailag elemzendőket, többször konzultáltak a vezetőkkel, aprólékosan, előkészítették a technikai és az adminisztrációs részleteket, s végül megkapták a jelzést: indulhat a program! Indult. Máról holnapra. És kis híján megbukott. Mert a szakemberek megfeledkeztek egy „apróságról”: megértetni több száz emberrel a módszer lényegét, elfogadtatni velük annak értelmét és célszerűségét. Nem számításokkal. nem diagramokkal, nem emészthetetlen adathalmazok elhadarásával, s legfőképpen nem agyonkoptatott közhelyek ismételgetésével. Egyszerűen: meg kellett volna beszélni a munkásokkal, hogy mi miért történik, s megkérdezni őket, mi a véleményük a szervezési újításról? Utóbb sort kerítettek' erre is, s ekkor hallhatták egy éles nyelvű fiatalasszony megjegyzését: „Eszünk ágába sincs, hogy keresztezzük a vezetőség elhatározását. De sérti az embert, ha ilyen fontos ügyben nélkülünk döntenek.” Egyébként az új szervezési szisztéma gyenge pontjait később éppen a munkások segítségével, ötleteik1 felhasználásával sikerült kiküszöbölni. Megint más: magasabb beosztásba készülődik a főművezető, ezért az általa irányított műhelyekben gyászhangulat uralkodik. Híre jött ugyanis, hogy nem „belülről” oldják meg az utódlást, hanem a jól ismert „ejtőernyős” módszerrel... Bepoty- tyantanak egy vadidegent a főművezetői munkahelyre. „Nem lehet igaz — robbant ki valaki a soros termelési tanácskozáson —, hogy egy idegen annyira ismeri majd az emberek személyes életét, gondját-baját, mint a Géza (csak így: a Géza), akihez bármikor, bármivel odamehettünk, és aki soha nem engedett el nyugtató szó, megszívlelendő jótanács nélkül.” A háborgás általános volt, s akkora volt a közvélemény nyomása, hogy végül mégiscsak' kapun belül oldották meg az utódlást. Azóta kiderült: nem volt rossz a döntés. Igaz, a volt főművezető (a Géza) önként vállalt tanácsadói szerepkörben még jó ideig vissza-visz- szatért egykori munkahelyére. Mert személyes felelősséget vállalt az általa kiszemelt utód működéséért. S végül még egy példa: a meglehetősen szétzüllesztett, sok-sok belső gonddal bajlódó oktatási intézmény élére új vezető kerül „kívülről”. Szokatlan a hely, újak a feladatok, „fönt” azonban bölcs belátással úgy döntöttek, hogy a már meglevő helyettes mellé „belülről” kineveznek egy második helyettest, aki nyilván átsegíti ,az új vezetőt a kezdeti nehézségeken. S ek'kor jön a váratlan fordulat: fölbukkan — a második helyettesi munkakörre pályázó — „fajsúlyosabb” önjelölt. Befolyása révén a felettes hatóság gyorsan megváltoztatja eredeti döntését, ezt azonban nem indokolja, nem teszi közhírré, mert érzi, hogy valami nem stimmel. A második helyettes szabadságáról visszatérve tudja meg — véletlenül —, hogy már nem helyettes. Az intézmény vezetője pedig piaci bevásárlás közben értesül a személycseréről. „Ami tán — kommentálják az ügyet a beosztottak' —, szakmailag nem is lenne baj. No, de az eljárás?!...” Ami a példákban közös: az eljárás, a módszer. S az, hogy a „rideg” szakmai szempontok, a racionális érvek mellett gyakorta megfeledkeznek az érzelmi motívumokról, így fordulhat elő, hogy egy döntés előtt nem számolnak az emberrel. Megfeledkeznek' arról, hogy az ember nemcsak utasításokat és döntéseket végrehajtó biológiai képződmény, hanem — ember, s ebben a minőségben érzékeny és sértődékeny, becsvágyó és hiú, lelkes és fegyelmezett... De nem mindegy, hogy magára erőszakolja-e a fegyelmezettségét — ebben általában nincs sok köszönet —, vagy azért végzi feladatát fegyelmezetten, mert olyan munkahelyen dolgozik, ahol „a Géza” a vezető. Számát sem tudom, hány emberrel találkoztam már, akik azt mondták: lenne ennél a munkahelynél jobb is, nagyobb is, netán többet fizető is... No de, ilyen főnök! A főnök miatt maradok, mert ő ember, s mellette mi is annak érezhetjük magunkat! □ éldáink'ból az is kiderül, hogy a főnök — és még inkább: a főnök főnöke — alkalmasint el sem tudja képzelni, hogy miként függ össze a címben jelzett két fogalom: „értelem és érzelem” — a vezetésben. S hogy mi mindent veszíthetünk, ha e fogalompár második tagjára, az érzelemre — az esendő emberre! — nem figyelünk! Vértes Csaba R kőbányák ás a tájrombolás A Keszthelyi-hegységben működő kőbányák nagy tömegű útépítő és más építőanyagot, talajjavításra alkalmas mészkőport biztosítanak a nyugat-dunántúli lakosság, illetve a mezőgazdaság részére. A balatongyöröki dolomit pedig a balatoni partvédelmi munkák legfontosabb alapanyaga. A kőbá- nyászás tájromboló következményeinek elkerülésére azonban az üdülőövezetben fokozatosan megszüntetik ezt a tevékenységet: 1985-ig 14 bányát zárnak be. Közülük hatban már most megszüntették a bányászkodást, s hozzáfogtak a területek rekultivációjához. Termőföldréteget terítenek a kőzetre, majd füvesítik, és ahol lehet, fásítják is. Így várhatóan néhány év alatt begyógyulnak a hegy testén ütött sebek.
