Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
1980. december 4., csütörtök o Bz eredmények biztatóak alapszervezeti párttaggyűlés Kondoroson A Budapesti Harisnyagyár szeghalmi üzemében új formázógépeket állítottak üzembe az idén. Ezzel jelentősen nőtt a termelés Fotó: Martin Gábor Az idei esztendő megyénk' legtöbb ipari nagyüzemében a szokottnál is több gondot hozott. A piaci nehézségeken, az időnkénti anyagellátási és munkaerőgondokon túlmenően még egy elemi csapás, az árvíz is nehezítette helyzetüket. Ennek ellenére, ha nagy erőfeszítésekkel is, de csaknem teljesen sikerül pótolni a lemaradásokat. A BÉKÉSCSABAI MEZŐGÉP VÄLLALAT fennállásának egyik legnehezebb évét zárja rövidesen. Kezdődött azzal, hogy a szabályzórendszer módosítása után kevesebb pénzük volt a mezőgazdasági nagyüzemeknek gépvásárlásra, ezt természetesen az adapter- gyártó csabai MEZŐGÉP is megérezte. Jelentősen visz- szaestek a belföldi megrendelések, a szocialista exportot. kontingensproblémák' nehezítették, a tőkés exportban pedig a legnagyobb partnerüknél, a Claasnál éppen a típusváltás zajlott. E gátló tényezők miatt a tavalyi egymilliárd forint feletti termeléssel szemben csak mintegy 850 millió forintos termelés érték elérését tűzték ki célul, és közben jelentős mennyiségű szellemi energiát fordítottak új gyártmányok' kifejlesztésére. Amikor már úgy tűnt, hogy egyenesbe kerülnek, és kipróbálásra érettek a prototípusok is, az emlékezetes gátszakadás keresztül húzta számításukat. Víz alá került a békési gyár, és ez az állóeszközökben keletkezett károkon kívül 45 millió forintos árbevétel-kiesést is okozott a vállalatnak. Idénygépekről lévén szó, ezt az év hátralevő részében már nem lehet pótolni, de nagy eredmény az is, hogy a legfontosabb új gépeket még a betakarítási szezonban kipróbálhatták. Mindezek ellenére nem zár rossz évet a vállalat. A 805 millió forintos várható árbevétel felét külföldön realizálják. Mégpedig úgy, hogy 300 millió forint értékben szocialista országokba, 100 millió forint értékben pedig tőkés országokba szállítanak. Országosan is kiemelkedő dollárkitermelési mutatójuk, és a termeléskiesés ellenére sem romlott a hatékonyságot, a készletet és a többi fajlagos mutatót jelző mérőszám sem. Elérik várhatóan a 80 millió forintos nyereséget, és így nyugodtan nézhetnek a januárban kezdődő VI. ötéves tervidőszak elé. A BUDAPESTI HARISNYAGYÁR SZEGHALMI ÜZEMÉBEN is az árvíz okozta a legnagyobb gondot. A harmadik negyedévben emiatt 40 százaléknyi termeléskiesésük volt, és ezt a nagy lemaradást kell rendkívüli erőfeszítésekkel a negyedik negyedévben pótolni. Természetesen ezt csak szombat és vasárnapi munkákkal, többlettúlórákkal lehet megtenni, de ezekre az eszközökre is szükség van, hogy előteremtsék a belföldi és az export- árualapokat. A szeghalmi üzemnek ehhez a negyedik negyedévben 5 millió pár harisnyát kell gyártania. Ezt a dolgozók vállalták is, így pótolhatják a belkereskedelmi szállításokban még meglevő jelentős lemaradást. A vállalt 12,7 millió pár harisnyánál eddig kétmillióval kevesebbet szállítottak az árvíz miatt, erre a hónapra vár a hiány pótlása. A jelentős termeléskiesés ellenére rendkívül sokat fejlődött a szeghalmi üzem. Vállalati szinten náluk nőtt a legtöbbet a termelékenység ebben az évben, a tavalyi érték' több mint 118 százalékát érték el. Ez a kitűnő eredmény az új gépek üzembe állításán túl, az alaposan átgondolt és jól végrehajtott szervezési intézkedéseknek is köszönhető. Ezek adnak reményt arra is, hogy a még hátralevő időben teljesíteni fogják ez évi tervüket. A BÉKÉSCSABAI kötöttárugyár termelését alapvetően befolyásolták az év eleji anyag- ellátási problémák. Fonalhiány miatt több exportmegrendelésüknek nem tudtak eleget tenni, vagy pedig előfordult, hogy késve szállítottak. Mivel Ny.ugat-Európá- ban textilipari válság van, a megrendelők a késedelmekre rendkívül érzékenyek, így több üzlet kútba esett. A második negyedévtől kezdődően már javult az anyagellátás, így ütemesebKelnek a kislibák Kelnek a kislibák a Kecskeméti Lúdtenyésztő Társulás taggazdaságaiban. A szezonon kívül mintegy 300 ezer naposjószágot tavasz- szal pecsenyelibaként, illetve hízóalapanyagként értékesítik. A természetestől eltérő utóneveléssel a libahús,' illetve a májtermelés szezonális jellegét igyekszik megszüntetni az ország legnagyobb víziszárnyas-tenyésztő társulása, összesen 31 ezres lúdtörzsállományt tartanak, s 1,1 millió kisliba keltetésére rendezkedtek be. A társuláson belül megosztva foglalkoznak a keltetéssel, utóneveléssel, és ellátják a libatqmő szakcsoportokat hízóalapanyaggal is. Folyamatos foglalkoztatásukhoz jól bevált az évi kétszeri toja- tás. bé válhatott a termelés a kötöttárugyárban. Sajnos az év eleji kiesések' miatt exportjuk kisebb lesz a tervezettnél. Értékben és árbevételben viszont elérik, sőt túlteljesítik a kitűzött célt, ugyanis termelésüket belföldi áruk gyártására állították át. Közben új anyagok' és új termékek gyártásával is kísérleteztek, mégpedig nem is akármilyen eredménnyel. Lipcsében, a híres vásáron aranyérmet nyertek a nyúlszőr alapanyagú kelméből készült ruhákért. Ugyanezért a gyártmányukért a Budapesti Nemzetközi Vásár díját is megkapták. Az év tanulságait mérlegelve a vállalatnál nem akarnak mindent külső okokkal megmagyarázni, saját munkájuk gyengeségeit is feltárták'. Megállapították, hogy a piac egyre érzékenyebb a pontos szállításokra, és a divatirányok azonnali követésére. A jövőben tehát nem lehet fél évvel előre meghatározni a gyártmányskálát, hanem gyakorlatilag havonta kell megállapítani, hogy mit kíván éppen a piac. Jóval rugalmasabban kell tehát reagálni a külső hatásokra, és ha ezt sikerül elérniük, akkor a következő tervidőszakban is megállhatják helyüket. A kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet üzemi párt- bizottságának 5 alapszervezete van. Az 1. sz. alapszervezet kedden délután tartotta meg őszinte hangvételű számvetését. Nem nagy létszámú az alapszervezet, mindösz- sze 39 kommunista tevékenykedik benne. Ám a termelőszövetkezet két legnépesebb üzemágában fejti ki a politikai munkát. Mégpedig a kertészetben, ahol 350-en dolgoznak, és a háztáji ágazatban, amely átfogja az egész tagságot. Ez adott különös jelentőséget a beszámolónak. A taggyűlésen részt vett Medvegy András, a szarvasi járási pártbizottság titkára, Mokran Mátyás, a községi tanács elnöke, Ladnyik Mihály, a tsz elnöke és Szmola Gyula, a tsz üzemi pártbizottságának titkára. A beszámolót Králik István, az 1. sz. alapszervezet titkára terjesztette a taggyűlés elé. Volt miről beszámolni, hiszen politikai eseményekben gazdag időszakról kellett szólni. Bőven volt tennivaló. Az alapszervezet kommunistái kivették részüket a két ágazat feladatainak megoldásában, tevékenykedtek a tömegszervezetekben, és részt vettek a község közéletében is. Nagy gondot fordított az alapszervezet az oktatásra, az agitációs és propagandamunka fejlesztésére. Ezt elsősorban a pártoktatáson keresztül oldották meg. A politikai oktatásokba bevonták a pártonkívülieket is. A kertészeti dolgozók közül mintegy 160-an vettek részt ebben. A lehetőségek figyelembevételével készítették el a politikai beiskolázási tervet, amelynek megvalósítása megfelelően halad. Az alapszervezetnél öten végzik a bizalmiak fontos és felelősségteljes munkáját. Mivel nagy számban vannak nyugdíjas párttagok, a bizalmiak tartják velük a kapcsolatot. Rendszeresen tájékoztatják őket a termelőszövetkezet gazdálkodásáról, és más fontos politikai kérdésekről. A két ágazatban sokan vettek részt a társadalmi munkában. Az alapszervezet volt az első számú mozgósítója ennek az önkéntes és igen hasznos tevékenységnek. A kommunisták fontos feladatot teljesítenek a párttaggá való nevelésben, a szocialista brigádok munkájának támogatásában. NeÚj, háromezer-ötszáz négyzetméter alapterületű forgácsoló- üzem-csarnokot avattak a debreceni MEZŐGÉP Vállalat 1. számú Gyárában. A korszerű, egészséges munkakörülményeket biztosító csarnokban a megmunkálógépek jelentős hányadát, modern automata berendezésekkel váltották fel — köztük négy automata vezérlésű esztergát állítottak üzembe. A tervezett gépcsoportosítás huszonöt százalékos termelékenységnövekedést jelent (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) gyedévenként kibővített értekezletet tartottak, melyekre meghívták a szocialista brigádvezetőket is, megvitatták a soron következő teendőket. A beszámoló kitért a nőpolitikái határozat végrehajtására is. És okkal. Hiszen a kertészeti főágazatnak mintegy 200 nődolgozója van. Ebben az ágazatban 15 női szocialista brigád tevékenykedik. A beszámoló megállapította, hogy a termelőszövetkezetben a nőpolitika elveinek és céljainak megértésében jelentős az előrehaladás. Sok fontos gyakorlati kérdés megoldásában születtek eredmények. Az alapszervezet területén dolgozó nők iskolai és szakmai végzettsége jóllehet az utóbbi években javult, de még mindig alacsony. Elismerésre méltó többek között, hogy emelkedett a szakmunkások, a középfokú és felsőfokú végzettségű dolgozó nők száma. A munka melletti tanulás azonban sok terhet ró rájuk, hiszen a háztartásban is helyt kell állniuk. A termelőszövetkezetben a rátermett és szakmailag jól felkészült1 nők vezetői feladatokat látnak el. Ezt igazolja a kertészeti főágazat is. Az üzemi párt végrehajtó bizottsága jónak minősítette az alapszervezet munkáját. A taggyűlésen többen felszólaltak. Borbély Pál hangsúlyozta, hogy a háztáji táblák betakarításának szervezésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Micha- lecz Istvánná elismeréssel szólt arról a segítségről, amelyet a szocialista brigádoknak nyújtott az alapszervezet. A gazdasági munkával kapcsolatban elmondta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a tervezésre. Olyan árut kell termelni, amit el is lehet adni. Miskó Ferenc a szocialista brigádok munkájáról szólt. Ladnyik Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalokat nagyobb számban kell bevonni a politikai munkába. Noha nehéz gazdasági év befejezése előtt áll a termelőszövetkezet, az eredmények biztatóak. S ehhez jelentősen járultak hozzá az alapszervezet kommunistái is felvilágosító, mozgósító tevékenységükkel. S. J. II mezőgazdaság új szabályozórendszeréről A mezőgazdaság új szabályozórendszere 1981. január 1-től egyebek között azzal is ösztönzi a beruházások gyorsítását, hogy az állami támogatást — az eddigiektől eltérően — utólag, a létesítmény átadását követően fizetik ki a gazdaságoknak. Ez új helyzet elé állítja mindenekelőtt az állattenyésztési-tartási telepeket építő, nagyobb beruházásokat megvalósító tsz-eket, állami gazdaságokat. Arra lehet számítani, hogy — amint a MÉM-ben elmondották — még hangsúlyozottabban előtérbe kerülnek az olcsóbb építési megoldások. Lévén, hogy a gazdaságoknak saját pénzforrásaikból vagy hitelből kell megelőlegezniük az állami támogatást. Ennélfogva nemcsak a gyorsított ütemű beruházások időszaka következhet el, .hanem az olcsó, általában tipizált létesítmények korszaka, amely várhatóan végérvényesen felváltja az elmúlt évek gyakran túlzottan költséges építkezési divatját. A mezőgazdaságban gyakran helyettesíthetők a nagy energiatartalmú és drága acélszerkezetek hazai lombos fából, valamint betonból előállított előre szerelt elemekkel. A típusterveket az AGROBER másfél—kétéves munkával fejlesztette ki, számolva a költségcsökkenés igényével. A tervek kialakításánál azt is megállapították, hogy egy-egy létesítménynek négyzetméterre számolva maximálisan mennyi lehet a költsége. A dokumentációk, amelyeket nagy számban adott ki az AGROBER, megfelelnek ennek az igénynek- Ennélfogva a típustervek megvalósítását egyszerűsített úton engedélyezi a MÉM. Arról, hogy a következőkben van-e létjogosultságuk az egyedi terveknek, elmondották: csakis akkor, ha még előnyösebben alakulnak a' beruházás költségei. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen olcsóbbnak kell lennie az egyedi terv kivitelezési költségeinek, mint a típustervének; ebben az eset-’ ben a MÉM nem támaszt kifogást a beruházás ellen. A beruházások gyorsítása a termelők érdeke is. Az előre gyártott, előszerelt szerkezetek felépítése viszonylag egyszerű, nem kíván olyan előkészítést sem, mint a hagyományos építőanyagok alkalmazása. Várhatóan rövidül az épületek tető alá hozásának ideje, egy állattartótelep esetében akár egy- évvei is. Sok múlik azon is, hogy a gazdaságok mennyire tudják összhangba hozni a kiválasztott építészeti-gépészeti megoldásokat a rendelkezésre álló állatállomány igényével; ezen a téren ugyanis további lehetőség van a költségek mérséklésére. Új tüzelési technológia A Gagarin Hőerőmű idei nagyjavítása során olyan tüzelési technológiát vezettek be, amely lehetővé teszi az olajfelhasználás csökkentését. Olajat lényegében csak a begyújtáshoz használnak- A korszerűsítés eredményeként év közben mindössze 3 százalékra csökkent a tüzelőanyagok között az olajfelhasználás aránya, és télen sem növekszik 5 százalék fölé. Az olcsó visontai lignit nagyobb arányú felhasználásával az idén mintegy 40 ezer tonna olajat takarítottak meg az erőműben.
